Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

Szerda, 1970. január 7. ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Kié as ellenőrző bizottság? Naivabb hozzáértéssel, ügyszeretettel j A TVK múlt évi mérlege: l milliard 700 millió farát Érbevétel A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEKBEN í-övidesen sor kerül a nagy eseményre, minden nappal közelebb ke­rül a zárszámadás. Az elké­szült mérleg alapján a tag­ság és a vezetőség számot vet munkájáról, levonja a szük­séges következtetéseket. A közgyűléseken, brigádérte­kezleteken eddig csak egyes részfeladatok teljesítését vi­tatták meg, de a zárszámadó közgyűlésen az egész évi munka, mindenfajta tevé­kenység terítékre, a tagság bíráló színe elé kerül. Szó esik majd ugyanitt a külön­féle bizottságok munkájáról is, a választott vezetőknek és bizottsági tagoknak be kell számolniuk róla, hogyan sá­fárkodtak a tagság bizalmá­val. A termelőszövetkezeti el­lenőrző bizottságok munká­járól, pontosabban e munka fogyatékosságairól gyakran lobbant vita az utóbbi idők­ben. Érthető ez, hiszen a „fe­lülről” irányított, tervlebon- tásos gazdálkodás helyébe a mezőgazdaságban is az önál­ló tevékenység lépett. Foko­zatosan előtérbe kerülnek olyan követelményeit, mint a vezetők egyszemélyi felelős­ségének növelése, amelynek együtt kell járnia a szocia­lista demokratizmus erősödé­sével. Ez pedig nem más, minthogy o szövetkezeti ta­gok jobban érvényesítik tu­lajdonosi jogaikat, maguké­nak érzik és vallják a terme­lőszövetkezetet, annak min­den helyes célkitűzésével és gondjaival együtt. Egy időben viták voltak ró­la, kié a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság: a tag­ságé, vagy a vezetőségé? He­lyenként — nem kis éllel — ügy tették fel a kérdést: azért választjuk-e az ellenőr­ző bizottságot, hogy az el­nöknek gazsuláljon, vagy pe­dig, hogy a közgyűlés által rábízott tennivalókat elvé­gezze? Ma már a gyakorlat­ban is eldőlt, hogy az ellen­őrző bizottság ' a tagságnak tartozik felelősséggel, tevé­kenységéről a közgyűlésnek számol be. Azt is tapasztal­hatjuk, ha az egyes tsz-ek- ben kisebb-nagyobb vissza­élések történnek, az állami szervek ellenőrei nagyon ko­molyan és határozottan teszik fel a kérdést: hol volt az el­lenőrző bizottság? Nem vitás tehát, hogy nagy szerepük van a termelőszövetkezet éle­tében, helyes gazdálkodásá­nak kialakításában. Am ahhoz, hogy az ellenőrzés ja­vuljon, nagyobb határozott­ság, ügyszeretet, s nem utol­sósorban hozzáértés szüksé­ges. ITT AZONBAN meg kell állnunk egy pillanatra. Mert ez az a követelmény, amely­nek hiányában soha nem áll­hatnak hivatásuk magaslatán azoic, akik a nagyüzem gaz­dálkodását, szerteágazó, bo­nyolult pénzügyeit felülvizs­gálják. És hiába vesszük az alapszabályba az ellenőrzés fontosságát, hiába apellálunk a megunásig a hivatástudat­ra, a felelősségérzetre, ha ezt a munkát olyanok végzik. akik nem tudják, hová kell nyúlni, ha nincs meg a ké­pességük az eligazodásra — egyebek között a kettős köny­velés bonyolult labirintusá­ban. Hozzáértés híján az el­lenőrző munka csak külsősé­gekre korlátozódhat, s ezek a külsőségek esetenként bár­milyen lazaságra vessenek is fényt, legtöbbször nem fedik a lényeget, s adósak marad­nak a tételes bizonyítással. örvendetes, hogy a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa beható vita után ki­dolgozta álláspontját és ja­vaslatait az ellenőrzés javítá­sával kapcsolatban. Megtud­hatjuk ebből, hogy a tsz-ek gazdálkodásának kívülről jö­vő és belső ellenőrzése egy­mást szervesen kiegészítő te­vékenység. A külső ellenőr­zés arra irányul, miként tart­ja be a közös gazdaság a vál­lalatokkal, intézményekkel kötött különböző megállapo­dásokat. miként biztosítják a tsz-vezetőlc a törvényes elő­írások, szabályok betartását. A belső ellenőrzéssel kapcso­latban a TOT irányelvei hangsúlyozzák, hogy annak ki kell terjednie a gazdál­kodás valamennyi területé­re, ágazatára. Ugyanakkor folyamatosnak kell lennie. Döntő fontosságú az az állás- foglalás, mely szerint az el­lenőrző bizottság független a tsz-elnöktől, s valamennyi más vezetőtől a gazdaságban. MÉG NEM TELT el sok idő, mindössze pár hónap a TOT irányelveinek megjele­nése óta, de megfigyelhető, hogy egyes tsz-ek máris él­nek a megnövekedett lehető­ségekkel. Közülük számosán kérik külső szakember segít­ségét egy-egy átfogó belső el­lenőrzés lefolytatásához. Lé­péseket tettek az ellenőrző | bizottságok elnökeinek to. I i'yiíniyiti ünISámleraez \ Székesfehérvári Könnyűfémmű készáru üzemében új alu­mínium késztermékeket, alumínium hullámlemezt és alumí­nium silókat gyártanak. vábbképzésére is. Néni ke­vésbé fontos, új fejlemény, hogy a közgyűléseken, sőt a brigádgyűléseken is mind­jobban megjön a tsz-tagok hangja az ellenőrzésekkel kapcsolatban. Számos jó ja­vaslatot tesznek a tisztség nélküli szakemberek is. akik­nek felelősségérzete egyenes arányban nő az ellenőrzés tervszerű fejlesztésével. Lát­ják, hogy van értelme szól­ni, ha visszásságokat tapasz­talnak, egyre jobban erősö­dig gazda-tudatuk, tulajdono­si. beállítottságuk. Ilyen kö­rülmények között pedig meg­gyorsul a gazdaság fejlődé­se, mert a minden visszaélés­nek útját álló demokratikus közszellem légkörében köl­csönös bizalom jellemzi a kö­zösség tagjainak mindennapi életét A Tiszai Vegyi kombinál dolgozói az óesztendőben ki­magasló termelési sikereket érték él és a kedden elké­szült „gyorsmérleg” szerint 1 milliárd 700 millió forint árbevétellel zárták az évet A feladatok teljesítésé­ben a nitrogén műtrá­gyagyár kollektívája járt az élen. Az itt tevékenykedő mérnö­kök és technikusok több mint kétévi kitartó munká­val 170 olyan technológiai módosítást valósítottak meg és vezették be, amelyekkel üzemükben feliszámolták a szűk keresztmetszeteket, va­lamint jelentősen növelték az egyes berendezések hatásfo­kát. Ezeknek az eredménye, hogy cseppfolyós animó- niatcrmclcsük napi át­laga 600 tonna fölé emelkedett és e jelentős mennyiségű alapanyagból 1969-ben 447 ezer tonna — 34 százalékos nitrogén hatóanyagú r— mű­trágyát készítettek. Ez 27 ezer tonnával több mint amennyit terveztek és az elő­íráson felül gyártott műtrá­gya értéke meghaladja a 130 millió forintot. A gyár dolgozói pontos programot állítottak ösz- sze az idei feladatok tel­jesítésére is. A folyamatos üzemelés biz­A Mezőkövesdi járási Párt- bizottság is fontos feladatá­nak tartja a párttagok és pártonkívüli dolgozók gyors tájékoztatását az egész lakos­ságot érintő kérdésekről. Ilyen fontos feladat most a járás dolgozóit arról tájékoz. tositására előre meghatároz­ták az egyes berendezések karbantartásának ütemet és idejét, valamint elkészítet­ték a nagyjavítási munkák részletes menetét. Ezekben a napokban meg­kezdődtek az üzemi tanács­kozások, ahol a dolgozók újabb munkafelajánlásokat tesznek hazánk felszabadulá­sa 25. évfordulójára. tatai, hogyan is dolgoztunk az elmúlt évben, milyen eredményeket értünk el, hol követtünk el hibákat. Ugyan­akkor ismertetni ez évi fel­adatainkat is. A tájékoztatás egyik jól be­vált formája a párlnapok megrendezése. Ez a tájékoz­tatási forma csak akkor vá­Párlnapok a mezőkövesdi járásban Az emberi kapcsolatok szervezője Lehet-e szurVí?zni azt» amiben nagy szerepe van az ösztönösség- nek, a természetességnek, az érzelmeknek, sőt, nem rit­kán az indulatoknak is? Le­het-e szervezni az emberi kapcsolatokat? Nem csalt le­het, hanem szükséges is. Mert igaz. az emberi kap­csolatok egyik fajtáját, a ba­rátságot, a • szeretetet, sze­relmet nevetséges erőlködés lenne „szervezni”, ám annál szükségesebb e kapcsolatok másik fajtáját, a kisebb és nagyobb közösségekben szün­telenül alakuló, változó em­beri viszonylatokat okosan irányítani. Szükséges, de nem könnyű, s nem egyszerű teendő. Főként ott, ahol még elevenen hatnak fölbomlott, de erős gyökerű, régi kapcso­latok. Például falun, s még közelebbről: a te rm elősző­ve tkoze tökben. Több közös gazdaságban kérdeztük: hol, miben látják a közösséget összetartó ma­got, van-e élesztője, serken­tője az emberi kapcsolatok­nak, s ha igen, mik, vagy kik azok? A válasz lényege mindenütt azonos volt. A kommunisták, a pártszerve­zet tagjai alkotják azt a magot, amely szilárd erővel vonzza maga köré a többie­ket, s éppen ezért az embe­ri kapcsolatok kovásza is ez a mag. A válasz lényege mindenütt azonos volt, az in­doklás azonban már erősen eltérő. Egyik helyen arról beszélteik, hogy a szövetke­zet nehéz napjaiban, amikor az elemi csapásokat, a tava­szi áradást követő nyári jég­verést; a kapkodó vezetés melléfogásai tetézték, a kom­munisták résen voltak, lel­ket öntöttek a csüggedőkbe, s •• nem tűrték a közösséget károsító dilettantizmust. Másütt arra hivatkoztak, hogy a párttagok a taggyű­léseken mindazt szóvá te­szik, amit napról napra, a többiekkel együtt dolgozva hallanak, tapasztalnak, s nemcsak beszélnek, hanem intézkedéseket is követelnek. Volt, ahol a légkört, a ne­mes értelmű baráti szelle­met említették, azt, hogy mindannyian otthon érzik magukat a közösben, s e lég­kör kialakítói — nehéz csa­tákban —. erősítői a kom­munisták voltak. Egy-egy közösség kény műszerként reagál mindarra, ami benne, s kö­rötte végbemegy. Figyelni a sok irányú mozgást, s szükség szerint csillapítani, vagy ép­pen serkenteni a lendületet, mérsékelni vagy növelni a reagálás nagyságát csak jó­zan, higgadt fővel lehet. A termelőszövetkezeti párt­szervezetek nagy részét ma már olyan kommunisták al­kotják, akik képesek erre. Hozzátehetjük: keserves küz­delmek, lassan beérő ered­mények vezettek idáig. A kö­zös munka megkezdése, a ve­zetési tapasztalatlanság, az emberekben rejlő bizalmat­lanság legyűrése nehéz ter­heket rakott azok vállára, akik a párt tagjaiként az el­ső sorban álltak. Embert, hi­tet próbára tevő évek voltak ezek, s éppen ekkor ková- csolódott ki azoknak a lánc­szemeknek a többsége, me­lyek ma már szorosan össze­fűznek volt zsellért és kö­zépparasztot, agrárproletárt és húszholdas gazdát. A ko­vácsok a kommunisták vol­tak, ám sűrűn maguknak kellett vállalniuk az üllő, a kalapács, sőt, a tűzben izzó anyag szerepét is. Akkori helytállásuk a mai eredmé­nyekben gyümölcsözik, mai tetteik a holnaphoz formál­nak alapot. Gazdag tapasztalatokkal a hátuk mögött indulhatnak te­hát napról napra harcba a közös gazdaságok kommunis­tái. Az emberi kapcsolatok­nak ugyanis az a legfőbb jel­lemzője, hogy csak tettekkel, s nem ráolvasással alakítha­tók. Tenni pedig legtöbbször: harc. A bajvívó ügyessége, szívóssága kell például ah­hoz, hogy a békétlenség, a légkört mérgező irigykedés, pletykálkodás sűrűn kísértő árnyát legyűrjék. A hegymá­szó kitartása ahhoz, hogy új­ra, meg újra tényekkel bizo­nyítsák a fejlettebb agro­technika előnyeit, hasznát. A birkózó rugalmassága ahhoz, hogy két vállra fektessék az elbizakodottságot, a vezetők némelyikének hajlandóságát arra, hogy az eredményeket kizárólag személyes sikeré­nek és tulajdonának tekintse. Sokféle vért, fegyver, sisak szolgál alkalmatosságként a siker reményével folytatott küzdelemben, a döntő még­is az, kik, és hogyan forgat­ják ezeket az eszközöket. A munkacsapat és brigádmeg­beszélések. a küldöttgyűlések, közgyűlések, a vezetőségi ér­tekezletek, a pártcsoportok összejövetelei, a taggyűlések — sokféle fórum kínálkozik arra, hogy a közösség ková­szai, a kommunisták kisebb és nagyobb ügyekben hang­jukat hallassák, kifejtsék vé­leményüket. Az okos tapin­tat, a szigorú számonkérés, a baráti tanács, az elvtársi fi­gyelmeztetés néhány a lehet­séges módok közül e fóru­mok kihasználására. Ott len­ni mindenütt, tudni minden­ről, kiválasztani a fontosat, s érdemben dönteni róla: a szövetkezetekben dolgozó kommunisták legfőbb dolga. az emberi kapcsolatok szervezése? Igen. S az is, hogy emberi gond, baj, esen- döség ne maradjon észrevét­lenül. A közösség valameny- nyi tagja előtt nyilvánvaló legyen: nem egy szál magá­ban áll, hanem társak, támo­gatók, barátok, közös célok­ért fáradozók seregében. Olyan közösségben, ahol sok fontos dolog van, de az a legfontosabb: amikor kell egyszerre mozdulnak, mert egyet akarnak. Ez lenne lik hatékonnyá, ha jó mód­szereket alkalmazunk. Néz­zünk ilyen módszert a mi já­rásunkból. Alkalmazzuk a hagyományos nagy csoport as — falugyűlés — formát, de egyre inkább tért hódit a kis­csoportos, brigádokra, mun­kacsapatokra épülő tájékoz­tatás. Nem közömbös az sem, 'hogy jól felkészült, a terüle­tet jól ismerő legyen az elő­adó minden üzemben, köz­ségben. Ez a törekvés a me­zőkövesdi járásban is érvé­nyesül. Mindig jó hatásúak a központi, megyei előadók ál­tal tartott pártnapok. Az egységes állásfoglalás, valamint a járási adatok és tények ismertetése céljából előkészítőt tartunk az elő­adók részére. Tóth József elvtársat, a megyei párt-vb tagját, az SZMT vezető tit­kárát kértük fel előadónak. Megyei előadó tart előadást a mezőkövesdi gimnázium­ban, a gépjavító állomásnál és a rendőrkapitányságon, valamennyi helyen január 21-én, délután 14 órakor. Jól szolgálják a dolgozók tájékoztatását a képviselői beszámolók is. Képviselőink most is 6 községben és üzem­ben tartanak tájékoztatót. összességében az előző jő tapasztalatokra épülő részle­tes terv alapján 57 helyen — községben és üzemben — tartunk pártnapot, eljut­va ezzel járásunk valameny- nyi dolgozójához. Makó József Új házgyár . . .. »tüv % v ■; *. / . AÜ A budapesti 3. sz. Házgyár építése e,év-'vU„,! M '"-e-' - 'w van. A 43-as Állami Építőipari Váll lat :» gyár hajóját már átvette az építőktől és meg kezeltél: az elem k kísérleti gyártását. A Szovjetunióból érkezett gyártók« i- dezések beállítása, összehangolása történik •« kísérleti gyár­tás alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom