Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

Csütörtök, 1970. Jan. 29. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Elptékelés — elemzés: feladatok (*aztla#ft£ri tiérdéfíplí a megyei páríhiza 1 taág Ménén „ Vasasfront“ Az ipar mérlegelése után a mezőgazdaság munkáját is részletesen megtárgyalta a megyei pártbizottság. Az írá­sos jelentés leszögezte- a me­gye mezőgazdaságára 196!)- ben a továbbfejlődés jellemző. A mezőgazdasági munka ha­tékonyságának alakulására kedvezően hatnak az alkal­mazott agrárpolitikai, gazda­sági szabályozó intézkedések. A szövetkezeti parasztság gondolkodása, politikai néze­te kedvezően alakult, erősö­dött a közös gazdaságba ve­tett bizalom, javult a munka- fegyelem. A mezőgazdaság­ban működő alapszervezetek eredményesen segítették a politikai, a gazdasági célki­tűzések megvalósítását. A mezőgazdaság szocialis­ta nagyüzemeiben nőtt a munka termelékenysége. Ke­vesebb élőmunka felhaszná­lásával az előző évihez ké­pest növekedett az előállított termékek értéke, a termelés a terv célkitűzéseinek meg­felelően alakult. Az állatte­nyésztés hozamai kisebb, a növénytermelésé pedig na­gyobb mértékben növeked­tek. Az esedékes mezőgazda- sági munkákat az üzemele — az előforduló akadályok elle­nére — időben és megfele­lően elvégezték. A tervezett bevételek realizálódtak A szocialista nagyüzemek gazdaságilag tovább szilár­dultak. Az állami mezőgaz­dasági üzemek a tervezett­nél több nyereséget értek el. A tsz-ek tervezett bevételei realizálódtak, egész évben rendelkezésre álltak a szük­séges anyagi eszközök a gaz­dálkodás viteléhez, a fejlesz­téshez és a tagok személyes jövedelmének biztosításához. A mérleghiányos termelőszö­vetkezetek száma és a mér­leghiány összege minimális. A termelési költségek 3 szá­zalékkal csökkentek az előző évihez képest. A mezőgazda- sági termékek és termények felvásárlása az 10(58. évihez képest 6—7 százalékkal nö­vekedett. Legnagyobb mér­tékben a kenyérgabona és a bor felvásárlása nőtt. A fel­vásárolt hízott sertés és to­jás mennyisége nem éri el az előző évi szintet. A pártszervezetek eredmé­nyesen működtek közre a mezőgazdasági termelés kon­centrációjának meggyorsítá­sában. Több termelési társu­lás jött létre és több egye­sülés történt az elmúlt év­ben. Az egyesülések a szö­vetkezeti demokrácia tiszte­letben tartásával mentek végbe, politikailag előkészí­tettek, közgazdaságilag pedig indokoltak voltak. A termelőszövetkezeti be­ruházások értéke csaknem félmílHárd forintot tett ki, amelyből egyharmad a saját eszköz aránya. A rendelke- zésré álló fejlesztési eszkö­zök 73 százaléka _ építés- jellegű beruházási célt szol­gált. A készültségi fok jobb, mint az előző évben, azon­ban még mindig sok gondol okoz a szűkös kapacitás és anyagellátás. Nőtt a szarvas­marha-tenyésztést szolgáló beruházások aránya. A ser- téstenvészíássel kapcsolatos beruházások részaránya pe­dig csökkent. Sikeres észtén dó volt Pusztai Béla elvtárs, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet- tese elmondotta, hogy az 19Öí!-es esztendő sikeres év volt, Különösen a növényter­mesztés jeleskedett. 1968-hoz vlszor'r'tva minteav 10 szaza­•-í~­termelés hozama. Elsősorban ennek köszönhető, hogy ke­nyérgabonából sikerült meg­közelíteni a 11 ezer vagonos felvásárlást. Az állattenyész­tés fejlődése már mérsékel­tebb volt; mintegy másfél százalékos növekedés követ­kezett be. Így a húsfelvá­sárlás nem voit kielégítő, A hozzászóló felhívta a figyelő­met a gépi fejlesztés fontos­ságára. A korábban beszer­zett gépek nagy része el­avult, további üzemeltetésük sok gondot okoz. Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára számokkal illusztrálta az el­múlt év jó eredményeit. 1969-ben a termelőszövetke­zetek nyereségtömege 80 mil­lió forinttal haladta meg az előző évet. Az előző évhez képest ez 15 százalékos nö­vekedést jelent. Ezzel meg­oldódott az évek óta gondot jelentő probléma, az, hogy a termelés folyamatosságához év közben nem álltak ren­delkezésre a szükséges anya­gi eszközök. A kedvező anya­gi helyzet alakulásában a ja­vuló munkán kívül szerepa van a párt helyes agrárpoli­tikájának, a mezőgazdaság irányításában alkalmazott tudatos gazdaságpolitikának. A megyei pártbizottság tit­kára felhívta a figyelmet, hogy mezőgazdasági politi­kánkat illetően megyénkben is különböző helytelen néze­tekkel találkozunk. Egyesek felvetik, hogy vajon nem for­dít-e túlzott összegeket álla­munk a mezőgazdaság fej­lesztésére. Ezáltal a paraszti életszínvonal nagyobb mér­tékben növekszik. Szívós po­litikai munkával el kell ér­ni, hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára, hogy mindenki helyesen értelmez­ze a mezőgazdasággal kap­csolatos gazdaságpolitikát. Meg kell értetni a dolgozók­kal, hogy nemcsak a mező- gazdaságban tevékenykedők, hanem az egész népgazdaság egyetemes érdeke a mező- gazdasági termelés fejleszté­se. Nehezebb « gazdái li«>dás Hegyi István elvtárs, a hangácsi tsz elnöke rámuta­tott: ha a mezőgazdaságról beszélünk, általánosítunk. Ez helytelen, tudniillik nem mindegy, hogy egy alföldi, nagy termelőszövetkezetről beszélünk-e, vagy pedig egy Szőllősardóről, vagy Hídvég- ardóról. A mi járásunk te­rületén — hangsúlyozta — az átlagos aranykorona-érték alig több mint hét. Ezt lát­va és tudva, pártunk, kor­mányunk rendeletben bizto­sítja a földjaradék-különbö- zetet, valamint a végérték­dotációt. Megemlítette, hogy a hegyes vidéken gazdálko­dó tsz-eknek magasabb a ter­melési költségráfordításuk is, mint a jó aranykorona-érté­kű területeken. A borsodi tsz-eket például a beruházás­nál sújtja, hogy a közös gaz­dálkodások nem olyan na­gyok, mint más területeken. Fodor László (Folytatjuk) A királdi acélíámos frontfejtésen Orgován Sándor és Vadász Károly süveggcrendával biz­tosít. Fotó: Laczo. 4 gönci kajszitermelésrőI E MEGFOGALMAZÁSBA A gönci Kossuth Tsz.! kiállí­táson mutatta be termékei­nek egy részét. A kis kiállí­tás megrendezésére a gönci kulturális napokon került sor. A kajszioltvány, a ba­rackpálinka, a zöldségfélék termelésének alakulását gra­fikonok ábrázolták, s bemu­tatta a kiállítás azt a fejlő­dést, amelyet a termelőszö­vetkezet megalakulása óta el­ért. Gönc a vidék legősibb, egy­ben legjelentősebb kajsziter­melője. Joggal névadója is a kajszitermelő tájegységnek. Évszázadok folyamán itt sze­lektálódott ki a magyar kaj­szi leghíresebbje, a gönci magyar kajszi. A termelő- szövetkezet faiskolájában csak ezt a fajtát szaporítják. A 113 holdas kajszisukat he­lyi szilvaalanyra, törzsma­Felülírta ti ■» r a ■* n rr tapintó Tegnap ülést tartott a He­lyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnökségé. Többek között na­pirendjére tűzte a szocialista brigádok második országos vetélkedőjének előkészítését, illetve a már lezajlott üzemi elődöntők tapasztalatait. 1863 brigád csaknem tíz­ezer tagja — a helyiipari szo­cialista brigádok mintegy negyven százaléka, a brigád­tagok 18,3 százaléka — ver­senyzett az üzemi elődöntő­kön. A vetélkedőt azzal a céllal szervezték, hogy a po­litikai nevelés az ismeretter­jesztés sajátos formájaként a brigádok művelődési moz­galmává váljék. A versenyeken megemlé­keznek hazánk felszabadulá­sának évfordulójáról, a Le- nin-centenáriumról. A me­gyei középdöntőkre február 10. és március 15-e között ke­rül sor, majd az országos előselejtező és döntő április ’" 10 An lesy Budapesten. gasságban szemzett < oltvá­nyokból telepítették. A fia­tal ültetvény tavaly 350 má­zsás termést hozott, s ebből már exportra is jutott. Az idén jóval magasabb termés­re számítanak. A kiállítással egy időben a községi tanács, a termelőszö­vetkezet kajszi termesztési ta­nácskozást rendezett a helyi és a környékbeli érdekeltek bevonásával. Ezen Kerbolt Gyula, a megyei tanács ker­tészeti felügyelője ismertet­te a gönci kajszi termelők tör­ténetét, a jelenlegi helyzetet és a jövő feladatait. sűrítette a KISZ Borsod me­gyei Végrehajtó Bizottsága azt a Sikeies politikai akciót, amely jellemezte a múlt év végén lebonyolított tagössze­írás, tngkönyv-érvényesítés és KISZ-vezetoségek újjává- lasztásának tapasztalatait ■ Vaskos jelentés került e té­ma kapcsán a végrehajtó bi­zottság asztalára, számos sta­tisztikai jelentéssel. És az előterjesztés, amelyet Németh Antal, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának titkára terjesztett be, számos hozzá­szólással, értékes alkotó ja­vaslattal gazdagodott. Olyan témák kerültek ' napirendre, amelyek valóban jellemezték a vezetőségek újjáválasziá­Téli gépjavítás Borsod megye K!5Z-szerve:etei c választások során po­litikailag megerősödtek. Síélesedett tömegkapcsoiatuk, ja­vult együttműködésük a társadalmi szervekkel. Létrehozták a munka hatékonyabb alapjait. Mindez- bizonyítja, hogy helyes volt a KISZ VII, kongresszusának határozata a szer­vezeti élet demokratizmusának szélesítéséről, a kétéven­kénti választásokról. sót, s amelyek hasznosítása a most következő időszak egyik legfontosabb feladata. Három hónap nem nagy idő, mégis oly sok tapaszta­latot hozott a szeptember kö­zepétől december közepéig tartó időszak megyénk KISZ- szervezeteinek életében. Ezért is mondhatjuk, hogy jól si­került politikai akció volt az, amelyet végrehajtottak az imént említett időszakban. Nem egyedül tették, jó segí­tőtársnak bizonyullak, a párt- és társadalmi szervek. Jóleső érzéssel tapasztalhat­tuk, hogy pártvezetöségi ülé­seken vitatták meg a KISZ- szervezetek munkáját, növel­ték a KISZ-szel kapcsolatos pártmegbízatásokat. A társa­dalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek; és a taná­csok is sokat segítettek a vá­lasztások során. így azután a KISZ-szervezetek gondos elő- . készítő munkája, a párt- és v társadalmi szervek segítség- nyújtása és a KISZ-tagság al­kotókészsége alapján a tag­összeírás, a tagsági könyvek érvényesítése és a KISZ-ve- zetőségek újjáválasztása az ifjúsági szövetség jól sikerült politikai akciója volt Bor­sodban. Tovább erősödött a KISZ kommunista és tömeg- szervezeti jellege, fejlődött; cselekvőkészsége. Több mint 2100 KlSZ-alap- szervezetben tartottak kül­dött- és vezetőségválasztó taggyűlést. A legtöbb helyen a beszámolók a KlSZ-vezető- ségek kollektív munkáján alapulnak. Viszont, ahol a KISZ-élet formális volt, a vezetőség és a titkár kevésbé oldotta meg feladatát, ott nem a vezetőség beszámoló­ja hangzott el, hanem á tit­kár véleménye jutott a tag­sághoz. Külön témája volt a veze­tőségválasztósoknak a vita. Nemcsak azért, mert számos helyen sokan mondtak véle­ményt a korábbi munkáról és a holnap elképzeléseiről, hanem azért is, mert ezek a viták nagyon tárgyilagosak voltak, szenvedélyességük az ifjúság alkotnivágyását jelle­mezte. hely, az' iskola és a minden­napi élet gondjait, eredmé­nyeit és fogyatékosságait tar­talmazta. Érdekes megemlí­teni, hogy falun például igen sokat beszéltek a klubélet iránti igényről. Elmondták a fiatalok: ne csak a velük szemben támasztott követel­ményeket hangsúlyozzák, ha­nem segítsenek megteremte­ni a KISZ-élet jobb feltéte­leit. Szinte kivétel nélkül min­denütt szó esett az érdekvé­delem fontosságáról. Nagyon -egyértelműen megfogalmaz­ták, hogy törődjenek többet gondjaikkal, jogos igényeik kielégítésével. Kapjanak szót ott, ahol a fiatalokat érintő témák kerülnek terítékre. A munkásfiatalok körében meg­elégedéssel beszéltek a kor­mán}- intézkedéséről, mely a kezdő szakmunkások béré­vel foglalkozik. Viszont to­vábbi intézkedéseket sürget­tek* a lakásépítkezések meg­gyorsítására, a munkahelyi körülmények javítására, kor­szerű munkásszállások léte­sítésére. Köztudott, hogy a falun élő és a tsz-ekben dolgozó fiatalok szociális helyzete so­kat javult. Ez tükröződött véleményükből is. Mégis vannak, akik türelmetlenek, nem tartják kielégítőnek a falu fejlődését. A tanintézeti KISZ-szervezetekben legtöb­ben a pályaválasztásról és a továbbtanulás gondjairól be­széltek. Persze, szó eseti a diákklubokról, olcsó utazási és kirándulási lehetőségek­ről. A kritikai hang, a józan ítélőképesség egyfajta mér­céje az is. hogy azoknak a KISZ-vezelőknek, akik a ko­rábbi években méltatlanná váltak funkciójukra, a tagság nem szavazott bizalmat. Szá­mos helyen új titkárt és új vezetőséget választottak. A régiek közül csak azokat vá­lasztották újjá, akik becsüle­tesen dolgoztak, méltón kép­viselték a KISZ-tagsáe/it zaj- lot­NAGY ESEMÉNYEK A Kiskun dorozsmai Mezőgazda sági Gépjavító Vállalat köz­ponti üzemében a tsz-ck mezőgazdasági gépeit javítják. A munka- és erőgépeket a közelgő tavaszi „bevetésre'’ készí­tik. A VITÁK \ fP róVze __________J Ionos társadal­m i, gazdasági és > politikai kérdésekkel foglalkozott, egy másik része pedig a munka­iak le az ifjúsági szövetség berkeiben az elmúlt esztendő végén. S mint a végrehajtó bizottság megállapította, ezek az események politikai­lag megerősítették a KISZ-t, szélesítették a szövetség tö­megkapcsolatát, hatékonyab­bá tették a mindennapi munkát, Paulovits Ágoston Sikere® politikai akció volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom