Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 Csütörtök, 1970. Jan. 29. KULTŰM FELELŐSÖK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A MEZŐKÖVESDI járás­ban működő művelődési ott­honok kö?ül mindössze há­romban van függetlenített, főfoglalkozású igazgató. A többiben tiszteletdíjas peda­gógusok irányítják a kultu­rális munkát. A közművelés irányítása, a munka effektiv végzése viszont nemcsak energiát, időt is kíván. A járás vezetőit régóta fog­lalkoztatja az, hogyan tud­nák segíteni a közművelődést, milyen módszerekkel lehetne javítani ezt a tevékenységet. Mivel ez a gond elsősorban a falvakban jelentkezik, nyil­vánvaló, hogy a termelőszö­vetkezetek és a művelődési intézmények kapcsolatának javítása látszik célszerűnek. Erre pedig már csak azért is szükség van, mivel a művelő­dési otthonok tevékenységé­nek hatósugarába éppen a termelőszövetkezet tagsága esilc Sokszor esik szó arról, hogy egy-egy termelőszövet­kezet anyagilag támogatja a művelődési otthont. Erre va­lóban szükség van: az anyagi alap megteremtése a közmü- velésben is nagy jelentő­séggel bír. Igaz viszont az is, hogy csupán az anyagi tá­mogatás nem hozza meg a kívánt eredményt. Továbbra is gondot jelent a kulturális élet irányításában és szerve­zésében, hogy a művelődési otthon vezetője félfüggetle­nített, illetve tiszteletdíjas. Magára a szervezőmunkára alig van ideje. EZT A GONDOT szeretnék megoldani a mezőkövesdi já­rásban azzal, hogy a nagyobb termelőszövetkezetekben és háziipari szövetkezetekben függetlenített kultúrfelelősö- ket alkalmaznának. A mező­kövesdi Búzakalász Termelő- szövetkezet nyitja meg — minden bizonnyal — a sort. Itt már eldöntött tény, hogy a termelőszövetkezetben lesz függetlenített kultúrfelelős. Braun István, a járási párt- bizottság propaganda- és mű­velődésügyi osztályának ve­zetője elmondotta, hogy eb­ben az esztendőben — min­den valószínűség szerint — 6—7 függetlenített kultúrfe­lelős kezdi meg munkáját a szövetkezetekben. Ahhoz azonban, hogy ezek a kultúrfelelősök valóban eredményesen tevékenyked­jenek, több dologra is szük­ség van. Mindenekelőtt he­lyes kiválasztásukra, arra, hogy képzett, a közművelés­ben gyakorlattal rendelkező emberek feladata legyen a kulturális élet irányítása és szervezése a szövetkezetek­ben. CSAK RÁTERMETT kul­túrfelelősök tudják valóra váltani azt, amit ezzel a rend­szerrel el szeretnének érni: hogy még élőbb, elevenebb kapcsolat legyen a termelő- szövetkezetek és a művelődé­si otthonok között. Egy rá­termett és függetlenített kul­túrfelelős nagyon sokat segít­het a falusi közművelés irá­nyítójának. Megfelelő kapcso­lat és összehangolt munka csak javíthatja a jelenlegi tevékenységet. A körültekin­tés és a megfontoltság azon­ban minden esetben kötele­ző! Elhanyagolása az érde­mi munka rovására menne. Csutorás Annamária Kiállítás Leniéről A Rónai Sándor Művelő­dési Központ mintegy 70 képből álló kiállítási anya­got kapott á szovjet nagy- követségtől. Az' anyagban olyan dokumentumok repro­dukciói is megtalálhatók, amelyeket korábban alig, vagy egyáltalán nem láthat­tunk. A Lenin életét feldol­gozó kiállítási anyagban megtalálhatók a korabeli la­pok fényképei és Lenin kéz­iratainak reprodukciói is. A színes és fekete-fehér képek feldolgozásához már hozzákezdtek a megyei mű­velődési központban. A ter­vek szerint április 22-e kö­rül mutatják be a nagykö­zönségnek. Miskolcon a Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont színházi előcsarnoká­ban tekinthetik majd meg a kiállítást, amelyet Borsod néhány nagyobb településé­re is kivisznek. Az elmúlt esztendőben a megyei pártbizottság vizsgál­ta az oktatásügy helyzetét a mezőkövesdi járásban. Gond­ként vetődött fel; a reform végrehajtását, s a fizikai dol­gozók tehetséges gyermekei­nek segítését még mindig nem tekintik egységes fel­JFcbruárban mezőgazdasági kőn ifvkőnap Könyvkiállí tások, szakelő­adások, író—ol-vasó találko­zók, könyv- és folyóirat-an- kétok, könyvbemutatóit, áru­sítással, filmvetítéssel. Janu­ár 31-én, az idén tizenhar- madszor Szekszárdon nyitja meg dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a mezőgazdasági könyvhónapot. S mivel ez az esemény egyúttal a Mezőgaz­dasági Könyvkiadó fennállá­sának 20. évfordulója — ért­hető, hogy gazdag választék­kal, sok érdekes, hasznos könyvvel lépnek a közönség elé. Olyan művek jelennek meg erre az alkalomra, mint a Horváth Sándor szerkesztet­te Magyar mezőgazdaság zsebkönyve, Kerekes József: Gyógynövénytermesztés, Ba­rabás Endre: Takarmányozás, dr. Haracsi Lajos Erdészeti növény kórtan, kiadják a ker­tészek, a méhészek és a lege­lőgazdálkodás zsebkönyvét, növénynemesítési, gombater­melési, állattenyésztési szak­könyvek, ismeretterjesztő írá­sok látnak napvilágot Érdekes kezdeményezés a Natura sorozat megjelenteté­se. E sorozat könyveinek cél­ja a szórakoztatva tanítás, az ismeretterjesztés. Nemcsak új* hanem már néhány hó­nappal korábban megjelent könyveket is propagálnak, mint a hatodik kiadást meg­ért Hajas—Rázsó-féle Mező­gazdaság számokban, vagy Ticsénszky Marianna ne­gyedik kiadásban megjele­nő Ticsénszky Marianna könyvét, a Virág a házban és a ház körül címűt. Az idei mezőgazdasági könyvhónapnak a könyvek általános megismertetésén kí­vül más célja is van. Neve­zetesen az üzemi kézikönyv­tárak megteremtése, szorgal­mazása. Már évekkel ezelőtt ajánlották -- konkrét javas­lattal — a mezőgazdasági üzemeknek, hogy alap- és szakkönyvtárat, valamint brigádkönyvtárat állítsanak fel. A szakosított könyvtárak­ban a növénytermesztési, a kertészeti, az állattenyésztési és a gazdaságtudományi szak­könyvek a speciális ágazatok fokozott szakirodalmi igé­nyeinek kielégítését szolgál­ják. A brigádkönyvtár a szak­munkásoknak szól — gépkar­bantartásról, gépjavításról, építészetről, szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfi- és kis­állattenyésztésről, egyes nö­vényfélék termesztéséről. Kádár Márta adatnak a járásban. Azóta jelentős változások történtek. i segítés akciója A mezőkövesdi gimnázium­ban tervet dolgoztak ki a te­hetséges tanulók felkutatá­sára és a velük való foglal­kozásra. A pedagógus-szak­szervezetek vállalták azt is, hogy a szülők meggyőzésére és az üzemi segítség megnye­résére akciót indítanak. El­látogatnak olyan üzemekbe, termelőszövetkezetekbe, ahol a tehetséges gyermekek szü­lei dolgoznak. Egyik napról a másikra természetesen nem várható .eredmény, de az ál­landó és rendszeres meg­győző munkát bizonyára si­ker koronázza. Már csak azért is szükség van erre, mert sajnos még mindig az a tapasztalat, hogy nagyon sok tehetséges fiatal vagy nem tanul to­vább, vagy nem a gimnázi­umban folytatja tanulmá­nyait. örvendetes viszont az, hogy a mezőkövesdi gimnázi­umban a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi eredménye — ha nem is sok­kal — jobb volt, mint az is­kola átlaga. HatvankiKenc gyerek süiiona Fontos előrelépést jelent a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeivel való foglalko­zásban a mezőkeresztesi álta­lános iskolai kollégium. Feb­ruár 1-én veszik birtokukba a gyerekek: 69 tanyai gyerek lakik majd benne. A nagy- ecsérj és a csincsetanyai gye­rekeken kívül 11 tanuló lesz még lakója Öltét a járás községeiből választották ki; olyan fiatalok, akik képessé­gük alapján továbbtanulhat­nak. de korábbi körülménye­ik között ez nem látszott biz­tosítottnak. A mezőcsáti já­rásban már bevált ez a mód­szer. Egészen biztos, hogy a mezőkövesdi járásban is sike­resnek bizonyul. ló terveit Nem látványosak még a mezőkövesdi járás eredmé­nyei. Az elinduláshoz és a további munkához azonban — úgy tetszik— megterem­tették a feltételeket. Vannak terveik is. tgy például sze­retnék, ha a jövőben a kö­zépiskolai kollégiumban is elhelyezhetnének néhány ál­talános Iskolást. Olyan fia­talokat, akik később a gim­náziumban. majd az egyete­men tanulnának. A terv jó. Hiszen ezek a gyerekek már általános iskolás korukban hozzászokhatnának a gimná­ziumi légkörhöz. Arról nem is beszélve, hogy a gimna­zisták segíthetnék, patronál­hatnék őket. Csutorás Annamária Nagyobb anyagi ösztönzés Közismerten súlyos gond a sátoraljaújhelyi járásban, hogy a központtól távoli te­lepüléseken nincs elég szak­képzett pedagógus. Kétségte­Közgazdasági szabadegyetem Sátoraljaújhelyen Nagy érdeklődés előzte meg Sátoraljaújhelyen a közgaz­dasági szabadegyetem első előadását, amelyet dr. Lökkös János, az Országos Tervhi­vatal dolgozója tartott a népgazdasági és a vállalati tervezésről. Az előadó gaz­dagon kamatoztatta azt a sok tapasztalatot, amelyet az Országos Tervhivatal „me­chanizmus-titkárságán” szer­zett. Bevezetőjében ismertette azokat az elgondolásokat, amelyekből a jelenlegi ter­vezési rendszer kifejlődött. Rámutatott, hogy a központi szint és a vállalati szint kö­zötti kapcsolat egyre jobban érvényesül az új gazdasági mechanizmusban, de a válla­laton belüli mechanizmus még változtatásra, korszerű­sítésre szorul. A népgazdasá­gi tervezésről szólva részle­tesen ismertette azokat a fontos összefüggéseket, ame­lyek a közgazdasági szabá­lyozók kidolgozásánál érvé­nyesülnek. Sokoldalúan ele­mezte, hogyan biztosítják a közgazdasági szabályozóesz­közök koordinációját. Termé­szetesen az eltelt időszakban a piaci egyensúly, a gyor­sabb fejlődés végett szükség volt néhány közgazdasági szabályozó módosítására, mert az elméleti összefüggé­seknek a ‘gyakorlat a próba­köve. A jövőben sem lehet a közgazdasági szabályozók teljes „megcsontosodására” számítani, mert ez ellenke­zik az új gazdasági mecha­nizmus alapvető célkitűzé­sével. Dr. Lökkös János sok példával bizonyította, mi­képpen biztosítják a fogyasz­tási, a beruházási és a kül­kereskedelmi piac egyensú­lyát. A részvevők kérdéseire részletesen válaszolt. A kö­vetkező szabadegyetemi fog­lalkozáson, február 27-én. a termelékenység növelésének módszereiről tesz szó, de ak­kor már korreferátumokat is tartanak a sátoraljaújhelyi gazdasági vezetők. Takács Imre len, hogy a peremvidékeken tevékenykedő nevelőknek ne­hezebb feladatokkal kell ! megbirkózniuk, mint a váro­sok, vagy a székhelyek, köze­li községek tanítóinak, taná- ; rainak. A járás művelődés- ; ügyi irányítói ezért keresik! a legalkalmasabb módokat és < eszközöket, hogy méltányos anyagi elismeréssel viszonoz- ] zák a hátrányosabb körűimé- \ nyele között dolgozó pedagó­gusok áldozatvállalását, na­gyobb erőfeszítéseit. A legutóbbi jutalmazások- j nál arányosan többet juttat- j tak a különösen sok terhelést j vállaló cigándi, nagyrevvá- gyi, ricsei, tiszakarádi és í zemplénagárdi nevelőknek. ■ Ezenkívül több pedagógust j részesítettek közülük rendkí- J vüli feljebbsorolásban. Az el- ! ismerésre méltó kezdeménye- < zés bizonyára ösztönzően hat J a peremvidék pedagógus-] utánpótlására. Porgy sQEsd Hess Az NDK-ban a napokban első alkalommal a berlini Operaházban mutálják be Gershwin „Porgy and Bess” című operáját. Jelenet a próbáról. Bess szerepében Ca­rolyn Smith-Meyer, a Bázeli Színház tagja, míg Porgy-t Cullon Maiden alakítja. Filmjegyzet [ G \§öng\j(vi rág fői iamőhnílástg Ez a film semmit sem öre­gedett az első bemutatásától eltelt tizennyolc esztendő alatt. Akik annak idején gyermekként nézték, ma már felnőttek, s sokan közülük talán már kisgyermeküket kí­sérik el a moziba, hogy Ho­moki Nagy István örökérté­kű termésaetfilmjét együtt megnézzék. A gemenci rezervátumot megörökítő, és annak életét — mint a cím jelzi — ta­vasztól ősz végéig bemutató alkotás ma is éppen olyan üde cs friss, mint csaknem két évtizeddel korábban. Bár az erdőt és a féltett vadak szállását azóta többször is el­öntötte a Duna árvize, a vé­dett terület ma is olyan, mint a film születése idején volt, az állatok éppen olyan érdekesek, s Homoki Nagy Istvánnak a tudományos szakszerűséget, a népszerűsí­tő, ismeretierjesztő tenden­ciát és a művészi kifejezési formát nagyszerű harmóniá­ba ötvöző munkája változat­lanul értékes filmélmény. Annak is, aki látta korábban, s természetesen a film szüle­tése óta felnőtt mozilátogató generációnak. A Gyöngyvirágtól lombhul­lásig sok sikert ért el tizen­nyolc év alatt szerte a vi­lágban, megbecsülést szerzett a magyar természetfilmnek. Jó. hogy újra láthatjuk hazai vásznainkon is. (bm) Egyedül a Tiszáin All a lány a kél sínpár fcözötti szigeten, feszülten ■figyeli a kanyarból kibukkanó vonal lámpáját. Nem jön. A hangszóró közli is hamarosan: huszonöt perc késés. Téli este van. Sűrűn hullnak a csillogó hópelyhek. A nyirkos levegő benyomul a télikabát alá, és végig­borzongatja testét. Nem érzi. Nem érzékeli maga körül a peron nyüzsgését sem, csak a pályaudvar óráján akad meg sűrűn a szeme. Rakétaként rohan az expressz. Utasai fáradtan ká­szálódnak le a kocsikból. A lány pillantása röpköd, keresi azt, akit szorongó szívvel várt. Végül megpillantja. A fiú szálas alakja messze ki­emelkedik a tömegből. Áll. Vár valakit. Tekintete megakad a lányon, aztán közönyösen tova siklik. A lány már lendül, repülne, ám hirtelen megállást pa­rancsol valami. Megelőzték. Egy másik lány meleg, bi­zalmas mozdulattal nyújtja két kezét a fiú felé, s az üdvözült mosollyal hajlik a lány arcára. Elindulnak lassan, egymáshoz simulva, lefelé a lépcsőn. Megy utánuk. A karjaiban feszülő ölelésvágy lassan elernyed, s a sok szerető, üdvözlő szó gombócként ful- lasztja torkát. Csattan a busz ajtaja... A jármű nehézkesen elindul a havas úton. S a járdaszélen álló lány télikabátja et­jén, a hópelyhek között pici. ösvényeket vágnak az odo- hulló könnycseppek. — szcgeczky I képességek alapján Tehetséges gyermekek a falusi lioilégiusniian

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom