Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

Kedd, 1969, dec, 30. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 **•* Csenget a népszámláló n 1 a számlálő- Kí jelölték körzeteket, megrajzolták a térképeket, összeállították a címjegyzé­keket, az elektronikus számí­tógépek várják a milliárdnyi információ betáplálását, a lyukkártya-hegyek készen ’ állnak a lyukasztásra, a kér­dőívek kitöltésre, s a szám­lálóbiztosok munkájuk meg­kezdésére. A hivatalos'statisztikai ap­parátus először száz évvel ezelőtt végzett Magyarorszá­gon népszámlálást, és ez a mostani — figyelembe véve az osztrák közigazgatás egy­kori összeírásait is — a 14. a sorban. A felszabadulást kö­vetően hazánkban harmad­szor indulnak útjukra a nép­számlálók 1970. január 2-án, hogy az összeírt adatok alap­ján a statisztikusok minél tel­jesebb, pontosabb képet ál­líthassanak össze az ország lakosságának pillanatnyi helyzetéről, körülményeiről. Azt mondjuk — népszám­lálás és értjük alatta a né­pesség összetételében, helyze­tében, körülményeiben tör­tént változások megfigyelé­sét, számbavételét, összege­zését. Valójában tehát nem a lakosság megszámolása a fel­adat, hiszen arról, hogy hány ember él az országban, folya­matosan rendelkezésre áll­nak kellő pontosságú adatok. Annál fontosabb és izgalma­sabb felmérni, hogyan ala­kultak, milyen mértékben változtak népünk életét jel­lemző feltételek, viszonyok, egy évtized alatt. Bepillant­hatunk községenként, váro­sonként, sőt. az ezekben ki­alakított körzetenként a nagy országos átlagszámok mögé, amelyek alkalmasak ugyan a fejlődés, a változás globális jelzésére, de nem tükrözhetik a szükséges részletességgel és sokszínűséggel az átlagtól el­térő viszonyokat, körülmé­nyeket. T,,j;,,Lr például azt, I UUJIIK hogy Magyar­országon 1960 óta 1 millió 400 ezren születtek, hogy ebben az évtizedben közel 700 ezer lakás épült hazánk­ban. hogy erre az időszakra tehetjük a mezőgazdaság tör­ténelmi átalakulását, a tele­vízió általános elterjedését. Ez alatt az idő alatt közsé­gek szűntek meg, városok alakultak az országban. Há­romszázezerrel csökkent a tanyákon, külterületeken élők száma, közel 400 ezerrel nőtt az iparban dolgozók száma.^s mintegy félmillióval csök­kent a mezőgazdasági dolgo­zóké. Viszont arról még meg­közelítő adataink sincsenek, hogy az évtizedben született, közel másfél milliónyi új honpolgárból hányán élnek új, egészséges, jól felszerelt lakásban, és hányán élnek még ma is földes padozatú, vályogfalú, szalma- vagy nádtetős viskóban,. villany, víz és gáz nélküli lakásban. A Központi Statisztikai Hi­vatal rendszeresen közli meg­figyeléseit az ipari és mező- gazdasági termelés alakulá­sáról, a kiskereskedelmi for­galomról, a különböző isko­lákban tanulók, és szakkép­zettséget szerzettek számáról, de arra a kérdésre például, hogy a mezőgazdaság idei, kimagasló eredményeit hány munkáskéznek köszönhetjük, majd csak a népszámlálás nyomán lehet megbízható pontossággal felelni. Az ösz- szeíró-ívek adataiból kiderül majd az is, hogy miként áll a lakosság iskolázottsága, szak­képzettsége. Ugyanakkor életbevágóan fontos, minél gyorsabban választ kapni ar­ra a kérdésre, hogy jelenleg hány lakatos, esztergályos, villanyszerelő, kőműves stb. szakképzettségű lakosa van az országnak, hány diplomás mérnökkel, agronómussal, ta­nárral. technikussal stb. szá­molhatunk a közeli és távoli terveinkben. tudunk ma is outsell önmagunkról, az évtizedek során hazánkban bekövetkezett változásokról. De számos tény, jellemző fo­lyamat változásra utaló kö­rülmény rejtőzik társadal­munk mindennapi életének mélyén, felkutatásra, szám­bavételre és felhasználásra várva. Temérdek munkát, sok fá- fáradságot emésztettek fel már eddig is a népszámlálá­si előkészületek. De az egész­nek a legnehezebb, a legfe- lelősségteljesebb része, az adatok összegyűjtése, rend­szerezése és feldolgozása még ezután következik. A taná­csok közreműködésével, a Központi Statisztikai Hiva­tal szakirányításával minl­íiasstios időtöltés a sátoraljaújhelyi járás területén hat községben mű­ködik öregek napközi ottho­na. Akik nappalaikat most ezekben az otthonokban töl­tik, egész életükben dolgoz­tak, nem tudtak tétlenkedni itt sem. Kérésükre a sárospataki és a sátoraljaújhelyi ruházati ktsz-ek, az újhelyi fehérne- műgyár, a kazincbarcikai kézműipari vállalat az üzemi módszerekkel már nem hasz­nosítható textilmaradékokat odaajándékozza az öregek napközi otthonainak. Ezek­ből az ügyes kezű idős asz- szonyok — s van olyan hely ahol még a férfiak közül is néhányan gyermekkötényké- két, iskolai tornaszatyrokat, székpárnákat készítenek, a fehér anyagokból tájjellegű szép hímzések, kézimunkák is készülnek. A napközi otthonokban ké­szült tárgyakat részint a budapesti rehabilitációs köz­pont, részint a Vöröskereszt és a nőtanács segítségével kívánják értékesíteni. Gazdagodik a pisiéi körzet Az ÁFÉSZ gönci körzeti irodájában beszélgetünk Ho- rász Lajos igazgatósági el­nökkel az év eredményeiről, és a tervekről. — Mindig nagy öröm, ha a körzetünket gazdagítani tudjuk kereskedelmi egysé­gekkel, vagy szolgáltatások­kal. A falu igénye már rég túlnőtte a szatócsboltok tér­fogatát. Erőnkhöz mérten szanáljuk ezeket a régi üz­leteket. Ez évben a gönci ápőbollot telepítettük át saját épületünkbe és 30 ezer forintos átalakítással alkal­massá tettük üzlet céljaira A régi bolthelyiséget áten­gedtük a tanácsnak kulturá­lis célokra. 870 ezer forintos költséggel korszerű éttermei és presszót építettünk, ugyan­csak Göncön. Szövetkeze­tünk részére 2 darab 4 ton­nás gépkocsit szereztünk be. amelyekkel a szolgáltatást akarjuk megjavítani a körze­tünkben. Elsősorban szén­szállításra gondolunk, de az sem közömbös, hogy a ba­rackszezonban magunk, vagy fuvarozóval szállíttatunk. Ez évben felvásároltunk 872 mázsa barackot és azt a nyíregyházi konzervgyárnak elszállítottuk. A finom gönci barackból eddig 16 ezer liter pálinkát főztünk és körülbe­lül még 2 ezer liter főzése van folyamatban. Eddig a felvásárlásból szövetkeze­tünknek 260 ezer forint hasz­na van. Az éves nyereségünk előzetes számítás szerint, 1 millió 917 ezer forint. 1970-ben újabb boltokat akarnak építeni, illetve át­alakítani. Hidasnémetiben egy vegyesboltot. Tornyos­németiben az italbolt bőví­tése, Abaújváron ital- és vegyesbolt létesítése kerül sorra. Abaújváron a tsz és a tanács társadalmi munkával segíti a szövetkezet épftkezé- sét. — fa Is ács —- I — egy 60 ezren végzik a nép- számlálással kapcsolatos adatgyűjtő és ellenőrző mun­kát. A derékhad pedagógu­sokból áll. Közülük kerül ki a számlálóbiztosok többsége, akik két héten át, erejüket nem kímélve, fáradságot nem ismerve, úttalan utakon jár­va, lépcsők ezreit mászva ko­pogtatnak, csöngetnek be va­lamennyi család otthonába, hogy a kérdéseikre kapott korrekt, igaz válaszokkal tölthessék ki az összeíróíve­ket. Rárhrwa léPnek be hí‘ DaSIlOád vatalos minő­ségben a népszámlálók, meg­értést, türelmet, tapintatot visznek magukkal, s ugyan­ezt joggal remélik a lakos­ságtól maguk is. Számítanak az emberek állampolgári fe­lelősségérzetére, komolyságá­ra és segítőkészségére, hogy kötelességüket pontosan, szé­pen teljesíthessék. Gyertyános Zoltán Évről évre nagyobb, s tá- gabbra nyitott pénztárcával jelenik meg az ipari termé­kek piacán egy nagy vevő: a mezőgazdaság. Gépek, beren­dezések, szerszámok, alkat­részek, műanyagok, vegysze­rek, vas- és acélszerkezetek, építőanyagok — hosszú és egyre bővebb az a lista, amelyre a vevő kívánságait jegyzi. Tíz év alatt több mint. a három és félszeresére nö­vekedett a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok, eszközök költsége hazánkban. 1953-ban — folyó áron számítva 4,5 milliárd forint volt. a múlt esztendő­ben pedig meghaladta a 17 milliárdot. Néhány példa 1960- ban 28 000 tonna, 1968-ban 72 ezer tonna motorbenzint használt fel a mezőgazdaság. A gázolaj esetében: 278 ezer, illetve 552 ezer tonnát. A villamoscnergia-fogyasztás ugyanezen idő alatt nyolc­hlkésmií az első sorozat Az Építőgépjavító és Gép­gyártó Vállalat veszprémi gyáregységében elkészült az NSZK-licenc alapján készült „Etba-Élgép-Mixer” elnevezé­sű, nagy teljesítményű be­tonkeverőgép. A berendezés óránként 15 köbméter be­tont képes keverni. Automa­tikus berendezései és műsze­rei segítségével négyféle ada­lékanyagból és kétféle ce­ment keveréséből, a műszaki előírásoknak pontosan meg­felelő betont lehet készíteni. ,4 gép előnye még, hogy von­tatható, és az építkezés szín­helyén, órák alatt üzembe lehet állítani. a. . v: '• ' : Az összeszerelt gépekéi a gyár udvarán vizsgáztatják. Helvsnhároni szociálisig brigád A iUishoct Jármű fnvttó eredményeiről A MÁV Miskolc? Járműjavítóban többek között a törgalom biztonságára veszélyes, sérült vagonokat javítják. Javításu­kat 9.70 fizikai és 380 műszaki dolgozó végzi. Havonta csak­nem 600—650 kocsit tudnak kijavítva visszaadni a forga­lomnak. A MÁV nehézségét — a kocsihiányt -- a járműjaví­tó dolgozói is ismerik, s ép­pen ezért, vállalásaik teljesí­tésével igyekeznek minél gyorsabb és jobb munkát vé­gezni. Élen jár ezekben a műhely 73 szocialista brigád ­ja. Minőségi munkára törek­szenek, ezért a vagonok javí­tására tervezett összeget tel­jesen felhasználják. Önkölt­ségcsökkentés itt ugyan nem mutatkozik, mégis hatalmas összegeket tudnak megtaka­rítani, amit. a sérült kocsik jó alkatrészeinek felhaszná­lásával érnek el. Elégedett-e a MÁV a kija­vított kocsikkal? Ügy érez­zük, igen. Mint minden mun­kában. úgy természetesen itt is, előfordulhatnak hibák, annak ellenére, hogy a selejl minimálisra csökkentésére igen nagy gondot fordítanak, de a kijavított kocsik előbb futópróbán vesznek .részt, s csak akkor kerülnek vissza a forgalomba, ha a próbát ki­állták. A járműjavítóba azonban nemcsak a sérült vagonok kerülnek be, hanem — bár­mennyire meglepően hang­zik — a jók is. Két-három évenként ugyanis minden ko­csinak kötelező fővizsgán kell átesnie, s így a műhelybe utalt kocsikkal többször is találkoznak a dolgozók. Az elmúlt 25 év alatt igen sokat fejlődött a Miskolci Járműjavító. Ma már tágas, modern csarnokokban vég­zik munkájukat a dolgozók, aminek eredménye a terme­lékenység emelkedésében is megnyilvánul. A közelmúlt­ban épült meg, és vették át az új, futószalagos kocsijaví­tó csarnokot, s ezzel a léte­sítménnyel megszűnt a mű­hely területén az utolsó há­borús maradvány is. Az 1970- es évben elérhető még jobb eredményekhez ez is hozzá­járul. Klsvárrtaí János szorosára, a hengerelt acél­anyagoké több mint a há­romszorosára emelkedett. Nyolc év alatt 24 ezerrel nőtt a traktorállomány, a gabona­aratás 97,3 százalékban gé­pesített a termelőszövetkeze­tekben. s teljes egészében az állami gazdaságokban. Gépek, kérdőjelekkel Az ipari eredetű anyagok növekvő felhasználása ter­mészetes velejárója a korsze­rű mezőgazdasági termelés­nek. Az már kevésbé, hogy az elvárhatónál lényegesen több gonddal jár manapság ezeknek az anyagoknak és eszközöknek a felhasználása. Mennyiségük, minőségük, célszerűségük, s áruk sok esetben távol áll a kívána­tostól. Az ipar falura küldött kö­veteinek legnépesebb seregét kétségkívül a gépek alkotják. Csak a termelőszövetkeze­tekben 50 ezer traktor, 36 ezer traktoreke, 14 ezer vető- gép, nyolcezer kombájn dol­gozik. ha... S ez a kétbetűs szócska kérdőjelek tucatjait sűríti. Nem számít sajnos ritka esetnek, hogy félresike­rült konstrukciójú gépek — mint például vontató pótko­csik, vetőgépek — kerülnek forgalomba, s a földekre. Ott, munka közben derül csal: ki, hogy használhatat­lanok, napok alatt tönkre­mennek, s megkezdődik a vi­ta a gyártó és a felhasználó között. Ebből persze időben elvégzett munka aligha le­het. A megfelelő konstruk­ciójú gépek értékét sok eset­ben rontják a szerelési hi­bái:, rossz minőségű anya­gok, az akadozó alkatrész­utánpótlást már nem is em­lítve. A géppark nagymérvű nö­vekedésével nem tartott lé­pést sem a gyárak garanciá­lis javítást, végző munkája, sem a mezőgazdasági üze­mek gépjavító részlegeinek kiépítése és felszerelése. Mindez nagymértékben csök­kenti a meglevő gépek gya­korlati értékét, örvendetes tény, hogy az AGROKER megyei részlegei ma már sokkal inkább betöltik fel­adatukat, mint néhány esz­tendeje. ám tagadhatatlan, hogy még nem jött létre a szoros kapcsolat gyártó—for­galmazó—felhasználó között Az ipar ma még alig fordít figyelmet a piackutatásra, a várható igények felmérésére, nem érdeklődik termékei fo­gadtatása iránt. Baj van oly. kor a forgalmazással is, s így történhet meg. hogv ép­pen vetés idején hiánycikk a vetőgép, a borona, s agyon­javítgatott eszközökkel kény­telenek dolgozni a szántóföl­dek munkásai. Ä többért többet Annak ellenére, hogy sok­rétű állami intézkedések kö­vetkezményeként a hatvanas évek elejéhez mérten 1965- től kedvező változások ta­pasztalhatók a mezőgazdasá­got érintő árpolitikában — n felvásárlási áraknál éppúgy mint például az erő- és mun­kagépek árának húszszázalé­kos csökkentésénél —. az áruforgalmi egyenleg alaku­lása nem kedvező. Az ten. árdiszparitás arra kényszerí­ti a mezőgazdasági üzeme­ket, hogy több termék érté­kesítésével fedezzék viszony­lag csökkenő mértékű beszer­zéseiket. Éppen ezért adnak okot jogos elégedetlenségre as ipar sokszor laza fegyelem­re, s munkavégzésre vissza­vezethető mulasztásai, mint amilyenek a mar említeti gépszerelési hibák, vagy az alapos kísérletek nélkül for­galomba hozott vegyi- és műanyagok. A nagy vevő ugyanis — s nagy hibát követnek el ott, ahol ezt elfeledik — egyre kevésbé naiv vásárló, aki örül, ha kap valamit. Igaz, e vevő „érdekvédelmével’- ma még minden területen aligha foglalkoznak, ám két­ségtelen: a területi szövetsé­gek tevékenységének kibon­takozása ezt is magával hoz­za. Hangsúlyozni szükséges ezt azért is, mert gyakran ta­pasztalhatók megengedhetet­len megkülönböztetések a mezőgazdasági üzemek ren­deléseinek teljesítésénél., mintha az ipar számára a mezőgazdaság ellenfél. s nem a méltányosságot ér­demlő hűséges partner len­ne. A többért, a nagyobb pénzért joggal várnak jobb minőséget, kifogástalan meg­bízhatóságot, garantált üzem­időt stb. a felhasználók, s en nek a mainál jobb szerveze­ti, jogi feltételeit szükséges megteremteni. A holnap a mában A korszerű mezőgazdaság, éppúgy elválaszthatatlan as ipari termékek ezreinek fel- használásától. mint ahogy aa ipar fejlődése nem különít­hető el az egyre nagyobb súlyt képviselő mezőgazda- sági vásárlásoktól. Éppen a kölcsönös előnyöket kínáló lehetőségekre kell, hogy te­relődjék a figyelem, s nem a ma még tagadhatatlanul meglevő ellentmondásokra. Ezért érdemel nagy figyel­met az a határozottan meg­fogalmazódott igény, hogy a jelenleginél jobban érzékel­hető legyen a mában a hol­nap és a holnapután. A gé­pek fejlesztésében éppúgy, mint a mezőgazdasági épít­kezéseknél túlságosan domi nál a pillanatnyi igények ki­elégítése. holott a távlatok itt is elengedhetetlenek. Az. hogy napjainkban sű­rűn hiányoznak még a külön­böző kiegészítő berendezések a korszerű állattenyésztési épületeknél, hogy egy-egy művelési ág komplex gépe­sítését néhány adapter hiá­nya miatt nem lehet megva­lósítani, példa csupán, de egyben jelzője is annak, hogy összehangoltabb fejlesz, tésre van szükség. A felépült és épülő hűtőházakban, táró. lókban az anyagmozgatás ne hézkessége. az energia- és úthálózat: kiépítésének csak sokszori határidő-módosítás után való elvégzése. Ismételt a példa, de jelzője ez a fe­szültségnek, s annak, hogy a nagy vevőt saját munkája inellett mások mulasztásának gondja is nyomja. E gondok enyhítése, majd megszünte­tése nem csupán a mezőgaz­daság javát szolgálja, hanem mindannyi unkét. K. S. Sasa foad A KISZ-a lapszervezet ak egyik fontos feladata a sza­bad idő helyes eltöltésének megszervezése. Tudják ezt a mezőcsáti járásban is. ahol 945 KISZ-tag vesz részt po litikai oktatásban, s a könyv táraknak 1533 Jítsz-korosz iál'ú olvasójuk van. A községi alapszervezetek több­ször szerveztek az elmúlt időszakban a fiatalok részére irrwös színházlátogatást. TJc­jcihába, Igrici, Muhi, Sajo- szöged. Tiszadorogma és Ti­szaiarján fiataljai az elő­adást követően meg is vitat­ták a látottakat. Kár, hogy a színházba járást gyakran akadályozza a közlekedési szkörök Hét ifjúsági dub is működik a mezőe~átí járásban, azonban ezek mar. káját is nagyon megnehezíti a tárgyi ellátottság elncsonv színvonal» A nagy vevő: a mezőgazdaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom