Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

ÉS7AK-MAGYARORSZAG 2 Szombat, 1969. dec. 13. 13 halott, 90 sebesült Robbanás Milánóban és Rómáiban Pánih a téren - Tűs a bankban 30 mentőautó a helyszínen Pénteken délután fülsike­títő robbanás történt a milá­nói mezőgazdasági bank épületében. A robbanásnak a rendőrség első közleménye ■szerint 13 halálos áldozata van és 90 ember sebesült meg az épületben, illetve an­nak környékén: a zsúfolt Pi­azza Fontanán, a világhírű milánói dóm közelében. Szemtanúk elmondták, hogy a téren pánik támadt, százak rohantak a környező mellék­utcák felé, hogy védelmet ta­láljanak a lezúduló téglák és üvegcserepek elől. Több mint 50 mentőautót irányítottak a helyszínre, miközben a tűz­oltók a bank épületében már birkóztak a feltörő láng- nyelvekkel. Körülbelül egy órával a milánói robbanás után, Ró­ma központját is három de­tonáció rázta meg. Az egyik robbanás a Via Veneto kö­zelében, az országos mun­kásbank központjában pusz­tított, a két másik robbanás a Piazza Venezián rengette meg a Viktor Emánuel-em- lékművet. Néhányan megse­besültek, Ide csak könnyeb­ben. Egyelőre nem tudni, hegy volt-e, illetve mi volt az összefüggés a négy robbanás között. A milánóiról a rend­őrség még nem nyilatkozott, de az egyik római robbanás helyszínén, az emlékműnél, a rendőrök házilag készült robbanószerkezetet találtak. Brandt saftóértekezlete Willy Brandt kancellár pénteken sajtóértekezleten válaszolt a tudósítók bel- és külpolitikai kérdéseire. Elő­ző nap Brandt az SPD orszá­gos tanácsa előtt vont mérle­A szovjet küldöttség elégedett Llevellyn Thompson, a Helsinkiben tárgyaló ameri­kai küldöttség fontossági sor­rend szerint második embe­r-e, pénteken hazautazott Helsinkiből. Vele együtt hagyta el a finn fővárost Harold Brown, a kaliforniai műszaki egyetem igazgatója, a stratégiai fegyverek korlá­tozásáról folytatott szovjet— amerikai előtárgyalásokon részt vevő amerikai küldött­ség egy másik tagja. Nyugati hírügynökségek szerint Thompson és Brown elutazása arra enged követ­keztetni, hogy a helsinki tár­gyalások záró szakaszukhoz érkeztek. A Reuter valószí­nűtlennek tartja, hogy Szem- jonov, a szovjet és Smith, az amerikai küldöttség vezetője hétfő előtt újabb megbeszé­lést tartson. Az angol hír- ügynökség szerint az előzetes tárgyalási szakaszt kedden, vagy szerdán le is zárhat­ják. A szovjet küldöttséghez közelálló körökből a Reuter úgy értesült, hogy a szovjet küldöttség elégedett a tár­gyalásokon eddig elért ered­ményekkel. get kormányának eddigi te­vékenységéről. Beszédében beismerte, hogy a kormány­nak komoly gondjai vannak az áremelkedések miatt. A pénteki sajtóértekezleten a Brandt beszédében felve­tett komoly gazdasági prob­lémák ellenére a tudósítók érdeklődése politikai kérdé­sekre irányult. A kancellár válaszában többek között el­mondotta, hogy a moszkvai csúcsértekezlet kommüniké­jének az európai biztonság kérdéseit érintő része olyan tömör volt, hogy sokat kell rajta gondolkodni. A kom­münikét sokszor elolvastam. Ez komoly szerepet játszott a brüsszeli NATO-értekez- leten és részben pozitív visszhangra talált. Nem tar­tom kizártnak, hogy elkövet­kezik az idő, amikor az NSZK önállóan is állást fog­lal ebben a kérdésben. Je­lenleg azonban még abban a stádiumban vagyunk, hogy szövetségeseinkkel és a szo­cialista országokkal együtt, előzetes megbeszéléseket foly­tatunk” — mondotta. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) vő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitája, és a képviselők egyhangúan tör­vényerőre emelték a javas­latokat. Káss Árpád: Elsőrendű érdek a |ó hírnév propagálása Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke beterjesztette a védjegy-törvényjavaslatot. Következett a védjegyről szóló törvényjavaslat tárgya­lása, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökének bevezetőjével. A gazdálkodás számos új jelenségére hivat­kozott a miniszter, az élén­külő piaci körülményekre, amelyek közepette a vállala­toknak már elsőrendű érdé" ke, hogy jó hírnevünket öregbítsék és propagálják, egyszersmind megakadályoz­zák versenytársaikat abban, hogy ezeket az eredményeket lerontsák, vagy kisajátítsák. Mindehhez fontos eszköz a védjegy. Hasznossága azon­ban csak a valóban jó, ál­landó minőségű áru esetében válik tartóssá, egyébként úgymond „védjeggyé” válto­zik. A védjegy korszerű oltal­mára annál is inkább szük­ség van, mert a régi rendel­kezések elavultak, és csupán a vállalatok érdekeit képvi­selik, a fogyasztóét alig. El­mondotta még Kiss Árpád, hogy a törvény csak az Or­szágos Találmányi Hivatal­nál elfogadott védjegynek nyújt majd oltalmat és min­den bizonnyal elősegíti az árutermelés továbbfejlődé­sé'. Frank Ferenc, az ipari bi­zottság előadója további rész­leteket ismertetett ezután a törvényjavaslatról, majd dr. Révy Zoltán Győr megyed képviselő, a megyei Minő­ségvizsgáló Intézel igazgató­ja, a kérdés kiváló ismerője szólalt fel. Elmondotta, hogy jelenleg mintegy 7 ezer véd­jegyet lajstromoznak Ma­gyarországon, ebből négyez­ret külföldi, háromezret pedig hazai vállalatok jegyeztettek be. Igen sok vállalat nem használ még védjegyet, má­sok használnak ugyan, de nem kérik oltalmukat. A védjegyeztetés sokfajta hasz­nosságára való hivatkozással ezért arra. kérte az ipari tár­cák minisztereit, találjanak módot arra, hogy minél több vállalat éljen ezzel a lehető­séggel. Az országgyűlés a , felszólalás után egyhangúan megszavazta a benyújtott törvényjavaslatot InferpelSaciók LEHOCZKY ALFRÉD: IslüFiiif nap i lllirili 51 A debreceni döntés December elején Debre­cenben gyülekeznek a felsza­badult országrész politikai vezetői. Ide érkezik — a moszkvai megbeszéléseken részt vett — Dálnoki Miklós Béla, Vörös János, az MKP képviseletében Gcrő Ernő és Révai József, továbbá Szeged. Hódmezővásárhely, a Vihar­sarok és más városok megbí­zottai is. December 12-én, a pénz­ügyigazgatósági palotában fontos megbeszélésre és dön­tésre került sor az ideiglenes nemzetgyűlés összehívásáról. Debrecen, vagy Szeged A megbeszélés valójában folytatása volt egy, már Moszkvában megkezdett vi­tának. Az ideiglenes nemzetgyű­lés összehívásának szükséges­sége mindenki számára nyil­vánvaló volt. Az egyik — fo-máUsnak tűnő — vitapont már Moszkvában eldöntést nyert: hol tartsák az ideigle­nes nemzetgvűl^s utós^t. és hol legven a kormány ideig­lenes székhelye? itl-vek merültek fel Szeged és T>abrecen mellett, egy­aránt. Szeged korábban felszaba­dult. a hodirs^lekurinyektől ]<evpsebbet szenvedett, s de­cember végén a viszonyok itt már s7omb"tű''ően normali­zálódtak Debrecen nagy pusztításokat szenvedett, a feltételek itt kedvezőtleneb­bek voltak. A politikai szem­pontok azonban mellette szóltak. A Moszkvában tárgyaló magyarok vitájába bekapcso­lódtak a szovjet vezetők is. A szovjet külügyminiszter megjegyezte: — Ha jól emlékszem, Kos­suth Lajos ,1849-ben Debre­cenben tetté meg a függet­lenségi nyilatkozatot, és itt detronizálta a Habsburg-di- nasztiát. Anélkül, hogy a magam részéről befolyásolni akarnám az urakat, úgy gon­dolom, hogy ebből a szem­pontból Debrecen sokkal al­kalmasabb lesz a kormány székhelyéül, mint Szeged... A részvevők megszívlelték e nem lebecsülendő történeti- politikai szempontot, s úgy döntöttek hogy Debrecenbe hívják össze az ideiglenes nemzetgvúlést A debreceni tárgyaláson már a megoldás módja volt előtérben. A nemzet létérdeke A nemzetgvűlés gyors lét­rehozása a nemzet számára létkérdés volt Magvarorszáp még mindig Hitler utolsó csatlósaként szerepelt. Lát­ható volt hogv a szövetsége­sek nyomása alatt a hitleri Németország rövidesen össze, omlik, s kellő döntés és cse­lekvés hiányában magával rántja és maga alá temeti hazánkat is. Űj, demokrati­kus állami szuverenitásra volt szükség, amely szakít Németországgal, s csatlakoz­va az antifasiszta koalíció­hoz. maga is részt vesz a fa­sizmus szétzúzásában. Az MKP képviselői a kése­delem nélküli cselekvést szorgalmazták, s a nemzet- gyűlés december 21-re való összehívását javasolták. Az ideiglenes nemzetgyűlés tagjainak kiválasztására, az ülésszak előkészítésére alig több, mint egy hét állt ren­delkezésre. Ha figyelembe vesszük, hogy a feltételek rendkívül mostohák voltak, hiszen nem állt rendelkezésre semmilyen hírközlés, szállí­tóeszköz. a terület még had­műveleti övezetnek számított akkor ez az idő valóban ke­vésnek látszott. Az értekezlet régi. közigaz­gatásban iáratos taglai ennek hangot is adtak. Lehetetlen­nek tartották e nagy feladat megoldását. Feltették a kérdést: — Tulajdonképven kik fognak választani képviselő­ket és kikből? Az MKP nevében Gerő Er­nő foglalt állást: — Higgyék el nekünk az urak. hogyha egyszer nem a régi ‘sablonodat hanam n vég. veszélyben torgó hazát és nemzetet láttuk magunk előtt, sok mindent meg tu­dunk oldani amiről azelőtt mén csak nem is álmod­tunk... Eaészpn biznnnnsan hisszük, hogyha nem a for­maságokra. havam a lényeg­re, vem a múltra, hanem a jelenre és a jövőre, nem mel. lékszempontokra, hanem ma­gára az ügyre nézünk: a do­log menni fog... Az összehívás módja Ügy határoznak, hogy a képviselőket egy-egy jelen­tősebb helységre koncentrál­va választják meg. A mái felszabadult területeken mintegy 3—3,5 millió ember élt, ezért az ülésszakra a végleges létszám kevesebb, mint felét jelölik csak ki. míg a többit majd az ország telies felszabadulása után A felszabadult országrész 45 helységét — városát és községét — jelölték ki. amely megválasztja a képviselőket Borsod megyéből három hely­séget vettek fel a listára: Miskolcot, Diósgyőrt (ekkor még önálló közigazgatási egység volt) és Ózdot. Mis­kolc tíz. Diósgyőr hat. Ózd pedig egy képviselőt küldhe­tett az ideiglenes nemzetgyű­lésbe. December 14-től 24 megbí­zott Indult (19 teherautón) az ország különböző vidékére Debrecenből, a képviselők megválasztásának előkészítő sére és a lebonyolítás segíté sére. Debrecenben előkészülete- két tettek az érkező képvise­lők móltó fogadására, elhe- lj'ezésére. Lázas munkával készítettók elő az ülésszak színhelyét. Debrecen történelmi ese­mények színhelyévé vált (Következik! A nemzeti bizottság.) Utolsó napirendként ez­után került sor az interpel­lációk előterjesztésére. Első­nek Molnár József Heves megyei képviselő a közúti közlekedés rendjének és biz­tonságának növelése érdeké­ben, valamint a közlekedés- rendészeti tevékenység javí­tását. sürgetve interpellált a belügyminiszterhez. Adatok­kal illusztrálta a közlekedés rosszabbodó baleseti viszo­nyait, különösképpen Buda­pesten, és megkérdezte a mi­nisztertől. vajon milyen le­hetőséget lát a helyzet javí­tására és az ellenőrzés kor­szerűsítésére. Lenkei András belügymi­niszter mindenekelőtt ada­tokkal bizonyította a gépko­csiközlekedés ugrásszerű nö­vekedését az utóbbi években, amellyel sem az útkorszerű­sítés. sem a szervizhálózat, az alkatrészellátás és más technikai körülmények nem tudnak lépést tartani. Ami pedig az országos baleseti adatokat illeti. 1960 óta 8450 halálos baleset történt és 140 ezer sebesülés. Beielentette, hogy átfogó javaslatot ter­jesztenek a kormány elé, elsősorban a megelőzés javí­tása érdekében, átdolgozzák a KREÍ=2-t, gyorsítják a bír­ságoló és más eljárásokat és kitertesz'ik a rendőrség jog­körét a vezetői iogosftvánv bevonására is. Az intézkedé­sek azonban csak akkor ve­zetnek eredményre — mon­dotta a belügyminiszter —, ha törekvéseiket az egész társadalom magáévá teszi. A választ az országgyűlés el­fogadta. Pázsit Árpád kénviselő a gvermekióléti intézmények közös létesítése ügyében in­tézett kérdést a pénzügymi­niszterhez. mondván, hogv ez a kérdés már tavaly napiren­den volt. de a várt rendelet mind ez ' ideig nem jelent meg. A miniszter válaszá­ban elmondotta, hogy az ér­dekelt tárcákkal már egyez-« tették javaslatukat, csupán a SZOT-tul voltak még viták, legújabban ezek is elsimul­tak, s így hamarosan meg­jelenhet az új rendelkezés. A képviselők ezt a választ is tudomásul vették. Az árvajáradékok rendezé­se érdekében előterjesztett interpellációt a munkaügyi miniszterhez Bata János kép­viselő. Véleménye szerint ugyanis nem helyes az elhalt apa munkájától, beosztású­tól, valamint munkában el­töltött éveinek számától füg­gővé tenni az árvák támoga­tásának mértékét. Veres József miniszter vá­laszában a nyugdíjellátás el­veire hivatkozva, helyeselte a differenciált ellátást, de hoz­zátette, hogy minimumot kell megállapítani. A képvi­selő tudomásul vette a mi­niszter válaszát, és az ország- gyűlés is jóváhagyta azt Dr. Guba Sándor szintén a mun­kaügyi miniszterhez inter­pellált az idős termelőszövet­kezeti tagok öregségi járadé­kának rendezése érdekében, mondván, hogy sokan közü­lük munkaképtelenek, gyer­mektelenek. vagy nem támo­gatlak őket gyermekeik és. ha történetesen a tsz is rossz helyzetben van. arra sem tá­maszkodhatnak. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogv ez, esetben nem nvug- dfiról. hanem szociális támo­gatásról van szó amolv egé­szében ígv is nagv terhet ró a költségvetésre Utalt arra. hogv indokolt, esetben n ta­nácsodnak kellene pótlólago­san támoea+ni ezadaf a ’á-a- dékosokat A vá'aszf azonhan az inteméUáló kénvísolő nem találta kíolárfttónek ós az or- száegyfiléq «sem fogadta el azt. ígv n kérdés n szociális TTOff CÁ rt VOT'ííl Ezzel befeWő-ifitt az or- seáaeyíilájj és fél napos ülésszaka. Görögország kilépett az Európa Tanácsból Nyugati hírügynökségek pénteken délután gyorshírben jelentették hogv Görögország az Európa Tanács miniszteri bizottságának péntek dél­előtti ülésén bejelentette ki­lépését' a tanácsból, miután annak ÍR tagia közül n Gö­rögország tagsági jogainak felfüggesztése mellett foglalt állást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom