Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

Szombat. 1969. dec. 13. -=*■ PS7AK-MAGVARORS7ÄG 3 Äz ózdi járás fiataljainak számadása Tegnap, december 12-én, pénteken délelőtt a KISZ Ózdi járási Bizottságának alapszervezeti küldöttei, mintegy 100 fiatal jelent meg Özdon, a Liszt Ferenc Mű­velődési Központban, hogy 2500 KISZ-tag nevében szá­mot adjanak az elmúlt vá­lasztás óta végzett munká­jukról, és újraválasszák a KISZ végrehajtó bizottságát. A küldöttértekezlet elnöksé­gében foglalt helyet Lovas Lajos, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osz­tályvezetője, Németh Antal, a KISZ Borsod megyei Bi­zottságának titkára, a KISZ Központi Bizottság tagja, Tajli Gyula, az Ózdi járási Pártbizottság első titkára, va­lamint ott voltak a járás üze­meinek állami és társadalmi vezetői. Török László, a KISZ járási bizottságának titkára köszöntötte a kül­döttértekezlet részvevőit, majd beszámolót tartott a kétéves mun’•‘“ól. 9 Az ózdi járás sajátosságá­ból adódik, hogy a KISZ-bi- zottsá'ihoz tartozó alapszer­vezetekben a fiatalok össze­tétele rendkívül változó. Ipa­ri üzemekben, bányákban dolgozik a fiatalok többsége, s a mezőgazdasásban dolgo­zók létszáma évről évre alig növekszik. Ennek egyik oka a járás ipari jellege, a má­sik a mezőgazdasági termelés alacsony színvonala. Érdekes és szokatlan a helyzetük a fiatal mezőgazdasági szakem­bereknek A gyakorlati évek eltelte után kevés szövetke­zet szerződteti őket, ezért többségben elmennek a já­rásból. Általános érvényű megállapítás, hogy az ipari üzemekben általában jó a fiatalok szervezettsége, míg a falusi szervezetekben ez több-kevesebb kívánnivalót hagy maga után. Török László beszámolójá­ban elmondotta, hogy az eszmei-politikai nevelésnek legfontosabb fóruma a KISZ politikai oktatás volt. A 40 oktatási körben mintegy 1400 fiatal tevékenykedett, de ezenkívül többen vettek részt párt- és szakszervezeti okta­tási körökben is. Nem meg­felelő azonban ez a tanulók­nál. Jó, hasznos kezde-néive- zés született a Putnoki Fel­sőfokú Mezőgazdasági Tech­nikumban. Politikai kört szerveztek azoknak a fiata­loknak a részére, akiket al­kalmasnak találtak a pártba való felvételre. Itt rendsze­resen előadásokat tartanak a járási és megyei pártbizott­ságok munkatársai. Eredmé­nyes volt a politikai oktatás a Borsodnádasdi Lemezgyár­ban és az Ózdvidéki Szén­bányák KlSZ-alapszerveze. teiben is. Sokat javult az elmúlt idő­szakban a falusi alapszerve­zetek tárgyi felételei is. A kulturális és sporttevékeny­ség még kampányjellegű. A járás fiataljai különbö­ző akciókban is részt vettek. Bizonyítia ezt, hogy több mint 150 ezer forintot fizet­tek be a tranzisztor-akció nyomán a szolidaritási szám­lára. 9 Az üzemekben dolgozó fia­talok érdeke általában meg­egyezik az üzemek érdekei­vel. Az elmúlt időben a fia­talok a mennyiségi mutatók javításán túl sokat tettek a minőség javításában is. Tár­sadalmi munkával is segítet­ték az üzemek munkáját. Az ŐSZ fiataljai egy év alatt például, 30 ezer óra társa­A vasutasok már 1970-re gondolnak Folytat iák a munka versenyt (Tudósítónktól) A vasútigazgatóságok ver­senyében a MÁV miskolci Igazgatósága az év első há­romnegyed évében száz szá­zalékon felül teljesítette cél­kitűzéseit. Nagy lendületet adott a munkának a hazánk felszabadulása 25. évforduló­jára indított szocialista mun­kaverseny, amelynek fel­ajánlásai az önköltség csök-S kentésére. a pontos és terv­szerű vonatforgalom lebo­nyolítására, az utazási se­besség növelésére, valamint a kocsitartózkodási idő csök­kentésére irányultak. Az utóbbi időben lemara­dás mutatkozott a menet­rendszerűségben, a teher­kocsi-gazdálkodásban, ezért a felszabadulási munka­verseny során a vasutasok arra is nagy gondot fordí­tanak, hogy ezt a lemaradást behozzák. Ugyanakkor már 1970-re gondolnak, mert munkaversenyüket jövőre is folytatják, hogy megalapoz­zák IV. ötéves tervünk cél­kitűzéseinek feltételeit. A közelmúltban az igazga­tóság területén dolgozó vas­utasok részére összevont szo­cialista brigádvezetői érte­kezletet tartottak, phol meg­ígérték: mindent megtesz­nek, hogy 1969-et sikeresén zárják. Ugyanezt ígérték a szolgálati helyeken tartott termelési tanácskozásokon is. Kisvárdai János Gyár a Csanyik völgyben dalmi munkát végeztek. A KISZ-tagok eredményesen bekapcsolódtak az újítómoz­galomba is. 186 újításukból 135-öt elfogadtak. A járás fiataljai a „Ki mi­nek mestere?” megyei vetél­kedőben máso.dik és harma­dik helyezést értek el vil­lanyszerelő szakmában. Or­szágos viszonylatban első­ként az ŐSZ KÍSZ-bizotlsá- ga rendezte meg a vetélke­dőt a vájár szakmában. A beszámoló után a fia­talok hozzászólásaikban mondták el eredményeiket, helyi problémájukat, s külö­nösen sok szó esett az ér­dekvédelemről. Mind a be­számolóból, mind a hozzá­szólásokból kitűnt, hogy az eltelt két évben eredményes munkát végeztek az ózdi já­rás fiataljai. A hozzászólá­sokat követően újjáválasz­tották a KISZ-bizottságot, a végrehajtó bizottságot és a pénzügyi ellenőrző bizottsá­got. A KISZ-bizottság titká­ra Török László lett, a pénz­ügyi ellenőrző bizottság elnö­kének Alabán Jánost válasz­tották. T. I. Kiásták — de minek? Beomlott a távvezetékárok — és sok más bosszúság a Szentpéteri-kapuban Az a néhány száz család, amely Miskolcon, a Szentpé- teri-kapu nyugati oldalán az idén új lakásba költözött, bi­zonyára örül szerencséjének. Kényelmes összkomfortba költözni Miskolcon, vagy bárhol, egy kicsit ma még szerencse dolga is, de min­denképpen öröm. Habár az öröm relatív dolog. Mert ugyanaz a néhány száz csa­lád a beköltözés óta többet bosszankodik, mint örül. S a bosszúságra éppen elég oka van. „Csúsznak“ a járulékos épületek És itt nem is azokat az „új honfoglaláskor” szokvá­nyos kezdeti, egy-két hétig tartó bosszúságokat tennénk szóvá — gáz- és vízbekötés stb. — amelyeket minden új lakó türelmesen elvisel. Azokról szólnánk amelyek tartósabb bosszúságot okoz­nak, s amelyekre az ember gyakorta csak azt mondja: a fene se érti!... A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat emberei például kisebb határidő-csú­szással elkészülnek a terve­zett lakóházakkal. Az új la­kótelep úgynevezett járulé­kos épületei — üzletház, óvo­da stb. —. sajnos, rendsze­rint jócskán „kicsúsznak” a határidőből. Itt például az új, nyolc­tantermes iskola is csak bravúros hajrával készült el szeptember elejére. Viszont az iskola környéke ma is rendezetlen, rendetlen, sőt, a gyermekek számára veszélye­ket is rejtegető. Nem tudja a jobb kéz...? A fene se érti például a földmunkákat végző Üt- és Vasútépítő Vállalat vezető­A Urfptongyár lcvcgőszéívnlaszló berendezése. Hótakaró alatt a Bábahegy Az északi határszéli hegy­lánc egyik része a Bába­hegy. Füzérkajata népe év­századokkal ezelőtt a hegyek lábánál telepedett meg, majd a házak felkúsztak a szél­védett dombokra. | Terhes évelt ■ Erős törköly tölti meg a talpas pohárkákat. Az aszta­lon friss, még meleg krump- lilángos párállik. Egy korty, egy puha, zsírtól csöpögő lán- gos. — Hogy éltünk felszabadu­lás előtt? Az nem fér egy cikkbe, kedves — simítja vé. gig bauiszát a 77 éves Amb­rus Tóth Ferenc. — Hát hogy is... — Azt mondja csak, Feri bácsi, kié volt az első kerék­pár a faluban? — indítják meg az emlékezés kerekét. — Az ám, Ernőé volt az első, aztán meg Latkó Andris kapott a nav'-apjátM ... az ám, elhozták, és a faluban senki sem volt, aki menni tudott volna rajta ... Egy jó­szág árába került... Az emberek megemelik a poharakat. — De a legrosszabb, hogy útunk nem volt — mondja Szabó Lajos. — Még Filke- házáig csak-csak, de onnan már nem nevezték útnak, ami hozzánk vezetett. A cséplőt tíz ökörrel kellett bevontat­. V ni. — Az igaz. Ügy éltünk itt, a hegy oldalában, mint aki­ket elvágtak a világtól. | Va'tidí ttia — jjc miéin a maitai i_. legetjük? — kérdi Feri bá­csi. — Egyforma volt az év­századokig. Ügy élt itt az apám is, ahogy a nagyapám, meg a dédapám. Jobb ha azt soroljuk, ami nemrég tör­tént ... — Mikor kezdett változni Kajatán az élet? — Mindjárt, néhány hó­nappal, a felszabadulás után... — Elkezdtük építeni az utat... az volt a legfon­tosabb ... kalákában épült... minden család dolgozott, kö­vet fuvarozott... magam is voltam gyalogmunkán na­pokig az építkezésnél — em­lékezik vissza Szabó Lajos —, az volt az első társadalmi munkánk. Egy kis vita kerekedik. Mikor is volt az út avatá­sa? Aztán megegyeznek. Igen, már 1947 januárjában. De még mindig gyalog, vagy szekéren kellett elfut­ni Pálházára, ha valami baj volt. Az egyik lakodalomban például felrobbant egy kézi­gránát. Sokan megsebesül­tek, néhányan ma is viselik akkori sérülésük nyomát. Micsoda pánik, futkosás volt! A telefon ugyanis, ami ilyen­kor gyors segítséget jelent, csak 1950-ben jutott el Kaja­tára. | Qi Tor született A lángossal tornyozott tá­nyér lassan apad. Az erős törköly is „besegít”, hogy nagy, de jogos örömforrás- listájukról valahogy le ne maradjon valami. — Vegyük csak először a házakat — hajlik előre szé­kén Tóth László, közelebb az öreghez —, sorolja csak édesapám, hány ház épült negyvenöt előtt. , — Nem nagyon lehet azt sorolni, fiam ... épített And­rás, Balogh, Kiss Józsi... no, meg Kajati Lakó András ... ezekre emlékszem ... meg ha még valaki gyerekkorom­ban ... — Az új telep most a kert­réten áll — vészi át a szót Szabó Lajos, úgy is, mint a helyi tanácskirendeltség ve­zetője, a község párttitkára, az új élet helyi parancsno­ka. — Olt tizenhárom új ház áll, de negyedszázad alatt harminckilenc lakás épült összesen. Több a lebontott, rti helvén. Peregnek a számok a fér­fiak ajkáról. Hány televízió van már? Huszonkilenc. Rá­dió? Több mint ötven. Ke­rékpár minden háznál, nem is egy. A motorkerékpárokat Feri bácsi fia igyekszik ösz- szeszámolni, van vagy negy­ven belőle. Számok, amelyek az ide­gennek nem sokat monda- • nak. Itt azonban, ebben a valamikor úttalan települé­sen, ahonnan ma már napon­ta kétszer indul az autóbusz, ahol villany világítja meg a meredeken hóba tapadt uta­kat, ahol az új művelődési házban hetenként filmet néz­hetnek, feltörő öröm és elé­gedettség dagad a számok mögött-. [ Ma linopp I Elköszönünk. A lehanyat­lott téli nap alulról ad éles kontúrt a körbefutó hegy­láncnak. Tóthék házának tor­nácáról gyönyörű a kilátás. — Az ott... a lankás mel­lett az a Bábahegy. Ott jöt­tek be a szovjet csapatok. — Ne mosolyogjanak meg minket érte, hogy így fogal­mazunk, de Kajata szabad­ságát a Bábahegy segítette világra... Annak a 25 évvel ezelőtti napnak emlékét ma ünnep­ük Füzérkajatán. Az örven­dező falu népének sok bol­dogságot, további sikereket kívánunk! Adamovics Ilona ségének „logikáját”, munka- szervezését. Szeptemberre elkészült a* új iskola. Két hónap múlva újra megjelent itt egy ku­bikosbrigád, s az új iskola kazánházátó! kiindulva — több héten át —, hosszú, mély árkot ásott az iskola* a Katowice u. 19., 21., 23.* 25. számú háljak előtt. Az­tán, hogy beköszöntött a csapadékos időjárás, a mun­ka abbamaradt. Az ottha­gyott mély árokba kezdetben a „bátrabb” gyerekek is be- bemerészkedtek egészen ad­dig, amíg meg nem telt eső­vízzel, hólével és egy szép napon a tetemes munkával és költséggel kiásott árok el­kezdett omladozni. Szerencsére, nem temetett maga alá egy gyereket sem... Viszont egy építésvezető ba­rátom a minap megjegyez­te: félő. hogy a mély árok fokozatos omlásától a lejtős talaj megcsúszik, s ha nem is omlik egészen össze egy­két új ház —, életveszélyessé vá’hat. Mellesleg a szóban forgó táweze’éken az iskolából az új óvodát és a bölcsödét fog­ják fűteni Ezek 1970-ben készülnek el. Vajon jobb munkaszervezéssel nem le­hetett volna-e ugvanez* az árkot a hosszú, száraz 'őszön elkészíteni? Sár, rendetlenség, kapkodás — Idestova két éve járnak bokáig érő sárban az új lakó­telep lakosai, az ideiglenes óvodába több mint három hónapja cipelik gyermekei­ket a lejtős, sáros úton a szülők — panaszkodik Peká- rovics Béla. a 71 számú kör­zet lakóhizotlsási elnöke. —• Itt a korai sötétedés, nagvori hiányzik az utcai közvilágí­tás — sorolja azokat a pa­naszokat. amelyekkel az új telep lakói nap mint nap ostromolják. Panaszkodik a lakóbizott­ság elnöke a parkosítás ki­fogásolható minősége, a már elkészült útszakaszok evako­ri felbontása és a MIK mun­kájának focvatékossáa'aira is. Mindenképpen indokolt* hogv az említett panaszokat az illetékes szervek érdem­ben is kivizsgálják és intéz­kedjenek. A beomlott távve­zetékárok ügyében — azon­nal 1 Téli szőlőmetszcs Megkezdődött a téli szőlömetszés a Balatnnboglár .illami Gazdaság 1600 holdas szőlőjében. A most metszet' vesszők szaporításra kerülnek, a gazdaság ugyanis nagy mennyisé­gű oltványt exportál. l egnagyobb vevőiének, a Szovjetunió­nak jövőre is 1 millió 300 ezer oltványt szállít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom