Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

L nJ 'Ml* ST If r.:tt VíLAG PROLETÁRJAI. EGYE5ÜUETEO A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNKASI’ART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 289. szám Ara 8«» filler Szombat. 1989. december 13. Pénteken 10 órai kezdettel ííz országgyűlés folytatta az 1970. évi állami költségvetés­ről szóló vitát. Az ülésen megjelent. Lo­son czi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, f'ock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Gásvár Sándor, Kállai Gyula. Komó­csin Zoltán, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, to­vábbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, valamint a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diolomáciai kép­viseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd megkezdődtek a felszólalások. A költségvetés vitája, mint az várható volt, áthúzódott péntek délelőttre is. Hosszú idő után első íz­ben került hosszadalmasab- ban szó parlamenti ülésen sportkérdésekről, ezúttal Pió- ker Ignác budapesti képvi­selő felszólalásában. Méltá­nyolta a sportnak nyújtott tekintélyes anyagi támoga­tást, de sajnálattal állapítot­ta meg. hogy egy sor sport­ágban visszaesés tapasztal­ható. Szerencsére a sportsze­rető közönség magatartásá­ban is kedvező változások tapasztalhatók, és ma már nem vezet nemzeti gyászhoz egy-egy feltűnőbb sportvere­ség, szóval már tudunk ve­szíteni — mondotta élénk derültség közepette. Végül sürgette az utánpótlás egy­séges nevelési rendszerének megteremtését és a már na­gyon hiányzó budapesti sportcsarnok megépítését. Váíyi Péter; Legyen a kereskedelemnek mindig olcsó áruia Ezután Vályi Péter pénz­ügyminiszter foglalta össze a költségvetési vita tanulságait és válaszolt egyes felszóla­lóknak. Elsősorban a sokak által érintett árkérdésről be­szélt. Valóban kifogásolhatók a spekulációs, manipulációs eredetű ármozgások — álla­pította meg — és joggal vár­ja el a közönség, hogy le­gyen mindig a kereskede­lemnek kellő mennyiségű és jó minőségű olcsó áruja, de arra is figyelmeztetett, hogy korántsem minden ármozgás a Sárospatakon fejeztek be borsodi pedagógiai napok tanácskozásait A TT. borsodi pedagógiai napok záró eseményeire de­cember 12-én, pénteken Sá­rospatakon, a Tanítóképző Intézetben került sor. A har­madik napi tanácskozások központi témája az volt, ho­gyan fejleszthető kívánatos irányban, a mindennapi ok­tató-nevelő munkával és az iskolán kívüli foglalkoztatás­sal az alsó tagozatos tanulók személyisége. A vitaindító előadást Szent­irmai Lászlómé, tanítóképző intézeti tanár tartotta. Elmé­letileg tisztázta a tanulói te­vékenység szerepét a szemé­lyiség formálásában. A továbbiakban sor került annak megvitatására, hogy megyénkben az általános is­kolák alsó tagozatán, az egyes tantárgyak tanításában hogyan valósul meg a tanulói aktivitás. A megyei szakfel­ügyelet ebből a szempontból 220 alsó tagozatos nevelőnél 360 tanítási óra elemzését vé­gezte el. A tapasztalatokat Merényi József, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetője is­mertette. Főleg azt vizsgálta, hogy a nevelők felkészülé­sében. a tanítási órák szer­vezésében és a tanulók ér­telmi képességének fejleszté­sében hogyan valósul meg a gyermekközpontúság elve. A korreferátumok a szak tárgyak sajátos szerepével foglalkoztak a tanulók sze­mélyiségének formálásában. Debreczeni Zoltán tanítókép­ző intézeti tanár a rajztaní­tásban, Tóth Károly intézeti vezető tanár az ének okta­tásában, Nagy Dezső intéze­ti tanár a gyakorlati foglal­kozás tanításában. Sípos György intézeti tanár a test­nevelés oktatásában vizsgál­ta a személyiségképzés lehe­tőségeit. A pedagógiai napok ta­pasztalatait dr. lietényi György, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője összegezte. Megállapí­totta, hogy a tanácskozások igen eredményesek voltak, annak tapasztalatait a neve­lők továbbképzésében és mindennapi iskolai munká- • jában hasznosítják. — CB. ilyen, spekulációs jellegű. Egyébként is szoros össze­függés van az árszínvonal stabilitása és a gazdasági egyensúly között. Jó példa erre az Ollári István borsodi képviselő által említett mű­anyag árszabályozás, amely­nek keretében túl alacsony­ra szabták az árakat, a vál­lalatokat állami dotáció fel­vételére kényszeritették. nem tudnak fejleszteni kellően, a másik oldalon pedig az ala­csony árak még irreálisan nagy keresletet is támaszta­nak a műanyagcikkek iránt. Utalt az itt-ott tapasztalha­tó túlzott jövedelemkülönb­ségekre is. amelyekről Tímár miniszterelnök-helyettes be­szélt. Valóban vannak arány­talanul kimagasló jövedel­mei, a magánszektorban, a szabadfoglalkozásúak köré­ben és egyes tsz-eknél is. Ezeket valamilyen adózás formájában le kell csapolni, de az igazságos és célraveze­tő megoldást alaposan elő kell készíteni. Végezetül élénken helyesel­te, hogy a szokástól eltérően sok szó esett az ülésen az iparról, nevezetesen az épí­tőipar és az anyagipar, a nyomdák, a ruházati ipar, a vaskohászat, a szénbányászat problémáiról és az ezeket fejtegető képviselőknek ösz- szefoglalva azt válaszolta hogy javaslataikat figyelem­be veszik a negyedik öt­éves terv már napirenden levő elkészít ósében.v Személy szerint Ollári képviselővel, aki a vegyipar meglassúbbo- dott fejlődését kifogásolta, nem ért egyet, s egyebek kö­zött hivatkozott a nagyszabá­sú műtrágya-programra, amelynek keretében 'a kor­mány a jövő évben ismét egy sokmilliárdos beruházást indít el. Ezzel be is fejeződött a jö- (Folytatás a 2. oldalon) Készül az új Mai ss fi fff un kitol ttiui •iiiiiiii nini iiiiiiiit ti vniiiiiiB nini hűi iául nini Robbanás Milánóban (2. oldal) A zavarosban halásztak (&. oldal) Radio­es tv-műsor (6. oldal) A Tisza—TI. vízlépcső létesítéséhez 1.8 millió köbméter j földet kell megmozgatni. Az új három kilométeres Tisza- > meder kialakításán dolgozó Folyamszabályozó és Kavics- S kotró Vállalat holland gyárim ínyú úszó-kotró gépet alkal- < máz, amely havonta 70—80 ezer köbméter homokot, iszapot. ^ agyagot távolít el a víz alól. Ezt a vizes anyagot úgynevezett \ nagy tavakba szivattyúzzák és terítik le. amelyről ülepedés > után leeresztik a vizet. Az ily módon felszínre hozott folya- > mi homok beépül a létesítmény épületc!be. Mini alapanyag s kiváló és sikerrel használja az itteni betongyár. > Borsodi siker a rádiós vetélkedőn Köszöni ifik a győzteseket! Tegnap, december 12-én, pénteken este a Kossuth rá­dió hullámhosszán, az ország rádióhallgatói előtt tartották meg a Tiszen innen — Du­nán túl rádiós vetélkedő ke­retében Borsod megye és Pest megye versenyét. A színvonalas, izgalmas küzde­lemben a borsodiak szerez­ték meg az első helyet. A végeredmény ez lett: Borsod megye—Pest megye 25:24. Az utolsó feladatnál sikerült egy ponttal többet szereznünk. Kuzmányi Gusztáv két vál­tozatban is elkészítette se; abc-betúivel kezdődő írását Pest megyéről Az ellenfélnek a borsodiakról kellett ha­sonlót összeállítania. A bor­sodiaké sikerült jobban. Ez hozta meg a győzelmet. Szeretettel köszöntjük ver­senyző csapatunk részvevőit, és segítőit, győzelmük alkal­mából. Sikerük, amely fel- szabadulásunk 25 évforduló, jára rendezett ünnepségsoro­zatunk egyik kiemelkedő ese­ménye volt. sokáig emlékeze­tes marad mindnyájunk szá­mára. Gratulálunk! •• r Ünnepi tanácsülés Ozüou Tegnap, december 12-én, pénteken délelőtt ünnepi ta­nácsülést tartott a felszaba­dulás 25. évfordulója alkal­mából az Ózdi járási Tanács. Fügedi Péter, a járási ta­nács vb-elnöke köszöntötte a tanácsülés részvevőit, majd Garanciális javító llnronihőnapns üzemi próba után megkezdték a szovjet cép kolosszus, a 2. sz. gépegység egyéves ..garanciális'’ munkáját a Székesfehérvári Könnyűfémműben. A hengersoron az elő­zetes terveknek megfeleljen o,8 milliméter vékony lemezt hengereltek a próbák idején. röviden megemlékezést tar­tott a szovjet hadsereg har­cairól és a járás községei­nek felszabadításáról. A szovjet hadsereg a járás 45 községének felszabadítása után érkezett Domaházára. December 24-én a járás, ez­zel megyénk utolsó községe is felszabadult. Rövid ünnepi visszaemlé­kezésében a szónok megem­lékezett azokról a szovjet ka­tonákról. akik életüket áldoz, ták az ózdi járás felszabadí­tásáért. Végezetül elmondot­ta, hogy a járás a pártszer-« vezetek, a tanácsok és a Ha­zafias Népfront aktívái min­den községében lelkesen ké­szülnek községük felszabadí­tása 25. évfordulójának meg­ünneplésére. Az ünnepi tanácsülés má­sodik napirendi pontja a já­rás egészségügyi helyzetének felmérése és megtárgyalása volt. Megállapították, hogv a felszabadulástól napjainkig szinte mérhetetlenül sokat fejlődött a járás egészség- ügyi helyzete. Öíezer fiaía! nevében December 11-én Ózdon a Liszt Ferenc Művelődési Ott­honban a városi és üzemi KISZ-szervezetek 130 kül­dötte gyűlt össze, hogy meg­hallgassa az öt és fél ezer óz­di fiatal 2 éves mozgalmi munkáidnak eredményeit és tanulságait összegező beszá­molót és megválassza a KISZ városi vezető testületét. A küldöttértekezleten, amelyen megjelent Gócai Fe­renc, az MSZMP megyei bi­zottságának osztályvezető-he­lyettese. Német-h Antal. a KISZ Központi Bizottságának képviselője. Vajda István, az Ózdi városi Pártbizottság el­ső titkára, valamint a város és az üzemek állami és párt­vezetői. Schneider Jenő kö­szöntötte a részvevőket, majd átadta a szót Michalik Lász­lónak. a városi KlSZ-blzott- ség titkárának, aki szóbeli kiegészítést fűzött az írásos beszámoló anyagához. A beszámolóból és a hoz­zászólásokból egyaránt ki­hangzott hogy az ózdi fiata­lok az utóbbi 2 esztendőben Is eredményesen dolgoztak a mozgalomban. Az Ózdi Ko­hászati Üzemek fiataljainak többsége szocialista brigádok­ban dolgozik. Az ifjúsági bri­gádok a megyei versenyben is jól szerepelnek. Sikeresen vettek részt a „Ki minek mestere?” vetélkedőn, ame­lyet jövőre már 5 szakmá­ban kívánnak megrendezni. Kivették a KTSZ-esek a ré­szüket a társadalmi munká­ból is: 270 ezer társadalmi munkaórát téliesítettek. A szóbeli kiegészítést kö­vető tartalmas vita után a küldötté-tekezlet megvá’asz- lotta a KISZ városi bizott­ságát. A városi bizottság tit­kárává ismét Mi-halik Lász­lót választották meg. Ite tejelte mimikáját az országoyűlés Elfogadták a költségvetést Új védjegy-törvényt hoztak

Next

/
Oldalképek
Tartalom