Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 4 Csütörtök, 1969. dec. 11 Képzőmű veszeti kiállítás Putnokon ' Tegnap, december 10-én délután egy órakor nyitot­ták meg Putnokon az Ózd- vidéki Szénbányák nagy ta­nácstermében Kunt Ernő fes­tőművész kiállítását. A tár­lat megnyitása előtt Pozso­nyi József, a szakszervezeti bizottság és a vállalatvezető­ség képviseletében tartott rövid bevezetőt. Hangsúlyoz­ta a kiállítás jelentőségét, melyet a jubileumi évfordu­lók jegyében rendeztek meg. Ezután a művész élmény­beszámolót tartott háromhe­tes jugoszláviai tartózkodá­sáról, mely a kiállított művek nagy részének ihletője volt. A bensőséges hangulatú tár­lat mór az első napon sok nézőt vonzott. Á pedagógusnak agitátornak kel! lennie Megkezdődött a II. borsodi pedagógiai napok rendezvénysorozata IRODALMI EST Miskolcon, a Kilián-déli általános iskolában irodalmi estet és kiállítást rendeztek a napokban. A „Miskolci köl­tészet a leiszabadulás után” című összeállításban a város költőinek versein kívül bor­sodi népdalokat és táncokat is bemutattak a gyerekek. Szerdán, december 10-cn délelőtt mintegy 15!) Borsod me­gyei iskolaigazgató, kollégiumigazgató és más, vezető beosz­tású pedagógus részvételével a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának székhazában megkezdődött a II. borsodi pe­dagógiai napok háromnapos rendezvénysorozata. A megnyi­tó előadáson részt vett többek között Madarász György, a me­gyei pártbizottság propaganda, és művelődésügyi osztályának vezetője. Havasi Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára, Marcziniák Sándorné, a Miskolci városi Tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője, Azary Zoltán, a Pedagógusok Szak- szervezete Borsod megyei Bizottságának titkára, valamint Lengyel Ágoston, az SZMT kulturális bizottságának vezetője. Dr. Hetényi György. a Borsod megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője nyitotta meg az ün­nepséget és köszöntötte a vendégeket. Emlékeztetett rá, hogy a pedagógiai napok méltón illeszkednek a ju­bileumi ünnepségek soraiba. E napok felmérik a negyed- százados utat. Szólt a szo­cialista pedagógia útmutató szovjet tapasztalatairól, a makarenkói pedagógiáról, s arról, hogy megyénkben már jelentős eredmények szület­tek a közösségi életre neve­lésben, de napjainkban is legfontosabb feladatunk köz­oktatáspolitikánk adottságai­ból kiindulva rávilágítani további lehetőségekre. •• r Üdvözlet az Eszak-Magyarország olvasóinak Mi*korci zenekar sikere Finnországban A nyár derekán adtunk hírt róla, hogy Harsányi László és zenekara finnországi turnéra indult. A napokban kedves le­velet kaptunk a zenekar miskolci vezetőjétől, Harsányi Lász­lótól, aki beszámolt szerkesztőségünknek a zenekar kinti te­vékenységéről. A „nyomaték” kedvéért mellékelte az Aamulethi című napilap cikkét is, amelyet a zenekarról ír­tak. A terjedelmes cikkben, amely mellett kép is mutatja a ze­nekar tagjait, sok szépet és jót olvashatunk az ezer tó or­szágában, jelenleg Tampere városban vendégszereplő együt­tesről. „Közönségünk nagyon szerette a Harsányi-zenekar tánc­éi szórakoztató zenéjét... Mindig volt tartalékban egy-egy különleges számuk” — írja finn kollégánk, idézve a varkaus- beli visszhangot... Jelenleg Tamperében játszik a zenekar. Eredetileg csak októberre szólt a szerződésük, de ezt az év végéig meghosz- szabbították. Szívből örültünk a Finnországból érkezett levélnek, amely­nek írója megkért bennünket, tolmácsoljuk üdvözletét a lap olvasóinak is. Hiszen nemcsak a magyar zenészek hírnevét öregbítik kint, rajtuk keresztül megtudnak valamit rokonnépünk tagjai vá­rosunkról is. S ez azért is jó, mert Miskolc finnországi test­vérvárosa Tampere. A MERKÚR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat értesíti kedves vásárlóit, hogy 1969. december 15-től Fiat 850 Limousine (fogy. ár: 76 000 Ft), Fiat 850 Sport Coupe (fogy. ár: 103 000 Ft), Volkswagen 1300 (fogy. ár: 100 000 Ft) típusú személygépkocsikra elfogad megrendelést 1970. évtől kezdődő szállításra. Vásárlóink az OTP fiókjainál és a takarékszövetkezetek­nél kapható „Személygépkocsi megrendelőlapon” jelent­hetik be igényeiket, a vételár 100 százalékos befizetése mellett. KEDVES VÁSÁRLÓINK! Akik érvényes visszaigazolással rendelkeznek és a fenti típusokat kívánják megvásárolni, típusmódosítási szán­dékukat ajánlott levélben jelentsék be vállalatunknak (MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat, Buda­pest, IX., Üllői út 47—49.). A megrendelések és a típusmódosítási kérelmek be­sorolását a beérkezés kelte alapján végezzük. A be­sorolásról és a személygépkocsi-átadás várható évé­ről 30 napon belül értesítést küldünk. A típusáiódosítást kérő vásárlóinkat ugyancsak 30 napon belül értesítjük új nyilvántartási sorszámukról és a be­fizetett vételár-előleg, valamint a 100 százalékos fogyasz­tói ár különbözeiének rendezési módjáról. A megrendelés részletes feltételeit az OTP és a taka­rékszövetkezeteknél kapható „Személygépkocsi meg­rendelőlap” hátoldalán tüntetjük fel. A személygépkocsi-vásárlás feltételeiről és a fenti típu­sok műszaki adatairól felvilágosítást autószalonjaink: Budapest, VI., Népköztársaság útja 8. (telefon: 124-249), Budapest, VI., Lenin körút 77. (telefon: 117-290) adnak. MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat Közoktatáspolitikánk idő. szerű kérdéseiről dr. Fekete József, a Művelődésügyi Mi­nisztérium közoktatási fő­osztályának vezetője tartott rendkívül érdekes. átfogó előadást. Bevezetőben általában be­szélt a pedagógusok munká­járól, majd mint egyik új feladatot említette a rendsze­rező munkát. Napjaink gyér. meke sokfelöl szerez ismere­teket, a tömegkommunikáció bőségesen ellátja ismeret- anyaggal. Az iskolának rend­szereznie kell a különböző forrásokból a gyermekekben lecsapódott ismereteket. Ez igen rangos feladat, fontos tevékenység még akkor is, ha ez esetben nem a pedagógus az ismeretszerzés forrása. A nevelőnek, a koordinátor szerepét kell betöltenie. oktatási rendszer helyett nem lehetne-e valami mást beik­tatni. Sokféle javaslat hang­zott el ezzel kapcsolatban, s a Művelődésügyi Minisztérium támogat minden olyan tervet, amely a nép alapműveltségét meghatározó általános iskolai tudásanyag emelését, növe­kedését célozza, mégha az alapiskola idejének meg­hosszabbításával is történik, de csak abban az esetben, ha biztosítottak hozzá az anyagi és szellemi erők. Sokféle terv és elképzelés él, amelyek elemzéát kívánnak, de első­rendű feladatunk a mai ok­tatási renden belül maximá­lisan kihasználni lehetősé­geinket, felkutatni tartalé­kainkat és kiaknázni őket. A belátható jövőt, annak feladatait, és a múltból ma­radt feladatainkat kell most mind jobban látnunk, és a lehető legjobban végrehajta­nunk. A közoktatásügy di­namikusan fejlődik, új fel­adatok születnek belőle, ame­lyeket meg kell valósítani, és ezért állandóan fejlődő moz■ pásban van. Fiimjegyzet | Diliinger halott Igen hosszan^ elidőzött a főosztályvezető annál a gon­dolatnál. amely a közelgő V. nevelési kongresszus egyik témája lesz: a tudományos és technikai forradalom adta ok­tatási feladatok. Sok alka­lommal felmerült mind szak­mai tanácskozásokon, mind egyéb helyeken, hogy a ná­lunk végbemenő tudományos és technikai forradalom eset­leg szükségessé teszi iskola- rendszerünk megváltoztatá­sát. Vitatják, vajon a 8+4-es Hosszasan taglalta a főosz­tályvezető az iskolareform eredményeit, a végrehajtás során szerzett tapasztalato­kat. Kiemelten foglalkozott a szakosított gimnáziumi osz­tályokkal, a tantervekkel és a tankönyvekkel. Hangsú­lyozta, hogy a pedagógusnak agitátornak kell lennie ab­ban a munkában, amit vál­lalt, az új módszerek, új kez­deményezések apostolának kell lennie, mégha egyik­másik Intézkedés, kezdemé­nyezés nem is talál azonnali megértésre Arról is beszélt, hogy a magyar pedagógus társadalom benne él a nem­zetközi pedagógia áramköré­ben. Végezetül az oktatás és nevelés szétválaszthatatlan­ságát hangsúlyozta. A tanácskozás délután Gál Gyula megyei továbbképzési felügyelőnek a közösségi nevelés Borsod megyei tapasztala­tairól szóló előadásával és Havasi Béla korreferátumával folytatódott. Ez a film bizonyára sok vitát fog kiváltani. Sokan vitatják majd mondandóját, ha egyáltalán felfedezhető benne valami mondanivaló, mások majd a sztorit hiá­nyolják, megint mások egyik-másik merészebbnek tűnő szituáció ellen emelnek kifogást. Tulajdonképpen ne­héz is vita nélkül visszagon­dolni erre a Marco Ferreri rendezte olasz filmre. Nagyon nehéz elmondani, miről szól. Megkíséreljük. Egy jómódú üzletember ké­ső este tér haza otthonába. Felesége már ágyban van. a férfi magányosan tölti az estét. Zenét hallgat, amatőr- filmeket vetít, fantázia-éte­leket kotyvaszt magának, szerelmeskedik a hazatérő és ugyancsak nyugovóra tért csinos szobalánnyal, áttén- fergi a fél éjszakát, amikor a szekrényben matatva, egy ócska újságpapírba csoma­golva talál egy még öregebb isztolyt. Unalmában elol­vassa az újságot, amely Dil­iingernek, a hajdani legen­dás gengszternek haláláról adott hírt régesrég. majd az öreg forgópisztollyal játsza­dozik. Kínosan aprólékos gondossággal kitisztítja, le­festi, majd mintát is pingál rá, aztán egy látszólag hir­telen gondolattól vezérelten — a zajt párnával tompítva — agyonlövi feleségét, majd a halott ékszereivel hajóra száll, s egy csinos hölggyel Tahitibe hajózik. Ez a történet hámozható ki a csaknem végig szótlan képsorokból. Hogy van-e en­nek valami mondanivalójaj bizony vitatható. Az összrj komfortos életbe beleunt jó­módú ember perspektívája? Menekülés a civilizációtól, ráadásul olyan bűnnel ter­helten. amely kizárja a visz- szatérést? Vagy egyszerűen játék a színekkel, az ötletek­kel, a kamerával, a nézővel? Egy nagyszerű színészi ala­kítás és két szép nő emléke marad meg bennünk egy ideig, némileg ellensúlyozva a film-lámasztotta, nehezen megválaszolható kérdőjele­ket. (bm) A 24—25-ös nem tér vissza Mintha a cím többet sej­tetne, mint amennyit végül is kapunk a 24—25-ös nem tér vissza című szovjet bűn­ügyi filmtől. Persze, egy-egy alkotás jó néhányszor meg- tréfálta már azokat, akik csupán a cím alapján pró­báltak róla véleményt for­málni. A 24—25 nem egy ügynök száma, még csak nem is egy akció jele. hanem — gép­kocsi rendszáma. Ettől. Igaz, még lehetne izgalmas, ér­dekfeszítő a film, sajnos, csak középszerű. A rendező igyekezett felhasználni, al­kalmazni a krimi szokásos fordulatait, gondosan ügyel­ve rá, hogy ne bonyolítsa túl a cselekményt. Különbö­ző variációkkal is megnró- bálkozott e nyomozás mene­tének irányításában (való­ban bűnösök például a gép­kocsivezetők. akikre koráb­ban a gyanú terelődött; to­vábbá a rendőrség egyik tisztje is belekeveredik az ügybe, s csaknem gyanúsí­tott lesz belőle stb.), ezek azonban nem tették jobbá, érdekesebbé a filmet. A meg­oldás felé közeledve ketté­vált e cselekmény, ezáltal a film: titokzatos események­re Rigában és a déli ha­tárvidék csempészkedésre. Egy-két emlékezetes mozza­nata természetesen van az alkotásnak, egészében azon­ban nem haladja meg a tu­catkrimik színvonalát b. rc. LEIIOCZKY ALFRÉD 49 A kulcsot sorba adják Az ózdi gyár megbénítása, melyet november 28-án meg­kezdték, folyamatosan ha­ladt, s december 11-én — utolsóként — lefojtották a III. sz. kohót is. Már csak a vízmű és a villanytelep mű­ködött A gyár megmentéséért A bénítással párhuzamosan a munkások igyekeztek mi­nél több gépet megmenteni, a robbantás hatékonyságát csökkenteni. Az ózdi gyárban nem volt szervezett mozgalom. A munkások' kisebb csoportok­ban saját belátásuk szerint cselekedtek. — A munkások egy cso­portja a durvahengermű szerelőműhelyének gépalkat­részeit elásta. — Az acélmű munkásai (Ladányi János, Ködmön Jó­zsef, Szabó Lajos, Ijikatos István, id. Rubin László és Oláh Gusztáv) leszerelték a munkagépek szíjait, s azokat elrejtették. — A gépműhely szíjainak egy részét Szuromi József, Jávorcsik József és Válóczi Elek mentették meg. — A szakítómű gépeit mind a német., mind pedig a magyar katonai szervek el akartak vinni. A munkások — a műhely vezetőivel együtt — egymás ellen ki- játszották a két követelőt, s a gépeket elrejtették. — A gyári tűzoltók sok gép alól kiszedték a rob­banóanyagokat. Mindez — és még sok más eset — jelentős volt a gyár eljövendő megindítása érde­kében, de a pusztítás a gyár­ban így is óriási volt. Az ózdi gyár 2240 gépéből elszállítottak vagy felrob­bantottak 27-et. A bénítás által 108 gép vált használha­tatlanná. A gépek száma ta­lán kevésnek tűnik, de ezek a gyár üzemeltetése szem­pontjából a legfontosabbak voltak. Utólagos adatok szerint a robbantás (és az aknák be­csapódása) csak a kohóban 58 millió pengő kárt okozott. Akiket visznek ... Miután a kiürítési pa­rancsnak a munkások közül szinte senki nem tett eleget, a nyilasok a katonai pa­rancsnokság útján elrendel­ték: a katonaköteles férfiak december 1—2-án vonulja­nak be. Pártszolgálatosok és csendőrök jártak házról ház­ra. s mintegy 2—3 ezer em­bert szedtek össze Ózdon. Egy részüket Salgótarjánba irányították, ahol a nyugat felé menő menetszázadokat összeállították, másokat a lo­sonci és a füleki gyűjtőtá­borokba vittek. A munkások egy része Idejében elbújt: ki a környe­ző erdőkbe, ki a gyáron be­lül különböző rejtekhelye­ken bújt meg. Egy csoport például a samott-téglagvár kihűlt kemencéibe „falazta be” magát. Az erdők ebben az időben már teljes biztonságot nyúj­tottak. Sem a csendőrök, sem a nyilas pártszolgálatosok nem merészkedtek a fák közé. A környező falvak er­dőségei szökött, bevonulás elől elbújt férfiakkal volt tele. Özd vidéki község akkori leventéi mondtak el egy ese­tet Az első alkalommal Put- nokra kellett bevonulniuk. Ide gyűjtötték özd és vidéke valamennyi bevonulásra kö­telezett leventéjét, több ez­ret. A gyülekezőhelyek a Putnok körüli falvakban voltak. A szerelvények egy­más után indultak Putnnk- ról. -de az összegvűjtött le­venték nagy részének nem jutott hely. Ezeket „lét­számfelettiként” hazakiild- ték. hogy új szerelvény ér­kezésekor Ismét híviák őket. Legközelebb újra Putnokra kellett menni. A csoport azonban — mintha ez ter­mészetes lett volna —. újra abba a községbe ment gyü­lekezni. ahol első alkalonv mai voltak. Mire „észbe kaptak”, elment a szerel­vény. Haza mentek. Végül nekik Is Salgótar­jánba kellett vonulniok. Az összeállított menetszázad gyalog indult nyugat felá Szécsénynél érték el a fron­tot. Itt egy légitámadásba kerültek, s a szétszóródott menetszázadot Losoncra irá­nyították. ök — gyakorlott „lelépőként” — a várost megkerülve (ásóval a vállon) — elindultak visszafelé, és éjszaka eljutottak lakóhe­lyükre. A felszabadulást szalma­kazlakba vájt rejtekhelye­ken, az erdőben várták be. ...s akik mennek Az ózdi gyár vezetői — Dunst gyárigazgatóval az élükön — december 16-án távoztak el Özdról. A moz­dulatlan. kihalt gyár felügye­letét dr. Roller Kálmánra, a gyári kórház igazgató fő­orvosára bízzák. Roller még aznap ún. „jóléti bizottsá­got” hozott létre az ügyek irányítására. Aztán néhány nap múlva 5 is távozott; a gyár feletti felügyeletet Boskó Sándor vette át. Á Rimamurányi előszere­tettel neveztette magát min­dig a munkások „kenyér­adó gazdájának.” Most a „gazda” sorsára hagyta munkásait. (Következik: Üj mvillámé háború?”)

Next

/
Oldalképek
Tartalom