Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
Csütörtök. 1969. dec. 11. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Ifjúkommunista szívvel Egészségügyi RT „Dolgozni, alkotni akarunk...“ Reflexiók a KISZ miskolci küldöttértekezletéről Kezdeti gondok— új sikerek A krónikás helyzete nem könnyű. A szenvedélyes vélemények, az őszinte vallomások és az önkritikus észrevételek pergőtüzében nehéz eldönteni, melyek voltak a legfontosabb, legemlékezetesebb, az említésre érdemes mondatok a sok ezer miskolci fiatal küldötteinek hétfői eszmecseréjén. Az ifjúsági mozgalom vezetői és „közkatonái”, üzemekben és vállalatoknál dolgozó fiatalok, diákok és hivatalnokok, ifjú jogász és közlekedési dolgozó tett hitet a KISZ-bizottság beszámolójában rögzített elvek és tények mellett — ugyanakkor kifejezte egy szűkebb közösség véleményét is. Lapozgatva a jegyzetfüzetet, számomra talán Begyik Jánosnak, a DIGÉP küldöttének szavai maradtak a legemlékezetesebbek. Az üzemi „klíma“ és a fiatalok r Miskolc e nagyüzemében szerzett sok éves tapasztalatokkal illusztrálva mondotta, el véleményét az elsők között hozzászóló K1SZ- vezető. S hogy gondolatmenetét, mennyire magáénak érezte a küldöttértekezlet — azt hűen kifejezte a szűnni alig akaró, egyetértő tapsvihar. Arról szólott először Begyik elvtárs, mily sokat jelent a fiatalok sorsának alakulásában, fejlődésében az üzemi „klíma”. Ahol nemcsak a KISZ, hanem az egész üzemrész, egy-egy szocialista közösség tekinti magáénak az ifjúság nevelését — ott megtalálja helyét és szerepét, sokkal többet produkál az ifjú szakember. Ezután szenvedélyes szavakkal fogalmazta meg a mai fiatalok többségének alapelvét: „Mi először tenni, alkotni akarunk, és csak azután kérünk segítséget, támogatást a felnőttektől, céljaink megvalósításához.. Felelősségteljes megbízatás A pártépítésről fejtette ki véleményét a küldöttgyűlésen Illés Zoltánná, a 3. sz. AKÖV KISZ-eseinek küldötte. Megkérdezte: élünk-e azzal a joggal, miszerint a pártba való felvételkor az egyik ajánló a KlSZ-taggyű- lés lehet. Jó néhány tapasztalat birtokában válaszolt is n kérdésre: „élünk a joggal, csak talán nem mindig érezzük át igazán e felelősségteljes megbízatás lényegét." Elmondotta azt Is, hogy az AKÖV-nél a fiatal párttagok a KISZ-munka irányítását Ösztöndíj bánjás7gyernH‘keknek Többféle módon segíti fizikai dolgozóinak továbbtanuló gyermekeit a Tatabányai Szénbányák. A jól tanuló középiskolások számára egyetemi előkészítőt indított. Üjszerű az a kezdeményezésük, hogy ösztöndíjat adnak a középiskolákban tanuló tehetséges bányászgyermekeknek. Tizenöt műszaki. Illetve közgazdasági egyetemre készülő diákkal kötöttek ösztöndíj-szerződést. Pályázat és arseny Jubileumi fotopálvázatot hirdet a Szerencsi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A pályázaton olyan totókkal lehet részt venni, amelyek az eltelt 25 esztendő jellegzetes eseményeit, az újjáépítést és az azóta megtett fejlődést mulatják be. A csoportos, vagy egyéni pályázók 15—20 fényképet küldhetnek be. A pályázat jeligés. A fényképeket 1970. január 30- ig kell beküldeni a járási tanács vb címére. A zsűri az első helyezettet 2000. a másodikat 1500, a harmadikat pedig 1000 forint jutalomban részesíti. Eredmény- hirdetésre a jövő év április 4-én kerül sor. Ugyanakkor fotó- kiállítás is nyílik a legjobban sikerült felvételekből. A Szerencsi-járási Tanács azzal a felhívással fordul a járás és a megye lakosaihoz, hogy azok, akiknek birtokában doku- mentumfotók vannak, vegyenek részt a pályázaton. Hazánk felszabadulásának: negyedszázados jubüeumu es a Lenin-centenárium alkalmából a szerencsi járási operatív bizottság újból meghirdeti a tisztasági versenyt. A már hagyományos „tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat kibővítik. A versenyben vizsgálják majd a köz- és magánépületek homlokzatának épségét, a járdák, vízlevezető árkok tisztaságát és épségét is- Értékelik a parkok gondozottságát. A versenyfeltételek között szerepel még új parkok létrehozása és a hősök temetőjének ápolása is. Azt a négy községet, amely a legjobb eredményt éri el, pénzjutalomban részesítik. Érdemes vetélkedni a legtisztább község címért, hiszen a helyezettek 5 ezer forinttól 20 ezer forintig terjedő jutalmat kapnak. A tisztasági verseny értékelésére 1970. április 30-án kerül sor. ff i $ í p áros® k én n hélsemosgalom ’ A közelmúltban Budapesten megtartott VII. magyar békekongresszuson szavazati joggal rendelkező küldött. Borsos Mihály képviselte megyénk egyik társadalmi rétegét: a kisiparosokat. A megyei KIOSZ a kongresszus utáni hetekben taggyűléseket szervezett. A békekongresszus állásfoglalásait. a mozgalom további feladatait ismertették mintegy 1300 borsodi kisiparossal Ahol nincs önálló alapszervezet, a helyi tanács kis- gyűlést rendezett a község kisiparosai számár». Látogatás a kazincbarcikai egészségügyi centrumban kapják legtöbbször megbízatásul. A végrehajtó bizottság 7 tagjából 4 párttag. Diákok felajánlása Egy bizonyára hamarosan kibontakozó új akció segítéséért emelt szót egy diáklány: Lepedito Katalin, a Közgazdasági Szakközépiskola küldötte. Tolmácsolta a középiskola KISZ-szervezetőnek véleményét a vezető- képzés tapasztalatairól. Érveit amellett, hogy sokkal több hasznos „munícióval” rendelkező ifjúsági vezetőre volna szükség a mozgalomban. Éppen ezért nagyon időszerű a városban egy vezetőképző-tábor. iskola létesítése. — Tudjuk, hogy a helyét már kijelöltek, s a tervek t elkészültek. Mi pedig két kezünk munkáját adjuk hozzá, 1 hogy minél előbb felépülhessen e létesítmény. A felajánlás egyébként nem maradt követők nélkül, utána jó néhány küldött ígért társadalmi segítséget a szép terv megvalósításához. * E három felszólalás csupán kis csokor a számos értékes. megőrzendő gondolatokból, Ifjúkommunista szívvel és hévvel beszéltek mindennapos gondjaikról, sikereikről. a további célokról a miskolci küldöttértekezlet A szerencsi általános iskola úttörői december 13-án, szombaton, a község felszabadulásának 25. évfordulóján. ünnepélyes csapatgyűlést tartanak. Itt jutalmazzák meg azokat a pajtásokat, akik teljesítették a Szabad hazában — Lenin útján mozgalom feladatait. Az ünnep örömét fokozza, hogy az el- műit hetekben televíziót és Aki csak egyszer is látta a kazincbarcikai új kórházat és rendelőintézetet, csak elismeréssel adózhat. A létesítmény beszédesen reprezentálja társadalmunk gondoskodását az emberről. Dr. Janka Károllyal, a rendelőintézet igazgatójával, egyben a kórház igazgatóhelyettesével beszélgetünk. Kiderül, hogy ez a hatalmas egészségügyi centrum csaknem kétszázezer ember egészségügyi ellátásáról gondoskodik. Kevés az orvos Nagy harmonikus együttműködésben dolgozik itt a kórház és a rendelőintézet: a mintegy 450 ágy mindig telve van, s mint minden vidéki egészségügyi intézményben. a legnagyobb gond itt is az orvoshiány, főként a szakorvoshiány. A másodperceket és a perceket is be kell osztani az orvosoknak, hogy kellően el tudják látni betegeiket. Ott is „szorít a cipő", hogy kevés az egészség- ügyi középkáder, ápoló. Á szükségesnél alig több, mini 50 százalékos létszámmal rendelkeznek. Amikor az okokat vizsgáljuk, kiderül, hogy elsősorban az alacsony fizetések miatt nem kapnak ápolókat, az új Intézmény fizetési kategóriái még a mcmúltban Balassa János, a MÉH Tröszt vezóri gazén tóin. Sári LászlAné gyén belül is az átlagosnál alacsonyabbak. A kórház orvosi ellátása kevésbé aggasztó, mint a rendelőintézeté. Ideggyógyász szakorvos kellene, hasonlóan bőrgyógyász. Létrehoztak itt egy csaknem páratlan bőrgyógyászati rendelőintézetet. amely viszont szakorvoshiány miatt nincs kihasználva: a bőr- és nemibetegek gondozását a miskolci intézet látja el. s az idegbetegeket is Miskolcon vizsgálják, kezelik. Üres az egyik sebészorvosi állás, és üres a belgyógyász-szakorvosi állás is. A gondok után remém\'ek Ebben az intézetben köny- nyen megvalósítható lenne a kórházi és rendelőintézeti egység, amely azt jelentené, hogy a betegeket ugyanaz az orvos látja el a rendelőben, mint a kórházban. Ezt azonban orvoshiánv miatt még nem tudlák megoldani. Csupán részben valósulhat meg, mivel nincs váltótárs. A gondok után termószetesen. az új intézmény tele van reményekkel. Az eddig nélkülözött új kórházi osztályok megvalósítása szinte felmérhetetlen előnyöket jelent a környék egészsógügvi ellátásában. Az. úi traumatológiai műtő például a legsúlyosabb, nem szállítható baleseti sérültek ellátását is biztosítja. A belgvópvásznti áevszámok növelése az alaposabb hosz- szabb ideig tartó orvosi kórház.! ellátási tette lehetővé. A kórház gyermekosztályát szépségében, korszerűségében a páratlanok között tartják nyilván. Hasonlóan az országban is aligha található korszerűbb és jobban felszerelt röntgen és laboratórium. ivfegeSözni a betegségeket Az ország egyik legmodernebb egészségügyi intézményét próbáltuk bemutatni szépségeivel, gondjaival. Magas szintű egészségügyi ellátást kívánnak megvalósítani az itt dolgozó orvosok: a legfontosabb feladatnak tekintik. hogy mielőbb egészséges embereket adjanak vissza családjuknak, a munkának. Éppen ezért nemcsak a gyógyítást. hanem a megelőzést is elsőrendűként kezelik. Jogos a kórházi ko’lektívának az a kérése, hogy a betegeknél egyszerre legfeljebb két látogató tartózkodhasson. Ehhez a hozzátartozók megértése szükséges. A fertőzés megelőzése különösen fontos a szülő anyáknál. Mindenki beláthatja, hogv a vc'-don* autón érkező látogatók az ágyakra telepedve a legsúlyosabb kórokozókkal fertőzhetik meg az anvákat és gyermekeiket. Az Egészség- üevi Minisztérium ugvan szabályozta a szülő anvák közvetlen látogatását, helyesebben megszüntette azt: az új kórházban — helvesen — még ennél is továbbmentek. Az anyák a társaidéban fogadhatják látogatóikat, a kicsinyeket pedig televízión át nézhetik meg a hozzátartozók. a látogatók. Az emberek megórtik az előrelátást, kell ez az egészségűévé „részvénytársaság” Csfnjsrl Ervin Gazdaságpolitikai kislexikon A nemzetközi munkamegosztás részvevői. Gyárfás Katalin A szerencsi úttörők öröme magnetofont kapott az iskola a Szerencsi Cukorgyártól, a Lenin Tsz-től és a szülői munkaközösségtől. A legnagyobb boldogság azonban mégis az, hogy 3 ezer forint különjutalmat és 10 úttörő balatoni táborozását biztosító beutalót adott át a közelA nemzetközt munkamegosztás a termelés nemzetközi méretekben történő társadalmasításának. a nemzetgazdaságok specializálódásának és egységes világgazdasággá fo- nódásának folyamata. Jellegét a benne részt vevő államokban uralkodó termelési mód határozza meg. A műtőben Napjainkban két alapvető típust különböztetünk meg: a kapitalista és a szocialista nemzetközi munkamegosztást. A termelőerők fejlődése, a termelőtevékenység nagyfokú differenciálódása, napjaink tudományos-technikai haladása különösen megköFotó: Szabados György veleli a termelési és az áru- kapcsolatok nemzetközivé válásának. illetve a termelés nemzetközi méretekben történő társadalmasításának gyors elórehaladásat. A kapitalista nemzetközi munkamegosztás a tőkés termelési mód szülötte, jellegét mindig a fennálló termelési viszonyok határozzák meg. Kialakulása a profitért folyó harc talaján ment végbe, fejlődését az erőforrások egyenlőtlen elosztása, a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése, s a bővített újratermelés sajátosságai határozzák meg. A tőkés nemzetközi munka- megosztásban az országok közötti kapcsolatok irányait, intenzitását és eredményeit a mindenkori legerősebb, legnagyobb hatalmak és tőkés csoportok érdekei határozzák meg. A szocialista nemzetközi munkamegosztás ezzel szemben minden egyes — a KGST-ben részt vevő — ország együttes és egyeztetett érdekeit veszi figyelembe. A szocialista nemzetközi munkamegosztás tervszerű, a termelési eszközök társadalmi tulajdonán, a részt vevő államok azonos társadalmi felépítésén és egységes ideológiáján alapul. A szocialista országok a nemzetközi munkamegosztás révén biztosítani kívánják erőforrásaik hatékony felhasználását, az együttműködés révén kielégítik az újratermelés magasabb szintű, nemzetközi méretű feltételeit s ennek alapján érik el gazdasági fejlődésük meggvorsítását. végső soron az egyén társadalmi jólétének emelését. (Következik: Közös válla~, latok)
