Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
Csütörtök, 1969. dec. 11. t?S?AK-MAGVftRORS?ÄG 3 K nzsészről községre Saiószentpéter Äz iparvárosok árnyékában Modern gyár a bányászfaluban Szépül a község Otthon maradnak a fiatalok A bányákból fekete póru- sú, hajlott hátú emberek ballagtak hazafelé; á gyárból pirosra erőltetett szeműek, akiknek jólesett a levegő hűvöse; a Dadányi-birtokról napcserzette bőrű, izzadtságtól, vagy esőtől vizes ruhájú emberek. A bánya, a gyár és a földek mindig juttattak annyit, hogy átlagos körülmények között éljenek a népes családok. Ezért a bányász fia bányász, a gyárban dolgozóé gyári munkás, a paraszté paraszt lett. Ez a szigorú rend sokáig tartotta magát. 1944. december 10-én este a pincesorok és Miskolc felől megindultak a felszabadító szovjet csapatok. A mai napon 15 ezren ünnepeik a negyedszázados szabadságot. A népes, nagy kiterjedésű község 1919-ig járási székhely volt. A község lakói ma is fájlalják egy kicsit, hogy megváltak ettől a címtől. Ha járási székhely lenne Sajó- szentpéter, már város lenne — mondják. A tanács vezetői azonban elégedettek a község fejlődésével. — Kedvezőtlen körülmények között Is szép eredményt értünk el — mondja Jakkel Béla vb-titkár. — Sa- jószentpéteréhez hasonló iparral nem minden község büszkélkedhet. A kedvezőtlen körülményeket mindenki érti anélkül, hogy kimondaná valaki: a két város — Miskolc és Kazincbarcika — közelsége. ség lakói jól éltek ezekben az években. Egyre több , bányászgyerek végezte el a középiskolát és az egyetemet. Elsején és 15-én, amikor a bánya fizetett, sok motorkerékpár, televízió, rádió, könyv, bútor és ruhanemű fogyott a boltokból. Sok bányászcsalád vásárolt, gépkocsit is. Néhány éve azonban sok lakás üresen maradt. A B'"'kaljai Bányaüzem két aknájában csökkentették a termelést. Családok költöztek el a másik nagy bányavidékre, Pécsre. Az üveggyárban, a Vegyesipari Ktsz-ben, és a Fémlemezipari Művek ide helyezett kirende’tségé- nél is sok bányász és bányászasszony talált munkát. Ám. a bánya termelése hamarosan visszatért a régi kerékvágásba. Sokan költöztek vissza azok közül, akik Pécsre telepedtek. De a Fémlemezipari Műveknél és a Vegyesipari Ktsz, könnyű munkahelyein azóta is sok bányászfeleség dolgozik. A bánya a régi kapacitással termel, de a Sajószení- péter neve mellé szorosan illeszkedő „bánvászközség” jelző elhalványodott. Egvre inkább az üvec*gvár forr ösz- sze a köztudatban a falu nevével. Az Üvegipari Művek saiószentpéteri gyára a hazai üveggyártás rangos báz.i. sává feilődik. A bánvászköz- ség területén automatizált, korszerű gyár áll. A felszabadulás után a Bükkaljai Bányaüzem három aknája, a fejlődő üveggyár és az 1949-ben megalakult Üj Elet Termelőszövetkezet adta a sajószentpéte- rieknek a munkalehetőséget. A szorgalmas emberek és a jól jövedelmező bánva, hamarosan előrelendítette a községet. Modern lakótelepet építettek, amely most már szinte teljesen összenőtt Kazincbarcikával. Orvosi rendelők. könyvtárak, óvodák, iskolák, bölcsődék. ABC-áru- házak és művelődési házak épültek a községben. A közA gazdasági fejlesztésen kívül lakóhelyük csinosításával, a szép községi kép kialakításával Is törődnek a sa- jósz.entpéteriek. Az első teen. dóik közé sorolták az idegenforgalmat lebonyolító Kossuth Latos utca szebbé tételét, a Béke tér arculatának végleges kialakítását. A rossz állapotban levő házakat lebontják, a kerítéseket újjáépítik. A Béke téren szovjet hősi emlékművet emelnek, a felszabadítás! harcokban hősi halált halt Sapkin honvéd sírja mellé. A község szülöttének, Lévay Józsefnek is ezen a helyen emelnek szobrot. A 4 millió ítOO ezer forintot felölelő táv. lati tervekben a mAg sáros mellékutcák köves útjainak Hibrid baromit mMM im——"' v-i*. cA"'4' kiépítése, járdák és a község másik részének vízművesíté- se szerepel Korszerű szolgáltatóház és nevelői lakás van még a nem is olyan távoli tervek között. A jövő évtől már a nagyközségi címet várják. A sajószentpéteriek tiltakoznak az ellen, amit azok mondanak róluk, akik felületesen ismerik a községet. Tagadják, hogy a fiatalok eljárnak a városokba, ott keresik a munkalehetőséget. A fejlődő üzemek is azt bizonyítják. hogy a sajószentpé- teri fiatalság egyre inkább megtalálja számítását falujában. Sajószentpéter életképes maradt a rohamosan fejlődő iparvárosok árnyékában is. Lévay Györgyi Az LKM és a (Tudósítónktól.) A téli időjárás minden évben próbára teszi a Lenin Kohászati Müveik termelését. A legnagyobb gondot kétségtelenül a ki- és a beszállítás jelenti. Naponta mintegy 4 kilométert is kitevő vasúti szerelvények érccel, koksszal és más alapanyagokkal megrakva érkeznek a gyárba. A felhasznált anyag napi mennyisége óriási. Éppen ezért a téli felkészüléshez tartozik a megfelelő mennyiségű alapanyag tárolása. Egy esetleges rossz időjárás miatt beállt közlekedési akadály így nem érheti váratlanul a kohászatot. E tekintetben a téli felkészülés jól sikerült, jelentette az anyag- ellátási főosztály vezetője, Simkó József. Valamennyi alapanyagfajtából elegendő készlet van. Csupán a koksztartalék mennyiségének beszerzése jelentett gondot, de az intézkedések máris biztatónak ígérkeznek. Gutman József Teljesítette tér rét négy miskolci kis% A Tóiké Te* ben a Marco tojéhlln’<L' T •! az Idén háromezer szillé irt nevűnek. A Uendermngos anyavonal és « vörös színű apavonal évi tolí'hnzama mintegy ’10— 210 darab. Jövőre százezer szülőpárt kívánnak nevelni. A kisipari szövetkezetek — a nagyüzemekhez hasonlóan —, csatlakoztok felszabadulásunk negyedszázados évfordulójának tiszteletére kezdeményezett jubileumi ver- senvhez. Több miskolci ktsz külön elképzelést dolgozott ki a nagy iparváros felszabadulásával kapcsolatosan. A sort a Miskolci Kárpitos Ktsz kezdte meg, amely évi tervét már november 7-re befejezte. Terven felii! 4 millió forint értékű bútort készít, javít egyéni és kiskereskedelmi megrendelésre. Ezen túlmenően új bútortípusok kidolgozásán fáradozik. Várakozásán felüli eredményeket ért el a Miskolci Fényképész Ktsz is. Az idén G00 ezer forint értékkel tervezett többet a tavalyinál, s e tervét november 30-ár már némi túlteljesítéssel befejezte. Ügy számolnak, hogy az év hátralevő részében 350—100 ezer forint, terven felüli forgalmat bonyolítanak le. Különösen jól dolgozott a miskolci 2. sz. fiók. a könyvkötő részleg, valamint a mezőkövesdi és tiszaszederkényi fiók A Miskolci Festőipari Ktsz- ben december 3-án. a város felszabadulásának évfordulóján ünnepséget tartottak, ahol 12 embert tüntettek ki kiváló dolgozó címmel, illetve törzsgárda Jelvénnyel. Ekkor jelenthették be. hogy teljesítették az 5.7 milliós tervet. Ügy vélekednek, hogy még 100 ezer forint értéket termelnek ebben az évben. A • lakossági munka már I csökkent, de van igény pél- j dóul a járműjavító új üzemcsarnokában. ahol 'többek kő- ; zött 250 öltözőszekrény mázolását végzik el. A Miskolci Vas- és Fém- I ipari Ktsz. vállalásához hf-1 ven. december 4-re fejezte be éves feladatát. Az eddigi 10 millión felül még 4 milliós értékben készítenek. kannákat, darulábakat. a Magyar Hajó- és Darugvár- rtal való kooperáció keretében. Gazdasági figyelő Javítás — szolgáltatás. Az Észak-Magyarország rendezésében ankéton beszéltük meg, majd cikksorozatban foglalkoztunk a javítás-szolgáltatás helyzetével, ezen belül is a GELKA munkájával. 'A tapasztalatok között szerepelt olyan vélemény is, hogy a szervizekben sokáig tart a javítás, kevés az alkatrész, különösen a tranzisztoros rádiók javítására kell sokáig várni. Nem szolgál örömünkre, hogy ezen a helyzeten még most sem sikerült változtatni. Annak ellenére, hogy a GELKA-Szolgáltatások iránt nőtt az igény, nem sikerült ezt a vállalat fejlesztésével ellensúlyozni. A Kohó- és Gépipari Minisztérium érteke:.:. . i legutóbb határozottan állást foglaltak a fejlesztés tekintetében. ehhez azonban országosan több mint kétszázmillió forintos új beruházásra, gépek, alkatrészek beszerzésére lenne szükség. Felszólították a vállalat igazgatóját, készítse el a táv. lati fejlesztési tervet, s működienek szorosabban együtt a megyei tanácsokkal. O Mezőgazdasági építkezés. A termelőszövetkezetek komplex fejlesztése, az állami gazdaságok nagy beruházása új követelményeket támaszt a Beton- és Vasbetonipari Művei el szemben. A mezőgazdasági épületelemgyárak megépítése után jelentkezik a konkurrencia is. Minden valószínűség szerint ez a tény is arra sarkallja a műveket, hogy fokozza termelését. termékeinek választékát és minőségéi. A jövő évben az ideinél mintegy 39 százalékkal több, ösz- szesen 800—900 ezer négyzetméter alapterületű tehénlstálló, sertésfiaztató és egyéb állattartó épület felállításához szállítanak beton vázszerkezeteket. Ezzel túlteljesítik a harmadik ötéves terv előiránvzatát. amely 600 ezer néíTvzetonétemyi mezőgazdasági épületszerkezet gyártását írta elő 1970-re. A mű a negyedik ötéves terv végéig további ötven százalékkal növeli kapacitását, ugyanakkor komplettírozza termékeit: a vázhoz faelemeket és más sz-'-’-'-zeti elemeket is szállít. • Az autósok és az A FOR .,. Bizony, rövidesen haragban lesznek egymással, hiszen akkor, amikor hazánkban a személygépkocsi-állomány rohamosan nőtt és továbbra is nő, ezzel nem tartott lépést az AFOR fejlesztése. Ügy néz ki azonban, hogy a következő években és már jövőre is. javítani akarnak a helyzeten. Ü.i elosztótelepek, töltőállomások épülnek, tankautókat vásárolnak, s elektriíikálni akariák a kézi kezelésű töltőállomásokat. Ami bennünket közelebbről is érdekel: 1975. végéig Miskolcon tíz benzinkút lesz. Közös vállalkozások. Néhány nappal ezelőtt cikket jelentettünk meg a termelőszövetkezetek közös vállalkozásai létrehozásának nehézségeiről. Ebben szerepelt többek között az is. hogy mindmáig nincs rendezve ezek jogi alapja. Főképpen az okoz gondot, hogy az állami vállalatok és a szövetkezetek társulásánál a tulajdonjogi és a közgazdasági rendszer nincs kellőképpen egyeztetve. Most örvendetes fordulatról adhatunk hírt. Dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterből veit es a minap egy jogi konferencián beielentette: már a jövő év első felében az összes ezzel kapcsolatos jogi problémát megnyugtató módon rendezik az országos szervek. Kár a termelőnek, kár a fogyasztónak, kár a népgazdaságnak Köztudott, hogy a lakosság szénellátása nem zavartalan. Nem is olyan régen Miskolcon is keresett hiánycikk volt a háztartási szén. Ugyanakkor különféle szállítási nehézségek miatt a bányák és a TÜZÉP-telepek is kénytelenek a megtermelt szenet tárolni. A Miskolci Bányaüzem lvukói aknájánál például a mai napig 16 ezer 400 mázsa szén került a földre, mivel zavarok keletkeztek a szállításban. Javítási munkált miatt több esetben állt a drótkötélr>álva, a Központi Szénosztályozóműné! pedig a különféle osztályozó-bcren- dezéseknél okozott munkakiesést a hó és a víz. Hozzájárult ehhez az is. hogy a MÁV nem minden esetben tudja kielégíteni a kocsi igény eltet. Ilyen időjárási körülmények között a szénnek a szabadban való tárolása mindenféleképpen káros. A szállítási gondok a termelés csökkentését vonják mogult után. Kedden például 3 órás kényszerszünetet kellett Lyu- kóbányán tartani. Ezek a kényszerszünetek akadályozzák a terv teljesítését, a nyereség képzését, csökkentik a bányászok keresetét, munkalendületét. munkakedvét. Ezenkívül az így tárolt szén minősége romlik; porlad, veszít kalóriaértékéből, ami egvaránt káros következménnyel jár a termelőre, a fogyasztóra és a népgazdaságra. A földön tárolt szén újbóli felrakása ismét költségeket jelent a termelő üzemnek. Tegnap délelőtt, amikor Lyukóbánván jártunk, javítási munka miatt szintén állt. a drótkötélpályái szállítás Már szinte nincs hely a szén további tárolására. A lakosságnak ellátása elsősorban tehát nem a bányászokon múlik. Arra van szükség, hogy a Központi Szénosztályozómű folyamatosan üzemeljen, a különféle közlekedési vállalatok — a MÁV és az AKÖV —, biztosítsák a megfelelő mennyiségű szállító járművet. O. JL Szénltcgy Lyttkóhányán. , Ml» , ,y (Szabados György felvételei 16 ezer 466 mm szén a Isiin Akadozik a szállítás