Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-02 / 279. szám
Kedd, 1969. dec. 2. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 “S Csfttalell «iilaiS, fíáluáció, ísírpisl ai ápiüiparian Ä népi ellenőrök tíz építő- és építőanyagipari vállalatnál, két kisipari szövetkezetben, végeztek vizsgálatot. Arra voltak kíváncsiak, hogyan készültek fel a 44 órás munkahetekre, hogyan hat ez ki a termelésre, a termelékenységre, a gazdaságosságra, a dolgozók keresetére. a vállalatnál való azonosulásra. A vizsgálati anyag, de különösen a NEB-ülés és vita igen sok ellentmondásra hívja fel a figyelmet. 'Nem sikerült Találomra belemarkolunk' a kilónvi dokumentumba. Ragyogó, mintaszerű felkészülési tervek. Ám, a NEB- jelentés rögtön kiábrándít. „A felkészülési terveket a vállalatoknak különféle okok miatt nem minden esetben sikerült megvalósítaniuk. így a kieső munkaidőt jelentős mértékben új létszám felvételével és túlóráztatással igyekeztek pótolni. Ez nem felel meg a kormányhatározat elképzeléseinek — Sok esetben olyan tényezők, akadályozók léptek közbe — mondja a vizsgálatban részt vevő. dr. Kasza József, az ÉPSZI tudományos munkatársa —. amelyeket a vállalatok vagy nem tudtak, vagy nem is akartak elhárítani. Országosan, s így a megyében is nagy a munkaerőhiány. A vállalatok, hogy megtartsák embereiket, sokszor felkészületlenül kezdték alkalmazni a 44 órás munkahetet. Ahol késtek vele mint például a Miskolci finitöivn- ■ri Vállalatnál, ott 200—300 em hpr gyorsan átlépett más ( vállalathoz. Ellentmondások A gyenge felkészülésnek- sok oka van. Van ahol kényelem, a dolgozók érdekeivel való nemtörődés miatt csúszott el. Máshol objektív körülmények szóltak bele, például nem kapták meg a várt gépi berendezéseket Közbeszól a piaci kereslet alakulása. Az áttérés idején az Alsózsolcai Épületelemgyárban vasúti betonaljban a növekvő igénnyel számoltak. A valóság a fordítottja lett. Az egyik csarnok berendezéseit más termék gyártására állították át. de így naponta több száz köbméter betonnal •kevesebbet tudnak feldolgozni. És arra sincs biztosíték, hogy az úi termék — az öntött autógarázs — sokáig t,fut”-e. És van, ahol az elmaradt műszaki fejlesztést ezzel indokol iák : — Nekünk ez nem kedvező. Negatív irányba hat. Egyes közgazdasági szabályozók — legalábbis jelenleg —• a létszám növelésére ösztönöznek. Ez szociális szempontból. népi államunk létéből fakadó intézkedés. Az éremnek ez az oldala helyes Ha a másik oldalt nézzük, az már nincs ilyen jól kidolgozva. Előfordul, ha a vállalat beruház, fejleszt, ez növeli bgyan a nemzeti értéket, de csökkentóleg hat a nyereség- részesedésre. A BÁÉV-nél Például már dolgozik a házgyár. A hagyományossal szemben több mint háromszorosára nő a termelés, a termelékenység —. de erősen csökken a nyereség. Itt nvil- vánvalúan a megnövekedett Eszközállomány miatt korrekcióra van szükség. Rossz szervezés A NEB-ülésen többen fejtegették. hogy a termelés és termelékenység, valamint a ^Vereség, a vállalati és egyéni érdek kezd eltávolodni egvmástól. Kétségtelen, félévi adatokból nem lehet egyértelmű következtetéseket le- v°nni. De tendenciákból lehet következtetni. Az építőipari vállalatoknál a termelés a múlt év azonos időszakához viszonyítva nőtt. Az építőanyagiparban viszont, a jelentés szerint „a vizsgált időszakban a termelés stagnált. sőt általában visszaesett. ez vonatkozik a vállalati létszámra is”. A kimutatások szerint általában nőtt a termelékenység, de a megváltozott építőanyaginari árak miatt nehéz kiszűrni belőle, hogy mi a tényleges valóság. Olykor a termelés növekedésének a háttere némi viszolygásra késztet. Egyes vállalatok döbbenetesen sok túlórát fizetnek ki. Igaz, olykor előfordul, hogy pár ezer forint értékű túlóra lehetővé teszi az adott üzem, lakás hamarabbi elkészítését. Igaz. az üzemben hamarabb megkezdhetik a termelést, ez már értéket hoz. az albérletben lakó családok hamarabb otthonhoz juthatnak. De sok esetben e mögött rossz szervezés. emberekkel való nemtörődömség. kényelem húzódik meg. Ez pedig káros. Pestre mennek A munkaerőhiány sok oldalról szorongat. És nemcsak a csökkentett munkaidő megszervezésében, hanem annak éves elosztásában is. Az építőipar szezonális munka. Érthető, ha minden vállalat arra törekszik, hogy a szezonban 4H órás legyen a munkahét. ’Sőt, a vállalat számára a még több lenne az előnyös, és az. ha téli időszak alatt minél kevesebb időre kellene munkát biztosítania. De hát gyakori az, hogy a dolgozó ősszel elhagyja a vállalatot, kevesli a lerövidített munkahetet, pontosabba^!, az ezzel arányos keres8,et. ‘ Befolyásolja a munkaerőmozgást. hogy Szabolcs már megszűnt munkaerőpótlás lenni, s hogy a tsz-ek a melléküzemágak révén erősen vonzanak. Az építőiparban a 10—11 forintos órabér jó keresetnek számít, de a tsz- mellékúzemek 12—20 forintot is tudnak fizetni, ott az emberek 250—300 órát is dolgozhatnak. Magyar Sándor, a megyei tanács osztályvezetője még egy okról beszélt. — Borsodból százszámra mennek az emberek Budapestre dolgozni. Azért, mert ott jóiml többet kereshetnek. Egyébként is a bérszínvonal a megyében alatta van az országosénak. És igen nagy a szóródás. A tanácsi vállalatoknál például évente 1500—2000 forinttal kisebb az átlagbér, rni..t az állami vállalatoknál. És az építőanyagiparban dolgozó átlagbére kisebb, mint az építőiparban. És ezek a kereseti különbségek — ha hozzávesszük a munkahelyi különbségeket, a munkásszállások állapotát stb. — erősen befolyásolják a munkaerőmozgást. Kétségtelen, hogy a NEB- vizsgálat. a NEB-ülés nem oldja meg a gondokat. De a „kényes” ügyekkel való foglalkozás, az okok feltárása segít, sokat segíthet a gondok megoldásában. Csorba Barnabás KESCSERE m A lyukúi bányában dolgozó Győrfi Lajos marőbouger- gép-kezelö késeséről hajt végre az „ügyes” masinán. Fölük Laczú József Kezdődik a K!SZ»ö!ita!á? Pro p a gsin d i s ták tanácskozása Szerencsen A Szerencsi járási KTSZ,- bizottság 1939. november 27 —28-án tanácskozást rendezett a KISZ-alapo.ii vezetek propagandistái részére. A '-i- r.ácskozást körönként a járás vezető oropagandistái irtották meg Összefoglaló előadásában Szánté István, a KISZ járási bizottság politikai munkatársa értékelte az oktatás beindítását. és meghatározta konkrétan a soron következő aktuális feladatokat. A szerencsi járás területén az 1969—70-es oktatási évre közel 3 ezer KTSZ-tag jelentkezett a KISZ politikai oktatásra s Gyermeküdülő a Popejáson Sátoraljaújhelyen a 300 méter magasban fekvő Pope- jás fennsíkon — amelyet csodálatosan szép fenyveserdő övez — mintegy 25 millió forintos beruházás felhasználásával épül fel a SZOT új nyári gyermeküdülője. A tábort a tájjellegnek megfelelően alakítják ki és az egy korszerű kis hegyi faluhoz lesz hasonló. 15 épületében egyszerre 512 gyermek gondtalan nyaralását biztosítják, A gyermekek elhelyezésére nyolc — egyenkénl 04 férőhelyes — tágas fahózat készítenek. amelyekben a hálótermeken kívül zsibongókat is berendeznek A betomlábakon álló épületeket vasvázakból és előre gyártott fapanelokból szerelik össze és külső homlokzatukat élénk szenekkel díszítik. Az üdülőtelep központi épületeit: a hideg-melej? vizű fürdőt, a társalgót, az orvosi rendelővel felszerelt egészségügyi házat, a kanvhát. éttermet és a hozzácsalílakozó teraszt — ahonnan ityönvörű kilátás nyílik egészen Tokajig — hagyományos módszerekkel téglából és' kőből építik fel. A munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy az épületek jó része tető alá került. így számos létesítményben i hideg téli hónapokban is dolgozhatnak a belső helyiségek kialakításán. A Szabolcs megyei Építőipari Vállalat brigádjai hazánk: felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére vállalal- ták, hogy az új hegyvidéki gyermeküdülőt május végére átadják rendeltetésének. A SZOMBATI „FŐPRÓBA" UTÁN Készenlétben a tél előtt Egy évszakra sem készülünk annyit, mint a tél fogadósára. Már augusztustól, szeptembertől téma az építőipar téliesitése, a kereskedelmi raktárak feltöltése, az üzemek csarnokainak rendbehozása, a kohászat alapanyagkészletének biztosítása. S téma mindenekelőtt a közlekedés! A vasút, az autópark felkészülése: az útviszonyok javítása, a hóügyelet megszervezése. A tapasztalatok arra figyelmeztetik a közlekedés, az útgondozás gazdáit, hogy mindig a legkeményebb télre kell számítani, ennek megfelelően kell összeállítani a gépparkot, $ akkor nem érhet meglepetés bennünket. Nem jött váratlanul a szombati havazás sem. Bár Miskolcon és környékén könnyedén elviseltük a hirtelen megerősödött hóesést, szombat estére a Bükk egyes részein és Aggtelek környékén síkossá váltak az utak. A KPM Közúti Igazgatóságának gépei és emberei nyomban a veszélyeztetett szakaszokra indultak, s rövid idő alatt megtisztították, illetve fetsózták az utakat. Vasárnap már a mel'ékútvona- lak ellenőrzésére is sor került A tegnapi fagypont feletti hőmérséklet pedig elvégezte azt a munkát, amire az embereknek már jutott idejük. A „főpróba*' sí teres volt —• A megye valamennyi útja biztonságosan iárható — mondta tegnap Dávid Tivadar osztályvezető főmérnök a KPM Miskolci Közúti Igaz. gatóságán. de az óvatosság, a körültekintés (erre a szombat esti balesetek is figvelmez- tetnek — Szerk.) sohasem árt. A. viszonylag vékonv hó. takaró is betemeti, láthatatlanná teszi az úttesten levő gödröket, kátvúkat és a gyorshailás ilyen körülmények között sok karambol és baleset okozója lehet. Az első. bár nem igazi ..főpróba” a szombati havazás után tehát lezaüott. Lássuk azonban, hogvan készültek fel a meevében és országszerte az igazi, naev tói fogadására? Telexszolgálatunk; jelentése szerint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak országosan mintegy harmincezer kilométeres úthálózatról kell gondoskodnia. A tél keménynek ígérkezik, fel kell készülnünk erőteljes, váratlan támadásaira is. Szerencsére a közúti igazgatóságok felkészültsége a tavalyihoz képest lényegesen jobb: nagy teljesítményű hómarógépekkel szaporodott a géppark is. Megyénkben a hófúvástól legveszélyeztetettebb területeken géptelepeket hoztak létre. Nagy hófúvások. torlaszok keletkezése esetén ezek a nagy teljesítményű gépek viszonylag rövid idő alatt a helyszínre érkeznek, kiszabadítják a bennrekedt autókat, megtisz. títják az utakat. Nagy teljesítményű hómarógép tart majd állandó ügyeletet a hegyi utakon is. Ötszáz hóeb« ós hómaré Egyébként az ország nyolc legveszélyeztetettebb megyéjében — köztük Borsodban — összesen ötszáz hóeke és hómaró áll készenlétben. A síkosság elleni védekezésre a KPM 36 ezer tonna sóról és több mint 160 ezer tonna homokról gondoskodott. A MÁV vezérigazgatóságától szerzett értesüléseink sze. rint a pálvafenntartó szolgálat a vasútvonalak mentén már elhelyezte a hófogó rácsokat, s az idén újdonságként huszonötezer fémlemez, bői készült kerítést is kiállítottak a pályatestek védelmére. A nagyobb havazások, hófúvások idejére a veszélyeztetett pályaszakaszokra, a pályaudvarok felszabadításé, ra az ország különböző részein hóbónyőgépek, hóekék állnak készenlétben. Felkészültek ű vasútnál is A vasút termikus és kémiai úton is védekezik a hó. a jegesedés ellen. Vidéken egyebek között Miskolcon is működik majd egy nagy teljesítményű hőlégíúvásos hó- és jégolvasztó berendezés. O. M. Községfejlesztés Szomolyán A múltban ennek a 2300 lelket számíiáló községnek a lakossága igen szegény körülmények között élt. A felszabadulás utam azonban rohamos fejlődésnek indult Ma már nyoma sem látszik a szegénységnek Nemrég épült kertes családi házak egész sora mutatja az életszínvonal emelkedését. A községi tanács sokat tesz a falu fejlesztéséért, gondozottságáért Év végére befeieziik a közkutak lefedését. Régi tervet váltanak valóra december 15-én. amikor átadgák a két buszvárót. Rendbehozzák és építik a. község útjait járdáit A Lenin út építését még az idéti elkezdték. További építése a következő évben még csaknem 700 ezer forintos beruházást igényel. A megyei és a járási tanács 400 ezer forintot ajánlott fel a község fejlesztésére. Az ott járó emberre még kellemesebb benyomást tenne a szépen fejlődő kisközség. ha Szomolyát Mező k(i- vesddel összekötő II km-es útszakaszt is megjavítanák. (A. I.) Miért sok az áthtelhulás? Közös gazdaságainkban évente még mindig sok millió forintos kár származik a Sóoídó .......■; ' '< NA TVK elektrolízis üzem kősóoldó részébet! & klórgyártás »lapanyagának előkészítése történik. gümőkórból és a brucellózisból. E betegségek felszámolására nagy erőfeszítéseket tesznek az állatorvosok, próbálkozásaik azonban nem mindig járnak eredménnyel A legfrissebb felmérés szerint. melvet többek között iónéhány Borsod megyei tsz- ben is elvégeztek, a mezőgazdasági nagyüzemekben az állatelhullás H5 százalékát ct nem megfelelő tartási körülmények okozzák Vita van például arról, hogy az állat- telepeken szükség van-e külön ellető istállóra holott a tudománv már kétséget kizáróan igazolta, hogv anélkül lehetetlen megelőzni a fertőzéseket De a nagyüzemi telepek más résziedéiben is nagyobb gondot kellene fordítani az egészségügyi előírások érvényesítésére. Csak így érhető el. hogy a sertések egykilós súlvgvara- podásához a jelenlegi 4.5 kiló abraktakarmánv helyett 3.5 kiló is elegendő legyen és az egy kocára eső szaporulat 13-ról 20-ra nőjön.
