Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

Í$2M - MAG VÄKQRS1Ä© 6 Csütörtök. 11969. dfee. 2S, D 'ÜSS 7ába faragottsorsok Az első köny vüzlet Miskolcon y| Ferenczi-hás és elődeinek rövid életrajza A kopjafát nem csinálják, hanem írják. írják már akkor, amikor földre döntik az egészséges tölgyfát, írják, amikor a rönkből kifűrészelik az osz­lopot, írják, amikor meggya­lulják, írják. amikor vésik a cifrázatot és írják, amikor betűvágóval faragják rá a szöveget. A kopjafát nem csinálják, hanem írják. A Zempléni-hegység északi szögletében, aranygombos Telkibánya temetőjének hó­ba süppedt csendjében ál­lunk. Innen, a várdombról messzire látunk. Alattunk a Csenkő-patak völgyében hú­zódik a falu. a Cserhegy, Ke­rekhegy, Kányahegy. Nagy- hegv és Gyepühegy koszorú­jában. Ezekről a hegyekről ■vándoroltak ide. a temetőbe a tölgyfák, s mire ideértek, kopjafa lett belőlük. A falu­ban többen is értenek a fara­gáshoz, de legszebben Dienes Menyhért András^ bácsi tud­ja megírni a fát' A 66 esztendős ezermester az apjától örökölte tehetségét, tudását. Ha dolgozik, elfeled­kezik a viláe ól. az egész em­ber a munkáé. A csontos fej Irányítja a húsos, izmos keze­ket. Az első kopjafát vagy fél­évszázaddal ezelőtt faragta Nem emlékszik már, kinek a sieve került rá. — Régen volt — mondja és megigazítja szemüvegét. — Elpergett közben az élet, las­san. mint a fűrészpor... András bácsi csak melléke­sen faragja a kopjafákat és egyre kevesebbet. A ter­melőszövetkezet erdőfelelőse (egyébként. — A kopjafa-frás szomorú sntinka — mondja csendesen. S5e meg kell csinálni. Rokon­ságban ez kötelesség. A vártemolom közelében kissé megdőlt, földbe süp­pedi kopjafa előtt vesszük le a sapkát. Középen a fa már meghasadt és hamuszürkére festette az idő. A cifrázatok­ban zöld moha és fehér hó húzza meg magát. — Ezt is én írtam. Az első feleségemé. Tizennyolc éves korában halt meg. Este volt. amikor örökre lehunyta sze­mét. a napfénnyel szállt el az élete. Másnap, kora reggel már faragtam a tölgyet, s mire a Kerekhegy mögé ke­rült a nap. megírtam a kopja­fát. Közben végiggondoltam Egy knltpns knnhfa, a tclkä- Jiányai temetőből. az életét. Visszafelé. A halál órájától születéséig. Munkába önti. fába faragja ilyenkor az ember bánatát, szomorúságát Egy egész sorsot... A kopjafák fába faragott sorok. — Ha az ember megszüle­tett élje ie becsülettel az éle­tét — mondja András bácsi. — Ha így él. tisztességből fa­ragjuk meg a kopjafáját ha­lálakor. A halál kegyetlen. Elvisz olyanokat is. akik alig éltek. Itt van ez a kisgyerek — simítja le a havat egy gömbbe végződő kopjafáról —, négy évet sem élt. Én ír­tam meg a kopjafáját. Amott fekszik egy kislány — mutat egy négyágú koronában vég­ződő fejfára. Ez a két fa itt a szüléimé. Ezeket is én ír­tam. A kalapos, a hátrafelé csapott az édesapámé, a kontyos, az előrecsapott az édesanyámé. Ahány sor cif­rázat van rajtuk, annyi évti­zedet éltek meg. •— Csudálatosabb dolgot nem tudok elkéozelni az élet­nél. Nézze csak ezt a négy kiscsirkét — mutat a kony­hában a tűzhely alatti do­bozba. — A fészer háta mö­gött költötte ki az anyiuk. Nem is tudtunk róla. Ügy csipogtak, jöttek elő a hóban. Megvannak, élnek, vigvázni kell rájuk Vajon megmarad­nak-e ebben a télben? .. „ Állunk a temetőben. A kopjafák összecsapott boká­val. magasra emelt fejjel állnak emléket gazdáiknak. Szemük — a két körbe zárt hatszirmú virág — örökké nyitva van. Aki érti őket, akár egyhelyből is megismer­heti a temetőt. A kopjafás temetőből úgy lehet olvasni, mint egy könyvből. A fara­gott fa a’akia formája cifrá­zata az idegennek is elmond­ja, ki fekszik alatta. András bácsi többet tud ró­luk. Ismerte őket. Ez vezette kezében a fűrészt a gyalut. a vésőt, a betűvágót, amikor a kopjafákat írta. Az öreg mester, annyi kopjafa készítője, nem gon­dol a halálra. Fiatalosan járja az erdőt, teljes ember­ként dolgozik. Ha teheti, sza­porítja szerszámait. A hol­napra gondol. Öravee JáTOoe i retaiiö?É!tó éveiben, 1845-ben egy lobo­góhajú 23 éves fiatalember érkezett Sátoraljaújhelyből Miskolcra. A fiatalember úgy érezte, hogy Miskolcon még több a lehetőség tevékenysé­gének kibontására. Ügy ha­tározott, — különösen Sze­mere Bertalan bátorító párt­fogásával, — hogy itt marad és otthagyva az újhelyi zsi- dóiskolai főtanítói hivatást, könyvüzletet nyit Miskolcon Tizennyolc nyelven olvasott és jó néhányat beszélt is ez a fiatalember, akit Heilprin Mihálynak hívtak. A város társadalmában ha­ladó szellemet képviselő sze­mélyek, elsősorban maga Szemere, majd Palóczy Lász­ló, Pilta Mihály. Kun József, Vadnay Lajos, Szűcs Sámuel, felkarolták Heilprin vállal­kozását. A pozsonyi diétán maga Szemere eszközölte ki Heilprin könyvüzlet-nyitási engedélyét a bécsi kancellá­riától. Amikor a szabadságharc döntő napjai elkövetkeztek, a fiatalember, huszonhat évesen megírta kifogásta­lan magyar költői nyelven azt a Nemzeti ördal-öt, amely stílusával, sodró len­dületével egyik legbecsesebb irodalmi emlékünk a sza­badságharcból. Éppen emiatt, 1849-ben Heilprin Mihálynak is el kel. lett tűnnie Miskolcról. Üzle­te zárva maradt 1850-ig Végül Ferenczi Bernét vette át, akinek valamivel kisebb bűne volt: ő csak a vörössip- kás zászlóalj egyszerű köz­katonája volt, nem volt hangadó szerepe a forrada­lomban. Ferenczi Bernát folytatta tehát a könyvüzletet és ezzel megalapítója lett egy közel százesztendős múltú üzlet működésének és kimagasló kulturális tevékenységének. Ö mnv könyvkiadói cé- «'ű’ lókat is tűzött maga elé. Ezzel is egyik út­törője a miskolci kulturális életnek. 1852-ben kiadta Tompa Mihály első verses­kötetét Regék és beszélyek címen Abban az akkori tá­gas üzletben adtak találkozót az elnémított haladó polgá­rok az osztrák zsandári ura­lom alatt álló városban. Egy- ideig szoros kapcsolatban állt Csöglei Tóth ÍMjos nyom­dásszal, majd halála után Deutsch Dáviddal, akinek a nyomdája a Lottéria épiile- té'öen működött A Lottéria a mai Bányaipari Techni­kum. akkor Dominkovics Lajos ügyvéd házában volt. Ezt a nagyobb terjedelmű házat még a színház építésé körül olyannyira ismert Cossano tervezte és építette a befolyásos ügyvédnek, aki egyúttal a színház gondnoka is volt. Ferenczi Bernát 1889-ben megholt. Idáig tartó életét már szélesebb könyvkeres­kedői tevékenység jellemez­te. Először adott ki olyan képes levelez*1 inokat, ame­lyek ma becsesek városképi szempontból, mert őrzik Miskolc egyes, azóta meg­változott utca- és házsor­részeit Halála után az öz­vegy. 1900 után pedig a fel- cseperedett fiú, Ferenczi Ká­roly vitte tovább az üzletet, amelv mindvégig a Ferenczi B. Utóda nevet viselte. A nagy műveltségű kereskedő működése már sok miskolci előtt ismert. Üzletét so­káig mint a híres pesti $zé= násy-bolt miskolci változatán jellemezték, ahol a könyve­ken kívül az írószerek vá­lasztékában is kimagasló színvonalon állt. Ferenczi Károly 1944-ben koncentrá­ciós táborban pusztult el fe­leségével együtt, a halálos terror végzett a miskolci ke­reskedők egyik nagy egyéni­ségével. liáhátra szót a S»G"fl!8y ahol a Feren- czi-üzlet közel száz évig volt. A telek ősi jobbágyporta volt, ahol. még Mátyás ide­jében épült fel az első keres­kedőház. a Fornix Mercan- tilis. Utána l?04 körül Gre­gor Szabó kezében volt, aki ruházattal látta el a vásáro­kat. 1544-ben a török fel­gyújtotta. A romos góti­kus ház helyén Sárkány Ist­ván építette fel az üzlethá- zat. a városi tanács „máso­dik embere”. 1775-ben a fiás» ban bérlőként Zsámbik Ta­más görög szerepelt. Az ő nevéhez fűződik a ház át­alakítása. A boltajtókra a Fazola-műhelyben készült kovácsoltvas rácsokat ké­szíttet, köztük egy csodála­tos szépségű, indadíszekkel gazdagított félkörös záródá­sé, és egy kovácsolt virág­díszes, fűzéres záródásé két- szárnyú vasaitól Mindkettő a múzeum különleges mű­tárgya a Fazola-műhelybőL Ha ehhez hozzóképzeljük a maga nemében feltűnőére hosszú, 16 méteres bclsejű boltot tágas eladóterével, ólomba foglalt üvegkarikás ablakaival, akkor fogalmat nyerünk egy barokkorj mis­kolci reprezentatív kereske­désről. HSomáromy Józsefi i) Ir"í8f az óriási vaskapu kovácsolt feliratát: o Jedem das seine! Mindenkinek a ma­jj gáét! Már hallott ezekről a kapukról. A többin az olvasható: o Arbeit macht frei! A munka szabaddá tesz! Micsoda hazug jj frázisok a koncentrációs táborok kapuin' A fe'iratról a foj- o togató, nehéz, sűrűn bodorodó kéménvfiistre tekintett Egv o rabruhás, de husánggal hadonászó férfi szónokolt: — Jól 2 nézzétek meg! Ez a láger a KZ Buchenwald. Két módon o lehet innen kimenni. Itt a kapun, ha munkára visznek ben- J neteket, és ott a kéményen, ha már semmire sem vagytok 0 jók Most pedig félre, helyet a hazatérő kommandóknak! 2 Ötös sorokban rabruhás, facipős foglyok százai, vagy ta­il Ián ezrei jöttek valahonnan. Két oldalt SS-legények és far- o kaskutyák kísérték őket. Csonttá soványodott, égő szemű 0 alakok. A kapu kinvílt. a belső oldalon zenekar sorakozott, s Ugyancsak fogolyruhában. Csapatnyi SS állt a kapuba. A “ hazatérők lekapták sapkájukat, az SS-őrség a halk zeneszó o mellett számolta a sorokat Akik már beértek az udvarra, 2 csatlakoztak az ott, fegyelmezetten álló több ezres csopor- ii tokhoz. 2 1944. december 24-e volt. Délután. Tizennvolc nap telt el o azóta, hogy a búdaoesti Józsefvárosi oálvaudvaron a csend­2 őrök nyolcvanadmagávál felrugdalták a vagonba. Tizennyolc n rettenetes nap Zsúfoltság, bűz hideg éhség. Élelmezés egyet- “ len egyszer: Bécsben kávét és kenyeret kantak A vagont 3 akkor is csak azok hagyhatták el. akik az élelmet odacioel- » ték. Tizennyolc nap a vagonban, amikor Miskolc már régen 2 szabad! S talán azóta Budapest is. hiszen olyan szoros volt o már a főváros körül az. ostromgvűrű. hogy a nómetek csak 2 nagy nehézségekkel tudták a vonatot kihozni Bizonyára ez a volt nekik a legfontosabb. Háromezerkétszáz halálraítélt a 2 negyven marhavagonban. A halottakkal együtt, ennyien is b érkeztek meg. Érkezéskor azokat is felsorakoztatták létszám- a ellenőrzésre. Az ő vagonjukban nyolcvanból négyen feküd- a tek holtan a földön Kettő már Komáromnál halott volt. o Buchenwald. A vonat nemrég iött keresztül Weimaron 2 Hét kilométer a távolság mindössze. Weimar. Goethe és » Schiller városa. És tőle csak hét kilométer Buchenwald. 2 Lövésre rezzent fel. A láger mellől, nemrég lebombázott o kőbánya egyik romos épületének tetején SS-legény állt J Puskáját újabb lövésre készen tartotta, hogy bemutassa eel­'s zó tudományát, mint kell a zárt sorból kilőni valakit. A hu- 8 sángos régi rab elindította őket, de nem a főkapu felé, ha- 5 nem egy mellékbejárathoz. “ SS- VílPnvpL felnyitották a pokol oldalkapuját. Meg- “ -* számolták őket. Aztán bezárult a kapu t Szögesdrótból font kerítések között kanyarogtak. A drót mö- “ nőtt hosszú, lapos házak, barakok. kátránypapírból való te­li tővel. Az oldalfalak egy része is kátránvpapír, más része 2 hulladék fa. Curnérlemez. Mennyire mások ezek, mint a fő- 2 kapu mögött látott épületek! Csíkosruhás rabok szaladtak a 0 kerítés felé. amíg részben a fegyveres SS-legények lövései, 2 részben a rabokból lett husángos felügyelők ütlegel, vissza- # térésre nem késztették őket. A foglyok a világ minden nyel- j vén szóltak hozzájuk. Kiabáltak. Könyörögtek. — Adjátok 1 ide, ha van valami ennivalótok, úgyis elveszik tőletek! Dob­játok át a kerítésen! Holnapra ti Is ide kerültök, vagy a ké­ménybe! A krematórium mellett megállították az újonnan jöttékét. Csontig lesoványodott emberek ruhátlan holttestei álltak itt halomban, s néhány fogoly kétkerekű targoncákkal cipel- gette őket a kemencékhez. — Lássátok! — mutatott kísérő­jük a hultahegvre. Űjabb kapun mentek át. Alacsony épület vo!t a közelben A drótkerítésen két férfi lógott holtan, önként fogták meg a itiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiimiitiiiiHiHiHimiiiitiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiim tiiiiiiiiiiiiiiiiittiuiiiiiiiiiiiiiiimittiiHiiiiiniiimniimiiiimiiiiiiiiiii i magasfeszültségű árammal teli kerítést, mert féltek az épü­lettől. Fürdő fertőtlenítő — hirdette a felirat De sokan már tudták, hogy ez volt kiírva Auschwitzban is. És a zuhany­rózsából ciklongáz jött. Ötösével felsorakoztatták és megszá­molták őket újra. Fegyveres SS-ek sűrű lánca vigyázta, ne­hogy érintkezhessenek a régebbiekkel, átadhassanak vala­mit, vagy szót váltsanak. Ötösével léptek be az épületbe. A terem valóban fürdő öltözőjéhez hasonlított. Foglyok dolgoztak itt is. Némelyiknek feliratos karszalagja volt Azokkal nagy tisztelettel beszéltek a többiek, viqvázzba áll­tak, ha megszólítottak valakit, sapkájukat levették. Ezek voltak a kapók, a foglyokból lett. sokszor az SS-nél is ke­gyetlenebb felügyelők. Néhány fegyveres is őgyelgett a te­remben. Vetkőzés meztelenre Ruhákat a vállfákra, nadrá­gokat élébe hajtani. Mindenki jegyezze meg a fogasa szá­mát! Csomagokat külön lerakni egy oldalsó helyiségbe! Kö­vetkező terem Tíz borbély veszi kezelésbe a társaságot Teljes szőrtelenítés. Utána valóban fürdő. Aggódó tekintetek a zu­hanyrózsákra. Egy régi fogoly magyarul bátorít: itt nem gáz jön. Akcentusa kissé idegen. Horthy elől emigrált a húszas évek elején Párizsba. Most ide került. Röviden tájékoztat, mit várhatnak, s mit hallott a magyarországi állapotokról. Otthon! Ahol már beköszöntött a szabadság! Ahol nem tud­ni, ki él szeretteik közül. Beszélt Auschwitzról és Dachauról. aztán jött egy kapó, aki belerúgott és utasította, hogy adjon a foglyoknak szappant. Ujjhegynyi darabkát kaptak. Fel­irata: RIF. Azóta sem cáfolták meg érdemben: a kremató­riumokban elégetett emberek zsiradékéból készült. Zuhany, majd mártózás egy kádban. Több ezer ember egyetlen kád­ban. SnraLflíyn csuromvizesen egy betonos, huzatos csar­Oin a i nokfoan. Két fogoly korongecsettel minden­kit leken tetőtől talpig valami büdös, fertőtlenítő oldattal. Egy fehérköpenyes, óriási injekciófecskendővel vár: Előtte kell elvonulni, s mindenki kap a mellébe egy döfést a tű­vel. Egyazon tűvel' Amikor kiürül a fecskendő, hatalmas üvegből újratölti. Egy másik fehérköpenyes a karba ad in­jekciót. Űjabb sorakozó. Ezúttal az udvaron, a szabad ég alatt Mezítelenül, vizesen. A fagyott föld hidege süti a tal­pakat, a szállingózó hó elolvad a párolgó testeken. Decem­ber 24-e volt. Vagy már 25-e van? Csendes a tábor. Csak a fényszórók pásztáznak és kutyaugatás hal'atszik távolról. Irány a raktár. Mindenki kap egy nadrágot, egy inget egy kiskabátot és egy sapkafélét. Alsónadrágot nem. Akinek a lábára első szemmértékre találnak facipőt az kap, akinek nagy a lába, mezítláb marad. Öltözés. Régi barátok, ismerősök nem ismernek egymásra a rettenetes öltözetben. Ismét sorakozó. Irány a fogolyfel­vételi iroda. Néhány rab körmöl mindenféle kartotékokat. Kapók és fegyveres SS-ek vigyáznak rájuk. Az írnokok jó­indulatú embereknek látszanak. Néhány adatot kérdeznek, de nagyon kevés meggvőződéssel irkálgatják a válaszokat Ök régóta tudják, hogy az új foglyok soha többé nem látják a leadott ruhákat okmányokat, egyebeket. Szinte mindegy, mit diktálnak be magukról Aki akarja, egyetemi tanárnak is mondhatja magát. Teljesen mindegy A bemondott nevek bekerülnek a láger anyakönyvébe, helyette a rab megkap egy számot. Attól kezdve nem Iksznck, vagy Ipizilonnak hív­ják. Neve nincsen. Csak száma van. A hitleri birodalom sok millió kényszermunkása, rabja közül egv. Névtelen. Egy a milliókból Kinek neve e könyvekbe került, megszűnt névvel rendelkező embernek lenni. Egyáltalán megszűnt embernek lenni. A 27 707.PS sz^rn°t kapta. Két rongyra rá is volt ez a «. li e ra sz^m nyomtatva. Megmondta az írnok, hogy egyiket a bal mellre, a másikat a jobb nadrágszárra kell varrni. Mellette piros háromszög jelezte: politikai fogoly! Miskolcra, Borsod megyére gondolt. Miskolc már három hete szabad. Biztosan az már a környék is. Lesz hová haza­térni. De lesz-e vajon innen hazatérés, s mikor? S lesz-e lei­hez hazatérni? Egy kapó a láger életrendjét magyarázta. Minden mon­datából ki lehetett olvasni a halálos veszélyt. Aztán elindul­tak, hogy a tábor túlsó oldalán élsz íllásol iák őket valahol. Ul-Oiiie« no,vol.il Spa SÄSmÄÄ tek az éjféli miséről. Orgonaszó úszott utánuk. Az őrség épületéből rádió hallatszott. Karácsonyi énekek foszlányai lebegtek a tábor felett. Szállt a dal a szeretetről, az emberi megértésről. Beköszöntött 1944 karácsonya Németországban, a KZ Buchenwaldban is. De a tábor sok tízezer foglya ebből csak azt vehette észre, hogy másnap nem kellett munkára kivonulni, hanem hajnaltól estig állhatták az Appel-platzon a létszámellenőrzést várva. Benedek Miklós o 0 n E I! ö 0 0 H 0 ö Ü 0 ü l) ü (1 0 (1 K C B P ¥ e o 0 0 l) (I u u 1 B 6 H B l) ü 0 0 (1 n i) o o o 8 0 8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom