Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
Kedd, 1969. november 11 PSZAK-MAGYARORS7ÄG 5 Másfél millióan Több érdekes előadás hangzott el azon a tanácskozáson, amely hétfőn kezdődött az Országos Pedagógiai Intézetben, az iskolai rendszerű szakképzésről. Vendégh Sándor, a Műv. Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője „szakmai, műszaki képzést nyújtó iskoláink kommunista nevelőmunkájának néhány alapkérdése” címmel tartott referátumot. Egyebek közt elmondotta, hogy jelenleg a szakképzést nyújtó iskolákban csupán nappali tagozaton több mint 300 ezer fiatal tanul. Az utóbbi húsz esztendőben nappali, esti és levelező tagozaton együttesen mintegy másfél millióan szereztek szakképesítést. Megsértették a vadásztörvényt Két vasárnap „fegyvernyugvás“ Tiszák arádon fizet nők. akik a „tilosban" járlak Egy hete beszámoltunk róla, hogy ismételten előfordult baleset miatt felfüggesztették a szomolyai vadásztársaság vadászati jogát. A kettős ünnep alkalmával pjabb szigorú ellenőrzés volt a borsodi vadászmezőkön, s néhány vadásztársaság tagjait sajnos ismét tiltott dolgokon kapták rajta. A tiszakarádi II. Rákóczi Ferenc vadásztársaság tagjai például nem csoportosan, hanem egyénileg, a vadászmester felügyelete nélkül va- dászgattak. Apróvadas terű-, létén nincs megengedve az ilyen egyéni „cserkészgetés”. Havas szüret Az Abaújszántói Állami Gazdaságban és a szomszédos községek szőlőiben későn, október végén kezdték az idei szőlőtermés szüretelését. A korán beköszöntött havazás sem akadályozta a munkát, a havas hegyekre is kivonultak a szüretelők. Az állami gazdaságnak 280 hold termő szőlője van, és holdanként 20—25 mázsa termést szüretel. & ttruserítutié» Az állattenyésztés fejlesztése és korszerűsítése, a jobb gazdasági eredmények elérése érdekében a megye több termelőszövetkezete épít korszerű sertéstenyésztő telepet. Köztük a nemesbikki és a prügyi, tsz-ek már megbízást adtak a Borsod megyei Beruházási Vállalatnak az építkezések lebonyolítására. Ä szovjet ipar új terméke A tahjművelcs fórra dal másító ja Az univerzális traktorok közt jelenleg még egyedülálló mezőgazdasági erőgép a K—700-as típusú, 225 lóerős motorral üzemelő óriás traktor. A szakemberek világszerte úgy emlegetik, hogy egyelőre nincs párja, jelenleg ez a legkorszerűbb. A mindenütt nagyszerűnek elismeri traktort a leningrádi Mezőgazdasági Gépgyár szakemberei konstruálták, s természetesen, a gyártás is Le- ningrádban történik. Az óriás traktorból Magyar- ország eddig mindössze hatot vásárolt. A hatból öt állami gazdaságokban üzemei. Egy viszont Borsod megyébe, mégpedig a mezőkövesdi Bú- :«tkalasz Termelőszövetkezetbe került. A mezőkövesdi Búzaka'Iász- ban három hétig tartó próbaüzemelés — bejáratás — után teljes kapacitásra kapcsolták a géoet. Teljesítménye őszi mélyszántásban 24 óra alatt 80 katasztrális hold volt. Azért csak ennyi, mert a talaj — a tartós csapadék- hiány miatt — nagyon száraz. Megfelelő nedvességű, középkötött talajban a traktor napi 00 katasztrális hold területet szánt fel 35 centiméter mélyen. Bite Szilveszter és Dózsa Lajos traktorosok, a gép kezelői a próba- üzemelés. majd az első teljes kapacitású műszak után elmondották: hinni sem merték eddig, ilyen traktor is van a világon, s hogy egyáltalán van traktor, amely ilyen nagy teljesítményre képes. A K—700-as óriás traktor vezetőfülkéje annyira kényelmes, mint egy személygépkocsi. A vezető a zajt. sem hallja benne. Az irányítás is egyszerű és könnyű, a lehető legmodernebb hidraulikus szerkezet hozza működésbe a kapcsolható munkagépeket. Nyolc ekefejjel szánt tetszés szerinti mélységben. A hozzá kapcsolható kultivátor 13 méter, a votőgép 18 méter 70 centiméter, a tárcsa 14 méter -n centiméter, a nehéz fogas IC) méter széles. Használható az óriás traktor szállítási munkákban Is: két pótkocsival egyszerre 24 tonna terhet vontat. Tehát nemcsak motorereje nagy, hanem az univerzitása is sokoldalú. A szovjet ipar új terméke a többi gazdaságban is bevált, s a mezőgazdasági munkák — elsősorban a talajművelés — forradalmasításának kezdetét jelentik. Az óriás traktor a mezőkövesdi Búzakalász Termelőszövetkezetben november 5-e óta teljes kapacitással dolgozik, és naponta három-négy tábla földet is felszánt. A vadászrendtartás be nem tartása miatt két vasárnapra felfüggesztették a tiszakará- diak - vadászati jogát. Szabó János vadászati főfelügyelőtől megtudtuk azt is, hogy néhány vadásztársaság tagjai nem saját bérelt területükön, hanem a szomszédban, a területek rendezése során már leadásra került vadászmezőkön „ritkították” az apróvadat. A „tilosban” jártak többek között a bőcsi és a sárospataki Kossuth vadásztársaság tagjai. Őket anyagilag fogják felelősségre vonni. Az őszi-téli vadászidényben továbbra is szigorú ellenőrzések lesznek a borsodi vadászmezőkön. Azok, akik nem tartják be a vadászrendtartást, a vadászmezők „házirendjét”, szögre akaszthatják puskájukat. Beleöiitjuk a Sajóba I milliókat Iri szemét Regénybe illő dolgokat olvashatunk háztartásunk mindennapi hulladékáról, a szemétről. Brüsszelben egy guberáló szegényasszony egy napon csillogó valamit talált a köztemető melletti szemétdombon. Rohant vele az első ékszerészhez, aki mintegy harmincezer forintnak megfelelő összegre becsülte az arany medaliont. A másik, szinte hihetetlennek tűnő történet egy londoni hentessel esett meg. Egy reggel, amikor a boltjába betérő első vevőnek vissza akart adni, riadtan kapott egyik zsebétől a másikhoz. Levél tárcáját, melybe otthon húszezer fontot rakott, nem találta sehol... Gondolatban végigfutotta a nap addigi eseményeit: merre járt, mit csipáit. Arra gyanakodott, hogy amikor reggel kinyitotta a boltot és felnyalábolta az előző nap Thoma József, a Mélyépítő V. mérnöke és svéd kollégája, Svenerik Svcncson egyedülálló módszerét dolgozták ki a nagyméretű vasbetonszerkezetek csúszózsaluzásos építésének. A Gagarin Hőerőmű legújabb hűtőtornyát kivitelező 31-es Állami Építőipari Vállalat a helyszínen, a két feltaláló jelenlétében mutatta be a világ egyik legmodernebb csúszözsaluzati berendezésének működését a Magyarországon akkreditált külkereskedelmi képviseletek szakembereinek. összegyűlt hulladékot, hogy az ajtó előtti kukába dobja, a belső" zsebében levő tárca is a szemét közé esett. Izgalmas hajsza kezdődött a kerületben járó szemétgyűjtő autó után. A hentes és barátai egész nap válogatták London szemétjét, míg a sokféle hulladék közül estére előkerült a keresett tárca, s benne a húszezer font. A ouhnrálók nem tiiőfák visszamenteni Nem hiszem, hogy a miskolci szeméttelepen guberáló „szerencsevadászok” is efféle arany medalionról, vagy tömött levéltárcáról álmodoznának (bár, ki tudja!...), de egy bizonyos: abban. a szemétben is, amelyet naponta kihordunk, milliós értékek vannak. Pontosabban: évi egymillió forint. A kifosztott konzervesdo- boz, a sörösüveg kupakja, a szakadt papírzacskó, az eldobott töltőtollhegy és az üres doboz egy háztartásban nem jelent értéket, csak felesleges lom, melyet a családfő hosz- szas unszolás után is morogva visz le az alagsorba. Igen ám. de Miskolcon 190 ezer helyiségből viszik ki egyetlen napon a szemetes edényt. Hány ezer konzerves doboz, söröskupak, papírzacskó és egyéb hasznosítható hulladék van benne? No és az üzemek, a szövetkezetek, a kisiparosok, a kereskedelmi egységek, a vendéglátóipar mennyi hasznosítható alapanyagot dobnak ki. melyek mind-mind a kukaedénybe, onnan a városi szeméttelepre kerülnek. Ennek csak egy részét, nagyon kis töredékét hasznosítják a MÉH-en keresztül a guberálók. Ha összeraknánk, hegy lenne belőle A Miskolci Köztisztasági Vállalat adatai szerint 180 ezer köbméter szemét gyűlik, össze egy évben Miskolcon. Ennyit szállít el tíz kukaautó, tíz félpormentes gépkocsi, nyolc teherautó és a többi jármű. Ebben a kisebb hegyet kitevő szemétmeny- nyiségben persze benne van az iskolák, közintézmények összegyűjtött hulladéka is, melyet külön megrendelésre szállítanak el. S éppen ebben (a szövetkezetektől, szervizektől, kisüzemektől, vállalatoktól kikerülő szemétben) van a legtöbb értékes fémhulladék: réz. ólom, bronz, melynek magas árfolyama van a begyújtőhelyeken. Csak egy szemléltető példa. A vállalat hivatásszerűen három asszonyt alkalmaz, akik a szeméttelepre érkező autók kiürítésekor gyorsan kiválogatják és különrakják a fémhulladékot. Ez persze felületes munka, mert a gyors egymásutánban érkező autók után az értékes hulladéknak csak egy részét sikerül visszamenteni. Mégis: az év első kilenc hónapjában hatvanezer forint értékesítési hasznot eredményezett a vállalatnak a három asszony munkája, akik szintén megtalálják számításukat. A befektetés megtérülne Ebből künduiva kezdtek számításokhoz a Miskolci Köztisztasági Vállalatnál. A városban összegyűjtött hulladékot jelenleg két helyre: Lyukóba és a Sajó-meder repülőtér közelében levő feltöltésére hordják ki. Mindkét hely tetemes mennyiségű szemét befogadására alkalmas. Ha itt, akár egyik, akár másik helyen gépesített válogató-berendezést építenének, a mindennapi szemétből kikerülő hasznos hulladék értéke rövid idő alatt megtérítené a beruházási költséget. Hiszen (ezt a próbafelmérések igazolják), egy év alatt egymilliót temetünk el a Sajó medrébe és lvukói gödrökbe... Onodvári Miklós Történet mindenkinek... Megjelent nemrég az Eszak-Magyaror- szág hasábjain egy rövid tudósítás. A lényege körülbelül ennyi: él Bogácson egy húszéves fiatalember, akit hosszú esztendők óta ágyhoz köt a betegség és egy televíziót kért, hogy tanulhasson, közelebb legyen az emberekhez, hogy kitekinthessen a ' ilágra. A tudósítás beszámolt még arról, hogy a mezőkövesdi gimnázium diákjai, úgymond példát mutattak emberségből. A KISZ-szervezat megvette a televíziót. Bogács, Jegenyesor. A soron lefelé haladva mind kisebbednek a házak. Valahol erre kell lakniuk Fodor Imrééknek. A környék csendes, sehol egy teremtett, lélek. Végül egy öregasz- szony jön, s mutatja a házat: — Az, ott! Belül az udvaron, a hátsó ajtó. Keskeny, kis konyhába lépek. Tűzhely, varrott falvédő, gerendás mennyezet. Két fekhely; az egyik bevetve szépen, a másikon — közvetlenül az ablak alatt — Fodor Imre fekszik. A helyiség végében, hogy jól rálásson a fiú — ott áll a televízió. Van egy nagyszoba is, de azt alig használják. Amikor a tv-t hozták, Imre egyedül volt otthon. Most itt van anyja is. Kendős, kötényes. csizmás asszony. — Szegénykém megijedt, amikor jött. a sok idegen. — Nem tudtam, mit akarhatnak — mosolyog a fiú. Csend. — Dystrophia musculorum progressiva. Ez a baja — mondja az asszony. így. Latinul. — Vagyis izomsorvadás — magyarázza. — Gyógyíthatatlan. Nem könnyezik, nem sóhajtozik, tényeket sorol csendesen, tompán, fakón A gyerek négyéves korában kezdett furcsán, ingatagon járni, aztán egyre rosszabbodott a mozgása, n negyedik általános után már ki kellett venni a* iskolából. És azóta? Felülni, lefeküdni sem tud egyedül. Keze, lába alig mozdul. Az orvosokat, gyógyintézeteket járták évekig... Most már azokat sem... Imre derűsen, türelmesen hallgat. A test, a végtagok sorvadt, tehetetlen bénasága fölött a szellem tiszta, friss, uralkodó. Megértőén néz anyjára: hadd mondja csak az ő baját, kettejük közös baját; mondja, csak mondja — megköny- nyebbül tőle. Megvárja, amíg anyja elhallgat, és csak azután kezdi sorolni a tv történetét. Nagyon vágyott egy televízióra, de anyja egy évig sem tudná megkeresni az árát. A tsz-ben dolgozik, de beteges már. Először úgy gondolta, a Videoton gyárhoz fordul, de onnan azt írták vissza, hogy nem tudnak segíteni, mert annyi ilyen kérés fut be hozzájuk. Ekkor a Művelődésügyi Minisztériumnak írt. Néhány nap múlva jött a válasz, hogy levelét megküldték a megyei tanácsnak. Aztán egy hónapig nem történt semmi. Majd egyszer csak jött egy sereg idegen: a mezőkövesdi gimnáziumból meghozták a televíziót. — El sem akartam hinni. Nem is tudom, mit mondtam akkor. — Ügy szeretne tudni, látni mindent! — mondja az anyja. — Hát, Igen! Csak ülök, fekszem itt évszámra, és olvasok, rajzolgatok... — Tessék nézni! — Az asszony vagy tizenöt kötetnyi könyvet rak az asztalra, ö járja a könyvtárat hetente És mutatja Imre rajzait. — Pedig milyen nehéz neki fogni a ceruzát. És ugye, mégis, milyen jó rajzok! Imre súlyemelőket, aratókat, tájakat rajzol gat, képzelete nyomán. Azt mondja: — Társtalan vagyok. Most maid itt lesz társ nak a televízió. « A bogácsi utcán megállít egy asszony. Látta, hogy Fodoréktól jövök. Dicséri, magasztalja a mezőkövesdi diákokat, hogy segítettek azon a fiún. A községi tanácselnök azt mondja: — Mi is megtesszük, amit tudunk. De az erőnk, kérem! Az erőnk...! Szociális segélyt adunk. Ez minden, majdcsak. — Mennyi ez a segély? — Havi 250 forint. Legfeljebb 270. Azt még el tudták vállalni, hogyha a Fodor gyerek televíziója javításra szorul, meejavíttat- ják. Elintézték azt is a posta vezérigazgatójánál, hogy elengedték a havi tv-díjat. Ez is valami. A tanácselnök is a mezőkövesdi diákokat dicséri. • A mezőkövesdi gimnázium igazgatói irodájában vagyunk. Az igazgató beszél: — Mi történik az ilyen kérelmekkel általában? A minisztérium elküldte a megyének a megye a járásnak. A járási tanács átadta a járási KISZ-bizottságnak... Végül szóltak nekünk. nem tudnánk-e valamennyivel segíteni? Elvállaltuk az egészet. Farkas Géza, a gimnázium KISZ-titkára: — Felolvastam Fodor Imre levelét a tagság előtt. Egyhangúlag megszavaztuk, hogy megvesszük a tv-t. Minden évben rendezünk „kommunista vasárnapokat” Ilvenkor elmegyünk dolgozni tsz-be, vagy gazdaságba, és pénzt keresünk. Ebből vettük a televíziót is. Pataki István, KISZ-vezető tanár: — önálló költségvetéssel gazdálkodunk. Ml sosem fordulunk a szülőkhöz, hogy adjanak erre, adjanak arra... — Mire költik általában, amit így megkeresnek? — Jutalmazásra, pályadíjakra. — Sorolják, hányféle fajtája van ennek. — Akkor most kevesebb lesz a jutalom Így van” A KISZ-titkár felvonja a vállát: — Megéri. . — És mutatja Fodor Imre kösző- n ól eveié' t). Kiss .János
