Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Kedd, 1969. november 11 Pedagógiai kisérletsorozat Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon Nyomon követni a termé­szettudományok ugrásszerű fejlődését már az -ismeretek alapozásánál: korunknak ez a követelménye különleges feladatokat ró a pedagógus- képző intézményekre. Meg­találni a leginkább célrave­zető módszereket a szaktár­gyak tanításában — ez a kulcsa az eredményes isko­lai munkának. Az egyetemek, főiskolák tanszékein szerteágazó tudományos kutatómun­kák folynak a valóban korszerű oktatási eljárá­sok kidolgozására. A felsőoktatási intézmények­hez közvetlenül kapcsolódó_ gyakorlóiskolák szűkké vál-' tak valamennyi figyelemre érdemes módszer kipróbálá­sára. Ezért szükséges az is­kolák szélesebb körére kiter­jeszteni a pedagógiai kísér­leteket. Megyénk két nagy múltú iskolavárosa, Sárospatak és Sátoraljaújhely most is az elsők közölt ismerte fel az új típusú pedagó­giai kísérletek jelentősé­gét, s felajánlotta együttműködé­sét az Egri Tanárképző Főis­kola ilyen irányú tevékenysé­gével. Az egri főiskola ké­miai tanszéke az általános iskolai kémiatanítás legered­ményesebb módszereit kutat­ja. Ezért állapodott meg a két város művelődésügyi osztályaival, hogy az újhelyi Kazinczy és Petőfi, valamint a pataki Zrínyi Ilona Általá­nos Iskola 3—3 felső tagoza­tos, párhuzamos osztályában, az idei tanév második felé­ben módszertani kisérletso- rozatot tart. A főiskola által kidolgo­zott háromféle módszer eredményességét próbál­ják ki az itteni szaktaná­rok, Szentpéteri István megyei szakfelügyelő irá­nyításával. Szentpéteri István tájékozta­tása szerint az egyik pataki osztályban programozott ok­tatást valósítottak meg: a ta­nulók csoportonként, a pon­tosan meghatározott program szerint teljesen önállóan sa­játítják el a tananyagot. A másik osztályban úgyneve­zett „feladatlapos” módszer­rel tanítanak — az anyag egy részét a tanulók önálló feladatként dolgozzák fel, másik részét pedig a szakta­nár irányításával. A harma­dik csoport a kontroll rész­leg, itt a hagyományos óra­rendi foglalkozást valósítják meg. A kisérletsorozat célja, hogy a tudományosan elem­zett tapasztalatokból megál­lapítsa: melyik a gyakorlat­ban legjobban alkalmazható oktatási módszer, illetve mi­lyen anyagrészeknél célsze­rűbb az egyik, s milyennél a másik eljárás, vagy a mód­szerek egyes elemeinek kom­binált alkalmazása? A módszertani kísérletekbe bevont iskolák vezetőitől, szaktanáraitól kétségtelenül többletmunkát igényel ez a tevékenységi forma. Az ön­ként vállalt, differenciáltabb munka azonban általánosít­ható hasznot hajt az oktatás ügyének, a több fáradság megtérül a gyermekek jobb tanulmányi eredményeiben. —"-CZ Az „olvasó népért“ AZ „OT,VASÖ NÉPÉRT” mozgalom ez év tavaszán ju­tott el oda, hogy a tervezge- tés után valóban kezd moz­galommá válni. A kezdeti kételkedés, idegenkedés — sőt: nem ritkán ellenséges tiltakozás — helyébe érdek­lődés, Vállalkozó kedv lé­pett.. Ez nemcsak izgalmas ötletekben nyilatkozik meg, hanem próbát kiállt, már eredményeket felmutató kez­deményesésekben is. Az elmúlt esztendőben, az indulás időszakában a köz­ponti állami intézmények, hi­vatalok és társadalmi testü­letek csatlakoztak a mozga­lomhoz, a maguk feladatkö­rének megfelelő javaslattal és munkatervvel. Ekkor még Színházi életünk időszerű kérdései Megbeszélés a Művelődésügyi Minisztériumba» Hétfőn, november 10-én, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztálya megbe­szélésre hívta össze a szín­házzal foglalkozó újságíró­kat, valamint a színházi élet néhány vezető személyi, ségét. A megbeszélés témá­ja színházi életünk mai hely­zetképe, a művelődésügyi kormányzatnak a színházzal szembeni elvárásai, valamint a színház és a kritika viszo­nya voltak Tájékoztató előadást, amely egyben a megbeszélés alap­jául is szolgált. Bízó Gyula, ix Művelődésügyi Minisztéri­um színházi főosztályának vezetője tartott. Előadásában a szocialista magyar színház- művészet időszerű feladatai, ról és a kritikának ehhez kapcsolódó feladatairól szólt. Kiemelte, hogy maradéktala­nul jelentősnek tartja műve­lődésügyi kormányzatunk a színházművészeti munkán belül is a politikai feladato­kat, s annak szem előtt tar­tását, hogy, bár a polgári kultúra terméseiből jócskán bemutatunk, burzsoá és szo­cialista ideológia között bé­kés koegzisztenciát nem, hir­dethetünk. Magas színvonalú marxista alkotásokra és jó alkotói légkörre van szükség, hogy színházművészetünk­ben a szocialista kultúra of- fenzíváját teremthessük meg. A továbbiakban részletesen elemezte a Művelődési Mi­nisztérium színházi főosztá­lyának állásfoglalását, a mű. sorszerkesztési elveket ille­tően, és elvárásait az új da­rabokkal, azok bemutatásá­val és a kritikával szemben. Beszélt a közönség sokoldalú orientálásának szükségessé­géről, s arról, hogy színház­politikánkkal a marxizmus hegemóniáját kell megterem, teni, a műveltnek a mi igaz­ságunk alapjáról kell min­denkor szólniuk a nézőkhöz. A tájékoztatást követő élénk vitában a sajtó képvi­selői, valamint színházak ve­zetői részben kiegészítették a főosztályvezetői tájékoztatást, részben egyes részletkérdé­sekben, amelyeket az elő­adás is a vitakeltés szándé­kával adott közre, polemizál­tak az előadóval. Hangsúlyt kapott ezen a tanácskozáson színházi mű­vészetünk több időszerű kér­dése és feladata, többek kö­zött a felszabadulásunk 25 éves évfordulójával kapcsola­tos feladatok megoldása. <bm) Eszp@B*űsvstá && Mint világszerte, Magyar- országon is fejlődésnek indult az eszperantó mozgalom. A pécsi eszperantisták kezde­ményezésére, az Októberi Szocialista Forradalom meg­ünneplésére Pécsett került sor a kétnapos Országos Esz­perantó Ifjúsági Találkozóra, ahol mintegy 200-an vettek részt. A pécsi eszperantisták ve­zetésével csoportos városné­zésre került sor, ahol megis­merkedtünk a város neveze- zetességeivei és az eszperantó klubbal, mely az Uránváros­ban kapott helyet. Az esti programban Horváth Lajos elvtárs. a Pécsi városi Tanács vb-elnöke november 7-éről tartott megemlékező beszé­det eszperantó nyelven, majd úttörők adtak műsort. A va­csora után bál kezdődött esz­perantó zenekarral. Másnap a találkozó részve­vői munkaértekezletet tar­tottak a városi tanácson az elkövetkezendő év mozgalmi feladatairól, újabb találkozók szervezéséről, valamint az 1970-es grazi eszperantó kongresszusról, továbbá nem­zetközi kapcsolatok bővítésé­ről, és az eszperantó nyelv tanításának kiterjesztéséről. Szó volt még az eszperantó klubok munkájáról. A kül­döttek beszámoltak a helyi viszonyokról. Az utolsó napi­rendi pont az újabb találko­zó megszervezése volt, me­lyet a dunaújvárosiak vállal­tak, április 4-e tiszteletére. A találkozó és a munkaér­tekezlet a pécsiek lelkes szer­vezése révén jól és eredmé­nyesen sikerült — a küldöt­tek az eszperantó jelszó — Mondpacon — Világbékét — jegyében váltak el egymás­tól. Járossy István Magyar grafikák Bolognában Az olaszországi Bologná­ban a minap nyílt meg az a gyűjteményes kiállítás, ame­lyen meghívott magyar gra­fikusművészek mutatják be alkotásaikat. A Magyar gra­fika címmel megrendezett tárlaton cgy-egy magyar gra­fikus tíz alkotással szerepel. A kiállítók között ott talál­juk, többek között Hincz Gyulát, Csohány Kálmánt, Raszler Károlyt, Stetnér Bé­lát, Würtz Ádámot, Gross Arnoldot, Kondor Bélát, Pásztor Gábort, Gacs Gábort, s örömünkre a miskolciak közül is több művészt: Bar- czy Pált, Feledy Gyulát, Kunt Ernőt, Lenkey Zoltánt Lukovszky Lászlót. Víkendsáv A soroksári Duna-ág rendezéséről tájékoztatták a sajtó képviselőit. A horgászok által már jól ismert, szép Duna- szakaszt az elkövetkező években üdülőhellyé kívánják fej­leszteni. A tervekben szerepel mintegy 900 hold parcellázás, köz­művesítés és úgynevezett víkendsáv kialakítása. Ifjúsági napok a sátoraljaújhelyi járásban Felszabadulásunk 25. év­fordulója tiszteletére a sá­toraljaújhelyi járásban ifjú­sági napokat rendeznek no­vember 15-t.ől 23-ig. Nagy- rozvágyon november 15-én filmvetítéssel egybekötött előadásra kerül sor az ifjú­ság szocialista erkölcsi arcu­latának formálódásáról. Kar­csin gyermek- és ifjúságvé- de'n munkaértekezletet tar­tanak november 16-án. No­vember 19-én lesz az egyik legérdekesebb rendezvény Sátoraljaújhelyen, az úttörő­házban a községi KISZ-tit- károk és ifjúsági klubveze­tők tanácskoznak az együtt­működés lehetőségeiről Ugyancsak Sátoraljaújhelyen tartják meg a szülői munka- közösségek vezetőinek ankét­jét. Az ifjúsági napok prog­ramja Hercegkúton ér véget november 2?.-án: zenés klub­délutánt és táncversenyt tar­tanak. nagyon fenyegetett az a ve­szély, hogy csupán valamifé­le olvasó-toborzó kampány lesz a vállalkozásból. Tavasz óta azonban minőségi válto­zás következett be. Városok, megyei és járási székhelyek, sőt kis falvak is jelentkeztek, s a maguk lehe­tőségei szerint bekapcsolód­tak a közös munkába. Kez­deményezéseik napról napra gyarapítják a mozgalom éle tét. örvendetes, hogy ez a munka nem szűkül csak a könyvtárakra; van, ahol a könyvtár, máshol viszont a pártbizottság, vagy az isko­la, a megyei újság, vagy ép­pen a helyi szövetkezet a kezdeményező. S ez így egészséges. Ezek a kezdeményezések ma még kis körben hatnak, de zömmel olyan jellegűek, amelyeket közkinccsé érde­mes és szükséges tenni, mert a mozgalom országos kibon­takozását szolgálják. Jó ér­zéssel állapíthatjuk meg: máris eljutottunk oda, hogy az országban sok, helyen si­került tevékenységre késztet. nünk az emberi leleményt és találékonyságot. Ez a kezde­te minden életrevaló mozga­lomnak. A soron következő legfon­tosabb és legsürgetőbb fel­adatok éppen ebből a szelle­mi megpezsdülésből fakad­nak. Döntő, hogy o kezdemé­nyezők ne maradjanak ma­gukra, megfelelő nyilvános­ságot és támogatást kapjanak munkájukhoz. KÖZVETLENÜL ide kap­csolódik a másik tennivaló: az eddig legjobban bevált, és a tapasztalatok szerint leg­többet ígérő módszerek kivá­lasztása, s kellő hatékony­sággal történő propagálása. Fontos, hogy a legjobb kez­deményezések minél előbb, és minél szélesebb körben el­terjedjenek. Legjobb propa­ganda a szuggesztív bemuta­tás. Közös mederbe kell te­relni a vállalkozásokat, s biztosítani, hogy valóban köz­kinccsé váljanak a terméke­nyítő gondolatok, bármily kis körben is fogalmazódnak meg — ahogy azt az „olvasó népért” mozgalom társadalmi elnökségének felhívása fel­adattá teszi. Igen sokat adna, és meg­könnyítené a további mun­kát, ha azok is megszólalná­nak, akik már jelentős vál­lalkozásokat indítottak el, és számot adnának eredménye­ikről, módszereikről. Példa­ként említünk csak néhányat közülük: a Mátészalkai járá­si Pártbizottság és könyv­tár a szocialista brigádok kö­rében tevékenykedik, a Nngykátai járási Pártbizott­ság és könyvtár az úttörők számára teremtett sajátos ol­vasó-szervező lehetőséget. Nagykőrösön a körzeti szö­vetkezet irodalmi presszója ’ sikeres vállalkozás: máshol a megyei sajtó indított tanul­ságos sajtóvitát nz ifjúság ol­vasóvá neveléséről Sorolhat­nánk a példákat Tehát van mivel megismerkednünk, van mit közös értékké len­nünk. A szervező munkád az ér­tő olvasók kisebb-nagyobb csoportjaira lehet, és kell építeni. Mindenütt, ahol erre mód van — könyvtárakban, művelődési házakban, isko­lákban, a Hazafias Népfront szervezeteiben — érdemes létrehozni ezeket a csoporto­kat, .5 intézményesen tartani velük a kapcsolatot. Ilyen kis közösségek nélkül elkép­zelhetetlen, hogy szerteárad­jon az olvasás igénye és sze- retete; csakis így törhetünk be, a még meg nem hódított területekre. Az eddig össze­gyűlt tapasztalatok egyértel­műen azt bizonyítják, hogy azok a kezdeményezések vol. tak a legeredményesebbek, amelyek ilyen kis csoportok­ra alapozták a munkát. AZ ÉRTŐ OLVASOK cso­portjai különböző módon él­hetik a maguk közösségi éle­tét. Lehetnek lazább kötődé­sű olvasókörök, ilyen vagy olyan elnevezésű klubok, vagy alapszabály szerint munkálkodó közösségek. Mindegyikre van jó és köve­tésre méltó példa. A tenni­való most az, hogy a jó pél­dákat minél több helyen, meghonosítsuk, s az egész országot behálózzuk az értő olvasók baráti csoportjaival. A megújuló könyvbarát- bizottságok ebben a szervező tevékenységben találhatják meg legszebb és legfontosabb feladatukat. Ez a munka ál­landóságot és rendszerességet biztosít működésüknek. Ide kapcsolódik a könyv­barát- bizottságok jövőbeli helyzete és feladatköre. Az már eddig is tisztázódott, hogy az egész mozgalom szer­vezeti életének sejtjeivé kell válniuk; a „hogyan” körül azonban még nagyon sok a tisztázatlanság. Ez jobbára abból adódik, hogy a tapasz­talatok nagy hányada elég elkedvetlenítő. Kevés az olyan könyvbarát-bizotlság, amelynek működése jó példa lehet, s kapaszkodót adhat általános érvényű módszerek­hez. Hasznos lenne minél több eredményesen dolgozó könyvbarát-bizottság életével megismerkedni. Most készül e bizottságok új működési szabályzata, tehát minden észrevételre, javaslatra nagy szükség van. Az ízlésformálás az „olva­só népért" mozgalom legfon­tosabb célkitűzése Miként a kezdet kezdetétől hangsú­lyoztuk, nem egyszerű olva­sótoborzásról van szó, ha­nem a „kiművelt emberfők” gyarapításáról. Azzal a reménnyel bocsát­juk vitára ezt a rövid össze­gezést. hogy kellő visszhan­got kap majd. és sok új gon­dolat megfogalmazására kész­tet. EZ AZ ESZMECSERE nemcsak az „olvasó népért.” mozgalom számára hasznos és fontos: az egész népműve­lő munkának szüksége van rá- Fábián Zoltán az „olvasó népért” mozga­lom koordinációs bizottsá­gának titkára Filmnapok a fclszakdulás tiszteletére A Borsod megyei Moziüze­mi Vállalat — mint arról Szebeni Győző, a vállalat igazgatója tájékoztatott — a napi fllmműsorokknl párhu­zamosan ünnepi filmnapokat szervez felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére. A filmnapok két ütőmben kí­nálják az ünnepi alkalomhoz illő filmalkotásokat. Borsod megye felszabadulásának ju­bileumához kapcsolódva elő­ször magyar film-napok lesz­nek. A felszabadulás éta ké­szült magyar filmek közül a húsz legjobbat mutatják be ünnepi előadások keretében Miskolcon és a megye film­színházaiban, lehetőség sze­rint közelítve az adott község felszabadulási évfordulójához. E bemutatók már megkez­dődtek és két hónapig tarta­nak. A második ütemben ha­zánk egészének felszabadulá­sára emlékezve öt kiemelke­dően értékes és a felszabadu­láshoz tematikailag illő szov­jet és tizennégy, a felsza­badulás óta készült magyar filmet mutatnak be február, március és április folyamán a megyében és Miskolcon. Ugyancsak ünnepi filmso­rozattal emlékeznek Lenin születésének JOd. évforduló­jára. Négy szovjet film sze­repel az áprilisi ünnepi so­rozat bemutatás! programjá­ban. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom