Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-29 / 277. szám
S -mbat, 1969. no*. 29. ÉSZAK -MAGYARORSZÁG 3 Két új csúcs Verseny a TVK-ban és a BVK-ban Az északi iparvidék két négy vegyi gyárának, a Borsodi és a Tiszai Vegyikombinát dolgozói igen szép eredményekkel dicsekedhetnek* a Tanácsköztársaság 50. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára szervezett .mur.kaverseny ben. A két natrv hírű vegyikombinát nitrogén-műtrágyagyárában iszámos olyan technológiai i.n<íiiásításokat végeztek a berendezéseken, amelyekkel jelentősen növelték a hatásfokén. ' I ÍKy a Tiszai Vcgyikom- lfinátban az idén két új országos csúcs született: 34 tóra alatt 720 tonna cseppfolyós ammóniát, illetve 1500 tonna nitrogén-műtrágyát állítottak elő. A (Borsodi Vegyikombinátban itóegszilárdftották a termelés biztonságát, és ennek egyikj eredménye, hogy 110 {torma ammónia gyártósi tervüket november 16-ra teljesítették, és az év végéig még 16—17 ezer tonna ilyen alapanyagot készítenek. A dolgozók befejezték nitrogén-műtrágya termelési tervüket is. Hasonló sikerről számoltak be a Tiszai Vegyikombinát vezetői is. Cseppfolyós ammóniából eddig 193 ezer tonnát állítottak elő, 10 ezer tonnával többet, mint ameny- nyit esedékes tervük előírt. Így előreláthatólag december 31-ig 440 ezer tonna nitrogén-műtrágyát termelnek, 20 ezer tonnával többet, mint amennyit terveztek. A két borsodi vegyi gyár — a dolgozók versenylendülete és odaadó munkája nyomán —. az Idén előreláthatólag mintegy 900 ezer tonna, 20,5 százalékos nitrogéntartalmú műtrágyát ad a mező- gazdasági terméseredmények fokozására. ELJÖTT AZ ÉDESANYA Kedves vendég Mezőkövesden A jjiezőkovesdi járási KlSZ-bi zottság és a járási nőtanács meghívására, 27-én Mezőkövesdre érkezett Klav- gyija Trofimovna Darzimono- va hős, szovjet katonalány édesanyja. Klavgyija 1944. december i-án halt hősi halált, 20 éves korában, a Szo- molya község felszabadításáért vívott1 harcokban. Elkísérte Klavgyija édesanyját a járási komsz(Jmol-titkár is. A kedves véne*égek 28-án es. te részt vettek Szomolya községben a község felszabadulása 25. évforduló-lónak tiszteletére rendezett Ünnepségen A községbe érkezve igen nagy szeretettel fogadják a dolgozók és vezetők egyaránt. A felszabadulásnapi ünnepség szónoka Juhász Péter, a járási pártbizottság titkára volt. Beszédében meleg szeretettel köszöntötte az ünnepségen megjelent szovjet vendégeket. A következő napokon a vendégek megismerkednek Mezőkövesd társadalmi, politikai életével és nem utolsósorban az ifjúság munkájával is. Makó József Fúrótorony Felállították az ország legnagyobb olajfúró-tornyát Hódmezővásárhely határában. Az Alföldi Kőolajkutató és Feltáró Üzem rövidesen itt kezdi meg hazánk egyik legmélyebb kútjának fúrását. A tervek szerint, hatezer méterre hatolnak a föld mélyébe. A 67 méter magas fúrótorony. Bodrogköz ünnepel Bodrogköz községeit 1944. november 26-a és 29-e között szabadították fel a szovjet csapatok. A Tiszakarádon megtartott központi ünnepség után, a felszabadulás sorrendjében, valamennyi bodrogközi községben emlékünnepei rendeztek a negyed- százados évfordulón. November 27-én Cigóndon, Karosán és Lácacsékén emlékeztek meg a felszabadulásról. Tegnap. november 28-án került sor Alsó- és Felsőbereckl. Bodroghalom, György tarló. Karos. Nagyrozvágy, Riese, Semjén. s a Bodrogzug három községe — Kenézlő. Viss. Zalkod — ünnepére. Kenéz- lőn felszabadulási emlékművet is avattak. A bodrogközi eseménysorozat befejezéseként ma. november 29-én Vajdácskán ünnepük meg a felszabadulás negyedszázados évfordulóját. Kis műhelyektől üvegpalotáig Húszéves a Borsodi Nyomda MA DÉLUTÁN új székhazuk kultúrtermében ünnepi megemlékezésre gyűlnek ösz- sze a borsodi nyomdászok. Városunk felszabadulása negyedszázados évfordulójának megünneplése mellett felidézik a 20 évvel ezelőtti napokat, amikor a sok kis magánnyomdából, az államosítás eredményeként a Borsodi Nyomda megalakult. Az Észak-magvarországi Nyomdaipari Egyesülés, amely a Borsodi N>omdá- nak is irányító szerve volt — nem kapott Irigylésre méltó örökséget. A sok kis nyomdában a matuzsálemi korú gépek és berendezések nem feleltek meg a szocialista vállalat legelemibb követelményeinek sem. A nyomdaipari egyesülés mindenekelőtt felszámolta a gazdaságtalanul működő kis nyomdákat, elavult gépeket, berendezéseiket kiselejtezte, a többit egy központba koncentrálta. Ehhez a nyomda akkori vezetősége komoly segítséget kapott a városi párt- és tanácsszervek vezetőitől. Kiutalták a nyomda számára a Széchenyi u. 103. szám alatti helviséget. amely 18 éven át volt második otthona a miskolci nyomdászoknak. Az épületen kívül néhány felúiitott nyomdagépet és egyéb berendezést is kaptak. Mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy a gvors ütemű iparfejlesztéssel együtt megnövekedett nvomtatvány- igényeket kielégíthessék. Egy új nyomdaüzem felépítésének gondolata és terve már röviddel a Széchenyi utcai helyiségbe való beköltözés után felvetődött Erről tanúskodik többek között a vállalat irattárában talált, 16 évvel ezelőtt kelt akta is. amelyet az akkori Igazgató írt p fel (levelet! hatósághoz: ,.Üj üzem énítését feltétlenül szükségesnek tértink, mert a jelenlegi sem város- rendezési. sem a nyomdaipar követelményeinek szempontjából vem megfelelő. Vnla- tMennyi üzemrészünk szűk Ms helyiségekbe van zsúfolva. Kéziszedő-termünkön egyetlen ablak ran. ami még a szükséges szellőztetést sem teszi lehetővé. Dolgozóink legelemibb szociális szükségleteit sem tudjuk kielégíteni. Öltöző, mosdó nincs. Dolgozóink munkaruhájukat kénytelenek a gép mellé, vagy a fáira akasztani, mert elegendő szekrényt hely hiányában beállítani nem tudunk.” Hosszú időnek kellett eltel, nie ahhoz, hogy az új nyomda megépítésének gondolata, terve valósággá váljék. A MEGYE ÉS A VAROS vezetői sokat tettek azért, hogy több évi tervezgetés és halogatás után végre megépülhetett az új sajtópalota és nyomdaüzem. 1968 tavaszán a miskolci nyomdászok elhagyták a sötét, piszkos, egészségtelen, régi üzemet és elfoglalták új, világos, tágas csarnokokkal rendelkező üvegpalotájukat. Azok, akik közel 2 évtizeden át az ország egyik legkorszerűtlenebb nyomdájában dolgoztak az átköltözés után egy minden igényt kielégítő üzemet mondhattak magukénak. Büszkék ró és hálásak érte. Ezt munkájukkal is bizonyítják. A vállalat kapacitása az átköltözés óta ugrásszerűen megnőtt — közel kétszereséré emelkedett. Szükség Is volt mór erre, mert régi üzemben, az elavult termelési feltételek mellett, a rendkívül rossz munkakörülmények között a termelés növelésére nem .volt lehetőség. A Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat egyetlen sokszorosító üzem megyénkben. Itt készül az Észak-Magyar- orszás és ez év szeptember 1- től a Déli Hírlap is. A két lap naponta összesen 70 ezer példányban jelenik meg. Ezenkívül 25 különböző üzemi és időszaki lap készül itt heti 35 ezer, illetve havi 18—25 ezer példányban. Ez évben a lapokhoz mintegy 800 basztonna rotációs papírt nál fel az üzeni. A lapkészítésen kívül a vállalat fő feladat: - Kielégíteni a megye ipari üzemeinek és intézményeinek nyomtatványigényét. Ez nem meg'’ zökkenő nélkül, mert a nyomdával szemben támasztott igények még jobban nöntK, mint a nyomda kapacitása. A nyomda kapacitása tovább fog növekedni. A szakmunkáshiány megszüntetése érdekében már a múlt évben megemeltük ipari tanulóink létszámát. Ezek 1—2 év múlva önálló szakmunkásokká válnak, és így lehetséges lesz a jelenlegi két- müszakos termelés helyett a háromműszakos termelést bevezetni. További kapacitás- növekedést jelent majd az új, gyors járatú nyomógépeknek a jövő év folyamán történő megvásárlása és termelésbe állítása, valamint az ofszettechnológia kifejlesztése. MINDEZ AZONBAN nem fogja megszüntetni a Borsodi Nyomda leterheltségét. A nyomdaipar nyomasztó túlterheltsége országos probléma, s országos intézkedésekre van szükség a bajok orvoslása érdekében. Miskolc város felszabadulásának 25 éves és a vállalat megalapításának 20 éves évfordulóját a borsodi nyomdászok örömmel és megelégel déssel ünnepük. Örülnek, mert jó körülmények között dolgozhatnak és elégedettek, mert tudják, hogy munkájukat megbecsülik, ami kifejezésre jut mind anyagiakban, mind erkölcsiekben. Ezt bizonyítja többek között az, hogy a mai jubileumi ünnepségen 3 nyomdász kapja meg a kiváló dolgozó jelvénvt és az ezzel járó pénzjutalmat. Ezenkívül 75 ezer forint jutalmat oszt ki a vállalat a törzse:!rdatagoknak, összesen 100 dolgozónak. A Borsodi Nyomda dolgozói további munkasikerek elérésével ünnepük az üzem húszéves jubileumát. «Spornes István 200 HELYETT 500 TONNA Rekonstrukció Hollóházán A Hollóhózi Porcelángyár rekonstrukciója során a folyamatos termelés biztosítására és a minőség javítására két korszerű alagútkemen- cét is építettek. Ezekben 900, illetve 1400 fokos hőmérsékleten először előégetik, vagyhírl adtunk róla. megkezdte próbaüzemelését a Borsodi Vegyikombinát 150 millió költséggel épült oxigéngyára. Az új üzem lehetővé teszi, koajr földgázból accíi- gyártsanak. is zsengélik, majd készre égetik a nyers árut. A kemencék berendezéseit a Német Szövetségi Köztársaságból vásárolták, és a német cég szerelőinek irányításával jelenleg az elektromos készülékeket és a különböző műszereket helyezik el. Hollóháza távol esik a borsodi iparvidéktől, ezért a gázt nem távvezetéken, hanem gépkocsikra szerelt tartálvko. csíkban szállítják majd a hegyközi faluba. A propánbutángáz /fogadósára a község határában két — egyenként 55 köbméteres — tárolótartályt és gázelosztó állomást építettek. A tartályok nyomáspróbáját mór megtartották, és befejezéshez közeledik a gáz- szabályozó rendszer szerelése is. Így minden lehetőség megvan rá, hogv a Hajdúszoboszlóról. vagy Nyíregyházáról érkező propán-bután- gázzal töltött tartálykocsikat december közönén foeadhas- sók. A korszerű kemencékben — folyamatos termeléssel — a'jelen’ogi, évi 200 tonna helvett 500 tonna háztartási porcelánodénvt és díszműárut égetnek ki. A szakemberek a „masszarecept" változtatásával és a korszerű ég^t^S’ eljárás bevezetésével a herendihez hasonló minőségű termekre számítana'Az alacútkemee ’ékben Ha, cemhof fV>T£T">on Vgjj, dik meg az üzemi próbákat v A mi öregjeink öregek, akik ilyen gondokkal küzdenek, jogosan kérnek több támogatást, s erre rá is szolgáltak. ? Vannak jó példák a megyében. Helyenként már megvalósult. hogy a tsz minden hónapban kiegészíti a járadék összegét egy-kétszáz forinttal. Másutt ennél is to- ,vóbb mentek: tartási szerződést kötöttek a hozzátartozó r.iélküli idős emberekkel, s ei^nek alapján nemcsak járadékukat, vagy nyugdíjukat egészítik ki, hanem gondoskodnak ápolásukról is. Jóleső (érzéssel, szívesen írjuk le a pél dát, amivel Edelényben találkoztunk. Az A lkotmány Tsz jelenleg 163 nyugdíjast, illetve járadékost tijri nyilván. Elég magas szám,, az össztagság 34,6 százaléka. Mégis megkeresték a móéJJát, hogy havonta rendszerese\n folyósítsanak nekik nyugdíjkiegészítést. A munkában elfáradt, megöregedett emberek ma is otthon érzik magukat iZ közösben, s amikor csak telhetik, segítenek is. Az idén a nyugdíjas járadékosok közú1! huszonötén teljesítették t? 180 tízórás munkanapot, a'.mi értékes segítség volt a , legnagyobb mezőgazdasági \ munkák idején. D e talán nem Is mi'ndlg az anyagi támogatással fejezhetjük ki legjobban szeretetünket. figyelmességünket öregjeink iránt. Jól- ' esik nekik az is. ha néhanapján az elnök, vagy a vezetőség tagjai rájuk nyitják az ajtót, s megkérdezik, nincs-e valami gondjuk, elintézésre váró problémájuk: ha a fiatalok időnként segítenek a ház körüli munkák elvégzésében. Olyan kötelesség ez. amelyet nem lehet előírni, de parancsnak számít az íratlan törvények sorában. A z ősz folyamán cikksorozatot közöltünk .arról a szerkesztőségi ■■ ankétről, amelyen mezőgazda- sági szakemberek vetlek részt. Egy egész fejezetei letevő hozzászólásban plasztikusan fogalmazott Török László, az igrici Kossuth Tsí’< elnöke, aki — rövidítve — a' következőkre hívta fel a figyelmet: ., 1970171 -ben nemzedékváltás következik be a tér. melöszövetkezetekben. A tag- ság jelentős része, magas kofára való tekintettel, miután megszerezte a tízéves tagsági viszonyt is, nyugdíjba vonul. Ha tehát mezőgazdaságunkat Semmilyen más közgazdasági tényező nem sürgetné, ez az állapot is elegendő ahhoz, hogy a tsz-ek fokozottabb műszaki fejlesztést hajtsanak végre; teremtsenek olyan lehetőségeket. hogy a fiatalok szívesen menjenek oda dolgozni. többek között azért is, mert látják, hogy megfelelően törődnek nyugdíjba vonult szüleikkel, gondoskodnak róluk .." De hát. törödünk-e valójában tsz-nyugdíjasainkkal; törődünk-e velük úgy. ahogyan megérdemelnék’ Vannak vezetők. akik a felelősséget úgy akarják elaltatni magukban, hogy az öregek a járadék, Yagy a nyugdíj mellett földjáradékot is kapnak, emellett a háztájiból származó jövedelmük is számottevő. Sajnos, ez nem egészen így yan. A gyakorlat azt mutatja. hogy a földjáradék összesét nagyrészt felemészti a háztáji megművelésének költsége Ha pedig ehhez hozzászámítjuk. hogy a háztájiban többnyire csak kukoricát termelnek. kiderül hogy az öre- , Sek összes lövedelme általában nem éri rel n munkaképes tsz-tagok egyévi jövedelmének egyötödét. Azok az
