Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

S -mbat, 1969. no*. 29. ÉSZAK -MAGYARORSZÁG 3 Két új csúcs Verseny a TVK-ban és a BVK-ban Az északi iparvidék két négy vegyi gyárának, a Bor­sodi és a Tiszai Vegyikom­binát dolgozói igen szép eredményekkel dicsekedhet­nek* a Tanácsköztársaság 50. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára szervezett .mur.kaverseny ben. A két natrv hírű vegyikombinát nit­rogén-műtrágyagyárában iszámos olyan technológiai i.n<íiiásításokat végeztek a be­rendezéseken, amelyekkel je­lentősen növelték a hatásfo­kén. ' I ÍKy a Tiszai Vcgyikom- lfinátban az idén két új országos csúcs született: 34 tóra alatt 720 tonna cseppfolyós ammóniát, il­letve 1500 tonna nitro­gén-műtrágyát állítottak elő. A (Borsodi Vegyikombinát­ban itóegszilárdftották a ter­melés biztonságát, és ennek egyikj eredménye, hogy 110 {torma ammónia gyártó­si tervüket november 16-ra teljesítették, és az év végéig még 16—17 ezer tonna ilyen alapanyagot készítenek. A dolgozók befejezték nitrogén-műtrágya ter­melési tervüket is. Hasonló sikerről számoltak be a Tiszai Vegyikombinát vezetői is. Cseppfolyós am­móniából eddig 193 ezer ton­nát állítottak elő, 10 ezer tonnával többet, mint ameny- nyit esedékes tervük előírt. Így előreláthatólag de­cember 31-ig 440 ezer tonna nitrogén-műtrágyát termelnek, 20 ezer ton­nával többet, mint amennyit terveztek. A két borsodi vegyi gyár — a dolgozók versenylendü­lete és odaadó munkája nyo­mán —. az Idén előrelátható­lag mintegy 900 ezer tonna, 20,5 százalékos nitrogéntar­talmú műtrágyát ad a mező- gazdasági terméseredmények fokozására. ELJÖTT AZ ÉDESANYA Kedves vendég Mezőkövesden A jjiezőkovesdi járási KlSZ-bi zottság és a járási nő­tanács meghívására, 27-én Mezőkövesdre érkezett Klav- gyija Trofimovna Darzimono- va hős, szovjet katonalány édesanyja. Klavgyija 1944. december i-án halt hősi ha­lált, 20 éves korában, a Szo- molya község felszabadítá­sáért vívott1 harcokban. El­kísérte Klavgyija édesanyját a járási komsz(Jmol-titkár is. A kedves véne*égek 28-án es. te részt vettek Szomolya köz­ségben a község felszabadulá­sa 25. évforduló-lónak tisztele­tére rendezett Ünnepségen A községbe érkezve igen nagy szeretettel fogadják a dolgo­zók és vezetők egyaránt. A felszabadulásnapi ünnep­ség szónoka Juhász Péter, a járási pártbizottság titkára volt. Beszédében meleg sze­retettel köszöntötte az ün­nepségen megjelent szovjet vendégeket. A következő napokon a vendégek megismerkednek Mezőkövesd társadalmi, poli­tikai életével és nem utolsó­sorban az ifjúság munkájával is. Makó József Fúrótorony Felállították az ország leg­nagyobb olajfúró-tornyát Hódmezővásárhely határá­ban. Az Alföldi Kőolajkutató és Feltáró Üzem rövidesen itt kezdi meg hazánk egyik legmélyebb kútjának fúrását. A tervek szerint, hatezer mé­terre hatolnak a föld mélyé­be. A 67 méter magas fúró­torony. Bodrogköz ünnepel Bodrogköz községeit 1944. november 26-a és 29-e között szabadították fel a szovjet csapatok. A Tiszakarádon megtartott központi ünnepség után, a felszabadulás sor­rendjében, valamennyi bod­rogközi községben emlékün­nepei rendeztek a negyed- százados évfordulón. Novem­ber 27-én Cigóndon, Karosán és Lácacsékén emlékeztek meg a felszabadulásról. Teg­nap. november 28-án került sor Alsó- és Felsőbereckl. Bodroghalom, György tarló. Karos. Nagyrozvágy, Riese, Semjén. s a Bodrogzug há­rom községe — Kenézlő. Viss. Zalkod — ünnepére. Kenéz- lőn felszabadulási emlékmű­vet is avattak. A bodrogközi eseménysoro­zat befejezéseként ma. no­vember 29-én Vajdácskán ünnepük meg a felszabadulás negyedszázados évfordulóját. Kis műhelyektől üvegpalotáig Húszéves a Borsodi Nyomda MA DÉLUTÁN új székha­zuk kultúrtermében ünnepi megemlékezésre gyűlnek ösz- sze a borsodi nyomdászok. Városunk felszabadulása ne­gyedszázados évfordulójának megünneplése mellett fel­idézik a 20 évvel ezelőtti na­pokat, amikor a sok kis ma­gánnyomdából, az államosí­tás eredményeként a Borso­di Nyomda megalakult. Az Észak-magvarországi Nyomdaipari Egyesülés, amely a Borsodi N>omdá- nak is irányító szerve volt — nem kapott Irigylésre méltó örökséget. A sok kis nyomdában a matuzsálemi korú gépek és berendezések nem feleltek meg a szocia­lista vállalat legelemibb kö­vetelményeinek sem. A nyomdaipari egyesülés min­denekelőtt felszámolta a gaz­daságtalanul működő kis nyomdákat, elavult gépeket, berendezéseiket kiselejtezte, a többit egy központba kon­centrálta. Ehhez a nyomda akkori vezetősége komoly se­gítséget kapott a városi párt- és tanácsszervek veze­tőitől. Kiutalták a nyomda számára a Széchenyi u. 103. szám alatti helviséget. amely 18 éven át volt második ott­hona a miskolci nyomdászok­nak. Az épületen kívül né­hány felúiitott nyomdagépet és egyéb berendezést is kap­tak. Mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy a gvors üte­mű iparfejlesztéssel együtt megnövekedett nvomtatvány- igényeket kielégíthessék. Egy új nyomdaüzem fel­építésének gondolata és ter­ve már röviddel a Széche­nyi utcai helyiségbe való be­költözés után felvetődött Er­ről tanúskodik többek között a vállalat irattárában talált, 16 évvel ezelőtt kelt akta is. amelyet az akkori Igazgató írt p fel (levelet! hatósághoz: ,.Üj üzem énítését feltétle­nül szükségesnek tértink, mert a jelenlegi sem város- rendezési. sem a nyomdaipar követelményeinek szempont­jából vem megfelelő. Vnla- tMennyi üzemrészünk szűk Ms helyiségekbe van zsúfolva. Kéziszedő-termünkön egyet­len ablak ran. ami még a szükséges szellőztetést sem teszi lehetővé. Dolgozóink legelemibb szociális szükség­leteit sem tudjuk kielégíteni. Öltöző, mosdó nincs. Dolgo­zóink munkaruhájukat kény­telenek a gép mellé, vagy a fáira akasztani, mert ele­gendő szekrényt hely hiányá­ban beállítani nem tudunk.” Hosszú időnek kellett eltel, nie ahhoz, hogy az új nyom­da megépítésének gondolata, terve valósággá váljék. A MEGYE ÉS A VAROS vezetői sokat tettek azért, hogy több évi tervezgetés és halogatás után végre meg­épülhetett az új sajtópalota és nyomdaüzem. 1968 tavaszán a miskolci nyomdászok elhagyták a sö­tét, piszkos, egészségtelen, ré­gi üzemet és elfoglalták új, világos, tágas csarnokokkal rendelkező üvegpalotájukat. Azok, akik közel 2 évtize­den át az ország egyik leg­korszerűtlenebb nyomdájá­ban dolgoztak az átköltözés után egy minden igényt ki­elégítő üzemet mondhattak magukénak. Büszkék ró és hálásak ér­te. Ezt munkájukkal is bizo­nyítják. A vállalat kapacitá­sa az átköltözés óta ugrás­szerűen megnőtt — közel kétszereséré emelkedett. Szükség Is volt mór erre, mert régi üzemben, az el­avult termelési feltételek mellett, a rendkívül rossz munkakörülmények között a termelés növelésére nem .volt lehetőség. A Borsod megyei Nyomda­ipari Vállalat egyetlen sok­szorosító üzem megyénkben. Itt készül az Észak-Magyar- orszás és ez év szeptember 1- től a Déli Hírlap is. A két lap naponta összesen 70 ezer pél­dányban jelenik meg. Ezenkívül 25 különböző üzemi és időszaki lap készül itt heti 35 ezer, illetve havi 18—25 ezer példányban. Ez évben a lapokhoz mintegy 800 basz­tonna rotációs papírt nál fel az üzeni. A lapkészítésen kívül a vállalat fő feladat: - Kielé­gíteni a megye ipari üzemei­nek és intézményeinek nyom­tatványigényét. Ez nem meg'’ zökkenő nélkül, mert a nyom­dával szemben támasztott igények még jobban nöntK, mint a nyomda kapacitása. A nyomda kapacitása to­vább fog növekedni. A szak­munkáshiány megszüntetése érdekében már a múlt év­ben megemeltük ipari ta­nulóink létszámát. Ezek 1—2 év múlva önálló szakmunká­sokká válnak, és így lehet­séges lesz a jelenlegi két- müszakos termelés helyett a háromműszakos termelést be­vezetni. További kapacitás- növekedést jelent majd az új, gyors járatú nyomógépeknek a jövő év folyamán történő megvásárlása és termelésbe állítása, valamint az ofszet­technológia kifejlesztése. MINDEZ AZONBAN nem fogja megszüntetni a Borso­di Nyomda leterheltségét. A nyomdaipar nyomasztó túl­terheltsége országos problé­ma, s országos intézkedések­re van szükség a bajok or­voslása érdekében. Miskolc város felszabadulá­sának 25 éves és a vállalat megalapításának 20 éves év­fordulóját a borsodi nyomdá­szok örömmel és megelégel déssel ünnepük. Örülnek, mert jó körülmények között dolgozhatnak és elégedettek, mert tudják, hogy munkáju­kat megbecsülik, ami kifeje­zésre jut mind anyagiakban, mind erkölcsiekben. Ezt bi­zonyítja többek között az, hogy a mai jubileumi ünnep­ségen 3 nyomdász kapja meg a kiváló dolgozó jelvénvt és az ezzel járó pénzjutalmat. Ezenkívül 75 ezer forint ju­talmat oszt ki a vállalat a törzse:!rdatagoknak, összesen 100 dolgozónak. A Borsodi Nyomda dolgo­zói további munkasikerek el­érésével ünnepük az üzem húszéves jubileumát. «Spornes István 200 HELYETT 500 TONNA Rekonstrukció Hollóházán A Hollóhózi Porcelángyár rekonstrukciója során a fo­lyamatos termelés biztosítá­sára és a minőség javításá­ra két korszerű alagútkemen- cét is építettek. Ezekben 900, illetve 1400 fokos hőmérsék­leten először előégetik, vagy­hírl adtunk róla. megkezdte próbaüzemelését a Borsodi Vegyikombinát 150 millió költséggel épült oxigéngyára. Az új üzem lehetővé teszi, koajr földgázból accíi- gyártsanak. is zsengélik, majd készre égetik a nyers árut. A ke­mencék berendezéseit a Né­met Szövetségi Köztársaság­ból vásárolták, és a német cég szerelőinek irányításával jelenleg az elektromos készü­lékeket és a különböző mű­szereket helyezik el. Holló­háza távol esik a borsodi iparvidéktől, ezért a gázt nem távvezetéken, hanem gépkocsikra szerelt tartálvko. csíkban szállítják majd a hegyközi faluba. A propán­butángáz /fogadósára a köz­ség határában két — egyen­ként 55 köbméteres — tá­rolótartályt és gázelosztó ál­lomást építettek. A tartályok nyomáspróbá­ját mór megtartották, és be­fejezéshez közeledik a gáz- szabályozó rendszer szerelé­se is. Így minden lehetőség megvan rá, hogv a Hajdú­szoboszlóról. vagy Nyíregyhá­záról érkező propán-bután- gázzal töltött tartálykocsikat december közönén foeadhas- sók. A korszerű kemencékben — folyamatos termeléssel — a'jelen’ogi, évi 200 tonna he­lvett 500 tonna háztartási porcelánodénvt és díszműárut égetnek ki. A szakemberek a „masszarecept" változtatásá­val és a korszerű ég^t^S’ el­járás bevezetésével a heren­dihez hasonló minőségű ter­mekre számítana'­Az alacútkemee ’ékben Ha, cemhof fV>T£T">on Vgjj, dik meg az üzemi próbákat v A mi öregjeink öregek, akik ilyen gondokkal küzdenek, jogosan kérnek több támogatást, s erre rá is szolgáltak. ? Vannak jó példák a me­gyében. Helyenként már meg­valósult. hogy a tsz minden hónapban kiegészíti a jára­dék összegét egy-kétszáz fo­rinttal. Másutt ennél is to- ,vóbb mentek: tartási szerző­dést kötöttek a hozzátartozó r.iélküli idős emberekkel, s ei^nek alapján nemcsak jára­dékukat, vagy nyugdíjukat egészítik ki, hanem gondos­kodnak ápolásukról is. Jól­eső (érzéssel, szívesen írjuk le a pél dát, amivel Edelényben találkoztunk. Az A lkotmány Tsz jelenleg 163 nyugdíjast, illetve jára­dékost tijri nyilván. Elég ma­gas szám,, az össztagság 34,6 százaléka. Mégis megkeres­ték a móéJJát, hogy havonta rendszerese\n folyósítsanak nekik nyugdíjkiegészítést. A munkában elfáradt, megöre­gedett emberek ma is otthon érzik magukat iZ közösben, s amikor csak telhetik, segíte­nek is. Az idén a nyugdíjas járadékosok közú1! huszon­ötén teljesítették t? 180 tíz­órás munkanapot, a'.mi érté­kes segítség volt a , legna­gyobb mezőgazdasági \ mun­kák idején. D e talán nem Is mi'ndlg az anyagi támogatással fejezhetjük ki legjob­ban szeretetünket. figyelmes­ségünket öregjeink iránt. Jól- ' esik nekik az is. ha néha­napján az elnök, vagy a ve­zetőség tagjai rájuk nyitják az ajtót, s megkérdezik, nincs-e valami gondjuk, el­intézésre váró problémájuk: ha a fiatalok időnként segí­tenek a ház körüli munkák elvégzésében. Olyan kötelesség ez. ame­lyet nem lehet előírni, de parancsnak számít az íratlan törvények sorában. A z ősz folyamán cikkso­rozatot közöltünk .arról a szerkesztőségi ■■ an­kétről, amelyen mezőgazda- sági szakemberek vetlek részt. Egy egész fejezetei le­tevő hozzászólásban plaszti­kusan fogalmazott Török László, az igrici Kossuth Tsí’< elnöke, aki — rövidítve — a' következőkre hívta fel a fi­gyelmet: ., 1970171 -ben nemze­dékváltás következik be a tér. melöszövetkezetekben. A tag- ság jelentős része, magas ko­fára való tekintettel, miután megszerezte a tízéves tagsági viszonyt is, nyugdíjba vonul. Ha tehát mezőgazdaságunkat Semmilyen más közgazdasági tényező nem sürgetné, ez az állapot is elegendő ahhoz, hogy a tsz-ek fokozottabb műszaki fejlesztést hajtsanak végre; teremtsenek olyan le­hetőségeket. hogy a fiatalok szívesen menjenek oda dol­gozni. többek között azért is, mert látják, hogy megfelelően törődnek nyugdíjba vonult szüleikkel, gondoskodnak ró­luk .." De hát. törödünk-e valójá­ban tsz-nyugdíjasainkkal; tö­rődünk-e velük úgy. ahogyan megérdemelnék’ Vannak ve­zetők. akik a felelősséget úgy akarják elaltatni magukban, hogy az öregek a járadék, Yagy a nyugdíj mellett föld­járadékot is kapnak, emel­lett a háztájiból származó jövedelmük is számottevő. Sajnos, ez nem egészen így yan. A gyakorlat azt mutat­ja. hogy a földjáradék össze­sét nagyrészt felemészti a háztáji megművelésének költ­sége Ha pedig ehhez hozzá­számítjuk. hogy a háztájiban többnyire csak kukoricát ter­melnek. kiderül hogy az öre- , Sek összes lövedelme általá­ban nem éri rel n munkaké­pes tsz-tagok egyévi jövedel­mének egyötödét. Azok az

Next

/
Oldalképek
Tartalom