Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

mm*-mtf&tmomtm 2 Seemfeat, <&&). m ? «WS» Elbift lauter Fsretfc A Hazafias Népfront Or- szágos Tanácsa, az ország- gyűlés és Budapest főváros Tanácsa mély megrendülés­sel tudatja, hogy november 21-re virradó éjszaka rövid betegség után, 95 esztendős korában elhunyt Harrer Fe­renc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel- möke, a Hazafias Népfront budapesti Bizottságának el­nöke, országgyűlési képvise­lő, Budapest főváros Taná­csának tagja, nyugalmazott alpolgármester. Temetése hétfőn, 12 óra­kor lesz, a Farkasréti teme­tőben. A családtagok, bará­tok 11 órától róhatják le kegyeletüket. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a magyar országgyűlés Budapest főváros Tanácsa Ülést tartott a* MSZMP Baranya megyei Bizottsága Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága november 20-án ülést tartott, amelyen Rapai Gyulát, a megyei pártbizottság első titkárát, érdemei elismerésével — más, fontos megbízatása mi­att —, felmentette tisztsége és a pártbizottsági tagsága alól, s Egri Gyulát válasz­tottá meg az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága első titkárának. Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. Az MIS Országos Tanácsának ülése A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Ta­nácsa november 21-én ülést tartott, amelyen Egri Gyulát — érdemei elismerésével — felmentette elnijki funkciójá­ból és az MTS Országos Ta­nácsa elnökségének tagsága alól. Az MTS Országos Ta­nácsa elnökévé dr. Beckl Sándort választotta meg. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Az Apoll©—12 elindult a Földre A Holdra szállás és a hold­séták izgalmai után csütör­tökön még a felszállás az égitest felszínéről és a hold­komp, illetve az űrkabin ösz- szekapcsolása jelentett komo­lyabb feladatot az Apollo—12 űrhajósainak, ezeket azonban nagy pontossággal és telje­sen tervszerűen hajtották végre. A sikeres dokkolási pontot nyújtson a tudósok­nak a metearbecsapódások hatásáról is. A holdkomp mintegy 35—40 kilométerre a Surveyor-krátertől zuhant le az égitest felszínére és a ren­gésjelző berendezés észlelte a hatást. Az űrhajósok a kabinban a hosszas és kemény munka után végre megpihenhettek. A Holdon járt két amerikai űrhajós. an átköltözött Gordonhoz az űrkabinba, miután előzőleg beállította a már használha­tatlanná vált holdkomp mű­szereit a mesterséges kény­szerleszállásra az égitest fel­színére. A holdkomppal vég­zett utolsó kísérlet célja az volt, hogy a korábban az égitest felszínén elhelyezett szeizmográf mérje a becsa­pódás hatását és ezzel tám­folytatták a keringést a Hold körül, miközben egy alka­lommal módosítják pályáju­kat. Magyarországi idő sze­rint az esti órákban került sor az utolsó fontos manő­verre: háromnegyed 10 óra körül, a Hold túlsó oldalán helyezik üzembe több mint két percre azt a hajtóművet, amelynek el kell indítania őket a Föld felé. Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárá­nak elnökletével csütörtökön ülést tartott a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa. Az ülésen Timmer József, a SZOT titkára beszámolt a Szakszervezeti Világszövetség VII. kongresszusának tapasz­talatairól. Az országos tanács dr. Beckl Sándort — a Magyar Testnevelési és Sportszövet­ség Országos Tanácsának el­nökévé történt megválasztása miatt, érdemei elismerésével — felmentette a SZOT el­nökségi tagsága és titkári funkciója alól. Lenin nevei veiléfc fel A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium I. C osztályának növendékei szeptember óta lelkesen készültek egy em­lékünnepség megrendezésére. Az osztályfőnöknő, Hevesi Gyuláné ötlete volt: a Lenin- centenárium tiszteletére adózzanak egy szép ünnepsé­gen a halhatatlan proletár­vezér emlékének, s az osztály vegye fel Lenin nevét. Tegnap délelőtt a zászlóval és kamarakiállítással díszí­tett teremben, a meghívott tanárok és szülők jelenlété­ben tartották meg az ünnep­séget. Az osztálytitkár, Szén­ái Mária által összeállított műsorban ' szavalatokat és egy jelenetet adtak elő a lá­nyok. Kibontakozott az ünne­pi megemlékezésen Lenin eszméje, munkássága, s Le­nin — az ember. Az I. G osztály neve teg­naptól — Lenin-osztály. WWWHHí LEHOCZKY ALFRED Hetvenegy nap a háborúból 33 A polgári ellenállás November 22-éri este Tar- isay Vilmos, vezérkari szá­zados Andrássy úti lakására egymás után érkeznek a ven­dégek. Nem egyszerű baráti kör tagjai; a polgári ellenál­lási mozgalom fővárosi cso­portjainak vezetői, képvise­lői. Tarka gyülekezet Itt van a mozgalom kato­nai vezetője Kiss János, nyu. galmazott altábornagy, vezér­kari főnöke pedig Nagy Jenő. vezérkari ezredes. A sze­mélyügyi elosztó és irányító tiszt: Tartsay százados. Ök gyűjtötték maguk köré azo­kat a tiszteket, akik — az utolsó órákban — rádöbben­tek hazafiűi kötelességükre, akikben felébredt a lelkiis­meret. A polgári ellenállási moz­galom politikai tekintélye Bajcsy-Zsilinszky Endre, is­mert politikus, nemzetgyűlé­si képviselő, a betiltott Kis­gazdapárt elnöke. Egyike azoknak, akik hosszabb idő óta mindent elkövettek, hogy szakítsunk a németekkel; míg Horthy állt az ország élén, őt igyekezett rábírni egy ilyen lépésre, mióta rá­döbbent — éppen Horthy fe­lemás lépése kapcsán —, hogy békés, legális úton ez •.nem oldható meg, kész volt a titkos, fegyveres szervezke­désre is. sőt határozottan a kommunistákkal való együtt, működés mellett állt. Rajtuk kívül a társaság­hoz tartozik még gróf Pálffy- Dann József legitimista poli­tikus, Izay Géza jezsuita pap, dr. Gyuris Aladár rend­őrkapitány, dr. Csorba János képviselő, dr. Pfeiffer Zoltán kisgazdapárti politikus. Ma- kay Miklós vegyészmérnök, . Zsoldos Károly földbirtokos és mások. A személyek kapcsolatai, akik a tervekről tudnak, még tarkábbak. A titoktartás szinte lehetetlennek látszik. Eltérő taktika Amilyen tarka és bizonyta­lan volt a polgári ellenállá­si mozgalom összetétele, olyan kialakulatlan a cél megvalósításának módja és eszköze is. A célban egyetértettek: ki­válni a háborúból. Abban is egyetértés volt, hogy a há­ború után kapitalista beren­dezkedésű államrend legyen Magyarországon. A formá­ban még nem állapodtak meg — ezt majd később kell eldönteni. A fő dolog most: a hitleristáktól és magyarorszá­gi cinkosaiktól való elszaka­dás. Bár a csoport megbízottai többször találkoztak a mun­kásság képviselőivel, e kér­désben még jelentős nézetel­térés volt a csoportban. A kommunisták reális ak­cióprogramot" javasoltak: fő a cselekvés, minden haloga­tás végzetes az országra. Nem lehet várakozni valami­féle általános felkelésig, mert az adott viszonyok kö­zött ez nem valósítható meg. A kisebb fegyveres csoporto­kat azonnal harcba kell vet­ni. Nagyobb, esetleg az egész országot átfogó felkelés csak ebből nőhet ki. Tartsavék e taktika helyes­ségéről még nincsenek meg­győződve. ök még az általá­nos felkelés lehetőségeit tag­lalják A vita — Tartsay lakásán — éppen ezen folyik. Egye­sek — létszámunk növekedé- *e alapján — javasolják: ve­gyék fontolóra, nem kellene-e már a szervezettség ezen a fokán akcióba lépni? Árulás A vitát már nem tudják eldönteni. Dörömbölnek az ajtón. A bentlevők megdöbbennek, mire felocsúdnaK, az ajtót betörve, a szobába toppan a nyilas „számonkérő szék” egyik csendőrkülönítménye: — Senki se mozduljon! Fel a kezekkel! — üvölti Ra- dó Endre csendőr százados. . Tartsayékat ' elhurcolják. Néhány különítményes a la­kásban marad, a mozgalom későn jövő tagjaira várnak. S valóban: kisvártatva megérkezik Messik hadnagy és Széchenyi százados. A la­kásban puskacső várja őket. A két fiatal tiszt nem adja meg magát. Pisztolyt ránta­nak — és négy csendőr elte­rül a földön. A túlerő legyő­zi őket — halálos sebet kap­nak. A különítményesek ezután Bajcsy-Zsilinszky fűvészkerti rejtekhelyére mennek. Baj- csyt álmából verik fel. A letartóztatottakat előbb a naphegyi különítményes köz­pontba. majd a Margit kör­úti fogházba hurcolják. Az egész polgári ellenállá­Izrael akciót tervez az EAK ellen Heikal, a kairói A3 Ahram főszerkesztője pénteki vezér­cikkében arról ír, hogy Izra­el nagyszabású katonai ak­ciót tervez az Egyesült Arab Köztársaság ellen. Heikal szerint az akcióra még december 20-a, a rabatt arab csúcstalálkozó megnyi­tása előtt sor kerül. Heikal feltételezi, hogy rael elsősorban a sűrűn la­kott egyiptomi területek*« fogja támadni, mert „felis­merte, hogy az igazi eilen- ség az egyiptomi nép, nesw pedig Gamal Abdel Nassasesr.i aki csak szimbóluma a» tó- lenállásnak”. Bunkó salán hibán AZ EGYESÜLT Államok kormánya új alapokra he­lyezi latin-amerikai politiká­ját. A Kennedy-időkben szü­letett „Szövetség a hala­dásért” terv helyét átveszi a Nixon-korszak jelszava, amely a „Szövetség” szót az „Akci6”-val cseréli fel. Ez­úttal azonban — minden jel szerint — többről van sző, mint egyszerű cégtábla-átfes­tésről. Nixon elnök, áld no­vember első napján beszéd­ben vázolta fel, mit ért az „Akción a haladásért”, a ko­rábban hirdetett „segélypoli- tiká”-ról lényegében a „se­gíts magadon” lovára nyer­geit át. Különmegbízottja, Rockefeller kormányzó pe­dig, aki a nyáron latin-ame­rikai tény megái lapító körúton járt, a napokban nyilvános­ságra hozott javaslataiban az elnöki programot katonai vo­natkozások kiemelésével egé­szítette ki. Nyilvánvaló, hogy a Rockefeller-jelentés szer­vesen illeszkedik a Nixon- kormányzat — hivatalosan esetleg kimondatlan — elkép­zeléseibe. Egyszerű volna most arra utalni, hogy a Kennedy-idők­ben született latin-amerikai, segélyprogram nyilvános el-' temetésével — mert a Nixon- terv voltaképpen ezt jelenti — Washington beismerte a nyolc éve indult program ku­darcát. Ez kétségtelenül igaz, hiszen közismertek azok az adatok, amelyek bizonyítják, hogy a „Szövetség a hala­dásért” — a segélyezés felté­telei révén — többet segített a latin-amerikai piacokon ér­dekelt észak-amerikai mono­póliumoknak, mint a megse­gített országoknak. A KENNEDY-TERV azon­ban — eredménytelenségé­si mozgalmat lefejezték. A) csoportok az általános felke-•: lés jelszavára várnak — hiá-j ba Tétlenségre vannak kár­hoztatva. Borsodiak lebukása A fővárosi polgári ellenél- ^ lás szétzúzása után vesztésé-V gek érték a miskolci ellenél-y lási mozgalmat is. V Az egyik, Miskolcon lakó tábornokot éppen akkor tar. i' tóztatják le, amikor Tóth Bé-'a la, a MÓKÁN vezetője nála -2 tartózkodik, s az cgyüttmű- ködés lehetőségeit tárgyol-4 ják meg. Tóth Bélának egy V mellék kijáraton alig sikerül»*’ elmenekülnie. ‘í’ Ginzerit a Gestapóhoz hív-á! ják. Letartóztatják. Elviszik £ Miskolcról, Sopronkőhidára £ irányítják. (Űtközben — ki­használva egy légitámadást — megszökik a szerelvény­ről, de a másik szerelvény, amelyen elbújik, csak Ber- gen-Belsenben áll meg. EgyT SS-katona felismeri: a poli-!£ tikai foglyok közé zárják, Csak a háború vége menti * meg.) 4 A nyilasoknak most márV mindenki gyanús. 4 Pfligler doktor egyik al- f kálómmal — ez nála egyéb-a ként gyakran előfordult —4 kissé többet ivott, s az utca-* szélre kiállva, az elvonuló «> német egységek felé kiállót-'-' ta: — Ti sem fogtok itt sokáig hencegni! Azonnal elhurcolták. Csak ? a háború vége után tér haza ‘ (Következik: Szökések a-i• frontrólJ ?>. tői függetlenül — kísérlet volt arra, hogy a kubai for­radalom diadalát követően tőkés reform-elképzelésekkel fogja ki a szelet a forradal­mi változások vitorlájából, Ebbe az az elgondolás is be­letartozott, hogy a katonai diktatúrákkal szemben az al­kotmányos polgári rendszere­ket támogatják elsősorban. A Nixon-terv ezzel szem­ben a Rockefeller-jelentés- nelc abból a tételéből indul ki, hogy a „Szövetség a ha­ladásért” elvetélt reformter­vei ellenére fokozódik a szembenállás az Egyesült Ál­lamokkal és növekszik »a „újabb Kubák” megszületé­sének — Washington ásó­méra nem kellemes — esé­lye. A Rockefeller-jelentés ezért nyíltan a katonai segé ­lyek növelésére szólított fel, a hivatalos Nixon-program pedig — Washingtontól szo­katlan „reálpolitikával” — a fennálló latin-amerikai rend­szerek tudomásul • vételére, akkor is, ha a legsötétebb katonai diktatúrákról van szó. Így válik igazán érthe­tővé a „segíts magadon” el­vének előtérbe helyezése. A latin-amerikai országúi,; idén nyáron gazdasági ter­mészetű ullimátumot intéztek Washingtonhoz. Az „Akció a haladásért” lényegében erre) az ultimátumra válaszol. Mégpedig igen jellegzetes mó­don. Látszólag engedménye­ket tesz a latin-amerikai or­szágok javára, valójában azonban ezek az engedmé­nyek csupán homályos ígére­tek. A 'latin-amerikai orszá­gok azt sérelmezik, hogy ed­dig a kölcsönöket 00 száza­lékban az Egyesült Államok... ban kellett levásárolniuk. Nixon ezen most úgy változ­tat, hogy Lati n-A meri k ában is elkölthetik a pénzt — do másutt, iparilag fejlettebb országokban nem. A latin-- amerikai országok kifogásol­ják, hogy — zömmel nyers­anyagszállítók lévén — ter­mékeik árát gyakorlatilag az Egyesült Államok szabályoz­za, és Washington hivatalos megkötöttségekkel tartja kor­dában a Lntin-Amerikából származó USA-importot. A Nixon-progrpm utal rá, hogy az amerikai tőke alig­ha fog új hiteleket adni olyan országoknak, ahol az államo­sítás veszélye fenvegeti. Ez a figyelmeztetés nyilván azt je­lenti, hogy Washington a jö­vő hónapban esedékes Ame­rika k‘"V.i tárgyalások küszö­bén azt mondja majd part­nereinek: „Ha tetszik, elfo­gadjátok a felajánlott felté­teleket. ha nem. úgy is jó. De ha válaszul esetleg perui tí­pusú államosításon törnétek a fejeteket, magatokra vesse­tek.” így találkozik a Rocke- feller-ielentés a Nixon-prog­ram mélyén meghúzódó „rá menősebb” politikai elképze­léssel t AZ EGYESÜLT Államok latin-amerikai politikáját, úgy látszik, egvfnita ciklusos­ság jellemzi. Előbb volt a. fúrkósbot. Az nem vált be, erre jött a reform terv. Most kiderült, hogy az sem segí­tőit. Előkerül tehát újra — bár egyelőre még némi szta- niolba csomagolva — a ko­rábbi bunkó. A kérdés csak az. hogy Washington csupán „megmutatni” akarja-e. vagy használni is. Mert Latin- Amerikában az utóbbi tíz esztendőben — egyik sem vált be. Serény Pétee

Next

/
Oldalképek
Tartalom