Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
Szombat, 1959. nov. 22. — ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Egymillió csemete Egymillió gyümölcsfacsemetét készítenek elő ezekben a napokban az őszi telepítésekhez hazánk legnagyobb gyümölcsfa-iskola,iában, a Badacsonyi Állami Gazdaságban A háromszázholdas csemetekertből több mint 400 ezer alma-. 100 ezer cseresznye-. ugyanennyi meggy- és őszibarack-facsemete ,iut el rövidesen a telepítőkhöz. Almából és őszibarackból kielégítik a hazai igényeket. Miskolc megyei jogú váron Tanácsának eddigi mérlege a megyeszékhely további gazdagodásáról tanúskodik. Az országban nem sok olyan város akad, ahol ilyen beszédes komplex programról adhatnak számot. A tervek szerint ebben az esztendőben 1400 lakásnak kell elkészülnie. Nos, eddig elkészült 1019 lakás, ezenkívül tegnap vettek át a Mester utcában 172 lakást. Néhány napja a Győrikapuban 110 lakást adtak át az építők. Ez azt jelenti, hogy előbbiben december végéig, utóbbiban pedig december 10-ig beköltözhetnek a lakók. A Szentpóteri-kapui lakótelepen a kapcsolódó létesítmények is dicséretre méltó gyorsasággal elkészültek: az építőipar átadott egy 8 tantermes iskolát, és üzembe állították a Katowice éttermet, tágas eszpresszójával. Hasonlóan elkészült a lakótelepen egy új, csaknem 1000 négyzetméter alapterületű ABC-áruház is. Az úgynevezett bolgárföldi lakótelepen 100 féMagán tulaj dón tanácsi kezelésben lufi# Diósgyőr. A Kilián-lakóte- lep után egy villamosmegállóval mintha egészen más városban járna az ember. A főútról letérve szinte semmi forgalom sincs már az aszfalthátú úttesteken. Csendesek, igazán kisvárosiak az utcák. A családi házak kőkerítésein túl gondozott kertek. Tulajdonképpen ez az egyetlen áruló jele, hogy emberele laknak itt. Mert ajtó nem nyílik, hangos szó nem hallatszik, nem látni játszó, ugrándozó. zsivajgó gyermekeket Valószínűtlen nyugalmat áraszt minden. S látszólag a Köztársaság utca 54. számú ház is ugyanolyan békés, mint bármelyik más itt a környéken. Pedig e villa egyik lakásáért háború dúl... A fivéremnek szeretném... A ház magántulajdon, de tanácsi kezelésű. A földszinten Szirti Károlyné, az egyik résztulajdonos lakik, az emeletet Kovács István bérli. — ö már két éve nem lakik itt — kezdi panaszát Szirti Károlyné. — Ezt bizonyítani is tudom. A fivérem, Merczel Béla viszont Perecesen, lehetetlen körülmények között, olyan égre nyíló lakásban lakik, amelyet esők idején árokkal-gáttaí kell védeni a hegyről lezúduló víz elől. így érthető, ha fivéremnek szeretném az emeleti la- ' fcást. Különben is nézze a III. kerülétl Tanács igazgatási osztályának 1968. augusztus 16-án kelt levelét. „Értesítem, hogy Kovács István és neje, Miskolc. III. kerület, Köztársaság utca 54. szám alatti főbérleti lakásukról a lakásügyi hatóság előtt lemondtak. Felhívom, hogy 8 napon belül nyilatkozzon abban a kérdésben, miszerint maga, vagy egyeneságbeli rokona számára a lakásra igényt tart-e.. Merczel Béla igényt tartott, és tart a lakásra. Am ez ügyben majd a bíróság hozza meg a végleges döntést. A per már megkezdődött. Szirti Károlyné és fivére kereslete alapján. Igénye jogos... Indokolt a kérdés, miért került az ügy az igazságszolgáltatás elé, hiszen Merczel Bélának, mint résztulajdonosnak igénye jogos, körülményeit tekintve pedig indokolt. — Mi, első fokon hoztunk egy határozatot, melynek értelmében igénybe vettük a kérdéses lakást — magyarázza dr. Kalas Tibor, a III. kerületi Tanács igazgatási osztályának vezetője. — Ez tulajdonképpen Merczel Béla 'érdekét szolgálta. Ezt a döntést Szirti né nem fogadta el. Igaz, ha elfogadja, valószínűleg Kovács István fellebbezte volna meg. Mindenesetre az ügy másodfokon, a városi tanács igazgatási osztályához került, melynek határozata megállapította, hogy Kovács lakására nincs igénybevételi lehetőség. Ezt a döntést ismét megfellebbezte Szirtiné, így került e lakásügy a bíróságra. Kovács István most felesége édesanyjánál lakik, a Vin- cze utca 5. szám alatt. Tőle — többek között — az előzményekről érdeklődtünk. — Szirti Károlyné igen jó viszonyban volt anyósommal. Annyira, hogy 1962-ben, amikor már közelgett ,az esküvőnk napja, ő mondta: ott áll üresen a lakás, igényeljem ki és költözzünk oda. Aztán később, hogy miért, miért nem, megromlott közöttünk a viszony. Feleségem teljesen tönkrement idegileg, s kijelentette, ő egy percig sem bírja tovább, hazaköltözik édesanyjához. Természetesen mentem én is. vele. így mondtam le 'a lakásról. Persze, azzal a feltétellel, hogy helyébe kapok egy másikat, ahová beköltözhet az én Szövő utca 44. szám alatti házam lakója, vagy Szirtiné hozzájárul, hogy ezt a lakást cseréljem el saját házam lakójával. No, ez még jobban elmérgesítette a helyzetet. Kezdődött a víz-, a villanykikapcsolás, az éjszakai fütyörészés és dörömbölés stb. Azt nem lehet mondani, hogy nem lakom ott, vagyis a Köztársaság utcában, hiszen hellyel-közzel azért hazajárok. „Feltételt nem szabhat...64 Tehát Kovács Tstván lemond a lakásról és el is költözik onnan, ha lakójának biztosítanak egy másik lakást. Vajon szabhat-e ilyen feltételt, ezt kérdeztük dr. Kalas Tibortpk — Nem. Feltételt ném szabhat — válaszolta —. ugyanakkor a lakásból sem köteles kiköltözni. Ez ügyben a végső sző most már mindepképpen a bíróságé. A Köztársaság utca 54. számú ház emeleti lakásáért háború dúl. Idegeket őrlő háború. Hogy a iogok és a törvények szerint melyik fél oldalán áll az ienzság, azt majd eldöntik az illetékesek. Ám. a bírói ítéleteknél ilyen esetekben többre volna szükség. Arra, hogy mielőtt ki-ki a törvény elé idéztetné, vagy kényszerítené a másikat, vessen számot önmagában a lel- kiismeret és a humanitás törvényeivel, és aszerint cselekedjék. Ez kinek-kinek. önnön érdekeit tekintve is sokkal hasznosabb lenne. Sokkal kevesebb idegességet, fölösleges energiaáldozatot követelne. Bódvai Péter Főhelye* óvoda és SÓ férőhelyes bölcsőde gazdagította tovább a már eléggé tekintélyes városnegyedet. A város nagy reprezentánsa ebben az esztendőben az új MÁVAUT-pályaudvar volt. Mint a fenti tények bizonyítják, az ország második legnagyobb városa igen dinamikusan fejlődik: napjainkig az ez évre előirányzott lakásokba 731-en költöztek be, és mint a tanács illetékes szervei számítják, az építőipar év végéig maradéktalanul átadja az. ez évre tervezett valamennyi lakást. Sajnos, az építőipar tetemes feladatai aligha teszik lehetővé, hogy a tervet túlteljesítsék, és a jövőre tervezett lakásberuházásokat előre hozzák. A szakemberek szerint azonban az építőipar teljesítménye is dicséretre méltó, különleges erőfeszítést igényelt. Reméljük azonban, hogy a következő esztendő nagyobb sikerrel zárul. Ez annál inkább is fontos lenne, mivel a város lakosságát legjobban érdeklő kérdésről van szó. —■ csengeni — A szerencsi cukorgyárban Megbolygatott méhkashoz hasonlít az üzem ezekben a napokban — nem csoda, megkezdődött a kampány. Foto: Agotha Korszerű itt u n hú sszú I lások A Borsodi Vegyikombinátban évről évre több ember dolgozik. Az új üzemek létesítése, a termékskála szélesítése egyre több szakembert kíván, akiket az ország különböző részein toboroznak. Nagy gond tehát a lakás, hiszen a szakemberek legtöbbje annak reményében megy liarcikára dolgozni, hogy ott ' hamarabb jut lakáshoz, mint esetleg Pesten, vagy az. ország más városaiban. A BVK igazgatósága a városi tanáccsal karöltve, érthető módon azon fáradozik, hogy minél több összkomfortos lakás épüljön új szocialista városunkban: különböző anyagi források felhasználásával a vállalat maga is építtet lakásokat. Ezekből adnak most át néhányat, a Tardona-pnrton. De addig is. amíg a lakások elkészülnek, korszerű munkásszállásokon igyekeznek minden igényt kielégítő otthont nyújtani dolgozóiknak. Jövőre már ezerkétszáz embert tudnak elhelyezni a vállalat három munkásszállásán, melyekhez most egy üzemi éttermet is építettek Ez az étterem napközben üzemi étkezde — elsősorban a munkásszálláson lakók számára —, este pedig kisvendéglőként működik. A KORMÁNY csütörtöki ülésén — ahogy erről a közvélemény már értesülhetett — megszüntette a részesedési alap felosztásának eddig központilag előirt kalegorizálási rendszerét. Miután a vállalatok 1969. január 1-i visz- szamenőleges hatállyal saját hatáskörükben dönthetnek a részesedési alap felosztásáról és felhasználásának módjáról, így most már — bizonyos előírások keretei közéit —. helyileg önállóan As teljes felelősséggel alakíthatják a 'dolgozók különböző rétegeinek, csoportjainak kereseti, jövedelmi arányait. Természetesen ezután is az illetékes központi, irányító hatóságnál (minisztériumban) döntenek — a végzett munkájuk sokoldalú mérlegelésével —, a vállalat legfelsőbb vezetőinek anyagi elismeréséről : alapfizetéséről, nyereség-prémiumáról, esetleges jutalmazásáról és év végi nyereségrészesedéséről. Nyereség-prémiumot, jutalmat egyébként valamennyi dolgozó munkás, és vezető egyaránt kaphat év közben, többnyire a részesedési alap terhére. Nyereség-prémium persze csak azokat a dolgozókat illeti meg, akik kiemelkedő módon járulnak hozzá a vállalati nyereség gyarapításához. Veszteséges gazdálkodás esetén viszont változatlanul csökkentik azoknak a vezetőknek alapfizetését, akik rendszeresen nyereség-prémiumban részesülnek. Az év végi nyereség- részesedés felosztásánál már 1970 tavaszán valamennyi dolgozó — tehát minden munkás és vezető —, évi összkeresetét veszik figyelembe. , A Minisztertanács a szakmai szakszervezetek központi vezetőségeiben lefolytatott viták alapján a dolgozók kívánságainak megfelelően egyszerűsítette, áttekinthetőbbé tette az anyagi ösztönzés rendszerét, hatályon kívül helyezve a részesedési alap felosztásánál kötelezően előírt kategorizálást. Ez a döntés a reform elveivel összhangban tovább szűkíti a központi kötöttségek körét és növeli a vállalatok hatáskörét, önállóságát és felelősségét. De a kormány- rendelet önmagában — ezt határozottan szükséges leszögezni —, nem változtat a vezetők, vagy a munkások jövedelmének eddig kialakult nagyságán, cgymásközötti arányán. Vagyis a kategorizálás eltörlésével automatikusan nem növekszik és nem is csökken senkinek a kere-, sete, jövedelme." Ha viszont a vállalatoknál élnek az uj lehetőségekkel, s bátran kezdeményeznek, újra gondolják és korszerűsítik az anyagi ösztönzés belső mechanizmusát, megteremthetik a vállalati nyereség és a személyi jövedelmek gyorsabb növelésének feltételeit. MEGVÁLTOZOTT ugyan a részesedési alap felosztási módja, ám ezután is — sőt, még fokozottabban, mint eddig —, a ’végzett munka mennyiségével és minőségével, a szakképzettséggel és a vállalt felelősséggel arányos jövedelmi különbségek növelésén át vezet az út az egész kollektíva anyagi felemelkedéséhez. A kategorizálás mechanikus, bürokratikus végrehajtása sok vállalatnál nem segítette, hanem nehezítette a jövedelem-differenciálás ösztönző megvalósítását, Mert az is egyen lősdi a javából, ha a jó és rossz művezetőt, üzemvezetőt egyformán kategorizálják és lényegében azonos mértékben jutalmazzák, ha a végzett munka helyett pusztán a beosztás válik a többletjövedelem forrásává. A jövedelmek igazságos, munka szerinti elosztása azt jelenti, hogy nemcsak a vezetők, és a beosztottak keresete között növekszik a végzett munkával és a viselt felelősséggel arányosan a különbség, hanem az azonos beosztású dolgozók között is. így a kiválóan dolgozó beosztott esetleg any- nyit, vágj" többet kereshet, mint a közepesen, vagy gyengén dolgozó vezetők. HA A MUNKÁSOK azt tapasztalják, hogy érdemeu jól dolgozni, mert az anyagi elismerés érzékelhető módon tükröződik az alapkeresetben. a prémiumban, a jutalomban és az év végi nyereségrészesedésben, akkor növekszik majd a jövedelem differenciálás mellett síkra- szállók száma, és szűkül az egyen lősdi híveinek köre. A munka szerinti elosztás szocialista elvének következetesebb érvényesítése, a jövedelmi különbségek teljesítményekhez igazodó növelése gyorsíthatja a reform kibontakozását, az életszínvonal emelkedésének ütemét, a vállalatok közötti nyereség és személyi jövedelmi különbségek igazságos, tevékenységük eredményétől függő növelését. <KS) Szerelik a polimer üzemet A TVK-han épül hazánk első — évi 24 ezer tonna kapacitású — polictiléngyára. Képünkön a szerelés alatt álló polimer üzem épületei láthatók. Fotó: Kovács Endréné Beszédes számok . nélkül
