Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

I 'S mAG PROLETÁRJAI, EGYES ÖOETBP. •* MAG'S AK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOM MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK MWA XXV. évfolyam, 271. szám Ara: 80 fillér Szombat. 1969. november 22. Hazaérkezett Losonczi Pál Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, aki felesége tár­saságában hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságban és az Iráni Császárságban, a kíséretében volt személyisé­gekkel — Tímár Mátyással, s. Minisztertanács elnökhe­lyettesével, dr. Házi Ven­cel külügyminiszter-helyet­tessel, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyet­tessel és Molnár János mű­velődésügyi miniszterhelyet­tessel — együtt, pénteken délután a MALÉV különre- pülőgépévcl hazaérkezett Bu­dapestre. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Cseicr- hi Lajos, az Bűnök: Tanács titkára, Péter János külügy­miniszter, /'«agy Józsefné könnyűipari miniszter. Ott volt S. Sinha, az Indiai Köz­társaság budapesti nagyköve­te, F. J. Tyitov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete és Shamsedin Gharib, az Iráni Császárság budapes­ti nagy követségének ideigle­nes ügyvivője. Az iráni látogatásról ma­gyar—iráni közös közleményt adtak ki. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke indiai és iráni látogatásáról visszatérőben a különrepülőgép fedélzetén tartózkodó újságírók kérdé­seire válaszolva a többi kö­zött elmondotta, hogy a leg­mélyebb benyomása az volt. hogy mindenütt nagy meg becsüléssel fogadták a szocia­lista Magyarország képvise­lőjét. — Tudom, hogy ez nem személynek, hanem annak a politikának, annak a munka ­nak szól, amelyet folytatunk, amelyet a magyar nép végez ás amely az utóbbi években fokozott megbecsülést vívott ki hazánknak a világban. — Ütünk, személyes talál­kozásaink sikere arra indí­tott, hogy hasonló találkozá­sokra alkalmat teremtsünk a jövőben is. Ezért,meghívtam Magyarországra India elnö­két feleségével és Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szonyt, valamint Mohammad Reza Pahlavi iráni sahot és feleségét, továbbá Hoveida miniszterelnököt. Örömömre szolgál, hogy a meghívásokat mindannyian szívesen elfo­gadták. Miért mondott Se Cabot Lodge? Henry Cabot Lodge nagy­követnek. a Vietnammal fog­lalkozó párizsi tárgyalásokon neszt vevő amerikai küldött­ség vezetőjének és helyette­sének, Walsh-nek a lemon­dását kommentálva, a pén­teki francia lapok találgat­ják, milyen következménye lehet ennek a tárgyalások to­vábbi menetére. A Combat szerint három feltételezés lehetséges. Az első, hogy Cabot Lodge le­mondólevele szövegének „sze­mélyi” oka van. Ezt a feltéte­lezést — írja a lap — azonban azonnal el kell vetni Walsh egyidejű lemondása követ­keztében. A második már sokkal valószínűbb feltétele­zés szerint a Fehér Háznak az a szándéka, hogy mester­ségesen „álomba ringassa” a párizsi konferenciát oly mó­don, hogy egy időn keresz­tül megfelelő magas rangú vezető nélkül hagyja a tár­gyalásokon részt vevő ame­rikai küldöttséget. Van egy harmadik feltételezés is — írja a lap. Eszerint Cabot Lodge és Walsh azért vonul vissza, hogy átengedje he­gyét egy új csapatnak, amely egészen új alapokon foly­tathatná a tárgyalásokat. Tabouis asszony szerint a üaris Jour-ban némi re­ményt kelthet, hogy a pári­zsi tárgyalásokat elhagyja az a Cabot Lodge, aki éveken át az Egyesült Államok kép­viselője volt Saigonban és személyesen vállalt kötele­zettségei számos dél-vietna­mi személyiséggel szemben és különösen makacsul elle­nezte a Thieu—Ky-csoport leváltását. A l’Humanité vezérclkké- ! kora Yves Moreau megálla­pítja, hegy Cabot Lodge és helyettese, Walsh lemondása ős amerikai tehetetlenség újabb bizonyítóka. A cikkíró azonban attól tart, ez a le­mondás ürügyet ad Nixon- xisk, hogy mellékvágányra terelje azokat a tárgyaláso­kat, amelyeken minden elő­rehaladást eddig is ő akadá­lyozott meg.. A Népművelés ankéíja a népművelésről A 20 esztendős művelődési otthon- és könyvtári hálózat jubileumi emlékünnepségeinek sorában rendezték meg no­vember 21-én Miskolcon, a szakszervezetek megyei székha­zának klubjában a Népművelés című szakmai folyóirat szer­kesztőségi ankétjét. A tanácskozáson Borsod megye járási, városi és megyei népművelési irányító dolgozói vettek részt. Eljött a tanácskozásra dr. Vonsik Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának helyettes vezetője. Madarász György, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának ve­zetője, valamint ott volt dr. Ibos Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatársa, a Népművelés volt főszer­kesztője és Acs Ferencné, a jelenlegi főszerkesztő. A tanácskozást Kiss Béla. az SZMT titkára vezette be, és megnyitójában a társadalmi háttér változásairól, mint a népművelési munka új, korszerűbb feladatainak meghatáro­zóiról szólt. A korszerű népművelésről dr. Vonsik Gyula tar­tott előadást. Bevezetőjében arról beszelt dr. Vonsik Gyula, hogy a rendkívül sokrétű művelődé­si munkában nehéz szervezeti egységről beszélnünk, he­lyette inkább az egyformán gondolkodó emberek sokasá­gát kell megteremteni. Ennek a munkának egyik nagyon fontos segítőeszköze a Nép­művelés című folyóirat, amely módszertani segítést, tájékoz­tatást nyújt, és elsőrendű fel­adata, hogy a művelődés egy­forma tartalmú fogalmi rend­szerének kialakításában ad­jon támogatást. A későbbiekben dr. Von- sik Gyula vitába szállt, azzal a nézettel, amely a népmű­velés meghatározást tartja helyesnek. Szerinte inkább művelődési feladatról lehet szó, s ebbe minden beletar­tozik, beleértve a tömegkom­munikációt, könyvtári mun­kát, egyebeket, ami csak az ■iskolán kívüli műveltségszer­zés eszköze lehet. A művelő­dési házak és művelődési in­tézmények feladata koordi­nálni ezt a sokirányú mű- velwögszörzhsi munkát. El­mondta, hogy a gondolkodást kell egymáshoz hasonlóvá, egyformává tenni, tartalmilag kell egy etért énünk a külön­böző művelődési lehetőségek, műveltségi ágazatok között, ennek alapján sokszínűén dolgozni a művelődés irányí­tásában. A művelődést korábban mint a kulturális értékek egyik fajta rendszerét fogtuk fel. Számba vettük, mennyit olvasnak az emberek, meny­nyit járnak színházba, mozi­ba, statisztikai és szociológiai Két és fél milliard forint őrzői Napirenden a UK munkája ülést tartott a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöksége Nem túl régi, de minden­féleképpen hasznos gyakor­lat, hogy a HVDSZ elnöksé­ge mindig annál az intéz­ménynél, vállalatnál tartja elnökségi ülését, amelynek munkáját értékeli. így került sor tegnap, november 21-én, pénteken délelőtt a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat Dózsa György utcai központjában a legutóbbi elnökségi ülésére. Ezen részt vett többek között Pölcz Kálmán, a HVDSZ köz­ponti vezetőségének képvise­lője, dr. Balogh András, az SZMT titkára. Molnár János, a HVDSZ megyei titkára, Gállá Ferenc, a HVDSZ me­gyei elnöke, Iglói Gyula, a városi tanács építési és köz­lekedési osztályának vezetője és Kovácsik Jenő, a MIK igazgatója. Az elnökség tagjai közül többen is hangsúlyozták: fon­tos és időszerű volt elnökségi ülésen foglalkozni a vállalat eredményeivel, gondjaival' és problémáival, hiszen közér­dekű kérdésről van szó. Az ingatlankezelő vállalat tevé­kenysége valóban a városnak szinte valamennyi lakóját érinti. Két és fél milliárd fo­rint értékű közvagyont őriz a vállalat. Ám, ezzel nem állnak arányban lehetőségei. Felújításra, karbantartásra és különböző berendezések pót­látásra, például az idén csak 48 millió 200 ezer forint állt rendelkezésre. Ez az összeg a korábbi években még ennél is kevesebb volt, amelynek kö­vetkeztében nem tudták el­látni a szükséges karbantar­tási és felújítási munkákat, így az épületek állaga egyre romlott. Ezt a folyamatot mind a mai napig sem tud­ták megállítani, a jelek sze­rint a közeljövőben sem lesz­nek rá képesek. Némiképp ja­vított a helyzeten, hogy az el­múlt évtől már saját részle­gük is foglalkozik lakóház- felújítással. Ez igy lényege­sen olcsóbb, mint idegen ki­vitelezővel. Ahhoz azonban, hogy ezt a tevékenységet fo­kozni tudják, jelentős gépe­sítésre, tehát fejlesztésre van szükség, amelyhez azonban nem áll rendelkezésükre kel­lő anyagi erő. Az évi 15—20 ezer igény- bejelentés kielégítését nehe­zíti, hogy a vállalat dolgozói­nak bérszínvonala, valamint az anyagi ösztönzés lehetősé­gei messze elmaradnak más. építőipari tevékenységet foly­tató vállalatokhoz képest. Ugyanakkor megoldatlan — miként országosan is — a házfelügyelők helyzete. A 404 házfelügyelő közül 172 már korát és egészségi állapotál tekintve is nyugdíjjogosult Ám új házfelügyelőket talál­ni szinte lehetetlen. Egyíelő1 az alacsony bérezés, másfelől a mostoha lakásviszonyok miatt. Miskolcon 80 ház- felügyelő lakik pince-, illetve minőségileg rossz lakásban. Az elnökségi ülés második napirendi pontjaként a szo­cialista brigádok ITT. megyei és TI. országos vetélkedőjének előkészítése szerepelt. adatokkal mértünk, azonban a korszerű népművelés kér­déseire ez a módszer már nem adhat választ. Válaszolt az előadó arra a kérdésre is, mi értendő korszerűbb mű­velődési munkán, s így szólt a műveltség szociológiai sze­repéről, az ember tevékeny­ségének és a műveltség­anyagnak szembesítéséről. Véleménye szerint a korsze­Dr. Vonsik Gyula előadását^ tartja. i-őségét, a művelődési munka korszerűségét csak ezen az úton közelíthetjük meg, ha a müveltséganyagot minden­kor szembesítjük az ember társadalmi-gyakorlati tevé­kenységével. mert a művelt­ség nemcsak a tudásanyag felhalmozását, jelenti, hanem ennek az anyagnak társadal­mi felhasználását is, s ezért ez a megközelítés a korsze­rűbb, emberibb és valóságo­sabb. Nagy figyelmet szentelt előadásában a munka és a művelődés kapcsolataim!;. Mivel az ember etsósorbas* termelő lény és csak azt kö­vetően fogyasztó, szórakozó stb., a termelésnek, tehát a munkának nagy szerepet kell kapnia a művelődés körülha­tárolásánál is. A művelődést, arányaiban kell megváltoztat­ni és ezen a tevékenységen belül a munkával legalább annyit kívánatos foglalkozni, mint a korábbi felfogás sze­rint az ízlésneveléssel és egyebekkel. Ez azért is szük­séges. mondotta dr. Vonsik Gyula, mert az emberiség történelmére, mint folyamat­ra, napjainkban rányomja bé­lyegét a. technikai haladás, így a művelődési értékrend csúcsára a tudomány kerül. A későbbiekben azt fejte-: gette, mitől lesz az ember szocialista, mitől lesz sokol­dalúan képzett, mitől lesz korszerű. Kifejtette azt a vé­leményt, hogy napjaink, fő­leg pedig a jövő emberének nem mindenhez kell értenie, hanem szakemberek kelle­nek, és mindenki ahkoz ért­sen, amit csinál. Nehéz el­képzelni a jövőben az egész, társadalomra nézve kötelező erejű általános műveltség fogalmát. Mindenki a szak­májához értsen, és mindenki magas szinten értsen ahhoz, mert mint egyén, sohasem tükrözheti vissza a társada­lom egészének kultúráját. És mivel a társadalomban » munkamegosztás adott, a kultúrával kapcsolatba ke­rülés is e megosztás szerint történik. Végezetül a korsze­rűségnek, " mint műveltség­ideálnak fogalmát fejtegette, és a természetes változásokra. történő érzékeny reagálásai szükségességéről szólott. Be­fejezésül visszatért a Népmű­velés című folyóirathoz, amely, véleménye szerint: még további segítséget adhat a korszerű művelődés kerete­sének feltárásához. Az előadást követő rövid vitában felszólalt többek kö­zött dr. Ibos Ferenc is. Az ankét záróakkordjaként Gti- lyás István, a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője kiosztotta a 20 éves jubileummal kapcsolatos pá­lyázat dijait. Az első díjat dr. Deák Gábor, a két máso­dik díjat Remenyik Jenő és dr. Zádor Tibor, a harmadik díjat Szebení Győző nyerte. A népművelési emlékűn-' nepség-sorozat november 24-én. hétfőn délelőtt 10 óra­kor folytatódik az SZMT klubjában, a népművelési szakon végzettek találkozó­jával, tbm) Az ankét részvevőinek egy csoportja, (Fotó: Szabadost} Bunkó szíaniolban (2. oldal) Kategóriák nélkül CS, oldal: Pénz nélkül jelentős haszon (5. oldal) A tárgyaié teremből­HZ, oldali

Next

/
Oldalképek
Tartalom