Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

Csütörtök, 1969. no». 20. % * ES7AK-MAG YARORSZAG 5 2 Saját vállalkozősban Ajtógyárat épít a BVK Szekszárdim Épül a kötélpálya A Jánoshegy oldalában épöl a kötélpálya. A földmunkákat és a betonozást el végeztéit, rövidesen hozzálátnak a vasszerkezetek beemeléséhez. Á kapacitás: évi 60 ezer darab Az üzem területe 2 ezer négyzetméter Mikor kezdődik a termelés? A kötélpálya nyomvonala. I A néni és a citromfa Minduddig égy fia szóval sem beszéltek a BVK-ban arról az országos jelentősé­gű vállalkozásról, amíg jogi­lag is minden el nem ren­deződött. Arról van szó ugyanis, hogy a vállalat sa­ját vállalkozásban egy 300 embert foglalkoztató gyárat épít az ország egy másik csücskében, Szekszárdon. önkéntelenül adódik a kérdés: mi indokolta, hogy egy nehézvegyipari üzem ilyen nagy távolságban ek­kora Vállalkozásba kezd? Körtvélyes István műszaki igazgató-helyettes erre , azt mondja, hogy a népgazdasá­gi és vállalati érdek egyaránt a Szekszardra való telepítést indokolta. Magyarázatként nyomban hozzáfűzi: — Több vidéki lehető­ség került szóba, Ka­zincbarcika térségére is gondoltak, végül is Szck- szárd mellett döntöttek. Mind a Borsodi Vegyi- kombinát, mind Szck- szárd érdekel is, szeren­csésen egybeestek. Miről is van tulajdonkép­pen szó? Az üzem létesítéséhez aránylag nagy terület szük­séges. A tervek szerint S ezer négyzetméternyi tcrülct­A napokban Budapesten azok a fiatal értelmiségiek: mezőgazdasági mérnökök, ál­latorvosok, technikusok, ag- ronómusok találkoztak, akik az idén helyezkedtek el a mezőgazdaságban. Az érte­kezleten dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese figyelemre méltó adatokkal illusztrálta a mezőgazdasági termelés idei fejlődését. Eszerint: mezőgazdaságiink az év végéig eléri, sőt túl is szárnyalja azokat a célo­kat, melyeket csak a har­madik ötéves terv utolsó r évének, líi70-nck végére irányozlak elő. Évente átlagosan 2,5—3 szá­zalékos termelésnövekedést terveztek, ezzel szemben a négyévi átlag 4,5 százalék. Különösen jól dolgoztak a mezőgazdasági nagyüzemek az idén: előzetes számítások szerint a termelésnövekedés 1969-ben eléri az 5,5 százalé­kot. Az élelmiszeripar terme­lése — a tervezettnek megfelelően — az idén 4 —5 százalékkal lett na­gyobb, s az elmúlt éveli átlaga is hasonló teljesítményt mutat, Tapasztalhattuk, hogy az élelmiszeripar árukínálata két év alatt tovább javult. 250—300 új terméket vezet­tek be és a minőség ellen is kevesebb a kifogás. Az árak­kal kapcsolatban a miniszter- helyettes kiemelte, hogy a feldolgozott élelmiszer- ipari termékek árszínvo­nala az 1969. január 1- ilicz képest nem emelke­dett, sőt a felmérések néhány tizedes árszínvo­nal-csökkenésről tanús­kodnak. Kivételt kópé* a zöldsőg- Syümölcs, mert ezen a téren romlott a helyzet. A tavalyi kedvezőtlen időjárás és az idei kései kitavaszodás miatt ezek ára némileg emelkedett. Erről azonban nemcsak az időjárás tehet. A jövőben változtatni kell a zöldség-gyümölcs re telepítik az új gyá­rat. Az anyavállalat szomszéd­ságában és környékén szűki- ben vannak a területnek, nincs lehetőség nagyobb lé­legzetű terjeszkedéshez. A még rendelkezésig álló nagy, szabad területeket tartalékol­ja a vállalat olyan létesít­mények számára, amelyek szervesen kapcsolódnak majd a jelenlegi technológiákhoz. Amellett itthon na tértiét is nagyon drága. Négyszög­ölenként kereken 20 forint, ugyanakkor Szekszárdon mindössze 4 forintot kérnek. Egy másik. Igen lényeges indok a .távoli gyártelepítés­re, a munkaerő biztosítása. Tudvalévőén Kazincbarci­kán nagy a munkaerő­hiány annak ellenére, hogy az utóbbi egy esztendőben csak a BVK létszáma mint­egy ezerrel nőtt. Az új üzem építése — s később, amikor majd termel is —, komoly szakmunkásgárdát követel. Szekszárdon és környékén viszont nincs hiány munka­erőben, a szükséges létszám szinte máris rendelkezésre áll. Az ajtógyár építése már megkezdődött és 1970 köze­pére el is készül, ami azt jelenti, hogy a harmadik negyedévben hozzákezdhet­nek a technológiai szerelés­hez, s az év második felé­felvásárlás egész szerke­zetén és az értékesítést gazdaságosabbá kell ten­ni. A negyedik ötéves terv célkitűzései között szerepel, hogy a jó ellátás érdekében továbbra is fejleszteni kell a tartósítóipart, ezen belül is megoldást kell keresni a zöld­ség-gyümölcs tárolásának megjavítására, a jelentős le­maradásban levő sütőipar fejlesztésére, valamint a tej- és a húsipar korszerűsítésé­re. Tulajdonképpen nem csú­nya ez a kis zsebóra. Dupla fedél, római számok, a ko­pottsága is inkább antik jel­leget biztosit, mint szegényes­séget, ha az ember meg­nyomja a felhúzóját, elegán­san kipattan a fedél, szóval határozottan szép. Kár, hogy megállt. De hát azért van­nak az órások! Majd meg­csinálják, rendbehozzák! Ma már ez igazán nem gond. Ma már az Apollo űrhajót is rendbehozták! Nyilván itt, a miskolci Kos­suth utcai elegáns, modern, korszerű síb. órajavitóban érdemes megcsináltatni, amelynek csillogó üvegabla­kai mögé még belépni is csal: kellő tisztelettel mer az em­ber. Vajon mit szólnak majd ehhez a felpattanó fedelű, római számos, kedves kis jó. szághoz? Az üvegablak mögötti hölgy elveszi, felnyitja, egy távcsövei belenéz, egy /éni/es szerszámmal belenyúl, be­csukja, visszaadja. Semmit nem szól. Minek is fölösle­gesen beszélni? A kérdő te­kintetre — abszolúte? — ta- gadólag megrázza fejét, és az óra már kinn is van, az üveg­ben a termeléshez. Ha Bár­ói kára települt volna az üzem, altkor a jövő év tava­szánál előbb nem kezdhet- j ték volna meg az építkezést. ! Az adott helyzetből követ- kezóen mindenképpen egy j évvel korábban kezdődhet a termelőmunka, ami válla­lati, és népgazdasági szem­pontból nem közömbös. A gyárral párhuzamosan hozzákezdtek az 500 sze­mélyt befogadó öltöző és fürdő, valamint a kü­lönféle szolgáltatásokat jelentő objektumok épí­téséhez is. Az sem mellékes szempont, hogy a termékek értékesíté­se, felhasználása, hogyan, milyen úton-módon történik majd. , Az új üzem — a BVK ál­tal gyártott —, műanyagból készült ajtókat, nyílászáró szerkezeteket gyárt majd — évente 60 ezer darabot —, amelyek iránt mind nagyobb az érdeklődés. Erre vonatko­zóan érdemes idézni a Tolna megyei Napló egyik cikké­ből, amelyben ez olvasható: — A hazai építőipar még nem ismeri a műanyag nyí­lászáró szerkezeteket, ezek külföldön is az utóbbi évek­ben kezdtek elterjedni. Az ajtó például különféle színű, áttetsző elemekkel tölthető ki üveg helyett, beépített biztonsági zára, s „kilincs­gombja” van, súlya fele a hagyományos ajtóénak és az ára sem lesz magasabb. Az építőipari szakemberek, akik látták a mintakollek­ciót, egyöntetűen úgy véle­kednek, hogy az újdonság­nak nagy sikere lesz. A gyár­tás bevezetése jelentős nép- gazdasági haszonnal is jár, hiszen a következő ötéves terv lakásépítési programjá­hoz növelni kell az ajtók, ablakok gyártását, ehhez pedig importfenyőanyagra lenne szükség. Ezt hazai gyártású műanyaggal lehet helyettesíteni. Az építkezés gyors ütem­ben halad. A BVK a tech­nológiai berendezések meg­vásárlására már benyújtotta hitelkérelmét, amit bankkö­rökben is nagy megértéssel fogadtak, hiszen az ajtógyár felépítése jelentős iparpoliti­kai kérdés is. (tóth) ablakon innen. Ha nem, hát nem. Lábujjhegyen, óvatosan kiosonok a korszerű, modern óra javító csarnokból... és hát mi is legyen most ezzel a különben kedves kis jó­szággal? Lehetne azért szebb is ez az óra. Bizony eléggé kopot­tas, régimódi a felpattanó fe­delével, római számaival. Legjobb lenne odaadni vala­kinek. Vagy óvatosan be­csúsztatni a csatornanyílá­son. Nem jó ez már semmi­re. Ugye, ebben a szép, kor­szerű, és nyitván minden igényt kielégítő csarnokban még szóra sem méltatták. Nyilván miatta a gazdáját sem. Mert amilyen az óra, olyan a gazdája. Hej, nagy istenverés egy ilyen fclpatta- nós fedelű nyavalya! — Jó napot, mester úr! Az ősz hajit mester a vá­rosi tanács mellett található, egy szűk sufniban. — Ezt az... izét hoztam volna ... ha ... — Egen, egen ... Álljon csak arrább fiam, elfogja a világosságot! Micsoda középkor ez itt az iménti, korszerű, csillogó csarnokhoz képesti De. hát A /iáz vako'ala csak télen kopott. Nyáron is kopott, de akkor senki sem látja. Akkor ez a parányi kis viskó a legszebb ház a kül­városban. Halványkék és fe­hér hajnalkák milliói borít­ják be reggelenként. Estén­ként békák telepszenek az indák közé. A néni nem ha­ragszik a békákra. Segítsé­gére vannak a kertben. A hajnalkákat a néni ki­sajátította magának. Nem hagyja, hogy másoknak jus­sanak az első percek: ő, csak ő egyedül akarja látni, ami­kor kinyílnak. Tavasztól őszig hajnalban kel. Mun­kája bőven akad. A kert­ben sokkal több növényt ter­mel, mint amennyire szüksé­ge van a családnak. Nekik, kettejüknek az urával nem kell 3 ágy ás (sárgarépa, 5 ágyás paradicsom. A néni a piacra termel. Okosan ülteti be a kis kertet. Már ősszel eltervezi, mit hova. Soha nem ültet egyfajta növényt két éven keresztül ugyan­arra a helyre. A növény sze­reti a változatosságot — ezt vallja. A hajnali buszon mindenki ismeri már. A kalauz sem hákliskodik a kosarak miatt gyarló az ember. Ahelyett, hogy legalább magával vin­né annak az iménti csarnok­nak eleganciáját, tiszteletet parancsoló némaságát, szó­val ahelyett képes bebújni egy sufniba, pedig már csu­pán ezzel a világosságot is elveszi. — Tessék? Mit tetszett mondani, mester úr? — Mondom, ismerem én ezt az órát, erős, régi óra, csak hát maga ezt leejtette. — Nem ejtettem le, ha­nem ... — De leejtettél — Hát... — No, ugye. Csak őszintén be kell ismerni. Nincs kü­lönben nagy baj. csak elfer­dült a tengelye. Majd én te­szek bele egy másikat, kitisz­títom, elmegy ez tíz évig is! Nyolcvanhat forint, előre tet­szik fizetni. Kezébe veszi a kedves kis órát, melynek elegánsan pat­tan a fedele, szép, római szá­mok tűnnek elő. Szép kis óra ez, hiába! Ha egyszer vélet­lenül beesne a lefolyónyílás­ba, érdemes lenne érte fel­szedetni a* egész csatornát. I Priska Tibor I Pedig az a busz mindig zsúfolt. Munkásjárat. Egy­szer egy kosár kiszakította az egyik utas nylonharisnyáját. A felháborodásra a néni egykedvűen közölte, hogy ő is munkába igyekszik. Hi­szen láthatják, uborka van a kosarakban. Nem is akár­milyen fajta. Apró, tömött húsú. Egy másik utasnak meg is ígérte, hogy ad a magjából. Nyár végén adott is. A néni szereti a növé­nyeket. Az anyja is szerette. Gyerekkora óta sok növény veszi körül. Ez most jó a piac miatt. Kiegészül a nyugdíj, nem is veszik ész­re. hogy az ura már nyug­díjas. A lakásban is sok a növény. Többnyire virágok. hsv citromfát “ szere­tett volna már, de sokáig nem sikerült. Ezzel az egy növénnyel évekig nem volt szerencséje. A legtöbbször ki sem kelt a mag. Kétszer el- satnyult a kis hajtás. Aztán egyszer csak minden sike­rült. A csírából hajtás, a haj­tásból ágacska, abból pedig fa lett. Még termést is ho­zott. A idcsi citromokat minden évben az unokájának adta. Hat éven keresztül Szilárd kapu a fa zöldes­sárga gyümölcseit. Akkor is, amikor hazajött Pestről, s háut fordítva a család kí­vánságának, eldöntötte, hogy nem lesz pap. Pedig egy vi­lág omlott össze a nagyany­jában. az anyjában is. Még az apja volt a legmegér- tőbb. Aztán behívták kato­nának. A néni egyik reggel autó­buszra szállt — a citromfá­val. Ezúttal semmi mást Nagy érdeklődéssel várt kísérletsorozat kezdődött az idén a borsodi szénnel. A győri gázgyárat kérték fel nagyobb mennyiségű barna­szén kokszosítására, amelyet jövő januárban a Lenin Ko­hászati Művekben próbálnak ki. Ha beválik, lehetőség A nagy múltú Hollóházi Porcelángyár felszabadulás utáni fejlődését. bemutató iparművészeti kiállítás nyí­lik meg november 30-án, va­sárnap délelőtt Sátoraljaúj­helyen, a Kossuth Lajos Mű­velődési Központban. Közis­mert finom vonalú porcelán étkészletein, kávés- és teás­nem vitt magával, pedig lett volna mit. A japán pa­radicsom csemegének számít ilyenkor, ősszel már a pia­con. Nem a szokott helyére ment. Kicsit arrébb, oda, ahol s virágokat szokták áruim. Fogalma sem volt mennyit ér a citromfa. A vé­letlenre bízott mindent. — Hát maga? — lépett hozzá a régi standszomszéd ­ja. — Holnap lesz az esküvő­je Szilárdnak. Oda jönnek lakni hozzánk. Muszáj elad­nom, mert kicsi a hely. Maga is meglepődött, hogy nem sajnálja mór a fát. Pe­dig reggel, majdhogynem sírt, amikor elemelte a he­lyéről. Inkább valami ür.- nepfélét érzett most. Holnap lesz az unokája esküvője. Csak boldogok legyenek — gondolU. A kislány helyes, jó szakmája van. Kár. hogy Szilárd is nem tanult va­lami szakmát. Akkor most könnyebben megkereshetné a kenyerét Mire jó az a pan­nonhalmi érettségi, meg az a három év abból a teológiá­ból? Semmire. Talán még azt Is megérem, hogy déd­anya leszek? Az jó lenne. Ha Szilárdka pap lett volna, én soha nem lennék dédanya. Elmosolyodott. lís akkor megállt előtte a vevő. Az ő citrom­fájának a vevője. Az ő cit­romfájáért jött. De nem ha­ragudott ezért arra a nőre. Hiszen kell a hely a lakás­ban a fiataloknak. Csak annyit mondott neki, hogy vigyázzon rá nagyon, mert kényes. t Lévay Györgyi nyílik a borsodi alapanyag­ból készítendő koksz gyártá­sára. Ugyancsak elkészült már a berentei aprószénből a bor­sodi brikett, amelyet bitu­mennel kevertek. A kísérlet sikerrel járt: a borsodi bri­kett csaknem ötezer kalóriád készletein, figurális kompo­zícióin kívül a gyár bemu­tatja legújabb készítményeit, melyeknek formáiban és dí­szítéseiben szépen érvénye­sülnek a környék népi ere­detű kerámia hagyományai. Az érdeklődéssel várt ki­állítást december 10-ig te­kinthetik meg a látogatók. A sütőipar lemaradt lovai fejlesztik a íarlosíióipari METAMORFÓZIS Borsodi brikcfl, borsodi koksz Hollóháza 25 éve i V

Next

/
Oldalképek
Tartalom