Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

ÉS7AK MAGVAPOP57ÄG 2 CsfltSrfS*', 19Ä9, nov- 20. Séta a Holdon (folytatás az 1. oldalról) megkezdheti az előkészüle­teket az űrsétához. A két űr­hajós, aki eddig az időpontig már négy és fél órát töltött a Hold felszínén a hermetiku­san lezárt kabinban, meg-, kezdte a kabin nyornástala- nítását, majd 35 perccel az eredetileg kitűzött határidő után, vagyis magyarországi A SZŐ VOSZ elnökhelyettese Miskolcon Tegnap, november 19-én, szerdán — a Magyar Köz- gazdasági Társaság Borsod megyei csoportjának meghí­vására — Miskolcra látoga­tott dr. Kovács Sándor, a Szövetkezetek Országos Szö­vetségének elnökhelyettese. A SZÖVOSZ elnökhelyettese délelőtt a Magyar Nemzeti Bank miskolci igazgatóságá­nak székhazában a megye párt- és tanácsi vezetőivel ta­lálkozott A megye problé­máiról folyó baráti eszmecse­rét Vaskó Mihály, a Borsod megyei Pártbizottság titkára vezette. Déjútán dr. Kovács Sándor előadást tartott a megyei bankigazgatóság tanácstermé­ben, a megyei szövetkezeti vezetők, közgazdasági szak­emberek részére. Elmondotta, hogy a párt álláspontja szerint a szövet­kezetek nem valamiféle át­meneti formát jelentenek, hanem perspektivikusan is szocialista intézmények és minden tekintetben egyen­rangúak az állami vállalatok­kal. A szövetkezeti és az ál­lami vállalatokat — megkü­lönböztetés nélkül — párhu­zamosan kell fejleszteni. Ezt követően a szövetkeze­tek és a megyei és országos szintű szövetkezeti szövetsé­gek kapcsolatairól beszélt az előadó. F. T. Vizsgálati fogságban a rendőrgyilkos Mint a sajtó «rról koráb­ban hírt adott, Sági István és Berényi Sándor többszö­rösen büntetett előéletű sze­mélyek október 24-né Balota- szállás határában lopott va­dászfegyverrel halálosan megsebesítették: Börcsök András rendőr törzsőrmes­tert Berényi Sándort, aki a rendőrt lelőtte, a helyszínen elfogták. Sági István azon­ban elmenekült A nyolc évet börtönben töltött Sági István kézre kerítésére a rendőrség nagy apparátussal indította meg a nyomozást,, s ehhez a lakosság segítségét is kérte. Több bejelentés érkezett, amelyekből arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy Sági ille­gálisan Romániába szökött A Belügyminisztérium fel­kérte a Román Szocialista Köztársaság belügyminiszté­riumát: ha a körözött bűnö­ző román területre jutna, el­fogására a szükséges intéz­kedéseket tegyék meg. A ro­mán szervek Ságit elfogták, s átadták a magyar ható­ságnak. A rendőrség előze­tes letartóztatásba helyezte Sági Istvánt aki a vizsgálat eddigi megállapítása szerint 30 rendbeli bűncselekményt követett eL Rablás, betöréses lopás, szemérem elleni erő­szak, lőfegyverrel való w-z- szüélés, jogtalan gépkocsi­használat szerepel többek között bűnlajstromán. Sági István és társai: Berényi Sándor, Szabó Bálint, S. La­jos, valamint Sági Zsuzsanna ügyében a rizsgálatot a rendőrség folytatja, mert ala­posan gyanúsíthatok más bűncselekmények elköveté­sével ia. idő szerint 12 óra S3 perc­kor Conrad megkezdte le­ereszkedését a Hold felszíne fölé mintegy 3 méter ma­gasba emelkedő, lábakon ál­ló holdkomp létráján. Az égitest felszínére 12 óra 45 perckor lépett. A harmadik holdat járó embert, Conradot fél óra múlva társa, Bean is követ­te. A kél űrhajós a szerdai napon az első holdséta alkalmával körülbelül három észtéi órát tölt a holdkomp' kabinján kí­vül. Csütörtökön, magyar idő sze­rint a hajnali órákban kerül majd sor a második kinn- tartózkodásukra. Az első há­rom és fél órát azzal töltik, hogy talajmintákat gyűjte­nek. A csütörtöki' űrséta fel­adata felkeresni az 1987 áp­rilisában a Holdra küldött Surveyor—3 amerikai hold­szondát, amely valamivel több mint 200 méterre, lá­tótávolságban van a hold­komp tartózkodása helyétől. A két űrhajós első megfi­gyelései közül a legfontosabb Conrad jelentése, amely sze­rint látja a Surveyor űrállo­mást. A Hold felszínét borító porréteg a leszállás he­lyénél puhábbnak bizo­nyult, mint az első hold­sétánál és csizmájuk mé­lyebben süllyed bele. Conrad és Bean is megfi­gyelte a felszínen az apró, üvegszerű golyócskákat. A két űrhajós holdsétája bővelkedett érdekességekben Miközben egy nagyobb krá­ter felé haladtak, egy „friss” kráterre bukkantak. Fény- képfelvételeket készítettek róla, majd kőzetmintákat vettek. Később a nagyobbik, mintegy 330 méteres átmé­rőjű kráter szélén gyűjtöt­tek kőzeteket, és ezeket gon­dosan katalogizálták. A földi ellenőrző központ többszöri utasítására Conrad és Bean 1# őre előtt 10 perc­cel indult a holdkomp felé. A 400 méteres utat fut­va tették meg, és eköz­ben Conrad megállapí­totta, hogy egyáltalán nem érzi magát fáradt­nak. Kijelentette: úgy érzi, hogy a Holdon egész nap futni tudna. Űjabb találkozó Helsinki központjában, a Kaivohuone luxusszállóban szerdán újabb, nem hivatalos eszmecserére került sor a szovjet és az amerikai kül­döttség tagjai között, annak a fogadásnak keretében, ame­lyet a Szovjetunió és az Egye­sült Államok helsinki nagy­követe közösen adott. KISZ küldöttértekezlet az egyetemen Tegnap, november 19-én, szerdán a Nehézipari Műszá­léi EgyetemE/2-es kollégiumá­ban megtartotta küldöttérte­kezletét az egyetemi KISZ- szervezet. Az értekezleten részt vett Moldován Gyula, a Sziliéi munkaközösségi tanácskozás A mezőkövesdi járási nő­tanács november Í9-én tar­totta a járási művelődési házban az általános iskolai, óvodai, bölcsődei szülői mun­kaközösségi elnökök, vala­mint a gimnáziumi és az ipari tanulói iskolai osztályok elnökei tanácskozását. Kovács Józsefnénak, a já­rási nőtanács titkárának megnyitója után Sebestyén Károly, a járási tanács vb művelődési osztályvezető­je tartott vitaindító előadást. Berecz Bertalan, járási gyám­ügyi előadó a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről és feladatairól szólt, majd Kristóf Mihály, a járási ta­nács munkaügyi előadója is­mertette az új szakmunkás törvényből eredő feladatokat. Makó József Miskolci városi Pártbizottság titkára, dr. Mikita Ferenc, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Szűcs Istvánná, a KISZ KB képviselője ép Dudla József, a megyei KISZ-vb első titkára. A tanácskozást dr. Nagy Aladár egyetemi adjunktus nyitotta meg, majd Gémes Károly gépészmérnök, az egyetemi KISZ vb titkára be­számolt az egyetemi KISZ- szervezetek. eddigi munkájá­ról. A vitában felszólalt Li­zák József egyetemi adjunk­tus, az egyetemi pártbizott­ság titkára is. Az újjáválasztott KISZ- bizottság az értekezlet után megtartotta első ülését. Úttörők napja Sá tora Ij a új helyen (Tudósítónktól.) A közelmúltban a sátor­aljaújhelyi Vöröskereszt vá­rosi szervezete és a szakszö­vetkezetek és a városi tanács az eltartott öregek részére Gépkocsit nyertek Ax Országos Takarék pénz­tár szerdán az I. kér. műve­lődési házban tartotta a gép­kocsi nyereménybetétköny­vek 34. sorsolását. A húzá­son a július 31-ig váltott és október 31-ésn még érvény­ben volt 10 ezer és 5 ezer forintos nyereménybetét­könyveik vettek részt 10 000 forintos összegű be­tétkönyvek: 4 542814 Renault R—4 4 546964 Renault It—i 4 547710 Renault R—4 4 550742 Fiat 500 Lim. 4 552338 Zastava 750 4 560873 Trabant Lim, 4 568201 Wartburg Lim. ünnepséget rendezett Az ün­nepségen 60 nyugalomba vo­nult öreget ünnepeltek. Az úttörők színvonalas műsorral kedveskedtek. A társadalmi gondoskodás és a bőséges el­látás jókedvet váltott ki a részvevők között Az úttörők lakásukon felke­resték azokat az öregeket is. akik az ünnepségen betegsé­gük miatt nem jelenhettek meg. Király Bertalanná a Vörös- kereszt városi titkára támo­gatásával, nagy lelkesedéssel már megkezdték a következő ünnepség megszervezését, A szervezet a jövőben rendsze­ressé teszi a hasonló össze­jöveteleket. Takács Imre 016689 018341 021409 022279 022329 023568 5000 forint könyvek: Renault R—10 Fiat 500 Iám. Renault R—4 Fiat 500 Ltóh. Renault R—4 Renault R—4 összegű betét­506686 510613 516595 532444 538093 542100 Renault R—10 Fiat 500 Lim. Wartburg Lim. Renault R—4 Wartburg Lim. Wartburg Lim. LEHOCZKY ALFRÉD! Hetvenegy nap a háborúból Az út Helsinkibe II. Lemondás az erőszakról 3! A hegyek hősei Október 20-án a 3. Ukrán Front — együttműködve a jugoszláv népi felszabadító hadsereggel — felszabadítot­ta Belgrádot Belgrád újra a független Jugoszlávia fővárosa lehetett. Az angolszász tervekben Jugoszlávia éppen olyan elő­kelő helyet foglalt el, mint a többi balkáni ország. Az ország ügye katonailag megoldottnak volt tekinthető — még ha egy része nem is szabadult fel —, politikailag ezt követően kellett tisztázni az ügyeket. A szovjet álláspont A Szovjetunió Jugoszláviá­hoz való viszonyát és maga­tartását a szeptember 29-én kiadott közlemény határozta meg: „A Vörös Hadsereg csapa­tai, Jugoszlávia Nemzeti Fel­szabadításának Bizottságával egyetértésben, ideiglenesen Jugoszlávia területére lépnek, ahonnan feladatuk végrehaj­tása után kivonulnak. Jugo­szlávia területén, a Vörös Hadsereg csapatainak elhe­lyezési körzeteiben Jugoszlá­via Nemzeti Felszabadítása Bizottságának polgári köz­igazgatása fog működni.” A 3. Ukrán Front politikai csoportfőnöksége a terület felszabadítása előtt felhívást intézett a harcosokhoz: „Lelki és vérrokonunk, Jugoszlávia területére lép­tek ... Elvtársak!.,. Jugoszláviá­ban nagyra tartanak és tisz­telnek benneteket. Az egész jugoszláv nép szeretete és tisztelete vesz körül mint győztes, felszabadító harcoso­kat. Sehol és soha ne feled­jétek, nem azért jöttetek Jugoszláviába, hogy rákény- szerítsétek saját törvényeite­ket és rendeleteiteket, hanem azért, hogy... megsemmisít­sétek a csapásaitok elől me­nekülő hitlerista haramiá­kat ..” A Szovjetunió a Felszaba­dítás! Bizottságot tekintette az egyetlen tényleges erőnek, mely méltó — harcai bizony­ságaként — az ország vezeté­sére. A Tito vezette Felszabadí- tási Bizottságot az angolok sem hagyhatták figyelmen kívül. A Londonban székelő jugoszláv emigrációs kor­mány vezetője — Subaáics — már az év közepétől kapcso­latban állt a népi erők veze­tőivel, hogy közös platformot dolgozhassanak ki. A király nemet mond November 20-a és 23-a kö­zött a Jugoszláv Nemzeti Felszabadítási Bizottság és a Londonban székelő emig­ráns királyi kormány képvi­seletében Tito, illetve Su ba­sics Moszkvában tárgyalt a szovjet kormány képviselői­vel. A Szovjetunió elfogadta alapnak azt a megegyezést, amit Tito és Subaáics novem­ber 1-én kötött. A megegye­zésben leszögezték egy ré- gens-tanács létrehozását, to­vábbá egyesített kormány megalakítását a népi erőkből és az emigrációs kormányból. A kormány miniszterelnöke Subaáics lett volna. A jugoszláv király azonban a régens-tanácsoU és a népi erőket magába foglaló kor­mányt úgy tekintette, mint a háború előtti rendszer meg­változtatását, s elvetette az egyezményt, bizalmatlansá­gát nyilvánította a Subasics- kormánnyal szemben. Annak lemondását követette. A ki­rály így elhatárolta magát mind a népi erőktől, mind a jugoszláv liberális burzsoá­ziától. A király döntése további huzavonát hozott a politikai életbe. Churchill kihasznál­va a király lépését — ami * természetesen nem tudta és!*! akarata ellenére történt ■— levélben sürgeti Sztálint,!}! hogy októberi megállapodá sukhoz híven, szorgalmazza a|J jugoszláv kérdés megoldását" Válaszában Sztálin a meg­egyezést tartja a legfonto­sabbnak a progresszív erők között Így ír Churchillnak: „Megerősítem önnek azt a.] kijelentését, amely szerint a szovjet és brit kormány$ Moszkvában megállapodott arra vonatkozóan, hogy'\ amennyire lehetséges, közös ' politikát fog folytatni Ju­goszlávia irányában. Remé­lem, hogy ön megegyezésre tud majd jutni Tito marsallal és támogatni fogja a közte és*i' Subaáics úr között létrejött egyezményt.” 4* Ebben világosan kifejező-1! dött hogy a Szovjtunió Ju-j goszlávia politikai erőire bíz-3! za a döntést s nem akar ab-J ba beleavatkozni. Az is nyil-T vánvaló hogy Jugoszláviában - az angolok nem tudnak — mint Görögországban — külső nyomást gyakorolni. 1944 végén Jugoszláviában a legdöntőbb noli ti kai — és!j katonai — erőt az ellenállási -i mozgalom jelentette. A poli-í tikal rendezés azonban még i nem tisztázódott. j (Következik: Tokaj felsza-il badulása) £. MÁRCIUS 18-án, 24 órá­val a budapesti felhívás nyil­vánosságra hozatala után a világsajtó a felhívás szöve­génél sokszorosan terjedel­mesebb első visszhang-gyűj­teményt produkált: vezető politikai személyiségek, szer­vezetek és a nemzetközi 'pub­licisztika legkiemelkedőbb alakjai mondottak véleményt a Varsói Szerződés országai nagy jelentőségű kezdemé­nyezéséről. Ha megkísérel­nénk a legjellemzőbb meg­nyilvánulásokat összeállítani, az élre feltétlenül Jean Vin- cent-nak, az AFP francia hírszolgálati iroda tudósító­jának tömör megfogalmazása kerülhetne, Vincent ugyanis ezt a mondatot írta annak idején cikke elejére: ,.A fel­hívás hivatalos szövege élénk figyelmet kelt azért is, mert vezérfonala három szóban foglalható össze: Európa, enyhülés, egymás mellett élés”. Ha valaki figyelmesen ta­nulmányozta a budapesti fel­hívást, azonnal észrevehette, hogy az európai problémák sorában a szocialista» orszá­gok milyen hangsúlyt, he­lyeznek az Odera—Neisse- határ, az NDK és az NSZK közötti határ sérthetetlensé­gének kérdésére, az NDK és az NSZK létének elismerésére és arra. hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak immár be kell látnia, hogy a bukott Hallstein-doktrinának (az úgynevezett egyedüli képvi­seleti igénynek) még a ma­radékát is ki keli iktatni a bonni közgondolkodásból; Nyugat-Berlin különleges stá­tusát pedig félreérthetetlenül el kell ismerni. Éppen ezért jelentőségteljes volt. hogy Willy Brandt, a mostani kancellár — akkor még csak a nagykoalíció külügyminisz­tere — a Magyar Távirati Iroda tudósítójának egy nap­pal a budapesti felhívás nyilvánosságra hozatala után kifejtette a felhívással kap­csolatos véleményét. Brandt akkor a többi között azt mondotta: „Megelégedéssel állapítom meg, hogy a Var­sói Szerződésben részt vevő hatalmak budapesti felhívá­sukban a feszültség enyhí­tésének, a béke biztosításá­nak, s a jószomszédságnalí és a bizalomteljea együttmű­ködésnek európai politikája mellett foglaltak állást”. Most Willy Brandt mái kancellár és éppen a prágai külügyminiszteri tanácsko­zást megelőző napokban kor­mányprogramot. adott. A kor­mányprogramban Brandt az európai biztonsági konferen­ciával kapcsolatban kijelen­tette, hogy az „gondos elő­készítés után fontos szakasz lehet a nagyobb biztonság megteremtéséhez vezető úton» a fegyverek csökkentése mel­lett — a kelet- és nyugat- európai szövetségesek közöt­ti előrehaladásban”. Ezek egyelőre szavak; meg kell várnunk, hogy a kor­mányprogram megvalósítá­sát milyen tettek jelzik: ké­pes-e az SPD—FDP kiskoalí- ció a választási kampány so­rán elhangzott ígéreteinek megfelelően új arculatot ad­ni a bonni politikának és végleg hátat fordítani a hi­degháborús, adenaueri hagya­téknak. A prágai külügyminiszteri tanácskozás első napirendi pontjában az erőszak alkal­mazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő le­mondás szerepel az európai biztonság megteremtése érde­kében. Mit jelent ez a gya­korlatban? NEM KEVESEBBET, mint­hogy a helsinki konfsrer ^án a pozitív állásfoglalások kap­ják meg a tettek aranyfede­zetét is. Saitónvilatkozatok, választási beszédek után nemzetközi jogi érvényű megállapodások szögezzék le: vitás és megoldatlan problé­mák rendezése földrészün­kön ezentúl csak tárgyalóasz­tal mellett történjék. Gárdos Miklós (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom