Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

Csütörtök, T%9„ no». 20. ESZAK-MÄGVÄRORSZÄG 3 önállóság, bátorság, kezdeményesés A mexSttövesdi Báxakaláax T»x eredményei Vannak emberek, elsősor­ban mezőgazdasági vezetők, akik gyakran kételkedve fo­gadják és különböző meg­jegyzésekkel kommentálják mindazt, ami a mezőkövesdi Búzakalász Termelőszövetke­zetben az utóbbi években történik. Az tény, hogy a Búzakalászban nem sablo­nos, megszokott dolgokat csinálnak. Az, hogy a ter­méshozamok néhány év alatt rohamosan felemelkedtek és ezt követte az emberek jö­vedelmének emelkedése is, természetes, megszokott, hi­hető, hiszen termelőszövet­kezeteink nagy többségében gyorsult meg a fejlődés, nö­vekedett az árutermelés, a bevétel, a nyereség és a ta­goknak jutó részesedés. Naciy méretek Az említett kétkedést és nem mindig jóindulatú meg­jegyzéseket leginkább a me­zőkövesdi Búzakalász Terme­lőszövetkezet állattenyészté­sének rohamos fejlődése, a beruházások olykor túl nagy­nak tűnő összege, de főleg az építkezések koncentrált­sága. a méretek nagysága és a kivitelezés szokatlan gyor­sasága váltja ki. Lapunkban is írtunk már az újszerű, egy fedél alatti 500 férőhe­lyes tehénistállóról, annak modem felszereltségéről, a központi major kiépítéséről, a bátor gépesítésről és sok másról is. Mindezek tények; a gépek dolgoznak, az óriás tehénistálló üzemel és a tsz gazdasági eredményei egyre jobbak. A termelőszövetkezet ve­zetői folytatják a megkezdett munkát, a bátor koncentrá­lást a nagyszabású program megvalósitását az állatte­nyésztésben és a gépesítés­ben, a feldolgozó jellegű üze­mi tevékenységben is. A ter­melőszövetkezet ebben az évben ismét 30 millió forint értékű beruházást tervezett és valósított meg, igénybe véve a törvényes állami hoz­zájárulásokat, de azon túl saját erőből és saját építőka­pacitással. A terveket is há­zilag készítik — általában új, egyedi elképzelések alap­ján — és saját építőbrigád biztosítja a gyors kivitele­zést. Gyors kivitelezés Nézzünk előbb egy példát Ez év augusztus 15-én kezd­tek hozzá az új tsz-iroda- ház építéséhez, amelybe az •irodisták november 5-én már be is költöztek. Az irodaház­zal egy épületcsoportban ké­szült el az üzemi konyha, amelyben 500 ebédet lehet főzni és, 250 férőhelyes étte­rem is tartozik hozzá. A tsz- tagoknak és alkalmazottak­nak naponta kiváló minősé­gű üzemi ébédet' biztosíta­nak. Érdekes ez azért is. mert valaha, a tsz-szervezé- sek idején, az egyéni gaz­dák többsége „csajkarend­szert” emlegetett, s rettegett a közös étkezéstől. — Most — mondotta Busznyák András tsz-elnök —, azok a valaha volt jó­módú középparasztok is az üzemi konyhán étkeznek, nkik legjobban emlegették a csajkarendszert. Annyira elégedettek az üzemi koszt­tal, hogy a családtagoknak is ebből visznek haza ebédet. vagy vacsorát. Az úgynevezett szociális épületcsoportban van könyv­tár. olvasóterem, klubhelyi­ség és elkészüli a fürdő-zu­hanyozó részleg is. amelyben naponta 400 tsz-tag és alkal­mazott fürödhet, tisztálkod­hat munka után. Az állatte­nyésztési dolgozók részére vannak kényelmes pihenő­szobák is. Az irodaház épí­tése a szociális létesítmé­nyekkel együtt 2 800 000 fo­rintba került és a tsz saját építőbrigádja készítette el. Áz új szenzáció Egerlövő község határa is a mezőkövesdi Búzakalász Tsz-hez tartozik. Idei szen­záció, hogy EgerlÖvő község mellett felépült egy 800 fé­rőhelyes korszerű szarvas­marha-hizlalda, amely 5 200 OOO forintba került. Je­lenleg ez a megye legna­gyobb szarvasmarha-hizlal­dája. Az épület tele van, szeptember 5-e óta bikák híznak benne. A 800 állat felét jászolhoz lekötve tart­ják, a másik felét szabadon hagyták. Ez egyben kísérlet is, hogy melyik a jobb mód­szer: ‘a lekötött, vagy a sza­bad. Eredményekről még nem nyilatkozhattak, hiszen a szarvasmarha-hizlalás tar­tós folyamat, az értékelésre csak a jövő év közepén ke­rülhet sor. Ugyancsak ebben az év­ben készült el a második 500 férőhelyes tehénistálló. Je­lenleg ezer tehenet tart a termelőszövetkezet. És ha­marosan elkészül, s néhány nap múlva üzemelni kezd a termelőszövetkezet új, hat­ezer férőhelyes sertéshizlal­dája is Ezt is saját erőből és saját brigáddal építették. Bitsznvák András elnök t ha­tározott véleménye: Húsfeldolgozás — Igazán olcsón csak sa­ját tervezéssel és saját bri­gáddal lehet építeni. Ez egy­ben a gyors kivitelezés fel­tétele Is. Ha mi — számítá­sok alapján — meghatáro­zunk egy határidőt, azt a mi építőbrigádunk betartja, sőt, általában határidő előtt készíti el az épületeket. Október közepén elkészült és azóta termel a tsz húsfel­dolgozó üzeme is. Korszerű gépsort és hűtőberendezést szereltek fel benne. Az üzem építése és felszerelése 1 200 000 forintba került. Je­lenleg tíz hízott sertést vág­nak le naponta. Füstölt hú­sokat és töltelékárukat ké­szítenek. — Ez az üzem sokkal több­re képes — mondotta az el­nök. — Talán hihetetlen, és bizonyára lesznek emberek, akik ebben is kételkednek majd, de húsüzemünk éven­te 25 000 darab sertés fel­dolgozására képes. Egyedül nem győzünk ennyi hízót elő­állítani, ezért az a tervünk, hogy a közeljövőben terme­lőszövetkezetek közötti tár­sulással húsfeldolgozó vállal­kozást hozunk létre. Az üzem, ha termelése felfut — Borsod megye leg­nagyobb termelőszövetkezeti élelmiszerkészítő feldolgozó üzeme és közös vállalkozása lesz. Termékei iránt máris nagy a kereslet, az igények kielégítése azonban a jelen­legi kapacitással lehetetlen. A füstölt húsokat és tölte­lékárukat a kereskedelem bármilyen mennyiségben át­venné. Talán még az évi 25 0O0 sertés feldolgozása is kevés lesz. Az 1969-re tervezett beru­házások már majdnem mind megvalósultak és üzemelnek, termelnek. Bárki megtekint­heti az új, nagyméretű lé­tesítményeket. amelyekkel a mezőkövesdi Búzakalász Ter­melőszövetkezet megvalósí­totta az álla tenyésztés kor­szerű koncentrálását. Szendrei József Zabla a Hangonyra A Domaházán is áthaladó Hangony-patak az esőzések idején gyakran megbokroso­dik, kicsap medréből. A me­redek hegyekből gyorsan ösz- szefutó, nagyobb mennyiségű vizet a keskeny meder nem mindig tudja elvezetni. Né­hány évvel ezelőtt még lo­vat is elvitt a mederből ki­csapó áradás. A patakot sok évvel ezelőtt szabályozták ugyan, de a következő évben a tanács új­ra szeretné zabolázni. A ter­vek szerint a meder oldalá­ból kimosott, elporladt kö­veket pótolják. Bányász tsvilliípzi taiMpii! Novembertől a jövő év áp­rilisáig tart az Edelényi Bá­nyaüzem vezetősége, az Or­szágos Magyar Bányász—Ko­hász Egyesület edelényi cso­portja. valamint az edelényi bányászklub, közös szervezé­sében létrehozott műszaki to­vábbképző tanfolyam. Az ér­deklődő szakemberek kéthe­tenként találkoznak. Az első előadásra november 21-én kerül sor, amikor Monos Já­nos, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója ismerteti a vállalat jelenlegi rövid- és középtávú terveit. De szere­pel a témakörben a gazda­ságpolitikai helyzet ismerte­tése, az önjáró biztosító szer­kezetekkel üzemelő frontfej­tések műszaki, gazdasági vizs­gálata, a vízemelési költsé­gek csökkentésének lehetősé­gei, a balesetek okainak vizs­gálata. Az előadásokat mérnökök, pártmunkások, vezető szak­emberek tartják és a bányász­klub megszervezte a vidéki dolgozók hazaszállítását is, hogy a tanfolyamon minél több részt. érdeklődő vehessen Gazdasági figyelő A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletét adott ki a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszeripari, sző­lőfeldolgozó, borászati működéséhez és az elárusítóhely ellátásához 'szükséges termékek beszerzéséről. A rendelet egyebek között kimondja, hogy a szőlőtermeléssel és feldol­gozással, valamint a borászattal foglalkozó termelőszövet­kezet — kapacitása jobb kihasználására — a minőség javí­tása és a választék bővítése érdekében borszőlőt, mustot, valamint bort más mezőgazdasági üzemtől, más tsz tövéi­től, sőt egyéni termelőktől is vásárolhat. Erre eö.iig a-.n volt lehetőség. A rendelet szerint füstölést, szappanfőzést, bérsütést, to­vábbá pálinkafőzést, bor- és pálinkapalackozást, valamint savanyítást, aszalást, darálást a tsz külső megrendelő által hozott nyersanyagból is végezhet. A termelőszövetkezetek . állandó 'elárusítóhelyeiken a közös gazdaság és a tagok háztáji termékein kívül — a szakmai üzletkör megtartása mellett — korlátozott forgalmú termékek kivételével — más termelőktől, valamint é’^lmiszeripari vállalatoktól be­szerzett árut is forgalomba hozhatnak. Az angol Colman International társaságtól 10 tonnás ter­ményszárító licencét vásárolta meg az Élelmiszeripari Gép­gyár és Szerelő Vállalat. A korszerű, viszonylag olcsó és világszerte jól bevált berendezést már bemutatták a szak­embereknek. Gyártását egyébként a jövő évben kezdik meg és előreláthatóan száz darabot készítenek belőle. Ezt a mennyiséget azonban nemcsak belföldön értékesítik, mert a licenc megvásárlása jelentős külföldi piachoz is hozzá jut­tatta a vállalatot. A szakembereket persze az érdekli elsősorban, hogy mit „tud” az új gép. A nedvességtartalomtól függően óránként 10 tonna névleges súly leszárílására képes. Ez a mennyiség a nedvességtartalom növekedésével arányosan csökken. Felszerelése viszonylag olcsó, ugyanis egy 4 méter maga? helyiségben, színben is felállítható. Kezelése is rendkívül egyszerű, a lúHöltést az automata lehetetlenné teszi. Olajjal, vagy gázzal fűthető és üzemeltetése rendkívül gazdaságos. A terményt nem égeti, a leszárított magvak teljes bizton­sággal tárolhatók. , . A szárítóberendezés ára előreláthatóan 650 ezer íonnt lesz. © Érdekes, kohászatunk korszerűsítése szempontjából figye­lemre méltó fejlesztési tervet dolgoztak ki az Ózdi Kohá­szati Üzemek szakemberei. A terv szerint mintegy kétmil­liárd forintos költséggel évi 325 ezer tonna kapacitású folyamatos acélöntő művet építenek. A beruházási költsé­get részben a nagyüzem saját műszaki fejlesztési alapjából, részben hosszú lejáratú fejlesztési kölcsönből szándékoznak fedezni. A terv az illetékes minisztérium egyetértésével még ez évben a Gazdasági Bizottság elé kerül. A járműjavítás automatizálása Heoizelkizi konferencia Miskolcon Négy napon át, majdnem százötven hazai és külföldi szakember tanácskozik a miskolci MTESZ-székházban. A nemzetközi konferencia részvevői a vasúti járműja­vítás gépesítésének, automa­tizálásának lehetőségeit vi­tatják meg. A világ technikai előreha­ladása mtódprirl'« nem ha­tott kenő mértékben a Javí­tó és a kp-kiani-artő inaráríak- ra. A feü'Ws azonban egy­re inkább megköveteli, hntív a mind tömegesebb javítási és karbantartási ipánvok ki­elégítésén dolgozó üzemekbe A TMK-műhelyh is betörjenek a korszerű módszerek. Szükség van — egyrészt — a javító iizemek szer­vezetének korszerűsíté­sére, az elektronikus in­formáció-feldolgozási módszerek bevezetésére és széles körű elterjesztésé­re, másrészt a gyors műsza­ki fejlesztésre, a munkafo­lyamatok gépesítésére, auto­matizálására, vagyis: a javí­tások, karbantartások terme­lékenységének fokozására. Ez a cél vezette a Közle­kedéstudományi Egyesület miskolci csoportjának jármű­javító szakosztályát a konfe­rencia összehívásakor. A nemzetközi tanácskozás ked­den kezdte meg munkáját. A hazai szakembereken kívül a szovjet, a csehszlovák, a lengyel és az NDK-bc- li vasúti járműjavító üze­mek képviselni vesznek részt a vitában. A konferencia első napján Harmati Sándor MÁV vezér­igazgató-helyettes mondott megnyitóbeszédet. Ezután a külföldi szakemberek ismer­tették a hazájukban alkal­mazott módszereket és a táv­lati fejlesztési elképzelése­ket. Magyar részről előadás hangzott el az üzemvezetés módszereiről, az ügyvitel- gépesítésről és a járműjavító üzemeken belüli információs rendszerekről. Tegnap, november I9-cn, szerdán a konferencia két szekcióban folytatta mun­káját. Az egyik szekció a szervezé­si problémákkal, a másik áz automatizálás lehetőségeivel, foglalkozik. Ma ugyancsak szekcióülésekre kerül sor. A konferencia utolsó napján — holnap, november 21-én, pén­teken — a szakemberek meg­tekintik a MÁV miskolci jár­műjavító üzemét, s ellátogat­nak a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem számítás­technikai laboratóriumába is. Jól felszerelt javítóműhelyben dolgoznak a Sátoraljaújhelyi bantartóL Fémlemezipnri Müvek kar­Az erdei kisvasút évfordulója Az idén nyáron több mint félmillió utast szállított a Ke­letbükki Állami Erdőgazdaság lillafüredi kisvasútja, amely­nek megépítését 1919-ben a tanácskormány határozta el. A kezdetben szinvavölgyi er­dei vasút elnevezésű, a Garadnáig kiépített fővonal mai nevét 1926-ban kapta. Megépítésénél a Bükk-hegy- ség faanyagának, valamint dolomitbányák termékeinek a gyárakhoz, illetve a normál nyomtávú vasúthoz fuvaro­zása volt a cél. A garadnai fővonal 1920-ra épült meg. Ugyancsak az 1920-as évek­ben épült ki a Papírgyártól a Csanyikvölgyön át Farkasgö- dörig haladó vonat is. A fél­évszázados jubileum alkal­mából az Országos Erdészeti Egyesület borsodi csoportja emlékülést tartott az erdő- gazdaság majláthi telepén, a kisvasút „székhelyén”. Részt vettek ezen mindazon erdő­gazdaságok küldöttei, ame­lyeknek területét az erdei kisvasút érinti. A jubileum alkalmából csaknem félszáz dolgozót, köztük azokat a nyugdíjasokat is jutalomban részesítették, akik tevékeny­ségükkel hozzájárultak a kis­vasút munkájának zavartalan ellátásához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom