Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
/ SSZAK MÄGVARORSZÄG 6 Vasárnap, 1969. nov. 2. : Szüreti öröm ; „ a minap szokatlanul sofe ?! u szüretelő ment az erdőbé- " s íiyei szakszövetkezet szőlő- ? ä jébe. Délután már látni le- ” r hetett, hogy nem győzik fel- ~ dolgozni a leszedett szőlőt. ^ f- Fájt a feje Román Feri ^ r- bácsinak, a szövetkezet el- » ? nőkének. Hisz azok az em- • berek, akik a feldolgozó- ? ban vannak, már igencsak - ^ megdolgoztak a jő vacsorá- • ü ért. " ii Feri bácsi a présház ajta- - ii jának támaszkodva, búnak ^ « engedte a fejét. Az egyik £ m ember megszólalt:- — Feri bácsi, ml innét ad■í dig nem megyünk haza, ■? míg egy szem szőlő is fel- ^ 5 dolgozatlan. jjj 5 Feri bácsi elmosolyodott, i ? s csak annyit mondott: . " — Na, emberek, ez Jól- “ esett. s " ügy látszik, a Jó kedvvel • 2 végzett munka ragályos, {= mert a szövetkezet vezetői j? {? is beálltak a dolgozók kő- = ü zé, és hátnál négyig meg- ; ji állás nélkül dolgoztak. ii Ilyen szüretünk még nem != s volt — mondták a vezetők. = •í — 88 holdból még ?2 hold = 5 nem terem, de így is 1500 = s hektoliter bort várunk. Eny- ^ 5 nyl borunk * nekünk még » Í nem volt. » * Érthető az öröm. Gondo- • “ lom, meglesz az áldomás is. ~ (takács) Tisztaságért — televízió A Magyar Vöröskereszt országos központjának ajándékát, egy tv-készüléket nemrégiben adták át a garadnai általános iskola tanulóinak. Korántsem véletlen, hogy a Vöröskereszt választása éppen Garadnára esett A tisztasági mozgalomban kiváló eredményeket ért el; egy ízben a megye több mint háromszáz helységének versenyében második, majd harmadik lett a község. November 1-én a sajóiván- kai általános iskola egy kedves kis ünnepség színhelye volt. Ekkor adták át a kisiskolásoknak a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat ajándékát, egy televíziót „A fejedelem Miskolczra kiszállván...’' A piacon 4 város legrégibb k ereske dö bázána fi Az elszámolási lista kezdődik így 1704. január 19-én, amikor Rákóczi Ferenc Tokajból Miskolcra érkezett, és itt állította fel főhadiszállását. Nemcsak hadműveleti központ, hanem fontos politikai döntések színhelye is lett a város. A kuruc szabadság- harc kormánytanácsa folyamatosan ülésezett egészen márciusig, hogy Rákóczi azután, 4-én reggel megindulhasson a császári Eger visz- szahődítására. A tanácskozásokra József császár küldöttsége, XIV. Lajos francia király futárja, Fi- erville lovag, majd Németalföld és Lengyelország követei, francia hadmérnökök egymás után érkeztek. , A tél különösen kemény volt. De még a nyáron megfonták és felújították a sövény-, tüske- és líciumágas kerítést a város körül, mélyítették az árkokat. Először ugyan a „kurucságnak feltámadása miatt” — de most az idők változásával — védelmére ... A városnak alig volt ötezer lakosa 800—900 házban. Csak az avasi templom, az akkor még földszintes scola, néhány nemesi kúria, meg Dőry Ferenc emeletes keres- dőháza emelkedett ki. A korábban épült kis gótikus jellegű kőházak a főutcán romosak és tákoltak voltak, a török idő tette tönkre őket. A házat, ahol Rákóczi megszállott, a város leggazdagabb nemese, Dőry Ferenc építette 1050—60 között. Ezt a házat láthatjuk ma a Sötétkapu nyugati oldalán. Ma azonban csupán felét őrizzük, mert másik felét teljesen lebontották a Széchenyi utca 10-es számú bank építésekor. Rákóczi kíséi ate pedig, Bercsényi Miklós, Esterházy Antal, Forgách Simon generálisok, Vay Ádám udvari ■főkapitány házában szállót! f meg. (Ezt a házat 1955-ben i bontották le a cipőáruház építésekor.) Ide szállított a város 1704 januárjában „Ö Nagysága asztalára nro 5 történelmi évei hordóval, a Fejedelem körűi levő Sok Uraknak és Fő Embereknek diversis viabus._” (különféle utakon) összeszedett borokat, tyúkot, kap- pant, pulykát, ludat. Másodszorra két év múlva időzött Miskolcon Rákóczi. Mint ő írja: „Az 1706-ot, a kormánytanács üléseinek megnyitásával kezdetted^ melyet január havára Miskolczra tűztem ki E nagy mezőváros az ország közepén (!) fekszik, Egertől egynapi járásra. Bercsényi generális és valamennyi szenátor megjelent, eljött Szir- may is, a császári biztos, levelet hozván magával a közbenjáró hatalmak követeitől... Ezek igen sürgették, hogy küldjem el nekik a békeföltételeket és a nemzet sérelmeit... A legfontosabb ügy, amit ezen az ülésen letárgyaltunk, a rézpénz ügye volt...” Az itt elhatározott 2 millió forint kibocsátásával a szabadságharc pénzforgalma 4 millióra emelkedett. Miskolcról február 19-én távozott Rákóczi Egerbe. Első ittlétekor 66 lovast és 190 gyalogost, a második alkalommal 68 felszerelt lovast és 188 gyalogost küldött Miskolc népe a kurucok táborába. A Dőry-ház történetében ez a két időszak a történelmi jelentőségű. Amikor Rákóczi meggypiros-ruhás ka- rabélyos palotás-hajdúi elvonultak a ház kapuja alól, a kereskedőház ismét visz- szanyerte eredeti funkcióját. 1755-ben a diósgyőri uradalom, majd az 1800-as évek elején a görög kompánia vette meg. Koniáromy József A Rákóczl-ház felmérési rajza a bécsi Hoíkammer- archivban. 1775. I tig legdrágább SiSisíge Amire Onassis nem számított — Egymillió ide, egymillió oda — Négyezer dolláros ruhák — Jacqueline asszony nem válfiozoR — Lépten-nyomon Pinkerton „A szép kék Duna” üdülőszigete Ausztria nagyarányú építési tervei Az emberiség ősi vágya a természet kincseinek élvezete. A mai kor embere azonban az adottságokat úgy kívánja összekapcsolni, hogy a víz, erdő, ligetek és egyéb lehetőségek által kapott előnyöket egyszerre, lehetőleg egy időszakaszon belül vehesse igénybe. Ezt sok helyen úgy szeretnék megoldani, hogy a tavi vagy folyóvizekbe benyúló öblökben, illetve szigeteken létesítenek üdülőtelepeket. A szocialista államok közül- a Szovjetunió — többek között — Kijevnél létesített egy ilyen nagy kiterjedésű pihenőszigetet, de Lengyelországban és Csehszlovákiában is találkozhatunk ilyen megoldásokkal. Nyugaton, Olaszországban és a Német Szövetségi Köztársaságban számos olyan üdülőközpont látható, amely sziget jellege '•miatt, közkedveltségnek örvend. Nálunk, a fővárosban, a Margitszigeten a sport, fürdés, síita, szálloda, éttermek, mozi stb. mind megtalálható, méghozzá egymás szomszédságában. Ausztria — nyugati szomszédunk — hatalmas arányú idegenforgalmat bonyolít le. Az ebből eredő bevétele 1957- ben 3,7 milliárd schilling volt, 1968 végéig ez a szám ugrásszerűen emelkedett. Szakemberei azonban most valami újat kívánnak nyújtani, a hazájukat felkereső vendégeknek, mégpedig éppen a mi Margitszigetünkre emlékeztető üdülőterületet. Talán éppen e példán felbuzdulva született meg az az elhatározásuk, hogy Becs város építési hatóságainak tervei alapján, fővárosuknál a „szép kék .Duna” kettéválasztására egy 20 kilométer hosszú és 200 méter széles üdülőszigetet építenek, amely majd a város mindkét oldaláról megközelíthető lesz. A szigeten a vitorlás és motorcsónakok részére kikötőt, különféle sportpályákat, játéktereket, fürdőket, campingtáborokat, halásztanyát, éttermeket és parkokat létesítenek. Az erre fordítható kiadásokat 3,4 milliárd schill ingre becsülik. Várható, hogy ennek elkészülte a szomszédos Ausztria fővárosának újabb vonzóereje lesz. Drégely Vilmos Az osztrák fővárosban készülő és a Dunái kettéválasztó, 20 kilométer hosszú „üdülősziget” fényképes tervrajza. i A Jack Anderson—Fred Spark amerikai riporterkettős „szenzációval” szolgált az Onassis házaspárról, pontosabban szólva Jacqueline Kennedy, azaz Onassis asz- szonyról. Az említett riporterek ugyanis hitelt érdemlő adatok alapján kiszámították, hogy Jacqueline asszony a világ legdrágább felesége. Már a házasság első évében kerek húszmillió dollárjába került a multimilliomos Onassisnak. Pedig az Anderson—Spark kettős ebbe az összegbe még csak nem is számította bele az esküvővel kapcsolatos kiadásokat, sem a házassági ajándékokat, hanem csupán a házasság utáni kiadásokat tüntette fel. A legnagyobb kiadási tételek a következők voltak: — A házasság első évében Jacqueline asszony több mint 4 millió dollár értékben vásárolt magának ékszereket Athénben, Párizsban, New Yorkban és másutt. — Ugyancsak az első évben teljesen kicserélte gardróbját és telezsúfolta azt a legkülönbözőbb alkalmakra készült új ruhák és öltözékek tucatjaival. A Párizsból megrendelt öltözékek mindegyike átlagban 4000 dollárba került. — Jacqueline asszony a negyvenedik születésnapjára „különleges” gyűrűt kért a férjétől. Azt is megkapta. Pompás gyémántgyűrű volt, annyi karátos, ahány éves Jacqueline. ^ — Az új asszony nyomban a házasságkötés után elköltött 100 ezer dollárt, amikor Onassis luxusvillájában berendezkedett. Az volt az első dolga, hogy a remek bútorokat mind egy szálig kidobatta és újjal cserélte ki, amelyet közvetlenül New Yorkból repülőgépen szállíttatott. Az ok: a régi bútort annak idején Onassis asszony egykori barátnője, Maria Callas választotta ki. . Jacqueline valóban lépten- nyomon kétmarokkal szórja a pénzt. Athénben egyedülálló tengerparti villát vásároltatott a férjével, mert a városi zaj „tönkreteszi az idegeit”. Ha Jacqueline Párizsba vagy New Yorkba repül (márpedig gyakran utazik), akkor saját ülése közelében minden helyet megvásárol. Ezek aztán üresen maradnák. Ugyanis „nem bírja maga körül az idegeneket”. MoSt viszont, az utóbbi idő- 1 ben,' amikor Jacqueline gyakrabban tanúsít „érdeklődést” és „kíváncsiságot” az emberek iránt, a körültekintő férj gondoskodott felesége egyéni védelméről: az asszony min-' den lépését a híres amerikai Pinkerton ügynökség két titkos megbízottja követi, s „megóvja őt a kíváncsiak tolakodásával szemben”. A Pinkerton ügynökség ezért napi 1500 dollárt könyvel el. ♦ Az amerikai újságok bőven írnak Jacqueline asszony dollár-könnyelműségéről, és emlékeztetnek rá, hogy voltaképpen „nincs új a nap alatt”: Jacqueline már első házassága idején ilyen volt, és ezért nemegyszer nézeteltérései támadtak elnök-férjével, valamint a Kennedy-csa- láddal, amelynek vagyonát az Egyesült Államokban 700 millió dollárra becsülik. Az őszi amerikai hanglemez- piacnak már megvan a „bestsellere”: egy szatirikus lemez, amelyen két színész és egy színésznő a multimilliomos Onassis és Jacqueline sajtóértekezletét parodizálja. íme, néhány részlet belőle: A RIPORTER: — Milyen volt a nászéjszakájuk? ONASSIS ASSZONY: — Pompás... Azok a gyönyörű virágok .., Azok a remek ételek... No meg a világ minden részéből összesereglett vendégek... Közben, mintegy a háttérből, Onassis sóhaja hallható: — Egynjillió-háromszáz- nyolcvanezer-hétszáztíz dollárba került... A RIPORTER: — S milyen volt a nászút? ONASSIS ASSZONY: — Először világ körüli hajóutat tettünk, majd repülőgépen északra utaztunk... ONASSIS (halkan, mintha magában számolna): — Hatmillió-hétszáznegyvennégy- ezer-Ötszáztizenkilenc dollár«; A RIPORTER: — Kiket hívtak meg a hét végén sorra kerülő gálapartyra? ONASSIS ASSZONY: — Nos,... eljön a perzsa sáli a feleségével, ott lesz a milliomos Paul Gentty... ONASSIS (ismét számol): — Nyolcszázötvenhatezer-há- romszázharmincegy dollár ... ONASSIS ASSZONY: — ...ezenkívül eljön Lee, a nővérem, s férje, Radziwill herceg... ONASSIS: — Hat dollár és nyolcvankét cent... A riporter utolsó kérdése így hangzott: — Voltaképpen mit vár a jövőben a házasságától1? ONASSIS ASSZONY: — Egymilliárd-nyolcszázhuszon- kilencmillió-hétszázötven- nyolcezer-háromszázhuszor»- egy dollárt .és öt centet... * Bár paródiáról és szatíráról van szó, a megfigyelők véleménye szerint epésen megrajzolja Jacqueline második házasságának „dollárportréját”. Sokak szerint merőben dollár-házasságról van szó. Arisztotelész Onassisnak azonban egyelőre még van dollárja. i
