Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
• nap, »o?. nov. 2. 6SZAK-MAGYARORSZAG 7 „Mostan emlékezem..." A füzér! várról Rozsdavörös és fakósárga lombok között ballagunk a hegyek közé ékelt, kanyárgó úton, A békés házak ajtaján iskolatáskás gyerekek lépnek ki a tiszta napsütésbe... Amott, a messziről kéklő hegyek egyikén, hajdani büszke vár romja magasodik. Ahogy közeledünk felé, mind nyomasztóbb érzést vált ki. Mire befut az út a hatalmas szírt lábához — szinte rázuhan az emberre a csodálatos, ámde mégis szorongató, sokáig emlékezetes hatású élmény. A füzéri várhoz sziklába vájt lépcső vezet egyre magasabbra, fel a sziklaóriás csúcsára. Odalenn — ha visz- szanézel —, a hegyek lábainál élő és viruló hegyközi medencét, hazánk egyik legszebb táját szinte elárasztja az éles fényű, késő őszi napsugár. A várrom sötétbe ve z.. . Sötét évszázadolt, véres viszályok, hatalomért szőtt fondorlatok emlékét, hiteles, vagy legendás történetét idézi a vár. — Sok ura vöt ám ennek r nagy palotának. Mindig ar. bírta, kinek sok aranya, katonája, meg jobbágya vót Olvastam még gyerekkoromban, hogy az Aba nemzetsé- í é, aztán meg a Perényleké vót sokáig — emlékezik ' issza egy idős, füzéri ember, Orosz Miklós. Nemcsak az egykori feljegyzések mondják, de ma :s apáról fiúra száll a híre, hogy itt őrizték a mohácsi '. ész után Szent István koronáját. ... Rémülettel nézett fel a ré" sokáig a várra. Mesébe' és legendákat szőtt ismeretlenségbe, felhőkbe burkolózó tornyaihoz. És ha e lörténetek őrzik Is a nép természetes látásmódját, a visz- szatérő népmese! fordulatokat _ mégis véres, rémületes történetek ezek. Mint ahogyan az a história Is. melyet ugyancsak Orosz . Miklós őrzött, meg, nagyapja, j: pfá szavaival: ‘ — Itt lakott sokáig a esej- tei' szörny... Csak így hívták a szép, de csupa szeplő Bárkor! Erzsébetet. Vót neki tizenegy leventéié. Az egyikbe nagyon szerelmes vót. s. hogy tessen neki, hát fehér75 esztendős jubileumához érkezett a Sajőszentpéteri Üveggyár. Réthly Gyula, az ÉGSZI Miskolci Kutató Szervezetének tudományos munkatársa ez alkalomból, több esztendei kutatómunka eredményeként, könyvben foglalta össze a gyár történetét. Az Üveggyár a Sa jó-parton című, több mint 200 oldalas kötet a napokban jelent meg. Réthly Gyula valójában gyártörténetet írt, ugyanakkor azonban munkája szinte az egész magyar üveggyártó ipar fejlődését, s különösképpen az öblös üveggyártás történetét tükrözi. Hosszasan foglalkozik a Sajószentpéterl üveggyár alapítását megelőző ipartörténeti adalékokkal, Valamint a gvár részvénytársasági alakulásával, amelynek keretében 1804-ben Sajó- szentpéteren megkezdhette munkáját a ma is működő gyárüzem. Részletes, elemző módon kíséri nyomon az új részvénytársaság, illetve gyár első éveit, gondosan idéz a korabeli sajtóorgánumokból, valamint a levéltárakban fellelhető, a gvár történetére vonatkozó aktából, markin- sán megmutatva mindenütt a részvényekkel végzett manipulációkét. s a gyárat kezében tartó tőkés csoport gaz- óanodását. Ily módon kíséri nyomon a ftvár fejlődéstörténetét, mindenkor megmutatva ennek iparfeüődési. közgazdasági. s nem utolsó sorban szncíolő- ßiai vonatkozásait is. Kiemelne mosta orcáját a szűzlányok véribe... Akkor a tizenegy vitéz kardra kelt az úrnő szerelméért Sorra haltak, már csak ketten vívtak utolsó csepp vérükig. Az egyik vót a csejtei szörny- asszony szerelme. És őt ölte meg a másik... Látva ezt Báthori Erzsébet, leugrott a vár fokáról. Azt is mesélik, hogy a várat a kurucok csillagának leáldozásakor a labancok rombolták le, A rablás reményében néhány férfi segített az öldöklésben, rombolásban. A hitszegők nem sokáig élvezhették a zsákmányt A nép ítélkezett: mind felakasztotYICTOR VASARELY, azaz: Vásárhelyi Győző neve talán a legtöbbet emlegetett, a legdivatosabb név napjaink nemzetközi képzőművészeti életében. Vasarely művészete azért divatos, mert korszerű, mert hű kifejezője a hatvanas évek világának, annak a világnak, melyet a maga képére és hasonlatosságára formált a szociális — az ő esetében nyugodtan leírhatjuk: a ten foglalkozik az 1938 és 1944 közötti Időkkel, a fasizmusba hulló társadalmi rendben élő gyár történetével, s külön azon belül a különböző Jogfosztó rendelkezések kihatásaival. 75 esztendőből 25-öt a gyár már a felszabadult hazában élt, és szinte természetes, hogy a legutóbbi 25 év tárgyalásának szentel a szerző legtöbb helyet s ezt ismerteti a legnagyobb részletességgel. Különösen ebben a fejezetijen elemzi a kutató-szerző a gyár termelési, gazdasági mutatóit igen precízen és aprólékosan, s a kötet e része — legalábbis az átlagolvasó meglátása szerint — a gyár felszabadulás utáni fejlődésének, időközben adódó problémáinak hű tükre. (A szakmai elemzés nem a hírlapi re- ccnzor feladata.) A kötet bemutatja a gyár kitüntetett dolgozóit, valamint ismerteti az irodalomjegyzéket. A könyvet száznál jóval több fénykép és grafikon teszi szemléletessé. A szerkesztés Paulovits Ágoston gondos munkájáról tanúskodik. Réthly Gyula könyvét érdeklődéssel olvashatja mindenki, aki szőkébb pátriánk egyik érdekes gyára iránt érdeklődik, mert a kötet olvasmányos, és hasznosan böngészheti az üveggyártó iparunk múltját rendszerezetten kutató is, mert a kötet tudományos igényű és megalapo- zottságú. (hm) ta a bűnösöket. Az útmenti tájat, a várheggyel szemközti magas halmot ma is Akasztóhegynek hívja a nép. A hajdan messzi tájak felett őrködő, mindenki által rettegett vár — melyben sok népnyúzó élt — ma romantikus legendaforrássá, a táj varázsát szépítő műemlékké szelídült. A szikla tetején magasba törő szürke romokra — ha rámutat ma a környékbeli nagyapa, azt mondja az unokának: — Látod, fiacskám T Ott fenn fák, virágok vannak, és ott élnek a gólyák... Gyárfás Katalin szocialista — gondolkodás és a modem technika. 1928—29-ben Bortnyik Sándor „Műhely”-ében kezdte képzőművészeti tanulmányait. Megismerkedett a konstruktivizmussal, azzal a művészeti irányzattal, mely a geometrikus formákból alkotott rend segítségével akart úrrá lenni a kor szellemi életében dúló zűrzavar felett. Természetesen, a Horthy-re- zsimben nem érhetett célt az a mozgalom, a tisztaságot, fegyelmet kifejező műalkotásokkal díszített egészséges munkás-lakónegyedek megmaradtak tervnek. Vasarely ebből a fojtó légkörből Párizsba menekült. A siker nem hullott az ölébe: 15 éven át alkalmazott grafikai munkákból élt, plakátot rajzolt, könyvet, tervezett. De szabadságot csinált a szükségszerűségből, ezekben a grafikai munkákban egész életművének a tervét vázolta fel; a Műcsarnok-beli kiállításon meglepetve fedezi fel a látogató a művész első munkáiban az életmű egész tervét. S a mű hátterében meghúzódó. azt ihlető gondolkodást is. Vasarely ugyanis azért fordult a plakát, a könyvburkoló felé, azért tette munkáit sokszorosításra alkalmassá, mert azokhoz a tömegekhez kívánt szólni, akiknél? a hirdetőoszlop, a tűzfal, a kirakat pótolja a múzeumokat, elegáns kiállítási termeket. A háború után — részt vett az ellenállási mozgalomban — Iáihatott hozzá a grafikai munkáiban kidolgozott terv megvalósításához. A sokszorosítás lehetősége kedvéért kezdetben a fekete-fehér színekre egyszerűsítette festményeit. A formák térbeli helyzete n mozgás időbeliségével egészült ki a negyvenes években készült fekete-fehér művein. A formák szinte matematikai képlettel kifeiezhető viszonyban vannak egymással. Színes táblaképein hasonló technikát alkalmazott. Munkásságának az esztétikán túlmutató jelentőségét így fogalmazta meg: ..A mozgáson alapuló műalkotások olvan humanista, tartalommal töltik meg a plasztikus művészeteket. molv egyaránt kihat, ezek esztétikái, erkölcsi, gazdasági. Festői környezetben, Pereces erdei utcái felett, közel az Ostoros hegy lábához, emelkedik a szállodai színvonalú négyszintes „József Attila” munkásszállás. Hatmillió forint beruházással 19ö4-re építette meg a Szénbányászati Tröszt. Még két évvel ezelőtt mind a hatvanhárom hálószobája foglalt volt, több mint kétszáz fővel. Jelenleg csak a földszinten és az első emeleten. huszonöt szobában laknak bányászok (hetven fő körül). A két felső szintet a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kisegítő szállásként hasznosítja a Bükk hegységet látogató bel- és külföldi tilristársadalmi arculatára... Ez a művészet lendületet ad a gépi eljárások alkalmazásának, a művészi gondolatok cseréjének, közösségi terjesztésének... Ez a bolygó új folklore-ja ..." ÜJABB MÜVEI, geometrikus elemekből felépülő, hatalmas színes táblák, a kép síkján a tér több dimenzióját igyekeznek az optika törvényei alapján bemutatni. Olyan tér-problémák festól megoldásai, melyek közelebb vannak az építészet, sőt, a városépítészet feladatköréhez, mint a festészetéhez. Művei, kis túlzással: olyan várostervek, melyek a mai ember igényét, a minden oldalú fejlődést lehetővé tevő . környezetre akarják kielégíteni. „A többszínű város — többszínűségen burkolóanya- j gainak változatossága értendő: írja Vasarely — tökéletes | szintézist jelent számomra. A | művészetek egybekapcsolásá- ; nak elve n plasztika vala- I mennyi ágát kelti új életre, i teljes funkcióban ... A több- I színű város valósítja meg azt j az egyetlen építészeit szintézist, amely az anyagi tér plasztikai értékének olyan szellemi, lelki kiterjedést biztosít, amelynek kapcsolata van a jelenkori társadalmi szerkezettel. A műalkotást tehát beolvasztjuk a közösségbe”. Imponáló program ez, művészeti megfelelője a modern technikának, mely lakható űrállomásokat tervez, olyan számológépeket épít. melyeknek memória-egysége több információt tárol és közöl a pillanat tört része alntt, mint a világ legnagyobb könyvtárai. Vasarely művészete része annak a társadalmi átalakulásnak. melyet a szocializmus fogalmával teszünk érthetővé. BUDAPESTI kiállítása talán a legteljesebb, amit a művész valaha is, a világ bármely pontján rendezett. S ez nem véletlen. Vasarely ma is magyarnak vallja magát, mindent, amit elért, megvalósított, szeretné megosztani azzal n közösséggel, mely útnak indította. S. Cs. ták és diákok számára. Az itt elszállásolt bányászok létszámcsökkenésének oka: a pereces—erenyői széntermelés súlypontjának eltolódása a közeli Lyukó-völgyre, melynek felső végében ugyancsak korszerű szállás épült. A perecesi „József Attila” szálló a maga egészében kitűnő turislaháznak felel meg, hiszen e gyönyörű környék idegenforgalma gyorsan nő, az épületre azonban szüksége van a bányavállalatnak. Pereces jelentősége a szén- termelésben közismert. A miskolci szénbányászatnak ebben a másfél évszázados centrumában az otthonra lelt családok mellett vidéki vándormunkások is megfordultak, s kaptak szállást. Régi szálláshely volt az ún. „Hat ház”, melyet még a műit század végén építtetett a kincstár, — a jelenlegi szabadtéri színpad felett sorakozó hat téglaház, kezdetben, s az azt követő évtizedekben zsúfolt ágyas szobákkal. — ma már belülről átalakított fürdőszobás családi lakások. A felszabadulást követő bányásztoborzás idején, főleg az ötvenes évek elején, vidéki bányamunkások újabb nagy tömegeit kellett elhelyezni: felépült a Kossuth- és a Béke-szálló, az I. sz. Dózsa, valamint a Bányász Mélyépítő Vállalat munkás- szállója. Ezek az épületek mint tömegszállások a „Hat házzal” együtt több mint négyszáz embert fogadtak be, zömmel dél-borsodiakat, bodrogközieket, szabolcs-szntmá- riakat. A korszerűsítés ideién, midőn a József Attila szálló létesült, a zsúfolt tömegszállások legnagyobbrészt családi lakásokká rendeződtek. Közvetlenül a Kossuth- és Béke szállásépületek felett a megépült modern munkás- szállás minden igényt kielégít két- és négyágyas hálószobáival. melyek kényelmét külön mosdók, beépített szekrények, sőt szobarádiók is. emelik, minden szinten hideg-melegvíz-szolgáttatású fürdővel, zuhanyozóval, toalettel, ugyancsak minden szinten villamosított főzőhelyiséggel, a földszinten igen ízlésesen berendezett három vendégszobával, külön tv-s, nagy előadóteremmel, otthonos kis olvasószobával. A földszinten még betegszoba is van toalettekkel, melyet ■— szerencsére — ritkán kell igénvbe venni. Szá’iásköltség a szokásos havi 140 forint. Szívesen fizetik. Az üzemi koszt (reggeli, ebéd, vacsora) napi 9,20 forintba kerül, aki akarja, ezt szállodai főzöge- téssel pótolja. A szállodai rend és közszellem megteremtésében a gondnokság nagy és szép munkát végez. A lelkiismeretesen takarított folyosókat, helyiségeket ízléses képek, gondosan ápolt virágok díszítik, a rendre, csinosságra figyelmeztető felírásokat szellemes, kedélyes rajzok illusztrálják. ‘A belső nevelés, továbbképzés beszédes példái: biztosítva van a perecesi általános iskola esti tagozatában a nyolc osztályú végzettség megszerzésé. A gondnokság nemcsak ösztönző, szervező tevékenységgel segíti ezt elő, hanem házi in- struálásban is részesíti azokat, akik ezt óhajtják. Folyik a bányászati technikumi képzés, sőt, van a szállásnak műszaki egyetemi hallgatója is. A népművelési tevékenység színvonalát illetőleg: kéthetenként folynak a munkásakadémiai előadások, igen jól összeállított tematikával. Az itteni munkásakadémia megvei szinten az első. 28 jelentkező helyett 72-en kaptak oklevelet az akadémiai részvétel után. Jól meg van szervezve a bányaüzemi szak- szervezet havonkénti TIT- előadássorozata. Van itt .«leven, pezsgő öntevékeny irodalmi kör is, melynek rendezvényein gyakran részt vesz a perecesi bányászzenekar. Az olvasómozgalom is szénen fejlődik. Érthető, hogv az itt lakók szeretik második otthonukat. Ez a szép pihenőhely, melynek minden ablaka vonzó, kedves tájakra nyílik, nemcsak kényelmet, de egyúttal a jövőre nézve is kitekintési jelent: sokan, különösen a fiatalabbak, itt töltik szabadságuk. sőt az ünnepek egy részét is. ilvenkor érnek rá szétnézni, tájékozódni. Párválasztás. vagv a vidéken hagyott család behozása — ez a terv. ez a szándék keresi a megvalósulás útját. Ez az út nagyon is járható. Ha arra gondolunk, hogy az itteni bérezés magas szinten mozog, hasonlíthatatlanul magasabban, mint a múltban, s ha arra gondolunk. hosv van itt tér. lehetőség az építkezésre, bérhá- zak is varrnak, s él a vágy a csa'ádi élet melege iránt, nem is oly nehéz kimondanunk: miért ne sikerülne Lajos Árpád Könyv a Jubiláló üveggyárról Victor Vasarely kiállítása a Műcsarnokban A József Attila munkásszállás frontja (kelet felől). Bányászok munkásszállása Perecesen
