Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

Csütörtök, ifi'.'69. 2. ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 3 Folyamatosan termel a há&jyár ,V HŰVÖS október már a téli hidegek előhírnöke. Ilyenkor még zavartalanul dolgozhatnak az építők. Az építőipar idényjellegét még ma sem sikerült teljesen megszüntetni, de míg koráb­ban a leghidegebb hónapokra leállt az építkezés, fagysza­badságra mentek az emberek, az építők mostani hatalmas feladatai — elsősorban a la­kásépítés — nem engedik el­pazarolni ezeket a hónapo­kat. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat jó előre elkészítette téliesítési tervét. A tervet már megvitatta és elfogadta a vállalat szak­szervezeti bizottsága is. December végéig iöbb, mint ezer lakást, ezen belül iöbb mint 800 házgyári tcch- iológiával készült lakást ’dl átadniuk. I nen gyorsan. össze tudjál; szerelni, a szereléssel csak rendkívüli hiáegben kell le­állni. Ha ütejmesen halad a szállítás és í a szerelés, tíz szerelő egy iLp alatt 20—25 lakást is összeszerelhet. A TÉLI felkészülési terv nagy súlyt helyez arra, hogy a hideg beálTia előtt a lehető legtöbb lakást összeszereljék. Az összeszerelt lakásokban azután már a külső környe­zettől védetten dolgozhatnak a szakiparösok és a belső A korszerű házgyári tech- ológia több lehetőséget kí­nál a téli munkára, mint a hagyományos módszerek. A házgyár zárt üzemcsarnokait nem zavarja a hideg tél. A paneleket pedig a helyszí­szerelők. Az embereket és a még nyersl betont különféle f Ütőberengzésekkel óvják a fagytól. .'Már beszerezték a szükséges;1 gyékényeket, nád­pallókat, |s biztosították a fű­téshez nélkülözhetetlen be­rendezések , legnagyobb ré­szét is. Több níint 1200 házg; ári és több mint 500 hagyományos technológiával épült., lak ás belső munkálatait Végzik majd el a téli hónapokban. AZ alapos felkészülési terv rátér a dolgozók ruglalkozta- íására is. A téliesítési prog­ram szerint a vállalat dol­gozóinak annyi munka jut, hogy senkit sem keli fagy­szabadságra küldeni, fagysza­badságot csal; kivételes ese­tekben, a dolgozók kérésére biztosítanak. Sőt, olyan gon­dolatokkal is foglalkozik a vállalat, hogy más, környék­beli üzemek fagyszafadság- ra küldött dolgozóinak is munkát biztosítanak a téli hónapokra. A BORSOD megye,' Állami Építőipari Vállalat ezekben a hónapokban is mindent megtesz, hogy hatándőre át­adja a lakásokat. Téli felké­szülési terve pedig azzal biz- lat, hogy a jövő esztendőt az ideinél kedvezőbb körülmé­nyek között, lemaradás nél­kül kezdhetik. Flanelt Tibor Hazánkban 130 ónálló in­tézetben több mint 800 egye­temi tanszéken, vállalati la­boratóriumban foglalkoznak fejlesztő- és kutatómunkával. A .egédszemélyzettel együtt totó mint 40 ezer ember ku­tatás fejleszt, nálunk, s éven­te körülbelül 5 milliárd fo- rirtot fordítunk ilyen célok­ra, A tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre for­dított összegek gyors, a nem­zed jövedelem növekedését meghaladó ütemben gyara- pöinak. De vajon elég haté- kcayan használjuk-e fel a nnglevő fejlesztő- és kutató- heyeket — létszámot, és ar/agi eszközöket? Ettől ugyanis nagymértékben függ egész műszaki, gazdasági ha­ladásunk. Hazánk kis ország, nem is tartozik a műszakilag, gazda­ságilag legfejlettebbek közé. Ezért nem szabad mindent .idehaza nekünk kitalálnunk és reprodukálnunk. A szocia­lista iparosítás első éveiben viszont nemcsak a termelés­ben, hanem a kutatásban és a fejlesztésben is önellátás­ra törekedtünk. Ennek hatá­sa még ma is érződik. A szocialista országok szer­vezetten kicserélik egymás műszaki-tudományos tapasz­talatait. jelentősebb doku­mentációit, Újabban két- és líiniszleri utasítás a legeltetési bizottságokról Megjelent a MÉM utasíta­sz a legelő- és apaállat- gizdálkodást irányító, öt- klemc tagból álló iegeltetési bizottságok működéséről. Az utasítás szerint a bizottság tagjainak számát — a helyi körülmények figyelembevé­telével —, a községi tanács határozza meg. Elnökét és tagjait a tanács választja meg és. hívhatja vissza. A Jubileumi munkaverseay a TM ban A Tiszai Vcgyilvomtnnat nitrogénműtrágyagyárának: dolgozói is csatlakoztak az MSZMP Központi Bizottsága és á llazijtias Képire >r-~yi Őszi szántás Mrivilápái A sajóvámoii traktorosok vállalása — Minden órát ki kell használni Vacsora a pincesoron szagos Tanácsa, valai ’int a SZÓT cs i. KISZ KB ; Pileii- mi munka verseny -tóin teásá­hoz. A csatlakozási javasla­tot a gyár ssoclalista brigád­jai terjesztették elő, majd a gazdasági, pirt-, szakszerve­zeti és KlSZ-vezctőségek tanácskozásai született meg a döntés a jibileuml munka­verseny meghirdetésére. A nitrogínműtfágyagyár üzemei, szocialista brigádjai és a kollektíva valamennyi tagja olyan feladatokat vál­lal, amelyekkel segíthetik a vállalat terveinek teljesítését, illetve túlteljesítését. A ver­senyben való részvétellel fo­kozzák majd erőfeszítéseiket az új gazdaság mechanizmus további kibontakoztatása ér­dekében. Távfűtés 48 lakásban Küszöbön a fűtísi idény. \z igazat megvallva, már jóles­ne a meleg, különösen jól a távfűtéses lakásaiban. Ka­zincbarcikán Is. Síjnos, mint arról a vúrosgizdúlkocási vállalat igazgatója. JássaV Dénes elvtárs nyilatkozott, csak október 15-én adhatnak meleget. Ennek ellenére jó hírrel is szolgált tz igazgató, aminek a leglobbm a S:iS- vári téri. úgynevefett C-épü- lct lakói örülnek a legjob­ban. Ezekben a tiltásokban ugyanis mindeddig a hagyo­mányos fűtés add meleget élvezhették a lakót. A nyá­ron viszont 48 lakisban fel­szerelték a távfűtéshez szűk séges berendezéseket A belső munkálatok már befejeződtek cs szerdán megkezdték nyomáspróbát is. Korán esteledik. Még hat óta.* sinös. de Sajóvámosra már ráborult a sötétség. A falu melletti határrész azon­ban még most sem csondese- celt el. Erőgépek dübörög­Aíctv, ; ■arat; a toldeaen. a iticssz- mozgó iánosbogár­káknali iünö rettektórok fé­nyét kiegészíti a segítőkész holdvilág. Az Aranykalász Tsz irodá­jánál;: ablakain még fény szűrődik az utcára. — öizi hajrá? Esti mű­szak? —• Valahogy így — vála­szolja mosolyogva Horánszky Gyula l'öagronómus, aki Lu­kács Tamás növénytermesz­tési üzemág vezetővel osztja meg ezen a napon az esti ügyeletét. Rengeteg a munka a határban, s még nyújtott nappali műszakkal sein győznénk. Most a sok erőgép is kevésnek bizonyul, de sze­rencsére traktorosaink ala­posan kitesznek magukért. fis hamarosan kiderül, hogy a sajóvámosiak ,l vagy 15 traktorosa néhány ' hétre amíg az időjárás engedi, va­lóságos munkahőstettet vál­lalt. 16—18 órát dolgoznak napolta. Hajnali 6-kori. kez­denek, és sokszor éjfél is el­múlik. mire hazaérnek. Fejér Bäa, Gazda Berta­lan, Ga.cti Gyula, Lenkei Bániéi, tíytngyösi István, V. Molnár Imié, S. Molnár lm- » c, kJintnv piiitxrur, /Apt (tíz JU­HOS c:> tanaik az, ciatf í\OlCí>­re. önkért vállalták ezt a megfeszíti őszi hajrát. A nappali órákban T erőgép dolgozik a silózásnál, négy gép szánt, négy a talajelőké­szítésen dolgozik, két géppel vetnek, s nyolc gép a betaka­rításnál, a gyümölcsszállítás­nál van elfoglalva. Csakis így tudmk idejében elké­szülni az esedékes őszi mun­kákkal, la a késő esti órák­ban is colgozik 14—15 erő­gépük. 1 A tsz vezetősége igyekezett úgy szervezni a munkákat, hogy ezt a nehéz esti műsza­kot minél jobban megköny- nyítse a traktorosok számára. — Az esti, azaz éjszakába nyúló második műszak ide­jére a faluhoz közel eső ha­lárrészbe csoportosítottuk az erőgépeket — magyarázza a főagronőmus. Itt szántanak, gyürűshengereznek, boronái­nak a közelben. Természete­sen a traktoros-feleségekkel is megbeszéltük a dolgot. A vacsora kérdése volt a leg­nagyobb gond. Ezt is megol­dottuk. A tsz minden estére közös vacsorára hívja meg nagyszerű traktorosait. Bir- tvagulyás, bográcsgulyás vagy wówiOj tvúI" te a vacsora. A közeli pincesoron, az éj­szakai munkahely szomszéd­ságában tálalják a finom kö­zös vacsorái. Gyorsan kopog­nak a kanalak, s alig szusz- szanásnyi pihenő, majd is­mét feldübörögnek az erőgé­pek. Hogy miért vállalták? Jó a fizetség, de nem azért! Valamennyien tudják, hogy miről van szó. Ezer hold ve­tőszántás, 1100 hold őszi mélyszántás és a vetések el­végzése, 340 holdról a kuko­rica, a 100 hold napraforgó, a burgonya, a rengeteg gyü­mölcs. többek között vagy 50 vagon exportra szánt körte betakarítása nem gyerekjá­ték. És néhány napos késés •’•’KV v£),•<■"—+ okozhat. In­kább vállalták ezt az erőlte­tett őszi hajrát És most jó is, mert még a holdvilág is se­gít, pótolja a traktorlámpák gyengécske fényét (F. S. — Sz. Gy.) Minkacloszíás az e yik „esti” brigádnál, traktorlámpa és holdvilág mellett. bizottság feladata, hogy min- dep állattartó számára bizto­sítsa a legeltetést. Ennek ér­dekében a bizottságoknak meg kell állapítaniuk a le­geltetésben részt vevő szer­vek és személyek által kihaj­tott állatok számát, fajút és korát. Gondoskodniuk kell a legelő és egyéb vagyontár­gyak karbantartásáról, javí­tásáról és megfelelő haszno­sításáról. A bizottság munká­jához tartozik a szakaszos le­geltetés bevezetésének meg­szervezése, a legelöberende- zések állandó fejlesztése, a vegyszeres gyomirtás és mű­trágyázás is. A jövőben a le­gelőhasználat! díj összegére a bizottságok tesznek javas­latot. A MÉM-utasítás dönt: ab­ban a kérdésben is, hogy a bizottság kezelése alatt álló területek terményéből első­ßUvVxMf* o L’U.úlU)dyiölw vlluüb'.i tenyészállatok takarmány­szükségletét kell kielégíteni. többoldalú megállapodások­kal eleve megosztják, illetve összehangolják bizonyos té­mák fejlesztését és kutatását. A dokumentációk ingyenes cseréjét pedig bizonyos ese­tekben a szocialista országok között is felváltotta a szaba­dalmak, a licence!; és knov- how-k adása-vétele. Az új gazdaságirányítási rendszer kedvez a licenc- és know-how-vésárlásnak. Most a termelő-felhasználó válla­latok maguk mérlegelhetik: a licenc-. a know-how-vá- sárlás gazdaságosabb-e szá­mukra, avagy ha hazai fej­lesztő intézetnek adnak meg­bízást, illetve saját maguk oldják meg a technológiai, műszaki, konstrukciós felada­tot. Az eredményes gyakorlat útjában azonban sok akadály állt. Ezért a Gazdasági Bi­zottság nemrégen különböző kedvezményeket helyezett ki­látásba. s feloldotta például a licencvásárláshoz kapcsolódó, tőkés importtal járó korláto­zásokat. (Eltörölte például a leiéti díj fizetését.) Újabban világszerte élénk- érdeklődéssel kísérik az úgy­nevezett technikai fizetési mérleg, a licencbevételek és a kiadások alakulását. Csu­pán egyetlen ország, az USA technikai fizetési mérlege ak­tív, rajta kívül minden or­szág lényegesen többet költ licencvásárlásra, mint ameny- nyi bevétele szellemi termé­kei, szabadalmi értékesítésé­ből származik. így például Japán technikai fizetési mér­lege évi 100 millió, az NSZK-é 125 millió, Francia- országé 90 millió, Olaszor­szágé több mint 100 millió dollár passzívummal zárul. Ezek a passzívumok végül is a gyors műszaki-gazdasági fejlődésben, a hatékony mun­kában kamatos kamatjaikkal együtt, búsásan megtérülnek. Nem szabad tehát az ilyen kiadásoktól nekünk sem fél­nünk. Sőt, szorgalmaznunk kell őket mert elsősorban ezen az úton csökkenthetjük viszonylat; gyorsan és gazda­ságosan hátránya inks', a mű­szakilag és gazdaságilag rej­lett országokkal szemben.. K, .1. Magyar szabadalom Uj eljárások a vegyipariján A napokban véget ért; a KGST vegyipari albizottsá­gának 5. ülésszaka Kazinc­barcikán, a Borsodi Vegyi- kombináiban. Az úgyneve­zett 5-ös számú albizottságba delegált szakemberek elsősor­ban a pvc-gyáldással, fejlesz­téssel, a kutatással foglalkoz­nak, , s évenként más-más szocialista országban tarta­nak megbeszélést. A Borsodi Vegyikombi­nát az elmúlt években jelentős eredményeket ért cl a pvc-gyártásban, a kutatómunkában, s ta­lán ennek tulajdonítható, hogy az idén a BVK-t bízták meg a tanácsko­zás megrendezésével. A hivatalos okmányokat már aláírták a szakemberek. A tapasztalatokról. a fel­adatokról kérdeztük dr. Hi­res József kandidátust, a kombinát kutatólaboratóriu­mának vezetőjét, aki a ma­gyar delegáció vezetője volt az ülésen. — örvendetes, hogy a KGST-ben részt vevő orszá­gok mind nagyobb fontosságot tulajdonítanak e megbeszé­lésnek. Érthető, hiszen csak úgy érhetünk cl gyors sikert a termelőmunkában, ha a kutatás eredményeit, tapasz­talatait ismertetjük egymás­sal. Ilyenkor — a szabad választás jogával élve — közösen döntjük cl, ki-ki milyen témával leiván fog­lalkozni a továbbiakban. Na­gyon hasznos dolog ez, mert egy területre koncent­rálhatnál; a kutatók, rö- videbb idő alatt jobb eredményt érhetnek el, s emellett — ami nagyon fontos —, olcsóbb az alkal­mazott kutatás. E tanácsko­r í t< záson ismertettük például a polimerizációs iniciátorók gyártásában elért eredménye­inket. E gyártási eljárást r.iár szabadalmaztattuk aráti országokban, s várható, hogy jövőre sor kerül alkalmazá­sára, a KGST tagországaiban. A kutatás, a fejlesztés to­vábbi programjáról szólva, elsősorban a javított és új eljárások alkalmazására keB sort keríteni a pvc-gyáriád­ban. Fontos feladatként, je­lölte meg a tanácskozás a módosítóit pvc-típusok és vinilklorid kopolimerek ki­dolgozását is. Természetesen nagy gon­dot keli fordítani a ku­tatóknak a minőségi kö­vetelményekre, valamint a termékválaszték bőví­tésére. — Milyen kutatási terüle­tet választott a BVK? — Elsősorban különböző morfológiai tulajdonságú pve-por ipari méretben való előállítása, valamint az utó­klórozott pvc megfelelő gyár­tástechnológiájának kidolgo­zása a feladat. Ez utóbbi rendkívül nagy jelentőségű, mert e termékből olyan csö­veket lehet gyártani, amelyek hatásosan ellenállnak a nagy hőmérsékletnek és a vegysze­reknek. — Igen örülünk annak, hogy a BVK-n kívül részt vesz az albizottságban a Bu­dapesti Műanyagipari Kuta­tóintézet is. Az intézet kuta­tócsoportja csak most kap­csolódott be a munkába, és az ütésálló pvc-típusok. vala­mint a vinilklorid-olefin- kopolimerek gyártástechnoló­giájának kidolgozására vál­lalkoztál;. Szarvas Dczsi t It ik >e a Dl ii' lt U >1 h i Már a télre j gondolnak ■ az építők t Váslreliyh, vaavIsKaláljuk?

Next

/
Oldalképek
Tartalom