Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1969. október 2. iszaszederkényben így itinepeH TI SZASZEDER KÉN YBEN. a Derkovits Gyula Művelő­dési Központ hazánk felsza­badulásának 25. és Lenin szü­letésének 100. évfordulójára készülve rendkívül gazdag ünnepi programot állított össze, hogy az új szocialista város lakói számára méltó módon tegye emlékezetessé e történelmi évfordulókat. A rendezvények során megem­lékeznek a felszabadulás óta elért eredményekről, s a fi­gyelmet az elkövetkező fel­adatokra irányítják. A művelődési központ ju­bileumi rendezvénysorozatait szeptember végén, a néphad­sereg napjának megünneplé­sével kezdte, és az 1970. áp­rilis 2. és május 2. között megrendezendő tiszaszeder- kényi művelődési hetekkel zárja. E héthónapos rendezvény- sorozatból érdemes felfigyel­ni a Napfényes Bulgária cí­mű, napjainkban nyitva tar­tó kiállításra, valamint a szeptembertől áprilisig lát­ható, 25 éve történt című tár­latra, amelynek anyagát ha­vonta cserélik. Fél esztendőn át tartó irodalmi és történel­mi vetélkedőt rendeznek a TVK szocialista brigádjai ré- szére, 25 éve szabad hazánk címmel. A város felszabadu­lásának jubileumi ünnepsé­gét egyhetes rendezvénysoro­zattal kötik össze, november második hetében. Ugyancsak novemberben a szovjet had­sereg borsodi útjáról doku­mentációs kiállítást rendez­nek, s Radnóti Miklós halá­lának 25. évfordulóján em­lékműsort tartanak Jancsó Adriáimé közreműködésével. Meglátogatják Békés megyét, felszabadulási emléktúra ke­retében. november végén. NOVEMBERTŐL áprilisig havonta egy alkalommal könyvismertetőt tartanak az évfordulókra megjelent könyvekről, valamint film­színházukban a felszabadu­lást felidéző filmnapokat, filmheteket szerveznek. Sze­repel a programban toop külpolitikai előadás, helyi, szakmai jubileumi ünnepség, 1970 márciusában pedig Val­lomások Leninről címmel irodalmi műsort mutatnak be, ugyanakkor megnyitják a 25 év a szocializmus építése út­ján című képzőművészeti szakköri kiállítást. Ugyan­csak márciusban fejeződik be a szocialista brigádok, már említett történelmi vetélke­dője. Április 2-án kezdődik majd a tiszaszederkényi művészeti hetek rendezvénysorozata, amelyen a felszabadulási díszünnepségen kívül több értékes hangverseny, fotóki­állítás, irodalmi műsor, ba­rátsági est. találkozó és iro­dalmi vetélkedő szerepel. A művészek program igen laz- dag és sok érdekes művtsz- szel, valamint együttesel történő találkozást ígérő programjából is ki kell epei­ül a budapesti Irodalmi Szín­pad vendégszereplését, áru­kor a tervek szerint orrtó- rium-est keretében IlV/és Gyula Az éden elvesztése és Déry Tibor Szembenézni cí­mű oratóriumát hallhatják, illetve láthatják a szederké­nyiek. A MŰVELŐDÉSI központ az említett rendezvényekül párhuzamosan nagyszabású ismeretterjesztő sorozatot tervez, amelynek programiá­ban 22. a jubileumokhoz kapcsolódó téma szerepel.' <b Magyar műemléke^ a-.Miskfe Galériáján Tudományos ülésszak Sárospatakon Comenius halálának emlékére Nemzetközi tudományos ülést rendez 1970-ben Sáros­patakon a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a magyar UNESCO-bizottság és az Or­szágos Pedagógus Szakszer­vezet. a világhírű cseh peda­gógus. Comenius Ámos Já­nos halálának 300. évfordu­lója alkalmából. A három­napos ülés megnyitására Bu­dapesten kerül sor. de utána a magyar és a külföldi ven­dégek Comenius magyaror­szági munkásságának színhe­lyére. Sárospatakra utaznék, es itt tartják nemzetközi szimpozionjuknt, megvitatva Comenius egész pedagógiai életművét, annak ma is érté­kes hagyományait, A nagy jelentőségű Corne­ls tus-évforduló előkészületei már megkezdődtek. Sárospa­takon a városi tanács termé­ben megtartotta első munka­értekezletét a rendező bizott­ság. s ezen a Magyar Tudo­mányos Akadémia képvisele­tében Földes Éva és dr. Ele­kes Lajos akadémikus vett részt, a magyar UÍMESCO-bi- zottságot pedig dr. Maller Sándor főtitkár képviselte. összeállították a háromna­pos tudományos ülés prog­ramjai, Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, az Orszá­gos Pedagógus Szakszervezet és a hazai felsőfokú oktatási intézmények képviselőin kí­vül neves külföldi tudósok is részt vesznek a sárospata­ki Comenius-cmlékiilé.sen. <h. j.) tt 11 —-_><) esztendővel ezelőtt jelent meg az Elnöki Tanács lö ttut', az. törvényerejű ren­delte. amely törvénybe lk­ai ila a magytír műemlékek védelmét. A Idiállítás külön csoportosításban mutatja be a' honfoglalás I előtti, a ro­mán. a gótikuis stílusje­gyeket viselő műemlékeket, várainkat, a reneszánsz, a tö­rök megszállás ftora és a ba­rokk kor műemlékeit, XVIII. századi népi műemlékeinket és a magyar reformkor je­gyeit őrző 'objekt umokat. Tíz évvel ezelőtt Budapesten volt “hasonló kiállítás,! most pedig Miskolcon találkozhatunk a Diósgyőri V árrhutaum és a Miskolci Galéria. | valamint az Országos Műemléki Fel­ügyelőség közös rendezésé­ben a figyelmet érdemlő tár­lati anyaggal. , I Október 12-én, \ vasárnap déli 12 órakor dr.'Szabó Já­nos építésügyi miniszterhe­lyettes nyitja meg a kiállí­tást, de a Galéria-bali nyitást megelőzően Magyár éárak címmel a tárlati anyag1 egy részét néhány napra belmu­latják a Nehézipari Műszaki Egyetem üvegtermében át Iskola az iskolának A miskolci Kohóipari Tech-- oikum diákjai is csatlakoztak , - Iskolatelevízió állal elin­dított mozgalomhoz. A KISZ- szervezet vezetőivel és a tantestület tagjaival közösen elhatározták, hogy egy tv- készüléket ajándékoznak va­lamelyik megyei kisiskolá­nak. A választás Füzérkajatá- ra esett A kis, mindössze alig hetven tanulós iskolából ugyanis öten a Kohóipari Technikumban folytatják ta­nulmányaikat. A technikum tanulóinak küldöttsége októ­ber 5-én adja át a televíziót a füzérkajatai általános is­kolásoknak. A készüléket, amelyhez a felszerelést is megvásárolták, ők maguk szerelik be. Katalógus filmekről Katalógus készül a felsza­badulás után született ma­gyar filmalkotásokról. A könyvben ismertetéssel mu­tatják be az elmúlt 25 esz­tendő mintegy 300 játékfilm­jét és több mint 2000 rövid­filmjét. A katalógusban he­lyet leap a csaknem 1500 filmhíradó rövid tartalmi is­mertetése is. FILM JEGYZET Juan kalandjai Kuba ’ filmművészete ke- látogatók előtt. A szabadsá­Felszólitom a Miskolc, III. kerület területén lakó ingat­lantulajdonosokat, hogy lakó-, vagy bérházukra, vala­mint üres telkeikre, a hiányzó házszámtáblát 1969. októ­ber 15-ig helyezzék el, mert a kitűzött határidőn túl a mulasztókkal szemben szabálysértési eljárást teszünk folyamatba. Mirá.ale III. kei. Tanács Építési cs Közlekedési Csoport Etel- és cukrászkészítMénx/ek i BEMUTATÓJA Miskolcon az Utasellátó éttermében a Tiszai pályaudvaron Az Utasellátó Vállalat régen elfelejtett, a borsodi tájjel­legnek megfelelő ételeket mutat be az érdeklődő kö­zönségnek, 1969. szeptember 29-töl október 6-ig. Ezzel cgyidőben a Tiszai pályaudvar várótermében értékesí­téssel egybekötött cukrászati és hidegkonyhai készítmé­nyek bemutatására is sor kerül. A bemutató célja: a bemutatott ételeket a kívánságnak megfelelően a lövőben az Utasellátó kedves vendégel- - nek folvamatosan elkészíti. A bemutató ídeie alatt vetkező étlap áll a fogyasztók rendelkezésére: fcö­1969. október 2. Erőleves, jakobinus módra. Hagy ma táska-leves, Borjúborda, cigány módra, Borsodi madárka, Csobaji csirkegulyás, Tolcsvai bájos dereiye, \vasi linzertorony. csütörtök gát még csak rövid ideje él­vező ország filmművészne >■■■■ c.stiiz nagyon » -jo tu. iitutK« ic hinthet vissza, és e rövid idő terméséből is csak egy-kettő került még mozijainkba. A kubai filmművészet termé­szetesen magán viseli rész­ben a kezdeti állapot jegyeit, részben azoknak a társadal­mi viszonyoknak rendkívül éles felrajzolását, amelyek között Kuba népe élt, készült forradalmára, s ahogyan a kivívott szabadsággal élni kezdett. Forradalmi szenve­délyesség fűti át Kuba film­jeinek legtöbbjét. E sorok írójának módja volt a közel­múlt hetekben a pesarói nemzetközi filmfesztiválon megismerkedni többek kö­zött az új Kuba fUmir&nyza- taival, az új utakat kereső kubai filmesek néhány alko­tásával. Ezek a filmek nem a kommerszigények kielégí­tésére. törekszenek, forradal­mi töltésűek, újszerűok. nem egy esetben erősen kísérleti jellegűek. A Miskolcon ma bemuta­tandó kubai film, a Julio Garcia Espinozt rendezte .man Kaiantly.iI nem uyet, jcit~v-fí AUchsíi«n a fiatal ! kubai filmgyártó! legkezde­tibb szakaszából való, ami­kor még egy korábbi európai komme - követé', volt rá a jellemző. Ezt a formát igye keztek a kubai filmesei, for­radalmi tartalommal megtöl­teni. Ebben a filmben egy Juan nevű fiatalember kalandos életútját követhetjük. Egy plébánosnál szolgál, sekres­tyés és mindenes.1 Közben kakasviadalokon működik közre, bikaviadalt szervez, fakir lesz egy vándorCirkusz­nál, földet bérel, de ninden­t'd ó kisemmizik. Közben sze­relmes is lesz. s végül. sok- sok kaland után eljut a fel­szabadulásért harcoló geril­lákhoz, s hősiesen helytáll a harcokban. A filmben fel-fefvillahnak a helyi népszokások, a s tör­ténet fordulataiból ki-kicsil- lan az elnyomókkal szembeni elégedetlenség, a jobb. sza- i badabb, szebb clot vágyása. (bcnodrK) I A Borsodi Szemle új számában olvastuk Most hagyta el a nyomdát a Borsodi Szemle új.szárny. -V folyóirat Ismétek tP-'.y sokrétű, gazdag t 'onirti.1 jelent meg, KöuIA. éj/yvibeti jó az arány múltunk kérdé­seinek vizsgálata és. a jelen­kor problémáinak megvilágí­tása között. A Napjaink kérdései ro­vatban Kuzmányi Gusztáv nagyobb szabású tanulmá­nyát olvashatjuk A falusi dolgozó nők életkörülményei megyénkben címmel; ugyan­ebben a rovatban Foglalkoz­tatási politika — nyugdíjkor­határ címmel Barla Imre ad közre néhány időszerű gon­dolatot. A Történelmünk című ro­vat három tanulmányt közöl. Kun László A mi forrcdal- m <nk címmel. Miskolc és Di­ósgyőr felszabadulás előtti időszakút és az azon belül je­lentkező forradalmi mtgmoz- dulásokat mutatja be. Bar­iba István pedig Az agrár­kérdés Zemplén várnegyé­Atadás előtt az ú,i művelődési ház Özdon. í * * Folo: Mizcrák Istv&i. ben a Tanácsköztársaság ide­jén címmel, az 50 év előtti fölrtosztás és egyéb, a földmunkásokat érintő kérdések elemzésével e kor­szak jobb megismeréséhez nyújt értékes adalékokat. Ugyancsak ebben a rovatban olvashatjuk Román János­nak, a Tanácsköztársaság helytörténeti kutatásának kérdéseihez történt hozzászó­lását, amelyek tudományos emléküléseken hangzottak el. Nagyon is napjainkat izga­tó kérdéssel találkozunk a Gazdasági élet rovatban Széli Imre írásában. Címej A személyi jövedelem megyénk tcrmclőszövetkzzcteiben. A Művészet-lrcddom rovatban Oltyán Béli adja közre A Tűztánc míí's&zl eszközei cí­mű tunulmáiyát, majd a Nemzetközi Siemlc rovatban Fodor László rását olvashat­juk, Mérföldkövet jelentő ta­nácskozás tírimel. Ebben a tanulmányba! a szerző rend­kívül tömören összegezi a kommunisU és munkáspár­tok képvfcdőinek néhány liónappal tavibban Moszk­vában megtartott tanács­kozását. iletve azt a íő- dokumentunot, amely e tanácskozás összegezéseként született és s kommunista és írunkásmo'.galoni állásfog­lalását, tgyben jövőbeni irányvonalát is jelzi. Szól a találmány a fődokumentum thsllett a tanácskozás törté- nrlmi küldetésérő], az impe- riilizmus elleni egységről, s elemzi a nagy jelentőségű konferencia világvisszhang­ját. Fórum símmel ú.T rovatot látunk a lapban, ebben Ta- ki.es Istvin, a Kazincbarci­kai város Tanács vb-elnöke szól hozzá Benedek Miklós­iak a B'TSodi Szemle előző számába) megjelent. Ottho­nok, vágy lakótelepek című cikkéhez. Könyvszemle, az elhunyt dr Fülöp Lászlóra történt emlékezés és Bossllc István több grafikája egészí­ti ki t Borsodi Szemle új számát. (Inul i A Miskolci GpvLi napjainkban nég lengyel grafikusműve: :. la iát. ható, de mar Ír'- ' ; uj kit állítás. Magyt. '.nikkel­eimmel mutatják tv Dobok Lajos miskolci születései í-f- toművész. fényképein hazáid, legjelentősebb műemléken A k állítást Erdv. Ferenc, az Orszigös Műemléki Felügye­lőség munkatársa rende: A tárlatot abból az a.c u- lombó; rendezik nw;, hogy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom