Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

ESZAK-MAGYASO&SZÄO 2 Pén!«!', 1959. oklóber ?A. Válság Libanonban Libanon eddigi történelmé­nek egyik legsúlyosabb vál­ságát éli át mind belpoliti­kai tejen, mind pedig Liba-, non és az arab országok vi­szonyát tekintve. A Paleszti­nái ellenálló szervezetek és a libanoni reguláris hadsereg erői közötti összecsapások­nak a kairói rádió szerint eddig 13 halálos és legalább 16 sebesült áldozata van. Az arab országokban nagyarányú tiltakozó kampány indult a libanoni hatóságok eljárása miatt. A libanoni katonai hatósá­gok szerdán este kénytelenek voltak nyilatkozatban meg­magyarázni a tragikus ese­ményeket, amelyek hivatalos verzió szerint azért követ­keztek bs, mert a paiesztinai I fegyveres szervezeteit „pro­vokációs magatartást tanúsí­tottak és nem voltak hajlan­dók engedelmeskedni a fegy­veres erők parancsainak''. Az ^ egyiptomi kormány szóvivője szokásos kéthavi sajtóértekezletén a libanoni fejleményekkel foglalkozva megállapította, hogy „az Egyesült Arab Köztársaság sajnálja az arab ellenállók ellen indított támadást, amelyre olyan időpontban került sói-, amikor azok har­cot vívnak az izraeli ellen­séggel''. Szíriában, amely mint is­meretes, lazárta határait Li­banonnal, további megtorlá­sokat fontolgatnak és a da­Eduardo Frei chilei elnök szerdán este Sergio Ossa Pre- tót, eddigi közmunkaügyi minisztert nevezte ki hadügy­miniszterré, miután Tubo Marambio tábornok, az ed­digi hadügyminiszter a ked­di katonai lázadás nyomán benyújtotta lemondását. Os­maszkuszi rádió „a libanoni összeesküvő hatóságok által elkövetett bűnökről” beszél. A határok lezárását egyéb­ként megfigyelők csaknem egyértelműnek tartják a dip­lomáciai kapcsolatok felfüg­gesztésével. Az arab országok bojkottja előbb-utóbb a bej­rúti kikötő lassú sorvadásá­hoz vezethet, hiszen e ki­kötőbe Szíria, Kuwait és Irak számára is nagy mennyiségű áru érkezett eddig. sa Pretot szerdán letette az esküt Frei elnök kezébe. A santiagói jelentések sze­rint megalakult az a katonai törvényszék, amely megtár­gyalja majd a keddi lázadás vezetőjének, Roberto Viaux tábornoknak és a lázadó Tacna ezred 40 tisztjének ügyét. A tábornok és a többi I lázadó tiszt házi őrizetben van. Ugyanakkor Viaux a házi őrizetben kijelentette, j hogy a kormány beleegye- j zett a felkelők zsoldemelési követeléseinek teljesítésébe. Magyar küldöttség Berlinben i Dr. Tímár Mátyás minisz- ; terelnök-helyettes vezetésé-. vei csütörtökön délután ma- j gyár küldöttség érkezett Ber­linbe, a magyar—NDK gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság 8. ülésszakára. SzGvjct iditlség Homíii Csütörtökön szovjet kato­nai küldöttség utazott Romá­niába Szergej SzOkolov had- seregtábonnoknak, a honvé­delmi miniszter első helyet­tesének vezetésével. A kül­döttség Ion Ionita vezérezre­desnek, a román fegyveres erők miniszterének meghívá­sára részt vesz a román fegyveres erők fennállásának 25. évfordulójával kapcsola­tos ünnepségeken. Ülést tartóit a Minisztertanács Hasi őrizetben (Folytatás az 1. oldalról.) építőipari szövetkezeti közös . vállalatai bárhol, bármely megrendelő részére építkez- . hetnek. ' Az építőipari kivitelezési jogosultságra vonatkozó jog­szabályokba ütköző, vagy azok megkerülésével kötött szerződések semmisnek te­kintendők és ilyen esetekben a megfelelő szankciók alkal­mazása szükséges. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott arra, hogy 1970. január 1-től meg­változtatja a személyi iga- zolványok kiadásának és a -Jakcímbejel entésnek rendsze­r-rét. A jövő évtől kezdve a ®J&ágyár állampolgárok 14. , -/életévüktől kapnak személyi "igazolványt. Erre elsősorban azért van szükség, mert a fiatalok egy része a nyolc általános iskola elvégzése után elhelyezkedik. Az iga­zolványok cseréjére a jövő­ben az eddiginél ritkábban kerül sor. A részletes szabá­lyozásról a Belügyminiszté­rium kellő időben tájékoztat­ja a közvéleményt. A Minisztertanács a kor­mányzati tevékenységről szó­ló tájékoztatás színvonalá­nak emelése és szervezeti feltételeinek javítása érdeké­ben elfogadta a kormány Tá­jékoztatási Hivatalának fel­adatairól és jogköréről be­nyújtott előterjesztést. A határozat kimondja, hogy a Tájékoztatási Hivatal a saj­tóterület országos hatáskörű szerve, feladata az állami tá­jékoztatási munka szervezé­se, koordinálása, valamint a sajtóterületet érintő állami feladatok ellátása. Munkáját a Minisztertanács elnökének felügyelete alatt végzi. A hivatal elnöke egyben ellátja a kormány szóvivői teendőit ifi. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Komócsin Zoltán Rómába utazott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizottsága meghívására Rómába utazott. Nem tudják megakadályozni Több mint 150 fiatal je­lentkezett egy hét alatt az Egyesült Államokban arra, hogy önkéntes munkát végez a. télen a Kubai, Köztársa­ságban. A kormány képvi­selői közölték, hogy nem áll módjukban megakadályozni az önkéntes csoportok el­utazását, bár az úthoz nem járulnak hozzá. A washingto­ni hatóságok hivatalosan megtagadják a kubai utazás lehetőségét az amerikai ál­lampolgárok túlnyomó több­ségétől, de egy bírósági ha­tározat következményeként ysem indftnatnak büntető ei- -.- járást azok ellen, akik meg­szegik a hivatalos tilalmat. Az önkéntes csoportokat egy ifjúsági bizottság szer­vezi. Az első csoport előre­láthatólag november végén indul el és két hónapig tar­tózkodik Kubában. LEHOCZKY ALFRÉD: ' | Hetvenegy nap a háborúból © Churchill Moszkvában Az angolok — Churchill vezérletével — diplomáciai úton igyekeztek kiegyenlíteni azt a lemaradást, amit a had­színtéren a szovjetekkel szemben különösen, de az amerikaiakkal szemben is ta­pasztalható volt. Remény és valóság Churchill a quebec-i kon­ferencián vezérkari tisztjei előtt kijelentette: — Nagyon szeretném, ha megelőznénk az oroszokat Közép-Európa néhány terü­letén. Például Magyarország kinyilvánította azt a szándé­kát., hogy ellenáll a szovjet előrenyomulásnak, de leteszi a fegyvert az angol csapatok előtt, ha az utóbbiak időben odaérhetnek. Nagyon szeret­ném — mondotta —, hogy abban az esetben, ha a né­metek kivonulnának Olaszor­szágból, vagy visszavonulná­nak az Alpokig... az Adriai­tenger medencéjén keresz­tül ... előbb jussunk el Bécs- be. mint az oroszok... 1944 őszén — a szovjet had­sereg gyors előrenyomulása következtében — Churchill közép-európai reményei mind összébb zsugorodtak. Október elején ezért — Edén külügy­miniszter kíséretében — Moszkvába utazik, hogy meg­tárgyalja Sztálinnal a délke­let- és közép-európai felsza­badult országokban követen­dő politikát. Fő célja az volt, hogy ezekben az országokban megőrizzék az angol befo­lyást. Londonban lengyel, jugo­szláv és csehszlovák emig­ráns kormányok működtek. Churchill azt szerette volna, ha ezek a kormányok térnek vissza a felszabadult orszá­gokba, s angol befolyás alatt álló burzsoá kormányok ala­kulnak. V A lengye! kérdés Az október 9-én megkez­dődött tanácskozáson első­sorban a lengyel kérdés sze­repelt. Az alapvető probléma az volt, hogy milyen erők al­kossák az új létrejövő lengyel kormányt; a Londonban szé­kelő emigrációs polgári kor­mány (Mikolajezik), vagy a Lengyel Nemzeti Felszabadí- tási Bizottság (Bieruték)? Churchill már 1944. év ele­jén kifejtette véleményét egy Sztálinhoz küldött üzenet­ben: „Ha Varsóban más lengyel kormányt hoznának létre, mint amelyet mi eddig étis­mertünk, akkor.*. Nagy-Bri­tannia és az Egyesült Álla­mok olyan kérdés elé kerül­ne, amely ártana ama há­rom nagyhatalom teljes egyetértésének, amelytől a világ jövője függ .. A Szovjetunió 1944. július 26-án nyilatkozatot tett közzé Lengyelországhoz való viszo­nyáról. Ebben leszögezte: „ ... amint Lengyelország felszabadított területének va­lamely része kikerül a köz­vetlen hadműveletek övezeté, bői, a Lengyel Nemzeti Fel­szabadítást Bizottság teljesen átveszi ott a polgári közigaz­gatás ügyeinek irányítását." Az álláspontokban lénye­ges volt tehát a különbség. Kölcsönös egyetértéssel a ta­nácskozás hatékonyságát cé­lozva bevonták abba mind a Írét lengyel politikai erő kép­viselőit. A felszabadítás! bizottság az 1933-as alkotmány eluta­sítását, az 1921-es demokra­tikus alkotmány elfogadását tekintette alapnak. Az emig­rációs burzsoá kormány — hegemóniát követelve magá­nak — minden megegyezést visszautasított. A konkrét megállapodást el kellett na­polni, de a 20-án kiadott zá­róközlemény úgy értékelte a tárgyalást, mint amelyen elő­rehaladást értek el, s ez azt jelentette, hogy a felszabadí- tási bizottság demokratikus kibontakozásra tett javasla­tait fogadták el kiindulópont-v nak. y Balkán és Németország v Churchill a lengyel kérdés mellett a Balkánra irányi-!; tóttá figyelmét, és szóba hoz-j ta Németország esetleges fel-j osztását. Felmerült az is, d hogy Lengyelországot. Cseh-j szlováklát, Ausztriát és Ma-!j gyarországot „egy csoportba” (konföderációba) kellene ■> egyesíteni. A szovjet vezetők ilyen-] tervvel nem értettek egyet.! Sztálin szerint ez újabb 1 „egészségügyi kordont” jelen-] tene a Szovjetunió körül. Ki-^1 jelentette továbbá: „... most nem lehet egye sítésekre gondolni, annál ke­vésbé, mert a fasiszta járom-3 tói megszabadult népek tér-* mészetesen teljes, korlátok •: nélküli nemzeti életet akar-'± nak élni...” ] A tárgyaláson várakozás j alakult ki a magyarországi»! eseményekkel kapcsolatban. ‘í A súlyos és kedvezőtlen for-.j dulat azonban nem tette semj lehetővé, sem szükségszerűvé.' érdemleges alternatívák fel-»j vetését 5 (Következik: Hitler gond-j jai.) ? í vifáiszmzei ünnepén Huszonnégy esztendővel ez­előtt lépett életbe az Egye­sült Nemzetek Szervezetének alapokmánya. Azóta október 24-e a világszervezet napja. A dátum alkalmat ad a mérleg­készítésre: vajon mennyire felel meg hivatásának ez a rendkívül fontos nemzetközi fórum. Amikor Jaltában 1945 februárjában a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Uritannia kormánya elhatá­rozta az ENSZ megalakítá­sát, így jelölték meg a szer­vezet célját: „Az új szervezet feladata elsősorban az új tá­madó háború megakadályo­zása. Ezt a szerepét pedig úgy tölti be, hogy biztosítja a háború politikai, gazdasági és társadalmi okainak felszámo­lásában valamennyi bekesze- rető nép állandó és szoros együttműködését.” Az alapok­mány pedig — amelynek el­fogadásáról ma emlékezünk — megállapította, hogy az ENSZ feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartá­sa, a szuverén államok őszin­te együttműködésének bizto­sítása. Ha az ENSZ elé ilyen kö­vetelményeket állítunk, sok tekintetben vegyes a kép, a világszervezet néha nehezen állja ki a próbát. Persze e mérleg volt már rosszabb is a világszervezet fennállása óta, amikor — a hidegháború éveiben — az amerikai dip­lomáciának sikerült szavazó­gépezetként használnia az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét. De azóta sok minden megváltozott. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetke­zett változások az ENSZ munkájában is tükröződnek. A világszervezet tagállamai­nak száma, amely megalakí­tásakor mindössze félszáz volt, azötu másfélszeresére nőtt. Elsősorban a gyarmati rendszer széthullásának ered­ményeként nőtt meg az ENSZ-tagok száma. Egész sor fiatal, független állam lépett a világszervezet tagjainak so­rába. A megváltozott erőviszo­nyokat jól mutatja, hogy az ENSZ segítségével az utóbbi esztendőkben több olyan nemzetközi megállapodást si­került létrehozni, mint pél­dául az atomsorompó-egyez- mény és a világűr békés ícl- basználására vonatkozó meg­állapodás. Az igazsághoz hoz­zá tartozik, hogy az ENSZ te­vékenységének mérlegében a passzívum is igen nagy. Gon­doljunk csak arra, hogy a vi­lágszervezet képtelen volt megállítani az amerikaiak vi­etnami agresszióját, és máig sem tudott érvényt szerezni saját határozatának a közel- keleti helyzet rendezésére. Mindenki előtt nyilvánva­ló, hogy az ENSZ alapok­mány szerinti működése ér­dekében a szocialista orszá­gok teszik a legtöbbet. A Ma­gyar Népköztársaság 1955 óta tagja a világszervezetnek. Közreműködésünk elismeré­sét jelzi, hogy hazánk képvi­selőit több alkalommal bevá­lasztották az ENSZ különféle magas tisztségeibe. A szocia­lista diplomácia mindent megtesz annak érdekében, hogy az ENSZ mindenkor az emberiség békéjének biztosí­tását tartsa legfőbb feladatá­nak. Vándorserleg — Hídwégardáról Amikor a hídvégardói lá­nyok megjelentek egy járási MHSZ-versenyen, nem kel­tettek különösebb feltűnést. Csak azok gratuláltak szere­tettel — a megjelenéshez —, akik tudták: a község most az idén indított először lány­csapatot. Maga ez a tény Is sok min­dent elmond Hídvégardó MHSZ-munkájáróL Arról a munkáról, melynek mindin­kább látszik eredménye. Igaz, mindössze egy lövész­klub tömöríti a falu fiataljait, de ez egyre sikeresebben. Farkas Sándor klubtitkár el­mondotta, hogy a fiatalok örömmel jönnek a foglalko­zásokra. Az Idei járási ösz- szetett honvédelmi versenyen az első helyet szerezték meg. (Az először indult lánycsapat a második helyen végzett!) — Nemcsak a fiatalok, a felnőttek is érdeklődnek az MHSZ munkája iránt — mondja a titkár. — Nálunk a falu lakóinak 27 százaléka valamilyen formában bekap­csolódik, részt vesz a szö­vetség tevékenységében. Ter­mészetes, hogy mint minden faluban, mi is állandóan nö­velni szeretnénk az eredmé­nyeket. Ehhez a szükséges feltételeket is meg kell te­remteni. Jelenleg például csak egy ideiglenes lőterünk van, de pár éven belül épí­tünk egy mindenben megfe­lelőt. Valószínű, hogy több puskát is kapunk. Kiskörzet központja is Bódvaszilas. Mint ilyen, ugyancsak észre akarja vé­tetni magát a jövőben. — Az Idén egy több száz forint értékű, szép vándor­serleget szeretnénk útnak in­dítani. A környékünkön Bód- vaszilassal egy napon szaba­dult fel több község is. és a serlegért ezeknek a községek­nek a fiataljai versenyezné­nek. A terveink szerint a nyertes csapat egy évig őriz­né a serleget, akkor újra ösz- szeméménk erőnket. Beckett az új irodalmi Nobel-díjas A Svéd Akadémia Samuel Beckett, ír származású, Fran­ciaországban élő drámaíró­nak, költőnek és novellistá­nak ítélte oda az 1969. évi irodalmi Nobel-díjat. Becket, aki 1953-ban be­mutatott, „Godotra várva” című színművével vált szin­te egyik napról a másikra világhírűvé, már évek óta a legtekintélyesebb irodalmi alapítvány dijának váromá­nyosaként szerepelt a köztu­datban. Samuel Beckett most 63 esztendős. 1963-ban Beckett 47 drá­maíró társával együtt aláírta azt a nyilatkozatot, amely­bein megtiltják műveik elő­adását bármely dél-afrikai, vagy más olyan országban működő színházban, ahol megkülönböztetést alkalmaz­nak a színesbőrűekkel szem­ben. A 375 ezer svéd korona (30 ezer font) értékű Nobel- díj összegét' Alfred Nobel születésének . évfordulóján, december 10-én VI. Gusztáv Adolf svéd király nyújtja át az írónak a stockholmi kon- cert-palotában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom