Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

Péntek, 1969. október 24. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Á B 24-es és társai Kizenes iavüás a BÉM-ben T ártalmasabb ifjúsági élet a DIGÉP-ben 43 KISZ-szervezetben választottak új vezetőséget — Sok értékes és érdekes A rejtélyes hangzású B 24- es jelű épületóriás ércporral borított kiugró tetőszerkeze­tén állunk. Oldalt, a mélyben mésszel megrakott hosszú ko­csisor. A messzire nyúló, köd­be boruló sínpáron épület­tömeg. A főmérnök ezt mond­ja: Ezt láttuk a B 2!-es tetejéről. — Az az állomásunk. Van fűtőházunk, saját vagonpar­kunk és Diesel-mozdonyunk. Az állomásról naponta 3— 4 szerelvény indul darabosí- tott érccel Diósgyőrbe, Özd- ra. Most minden csöndes. A hatalmas rakodótelepen a fe­kete és a vörös érchegyekbe most nem markolnak a ra­kodógépek, nem siklik a szál­lítószalag. Az óriási, parabo­la csarnokok elején mozdu­latlanul állnak a gépek. Mindössze egy lánctalpas földgyalu motorja zúg a tá­volban. & A B 24-es épületet a szo­kástól eltérően most rém re­megted a munka üteme, moz­dulatlanul állnak a gépek, a berendezések. A különböző szinteken az LKM, az ÓKÜ és más vállalatok szerelői munkálkodnak, szétszedik a berendezéseket, kicserélik a hibás alkatrészeket. Itt he­gesztőnek, amott éppen most cserélik ki a meghajtó fogas­kereket. — Nálunk most „rendkívü­li világnap” van — mondja Mareis László, a Borsodi Ércelőkészítőmű Rt. igazga­tója. — Öt napra leálltunk közepes javításra. Miért volt rá szükség? Gyakran előfor­dultak üzemzavarok, ezeket szeretnénk most megszüntet­ni. Másrészt vannak konst­rukciós hibák, és van termé­szetes elhasználódás is. Jön a tél, inkább most javítsunk, mint később, amikor a hi­deg akadályéba a munkát. If Az 1000 személlyel működő BEM ez év márciusában kezdte meg munkáját. Pon­tosabban csak két szalag. Most készül a másik kettő. Az. új üzemek „felfutása” ál­talában egy évet vesz igény­be. És ha ez vonatkozik a kész üzemekre, érthető, hogy a fejlődő „kamaszon még sok a pörsenés”, gyakran előfor­dulnak gyermekbetegségek. E hónap közepén vala­mennyi oktatási formában megkezdődtek a rendszeres foglalkozások a járás terü­letén. Az első tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a múlt évhez viszonyítva szá­mottevően megnőtt az érdek- lődés a párt- és tömegszer­vezeti oktatás iránt. Míg w előző oktatási évben a szer­ezett pártoktatásban alap­szinten 150 csoport 3046 fő­vel vett részt, az új évadban a szervezett pártoktatás 101 csoportban kezdődött meg, 4 ezer részvevővel. A járás jel­legének megfelelően legtöb­ben a gazdaságpolitikai tan­folyam mezőgazdasági tago­zatán tanulnak: 43 csoport­ban 904 fő. Az ipari üzemek, A gyár dolgozói és vezetői az elmúlt hónapban a koráb­bi 35—40 ezer tonna helyett 70 ezer tonna darabosított ér­cet adtak a két gazdának, az LKM-nek és az ŐKU-nek. Ez a kiugró eredmény egy sereg gond, hiba felszámolásának kezdetét, folytatását is jelen­ti. Azt, hogy javult a munka- fegyelem, jobb a szervezés. És még egy, ami a dolgozó­kat közvetlenül érinti: a ter­melés növekedésé természet­szerűen növeli a kereseteket is. Ügy vélekednek, hogy a BÉM most lép a stabilizálás korszakába. fi — Sikerül-e megtartaniuk ezt a termelési szintet? — Remélem nem — hang­zik Mareis elvtárs válasza. Az ország legfiatalabb ál­lami gazdaságát Abaújszán- tón és környékén találjuk megyénkben. 1966. január 1- én alakult, összes területe jelenleg 3860 hold, igazgató­ja Bakonyi József, aki a To- kaj-Hegyalján végzett mun­kássága elismeréseként a ko­rábbi években Kossuth-díjat kapott. — A tokaj-hegyaljai szőlő­kultúra rekonstrukcióját ma­radéktalanul be kell fejezni — mondta határozottan. — Tizenötezer holdon kell és lehet szőlőt termelni a Hegyalján. Ebből tízezer hold lehet a nagyüzemi, termelő­szövetkezeti és állami gazda­sági, a többi háztáji, vagy víkend-szőlő. A nagy mun­ka java még hátra yan. Az öreg szőlőket is fel kell újí­tani. Különösen itt, Abaúj- szántő körzetében, ahol még lassan halad a rekonstruk­ció ... Az idei szüret A fiatal állami gazdaság­nak 320 hold szőlője van. Ebből 80 már új telepítés, a fele terem is. Az idén ktsz-ek dolgozói közül ugyan, ennek a tanfolyamnak ipari tagozatára 35 csoportban 000 részvevő jelentkezett. Jelentős a tömegszerveze­tek oktatási tevékenysége is. KISZ-oktatásban 185 cso­portban, 3805 fő vesz részt, szakszervezeti oktatás 105 csoportban folyik, csaknem ’.000 részvevővel. A káderképző tanfolyamok közül megnőtt a marxizmus —leninizmus esti középfokú iskola jelentősége. Itt a taní­tás már szeptemberben meg­kezdődött. A tavalyi 8 osz­tály 200 hallgatójához viszo­nyítva az idén megkélszere- | ződött a tanulók száma: az új oktatási évben 17 osztály­ban 400 személy tanul to­vább, középfokon. — Ugyanis — teszi hozzá —, többre szeretnék vállalkoz­ni. A negyedik negyedévre 180 ezer tonna darabosított ércet várnak tőlünk, s ha minden sikerül, akkor mi et­től is többet adunk. A BÉM munkája a sike­mények és hibák erősen ki­hatnak a két kohászati üzem gazdasági életére. Előnye, hogy a kohók előkészített ele- gyet kapnak, és így lényege­sen növelhető a nyersvas- termelés. És mi a fő vágyuk? A má­sik két szalag mielőbb elké­szüljön, hogy a BÉM teljes kapacitással a borsodi kohók szolgálatába állhasson. Csorba Barnabás holdanként. A többi szőlő gyenge és öreg, a tőkeállo­mány 65—70 százalékos. Az idén húsz-huszonöt mázsa szőlőt ad holdanként. Az idei szüretet lényegé­ben csak október 20-án kezdték meg ötszáz ember­rel. Addig csak a szórvány­szőlőket szüretelték. Érdemes volt várni: most már van aszúsodás is, és a must cu­kortartalma 18 fokra emel­kedett. November közepére — remélhetően, ha jó idő lesz —, meghaladja a 20 fo­kot is. Az új telepítésű sző­lők termését még nem sze­dik, várnak vele november közepéig, mert ott a legjobb az aszúsodás. Az idén jó ter­mést, összesen körülbelül 120 mázsát ígér a négyholdnyi muskotályültetvény is. Ez adja azt a remek zamatú aszút, amely az idei nemzet­közi borversenyen is nagy­díjat nyert. Az igazgató 70— 80 hektó muskotálymustra számít — a maximális re­mény IO0 hektó —, s ezt mind aszúsítják. Drága áru, extratermék, érdemes vele foglalkozni. A gazdaság távlati, pers­pektivikus terve: 700—800 hold új szőlő telepítése, ösz- szesen lenne majd ezer hold. És annak nagyobb részét idővel öntözéses termesztés­re rendeznék be, hiszen Rát- ka és Golop között megépül a Szerencs-patak víztárolója. De ez még csak tern’. Meg­valósítása a következő évek feladata. Minőségi fejlődés A gazdaság idei termelési terve 32 millió forint értékű mezőgazdasági termék. Ebből tíz-tizenkét millió forintot ad a szőlő, pontosabban: a bor. A többi bevétel növényter­mesztésből és állattenyésztés­ből származik. — Mi még csak most ju­tottunk el oda, hogy minden ágazatban a jobb minőségre törekedjünk — mondotta az igazgató. — Úgy is mond­hatnám, hogy eddigi fejlő­désünket a mennyiségi érté­kek jellemezték. S a meny- nyiségi fejlődés — úgy érea­javaslattal, ötlettel rukkol­tak ki fiataljaink a vezető­ségeket újraválasztó taggyű­léseken. Ezzel a gondolattal számolt be a párt-végrehaj­tóbizottságnak Begyik Já­nos elvtérs, a Diósgyőri Gép­gyár nagyüzemi KlSZ-bizott- ságának titkára. A szervező és előkészítő munka időszakában megkap­ták a bizalmat, s jól is éltek vele. A színvonalas felkészü­lés, a beszámolók tartalmas- ' sága kiváltotta a fiatalokban az érdeklődést és sok jó ja­vaslattal, gondolattal segí­tették mind a szervezeti, mind a gazdasági munkát. Észrevételeik azt bizonyít­ják, ismerik a gyár gondjait, a vezetés törekvéseit és munkájukkal igyekeznek eh­hez alkalmazkodni. Ezt köte­lességüknek is tartják, mert a fiatalok részére foganato­sított bérintézkedések bizo­nyos értelemben „helyére tették” a kereseti arányokat. A gyár vezetősége döntésé­nek a taggyűléseken jó vissz­hangja volt. A 43 alapszer­vezet taggyűlésein átlagosan a tagság 80 százaléka megje­lent, és részt vett a vitában. A választásokon a tagok 50 százalékát „felfrissítették”, 23 helyen pedig új titkárt választottak. Sok szó esett a taggyülése­zük —, most csap át a mi­nőségi fejlődésbe. Ez egyéb­ként tudatos törekvésünk is. A tervezett 32 millió forint termelési érték fölött körül­belül kétmillió forint tiszta nyereségre számítanak. Az első év termelési értéke — 1966-ban — 27 millió forint volt, 4 200 Ö00 forint deficit­tel. 1967-ben javult az ered­mény, de nyereséget — 1 600 000 forintot —, csalt az 1968-as esztendő adott. És a mostani, a negyedik eszten­dő ígér kétmillió forintot. — Milyen a dolgozók jö­vedelmi szintje? — Számításaink szerint 25 —30 százalékkal magasabb, mint az első esztendőben — válaszolta az igazgató. — Az idén a célprémiumokkal és a természetbeni juttatásokkal együtt az egy dolgozóra jutó havi átlagos jövedelem meg­haladja az 1800 forintot, ta­lán 1900 forint is lesz. De ez még mindig alacsonyabb, mint a megyei állami gaz­dasági átlagkereset, és még alacsonyabb az országos át­lagnál. Nincs könnyű dol­gunk, mert fiatal a gazda­ság és rengeteg pénzt köl­tünk építkezésekre, beruhá­zásokra, a korszerűsítésre ál­talában. Megértették a nagy feladatot — És milyen a munkáskol­lektíva? Mennyire elégedett a munkások teljesítményei­vel és munkafegyelmével? — A dolgozókról én csak jót tudok mondani. Megértették a nagy feladatot, és amit nem egészen négy év alatt meg lehetett csinálni — azt meg is csinálták — mondta az igazgató. Négy év — kevés idő. És e négy év során viszonylag korszerű nagyüzemmé fejlő­dött az Abaújszántói Állami Gazdaság. Építkeztek, s a géppark 80 százalékát is ki­cserélték, felújították. Négy­millió forintért a 3. sz. AKÖV-től nemrég vásároltak géptelepet Abaújszántón, s itt a három szomszédos ter­melőszövetkezettel összefog­va, korszerű gépjavító üze­met alakítanak ki. Szendrei József ken a jövőről is. Elmondták vágyaikat, terveiket. Ezek között gyakran ismétlődött a lakáshelyzetük javítása irán­ti igény. Szívesen ajánlották tudásukat, erejüket társadal­mi munkához, társasházépl- tési akcióhoz. „Szeretnénk ha a gyár vezetősége meg­ajándékozna bennünket egy autóbusszal. Több közös programot szervezhetnénk. ..A vasárnapi lapból hiá­nyolom a miskolci mozik műsorát cs az előadások kezdetének időpontját.” A Moziüzemi Vállalat és lapunk között végre megál­lapodás jött létre — óh, azok az anyagiak —, s most már naponta közöljük a miskolci mozik műsorát. S nem árulunk el titkot, ha el­mondjuk: tovább akarjuk e szolgáltatásunkat bővíteni, s ha minden jól megy, az ol­vasók hamarosan más bor­sodi városok mozijainak mű­sorát is megtalálják lapunk­ban. „Népszerűsítsék a régi ve- íeránoUat.** „Igaz, hogy átéltük a 25 évvel ezelőtti eseményeket, de a kulisszák mögé nem láthattunk. Nagyon jó volt dr. Karsai Elek sorozata. Hasonlókat kérünk.** A háború, s az azzal kap­csolatos események sohasem feledhető emlékek maradnak sokunk életében. A negyed- százados évforduló kínálja a lehetőséget a visszaemléke­zésre. s mi éltünk is e lehe­tőséggel. Tanulságot, gyűlö­letet, igazságérzetet, interna­cionalizmust. hazaszeretet fejleszt, formál a visszaemlé­kezés, egyben izgalmas ol­vasmány is az események összefüggő, sokoldalú vizsgá­lata. Sorozatunkban azok a borsodi veteránok is helyet kapnak, akik jelentős szere­pet játszottak az ellenállás­ügy, mint a Lenin Kohászati Művek fiataljai” — mondták és foglalták több helyen 5s jegyzőkönyvbe. Természetesen, a gazdasá­gi feladatokká! kapcsolatos tennivalók sem szorultak háttérbe. Sokan szóltak a védnökségvállalásokról. a termelést befolyásoló ténye­zőkről is. Sz. M. ban, az élet megindításában, a konszolidációban. „Szeretnék többet olvasni fcávoli országolt' életéről, ese­ményeiről.^ Az útleírások, a távoli, is­meretlen vidékek, szokások nagyon sok embert érdekel­nek. Fel is használunk min­den alkalmat, hogy ilyen jellegű írások is legyenek la­punkban. Központi anyagok is napvilágot látnak az Észak-Magyarországban, de azoknak írásai is, akik ilyen útról térnek haza. Legutóbb Bakuról közöltünk úlijegyze. tet, ott járt egyetemisták tol­lából, most egyiptomi ta­pasztalatairól számol be munkatársunk. A hasonló cikkek a jövő­ben sem hiányoznak majd lapunkból. „Lehet, hogy önzőnek tű­nik javaslatom, de több di­áktársam nevében is na­gyon fontosnak tartom, hogy 8 óra helyett ne s órakor érjünk iskolába. Az autóbusz nem mindig vesz tel. Alsózsoicáról járunk Miskolcra, és ha nem aka­runk elkésni, 6 órakor kell indulnunk, esetleg S kilo­métert gyalogolnunk az ál­lomásra. Nagyon kérjük, tegyenek valamit szegény kisdiákokért.” Hiszen, ha csupán rajtunk múlna! Soraikat mindeneset­re nagyon melegen ajánljuk a 3. sz. Autóközlekedési Vál­lalat figyelmébe. B. K. „Matyó" desszert Csomagolóasztalon a Szerencsi Cukor- és Csokokttlégyár új terméke, a „Matyó” desszert. Foto: Mizcrák István rek, a sikertelenségek, ered­n negyedik esztendő negj'ven-ötven mázsát ígér ISI csoport, 4 ©zsr részvevő A 15 ezer vélemény nyomában H szerkesztő válaszol

Next

/
Oldalképek
Tartalom