Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

«ZAK-MAGYARORSZÄG 4 CsQlőrtSk, 1969. október 23. I Pécsi számadás #• | A játékfilmek szemléje közügy Amikor az V. magyar játékfilm-szemle megnyitása előtt, október 12-i számunkban az új magyar film ünnepi hetét köszöntöttük, annak a reményünknek adtunk kifejezést, hogy az érdekesnek, tanulságosnak ígérkező rendezvénysoro­zat a magyar filmművészet okos mérlegelésének és a további haladás lehetőségei taglalásának hete lesz. lezajlottak a filmszemle vetítései, tanáeskozásai, közönség—művész talál­kozói, a pécsi Széchenyi térről bevonták a fesztivál zászlóit, s a filmek most már a szemle ünnepi körítése nélkül talál­koznak, nap, mint nap a közönséggel. Ideje hát a számadás­nak, mit hozott Pécsett az V. magyar játékfilm-szemle. Nemcsak a finnesek ügye A filmszemle, mint azt. Papp Imre, a Pécsi városi Tanács vb-elnökhelyettese nyilatkozta, s mint azt Pé­csett és Baranya más helysé­gében tapasztalhattuk, köz- ijfíy volt. — A magyar film ügye össznemzeti ügy. Ilij szen tehetséges alkotók és at. kotások reagálnak és kérdez­nek rá a magyar valóság lé­nyeire, s a maguk eszközei­vel meg is kísérlik a vála­szok adását. Ezért nagy je­lentőségű számunkra, hogy e fontos, és különösen az utób­bi néhány évben még na­gyobb jelentőségre szert tett művészeti ág Pécsett találta meg egyik otthonát — mon­dotta többek között Papp Imre, és ezt az „össznemzeti ugy”-érzetet és a fesztivál pécsi megrendezésének ürö­mét kellett látnunk nemcsak a város díszes külsőségeiben, hanem az előkészítettségben, a hivatalos szervek és a nagyközönség részéről ta­pasztalt megnyilatkozások­ban egyaránt. Pécsett és Ba­ranyában sokféle szerv vál­lalt részt a szemle jó előké­szítésében, jelezve, hogy a szemle nemcsak a filmesek ügye. Sokrétű program A fesztivál programja sok­rétű, változatos volt. Nyolc cersenyfilm pergett a nagy­közönség előtt a Petőfi mo­ziban, amelyeket, mint már korábban hírül adtuk, o Ma­gyar Filmművészek Szövet­sége titkos szavazással válo­gatott ki, mint legjobbakat az bemutatójának lehettek ré­szesei a fesztivál vendégei (sőt egy hetediknek is, amely nem játékfilm ugyan, ha­nem dokumentumfilm), lát­hattak több értékes korábbi magyar filmet, találkozók voltak pécsi és baranyai üze­mekben, tanintézetekben, in­tézményekben a közönséggel, s nem utolsósorban nagy ér­deklődést váltott ki a 14-én megrendezett Tv Fórum, amelyen a közönség találkoz­hatott a magyar filmélet leg­főbb irányítóival, kérdezhe­tett. vitázhatott a filmek művészeti vonatkozásairól, a filmforgalmazás kérdéseiről. Az érdekes, tartalmas, hosz- szantartó vitát Szepesi György vezette, s a Magyar Televízió az egészet képsza­lagra rögzítette. A tervek szerint október 29-én este összeállítást sugároznak er­ről a vitáról. Szórakozás és szolidaritás Filmeken kívül is kínált sok érdekes, szórakoztató időtöltést a pécsi program. A nagy hírű Pécsi Balett a fesz. tivál vendégeinek külön elő­adásban mutatta be A vero­nai szerelmesek mártíruma című. nagyszabású táncdrá­máját, új műsorral szórakoz­tatott a Bóbita bábegyüttes, akik pedig a könnyűzenét szerették, részben a Qualiton Hanglemezgyár könnyűzenei koncertjét élvezhették, rész­ben a Metró-zenekar és Za- latnay Sarolta műsorán ve­hettek részt. Kiemelkedő programja iidarilásnak szentelt est, amelynek programjában az irodalmi színpadi műsor mellett bemutattak egy új magyar dokumentumfilmet, a Sipos István készítette Be­avatkozást. Ez az új doku­mentumfilm, ami valójában a szemle hetedik ősbemuta­tója volt, megrázó erővel tárja a néző elé az ameri­kaiak agresszióját, a vietna­mi nép harci elszántságát és legyőzhetetlenségét, és azt a világszerte megnyilvánuló szolidaritást, amely Vietnam mellett a békét szerető em­berek körében megmutatko­zik. Találkozások Az V. magyar játékfilm­szemle módot nyújtott a kü­lönböző találkozókra is. A magyar filmek alkotóival és szereplőivel a pécsi közönség minden nap találkozhatott, nemcsak az utcán, vagy a szállodák előcsarnokaiban, illetve az előadások hivata­los bemutatásain, hanem a minden délelőtti programsze­rű összejöveteleken, a Pannó- nia-szálló egyik nagytermé­ben, ahol a legkötetlenebb eszmecsere folyt művészek és nézők között. De találkoztak Baranya megye és Pécs vá­ros művelődési házaiban, kü­lönféle intézményében, ahol részben egy-egy konkrét film kapcsán, részben kötet­lenül folyt a hasznos eszme­csere filmekről, szerepekről, ezzel kapcsolatos kérdések­ről. Ugyanígy lehetőség volt a fesztivál vendégei között nagy számmal található Jetii- j földi filmalkotókkal és színé­szekkel való találkozásokra is. A fesztivál lényegét azon­ban a filmek és a viták je­lentették. Ezekről későbbi írásainkban szólunk. Benedek Miklós Tanulmányúton A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ által szervezett észak-ma­gyarországi tájegységi foto-, film- és hangosított képsor­bemutató rendezvénysoroza­tot október 25-én, szombaton délben 12 órakor nyitják meg. Németh Imre ország- gyűlési képviselő megnyitó- beszédével kezdődik a három északi megye amatőr fényké­pészeinek kiállítása a műve­lődési központ kiállítási csar­nokában. Este 6 órakor kerül sor a filmek és a hangosított képsorok nyilvános / bemuta­tójára. A bemutatót Kováts György, a megyei művelődé­si központ igazgatója vezeti be. Az ünnepélyes megnyitó és bemutató keretében hir- deiik ki a zsűrizés eredmé­nyét, és adják át a díjakat a nyerteseknek. A fényképkiállítást október 25-től november 2-ig, napon­ta 11 és 19 óra között tekint­heti meg a közönség. A fil­meket és audiovizuális kép­sorokat a megye nagyobb művelődési központjaiban is bemutatják, mielőtt a Nóg- rád, illetve Heves megyei be­mutatókra kerülne sor. Tavaly a Pest megyei kö­zépiskolák igazgatói látogat­tak el Borsodba, a napok­ban pedig a borsodi igazga­tók tettek látogatást Pest megye néhány középiskolájá­ban. Három napig tanulmá­nyozták Visegrád, Szentend­re, Vác, Érd, Monor, Nagy­kőrös középiskoláit és mái kulturális intézményeit. Míg egy évvel ezelőtt a Borsodban járt Pest megyeiek elsősorban a nyelvi tagozati osztályokban alkalmazható módszerek, az ezek alkalma­zásával elérhető eredmények, | valamint a kollégiumi élet iránt érdeklődtek, a borsodi igazgatók az elmúlt napokban főképp a bejáró tanulókkal, a tanulószobai foglalkozással és a kabinetrendszerű tanítással Ipari formatervezésről és formatervezőről Az Iparművészeli Tanács időszaki tájékoztatója, az Ipari Művészet legújabb szá­mában több cikk foglalko­zik az ipari formatervezés­sel. A lap élén Ernyey Gyu­la nagyszabású tanulmánya, a Magyar design az ipari formatervezés történeti átte­kintését adja gépiparunk hajnalától, a XIX. század el­ső felétől r.apjainkig. Külön mutatja be a reformkortól a kiegyezésig, majd a kiegye­zéstől a századfordulóig fel­lelhető ipari formatervezési jelentkezéseket. Nyomon kö­veti ennek fejlődését a szá­zadfordulótól az első világ­háborúig, a két világháború között, és természetesen leg­nagyobb részletességgel a felszabadulás utáni időszak­ban. Megállapítja, hogy for­matervezésünk eddigi ered­ményei többségükben csu­pán néhány iparig és né­hány tervező megjcszített ér­tő munkája révén jöttek lét­re, s megközelítőleg sem jel­lemző az egész iparra, a tel­jes tárgykultúrára. A kiad­vány további részében Bér Andor a formatervezést, mint gazdasági tényezőt elemzi, Koczoglx Ákos pedig Dániel József Munkácsy-díjas for­matervezőt mutatja be. Meg­késett beszámolót olvasha­tunk a Miskolci Galériában korábban megrendezett Ipari művészet című kiállításról Szentes Lajos tollából. Csen- key Éva pedig a japán alkal­mazott grafikai kiállításról számol be. Borbíró László a Frankfurtban tartott lakás­berendezési ankétről, a jövő lakásának most kialakult ké­péről tudósít. kapcsolatos kérdéseket ta­nulmányozták és vitatták meg vendéglátóikkal. (h. j.) FI LM JEGYZET A 17. szélességi fok Sok filmet láttunk, amely a vietnami nép elleni ag­ressziót, a vietnamiak elleni szennyes háborút idézi elénk, ugyanakkor megmutatja azt a hősi elszántságot is, arnely, lyel e kis nép rendíthetetle­nül küzd a szabadságáért. Nemsokára a nagyközönség is láthatja a legújabb ilyen té­májú magyar dokumentum- filmet, a Beavatkozást, most pedig mozijaink — a vietna­mi néppel való szolidaritás jegyében, az agresszió elleni tiltakozás szimbólumaként, egyben pedig a vietnami kér­dés és Vietnam népének jobb megismertetése végett — műsorra tűzték Joris Ivens nagyszerű dokumentumfilm­jét, A 17. szélességi fokot. Joris Ivens neve nem isme­retlen előttünk. A nemzetkö­zi Béke-díjas holland mű­vész, aki nemrégen a mis­kolci filmfesztivált is meg­tisztelte jelenlétével, részt vett a spanyol polgárháború­ban, járt a harmincas évek­ben a Szovjetunióban, a sza­badságáért küzdő Kínában, a Hollandiától elszakadó In­donéziában, Gerard Philipe társalkodójaként •játékfilmet is készített, a Till Ulenspie­gelt, nagyobb filmjei közül pedig nálunk jól ismert az Ot ország, öt asszony és A Szajna találkozik Párizzsal. E nagyszerű dokumentum­filmművész francia és viet­nami munkatársaival két hó­napig forgatott a tüzvonal- ban, Vinh Linh körzetében. Filmjének alapgondolata, hogy bemutassa azt a hős népet, amely megőrzi nyu­galmát, ön tudatosságát, tisz­tánlátását. Ez a film hősköltemény és vádirat egyben. Hőskölte­mény a vietnamiakról, vád­irat az agresszió ellen. Segít az igazság jobb megismerésé­ben, operatőri munkája cso­dálatot érdemel, s az egész film tiszteletet kiváltó alko­tás. <b«> elmúlt egy esztendő termésé- volt a fesztivál rendezvényei- f bői. Hat új magyar film ős- nek a Vietnammal való szó- [ Hajdú Béla: A tiszaszederkényi Derkovils Gyula Művelődési Központban a minap nyitották meg Molnár Bertalan, Miskolcon élő idős mester hangszerkiállítását. Hegy- meg! Ernő megnyitó szavai után a mester saját készítésű hegedű­in felhangzott Torelii Concerto grossőjának II. tétele. Molnár Bertalan ma már 7* éves, a mintegy 30 éve dolgo­zik. munkálkodik hegedűinek művészi építésén. Bátran mond­hatjuk, hogy szakmájában az ország egyik legtehetségesebb egyénisége, a kiállított hegedűk méltón dicsérik kezének mun­káját. Mindnyájunk nevében kí­vánunk az idős mesternek hosz- szú életet és egészséget. lAöi Vera Tisza* zeder kény Felhívjuk vásárlóink figyelmét, hogy a Sajó cipőboltunk megnyitása alkalmával meghirdetett ■ r sorsolás tárgyjutalom jegyzékét cipöboltunk kirakatában (Mis­kolc. Széchenyi u. 82.) közszemlére tettük kJ. A jutalomtárgyak a vásárlási blokk ellenében, boltunk­ban átvehetők. Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Amikor a jelenleg 15-ös házszámot viselő miskolci sajtóház, mint a Baj­csy-Zsilinszky u. 13. számú épülete te­tő alá került, akaratlanul elém eleve­nedett két másik 13-as szám, amely — mint akkor megemlékeztem e különös véletlenről — ugyancsak jelentős sze­repet játszott Miskolc és a megye saj­tótörténetében. Egyik a húszas évek­ben a Hunyadi u. 13. szám alatt épült első sajtópalota, a Magyar Jövő szék­háza, a másik a Toronyalja u. 13.. szá­mú épülete, amelyben a Termés című irodalmi-művészeti folyóiratunkat szerkesztettük másfél évig. (A 13-as szám más vonatkozásban is érdekesen kapcsolódik életem vonalá­ba: Móricz Zslgmond 13 évvel koráb­ban, József Attila 13 évvel későbben született nálam, aki 1892-ben láttam meg a napvilágot.) / Most azonban, amikor a sok nemzet­közi találkozó megállapodásait, az al­kalmi üdvözleteket rendszerint hárman írják alá, sokszor villan át agyamon a 3-as szám történelmi és társadalmi je­lentősége, és az e számhoz fűződő él­ményeim. „Trés faciunt collegium" — hárman alkotnak egy testületet — hangzik a régi latin közmondás. És való tény, hogy ahol két ember nézetkülönbségei nehezen egyenlítődnek ki, hasznos szolgálatot tehet az áthidalásban egy harmadik személy. Erre utalnak a hajdani triumvirátusok és sok mai ve­zetőségi hármas. Sem a kettő, sem a négy nem hoz­ható olyan könnyen közös nevezőre, mint a három. Ezért nem készítünk kétlábú asztalokat, s ezért voltak di­vatban valamikor, > ma is, a három­Három lábú asztalkák. Amíg ugyanis a négy­lábú asztaloknál gyakran előfordul, hogy a lábak hosszának milliméteres különbségei, vagy a padlózat egyenet­lenségei billenéseket okoznak, a há­romlábú asztal akkor sem billeg, ha lábai nem egyforma hosszúak. Ezt pél­dázzák a horgászok, turisták háromlá­bú székei, a hármas támaszpontokon nyugvó repülőgépek is. Három! Figyeljük meg, ha két be­teg ember panaszaival egymást jajve­székelésig keseríti, s megjelenik egy harmadik, mindjárt enyhül mindhár­muk fájdalma. És a sírásra torzuló aj­kakon mosoly jelenik meg. Mert... Mert három ember már egy társaság. „Három a magyar igazság" — szok­ták mondani, amikor harmadszor koccintjuk össze poharainkat valaki egészségére. És háromszoros éljent kiáltunk ünnepélyeken az ünnepelt személyre vagy eszmére. Hármas egység — három (okozat Már a bibliai korszakokban (három királyok, szentháromság) kiemelt sze­repe volt a hármas számnak. Ma pe­dig, nap, mint nap előtérbe pávásko- dik az élet sodrában a Hármas. Há­rom űrhajós repült a Holdra, három díjfokozatot nyernek az olimpiai győ­zők és a sportélet sok más győztesei, három fokozata van sok-sok kitünte­tésnek. Dicső események évfordulóit há­romszoros sortűzzel ünncplik. Három színű a nemzeti lobogónk. Ha közkedvelt vicclapunkra tekin­tek, felsejlik a „háromszor veri ezt Ludas Matyi vissza” is. Hosszúra nyúlnék felsorolnom, hogy « magyar nótákban hányszor szerepel a három, a. három csillag, a ,,három­szor” különböző vonatkozásokban, I Szabadság tér 3. Kitörölhetetlen emlékek fűznek eh­hez a házszámhoz. Itt volt első mis­kolci lakásom a Tanácsköztársaság idején, itt székelt a termelési biztosság, amelyben posztomat 1919. április 11- én foglaltam el — innen datálódik, immár félszázados miskolci honpolgár­ságom.. És mint publikáltam már, a felszabadulás után ebben az épület­ben volt sokáig as MKP pártirodája. Itt alakult meg a miskolci újságírók első érdekvédelmi szervezete. S itt székel ma a II. Rákóczi Ferenc könyv­tár. Három! Te nagy számfejedelem, de sokszor magasodsz az emberi sorsok fölé... Hadd jegyezzem itt meg, hogy « Kazinczy utca 3. szám emeletén 1940—50 között bérelt laká­sunkhoz fűződnek a második világhá­ború legizgalmasabb eseményeivel kapcsolatos élményeim. A sorozatos katonai behívások, az engem is nyu­gatra kényszeríteni akaró Szálasi-ban- diták. jól időzített faképnél hagyása cs az emlékezetes éjszakai robbantás, amely 1914. december 3-án jelezte Miskolc város felszabadulását. Azt a napot, amelynek a negyedszáza­dos évfordulóját december 4-én ün­nepeljük meg. Nagy napja lesz ez az ország má­sodik városának. | | „Észak-Mayyarország 111“ faiszerfeiílás íiszaszÉfíÉfta

Next

/
Oldalképek
Tartalom