Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

Csütörtök, 1969. október 23, ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 2100 áj munkás * Munkaerőmozgás a BVIÍ-ban Lakásgondok — Bérpolitika Folytatja munkáját a KGST szakbizottsága D Látogatás a Lenin Kohászad Művekben KGST-szakemberek az LKM-ben. \ „Kedves Fiatal Barátunkl Közeledik az idő, amikor hazafias kötelezettségednek eleget téve, újra visszatérsz családodhoz, munkahelyed­re. Mi úgy érezzük, hogy le­veliinket örömmel fogadod, amelyben tájékoztatni kívá­nunk visszatérésed előtt mindazon intézkedésekről, amelyek a Te érdekedben történtek... Már előre, ko­rábbi munkahelyeden bizto­sítva van a megfelelő mun­kakör. Ezen túlmenően fi­gyelembe veszi a vállalatve­zetés a katonai szolgálattal eltöltött idők alatti bérfej­lesztések átlagos mértékét, és ez béremelésként, munkába állásoddal egyidőben, a Te munkabéredben is jelentkez­ni fog...” A fenti levelet a Borsodi Vegyikombinát vezetői írták ez év szeptemberében, a le- előtt álló katonák­nak. Ezzel éreztetik; a válla­lat nem feledkezik meg dol­gozóiról, hanem visszavárja őket. Ez csak egy eszköz a sok közül, amelyet a vállalat a dolgozók megtartása, meg­nyerése érdekében tesz. • — Bennünket az új gazda­sági mechanizmus sajátos helyzetben talált — mondja Szoboszlai Árpád, munkaügyi osztályvezető. — A kötöttsé­gek feloldása, mint minden üzemben, itt is szabad mun­kaerő-áramlást eredménye­zett. Gondoskodni kellett ezek pótlásáról. Ezen túlme­nően, mivel két és fél, há­rommilliárdos értékben új lé­tesítményeket hozunk létre, ez 1300 új dolgozót kívánt. Ez arra késztetett bennünket, hogy kutassuk fel az új mun­kaerő-forrást és keressük a megoldást a munkaerők meg­tartására. És melyek a munkaerő-for­rások? A fő forrás az ifjú­ság. A gyár a figyelmét első­sorban a szakmunkásképző intézetekre, a vegyipari is­kolákra fordította. Örvende­tesnek tartják, hogy az ifjú szakmunkásoknak jelentős része a BVK-ban marad. Második forrás: a kapunál jelentkezők felvétele. Ez a korábbi évekhez viszonyítva, ma már más módon értendő Az új munkaerőket fel kell keresni. Toborozni kell a fal­vakban, meg kell nyerni a gyárnak. És a harmadik forrás: a fluktuáció csökkentése, az emberek megnyerése. e Ä felmérések szerint, a dolgozók legnagyobb része a lakásgondok miatt megy el. A gyár gyors ütemben fej­lődik. A két évvel ezelőtti 3100 helvet most több mint 4300-an dolgoznak benne. Az ipari létesítmény beruházásá­val, a létszám növekedésével imm tr>TÍTt lépést a lakás­építés. Sőt! — Az elmúlt években kü­lönféle okokból még a beter­vezett lakások építésében is lemaradás volt. A megépült lakások elosztásában sem jöttünk már olyan súllyal számításba, mint korábban. Szerencsére, ma már a város vezetőinél nagyobb megér­tés mutatkozik, jobban szor­galmazzák a lakásépítéseket, és jobban gondolnak ránk. A gyár maga is próbál Gzcn segíteni. A Tardona Parton 30 garzonlakást épí­tettek. A városban levő köz­épületek közül többet igye­keznek lakássá átalakítani s igv 25—30 lakást nyernek. Szatmári Ferenc, a gyár Pártbizottságának titkára így vélekedik; — Két éven belül, úav- alinqy megoldjuk a lakás- Problémákat. © Az el menőit másik nagy es"noriiá — saját bejegyzé­se szerint — a bérek miatt fordít hátat az üzemnek. Ko­rábban például az emberek nem szívesen dolgoztak a váltóműszakban. Ennek oka az volt, hogy az éjszakai pótlék egyáltalán nem ösz­tönzött erre. „A bérezzésscl kapcsolat­ban közölni kívánjuk — ol­vashatjuk a leszerelő kato­nákhoz írott levélben —. hogy a vállalati kollektív szerződés szerint az éjszakai munkaórákra a korábbi tíz­zel szemben 30 százalék pót­lék kerül elszámolásra.” Más vonatkozásban is se­gítettek a váltóműszakban dolgozókon. Egyrészt most már csökkentett munkaidő­ben, hetenként 42 órát dol­goznak, és úgy osztották be a műszakokat, hogy egymás után kevés éjszaka kell dol­gozni az üzemben. Fejlesztették, két év alatt általában 4 százalékkal nö­velték a béreket. Először a szakmunkásokra gondoltak Korábban a művezetők jog­gal tették szóvá, hogy bérük­ben nem fejeződik lei a na­gyobb felelősség. Most eb­ben is intézkedtek. Rendez­ték a takarítónők bérét is, amely szerint 1000 forintnál kisebb összeget nem lehet számukra kifizetni. Nem szabad elfeledkezni a vezetőkről. Hat év alatt az állóeszköz, a létszám, a ter­melési érték a duplájára nőtt, ez dupla munkát, fele­lősséget kíván a vezetőiétől, és ezt is el kell ismerni a bérben. o — A. munkaerő-gondokat viszonylag sikerült megolda­Szentistvánban 1926-ban lé­tesült az első gyógyszertár. A község lakói még emlékez­nek az első gyógyszerészre, az öreg Trafi Lojzi bácsira, aki csődbe jutott. De emlékeznek még a pusztító tüdővészre is, a magas csecsemőhalandóság­ra, amikor az egyszerű em­ber számára drága volt a pa­tika, és csak a javasasszonyok segítségét vehették igénybe. Az első kudarc után a gyógy­szerészek egész sora váltogat­ta egymást. A korszerűtlen, két helyiségből álló épület­ben, ahol télen még a fűtés sem volt teljesen megoldott, egyetlen dolgozó sem maradt meg. ni — mondja Szoboszlai elv­társ. — A reform eddig el­telt időszakában, részben az elmenők pótlására, nagyobb részben az új üzemek feltöl­tése érdekében 2100 embert vettünk fel. Szükségünk len­ne azonban még vegyész- és gépésztechnikusokra és ku­bikosokra. Érdemes megje­gyezni, hogy az utóbbiak, a nehéz testi munkát végzők érdekében szeptember 1-től kezdődően új ellátást vezet­tünk be. A nehéz testi mun­kát végző emberek minden műszakban 6 forint értékű, kalóriapótló étkezést kap­nak. Korántsem lehet azonban azt mondani, hogy most már minden nagyszerűen megy. A kilépők 58,5 százaléka olyan dolgozó, aki egy éven belül hagyja el a gyárat;. Feltéte­lezhető, hogy valamilyen ok­ból nem találta meg a szá­mítását. És elvétve akad olyan eset is. amikor az el- menés a közvetlen vezető nem éppen dicséretre méltó magatartása miatt követke­zik be. Korábban tapasztalható volt olyan is, hogy új léte­sítményeknél másodrendű volt a szociális létesítmény. Volt eset. amikor meg is „fe­ledkeztek” róla. S volt, ami­kor e helyiségeket; a fürdőt, a mosdót, az öltözőt részben átmeneti jelleggel, részben véglegesen utólag hozták lét­re. A tapasztalatok azt mu­tatják. hogy a szociális léte­sítmények is beíoljrásolják a munkaerőmozgást. Csorba Barnabás Néhány héttel ezelőtt azon­ban új gyógyszertárat adtak át rendeltetésének. Az 1 mil­lió 170 ezer forintos beruhá­zással épült gyógyszertár minden igényt kielégít, be­rendezése, gépi ellátottsága, közművesítése tökéletes. A szentistváni gyógyszer- tár átadása, mintegy megnyi­tója a gyógyszertárhálózat bővítésének és fejlesztésének. Vítsek János, a Gyógyszer­tári Központ igazgató fő­gyógyszerésze elmondta, hogy a megyénk ben 1969-tői évről évre 4—5 gyógyszertár rész­ben új, részben rekonstruk­ciós építkezését valósítják meg. Albert Judit Mint már hírül adtuk, a hét eleje óta Miskolcon ta­nácskozik a KGST vaskohá­szati állandó bizottságának automatizálással, műszerek­kel és karbantartással fog­lalkozó szakcsoportja. A szakcsoport munkájában 8 ország, több mint harminc élvonalbeli szakértője vesz részt. A tanácskozásra a KGST tagországain kívül Ju­goszlávia is elküldte képvise­lőjét. A keddi ózdi tanulmányút után tegnap, október 22-én, szerdán délelőtt, a Lenin Ko­hászati Művekbe látogattak a KGST-országok szakértői, hogy a gyakorlatban tanul­mányozzák az LKM automa­tizálási, műszerezési törekvé­seit, és az ezen a téren elért eredményeket. A Lenin Kohászati Művek vezériga zga tó i tanács term é­ben Zambó Pál, az LKM műszaki igazgatója köszön­tötte a külföldi delegációk tagjait és a hazai szakembe­reket. Röviden tájékoztatta a tanácskozás részvevőit a gyár 200 esztendős múltjáról. Az LKM műszaki igazgatója is­mertette a vállalat további fejlesztési elképzeléseit, majd rátért a gépesítés, automati­zálás, a nagyobb fokú mű­szerezettség érdekében tett erőfeszítésekre. A tájékoztatót követően a KGST-szakértők üzemlátoga­tásra indultak. Megtekintet­ték a martinacélmű kemen­céinek műszerházait. Nagy érdeklődéssel tanulmányoz­ták a szovjet gyártmányú villamos szabályozó és mérő­köröket, amelyek három esz­tendeje működnek a martin­üzemben. Ezután a 850 köb­méteres nagyolvasztó műsze­reit és automatikus beren­dezéseit tekintették meg a szakemberek. Megállapítot­ták, hogy a nagyolvasztó ve­zérlő és ellenőrző berendezé­seinek kiépítésénél az LKM a legkorszerűbb és legna­gyobb üzembiztonságot nyúj­tó megoldásokat választotta. A durvahengermű automati­kus berendezéseit ugyancsak nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták a nyolc ország szak­A Borsod megyei Építőipa­ri Vállalat dolgozói jövőre 3 ezer lakást adnak át, és mint­egy 70 különböző létesítményt építenek. Miskolcon több száz új lakással gyarapodik majd a Győri-kapui új városrész, és új lakótelep kialakítását kezdik meg a diósgyőri vár környékén. Itt úgynevezett hullámvonalba telepítve 40 darab — egyenként 10 eme­letes — sávházat, valamint két 30 emeletes toronyépüle­tet létesítenek. Ezeken kívül bölcsődék, óvodák, iskolák, szolgáltatóházak és más beru­házások kivitelezésére is sor kerül. így például Miskolcon átadják az ország legnagyobb vidéki Állami Áruházát, amelyben mintegy 4 és fél ezer négyzetméternyi eladóte­ret rendeznek be. Elkészül a KISZ-bizottság új ifjúsági há­za, valamint a népkerti fe­dett sportcsarnok, ahol 1970 őszén már nemzetközi ver­senyt is tartanak. értői. Az üzemlátogatás utol. só állomása az új elektro- acélmű volt. Itt különösen a modern elektronikus mérő- berendezések ragadták meg a vendégek figyelmét. Nagy el­ismerést arattak az elektro- acélmű erősáramú berende­zései is. A gyár legfontosabb auto­matikus berendezésének meg­tekintése után a KGST- szakértők kérdéseket tettek fel az LKM műszaki vezetői, nek. A Lenin Kohászati Mű­vek automatizálási, műszere­zési programjával kapcsola­tos kérdésekre Gábor Béla főenergetikus válaszolt. Délután a szakértők Kas­sára látogattak, ahol a ke­let-szlovákiai vaskohászati kombinátot tanulmányozták. A KGST szakbizottsága ma délután ismét Miskolcon folytatja munkáját. F. T. A vállalat brigádjai a Nép­kertben építik fel az új me­gyei könyvtár háromszintes épületét, melyben a kölcsön­zőkön kívül kényelmes olva­sószobákat és szakolvasó- termeket is kialakítanak. A Szentpéteri-kapui kórház­városban jövőre fognak hoz­zá az új 300 ágyas gyermek- kórház alapozásához, és kor­szerű tanműhellyel, diákszál­lóval felszerelt MÁV szakkö­zépiskolát építenek. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem szomszédságá­ban úg^ nevezett számítás­technikai intézetet létesíte­nek, ahol a különböző bor­sodi üzemek és intézmények részére végeznek programo­zási és más munkákat, A dolgozók hazánk felsza­badulása 25. évfordulójának ünnepére, április 4-re 300 új lakást, valamint a miskolci Állami Áruházai és az ifjú­sági házat adják át. Űj lakótelep Miskolcon fotó: Behringer József 1 borsodi ipllili fövő évi programinál Számítástechnikai iutézeí, gyermekkórház, MÁV szakközépiskola Űj gyógyszertár SzeiilistYánbaii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom