Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-03 / 229. szám
Péntek, 1969. október 3. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Zgy járás mérlege lizsáis, is líii a t-ürá Kétnapos emlékünnepség: Megismétlik a megírásiéi csatát Hazavárják a község minden szülöttjét Megyénk minden községéf ÉPPEN EGY ÉVE, hogy ' egyszerűsítették és rendszerezték a szabálysértési ügyek intézését, s 38 télé ügy első fokú elbírálását leadták a községi tanácsokhoz. A sátoraljaújhelyi járásban most összegezték az elmúlt év tapasztalatait. Dr. Forgács András, a járási tanács vb igazgatási osztályának vehetője elmondotta, hogy bár nagy erőpróba volt ennek az új feladatnak az ellátása, a vb-titkárok nem követtek el kirívó törvény- sértéseket. Bár valamennyi titkár tanfolyamon vett részt, ahol megtanulták a szabálysértési ügyek lefolytatásának ügyrendjét is, mégis voltak úgynevezett formai gondjaik. Ez ■ érthető is. Nem olyan egyszerű dolog a tanács hivatali szobáját tárgyalóteremmé „átalakítani”. Márpedig kicsiben erről van szó. A községi tanácsok vb-titkárainak és a megválasztott bizottmány! tagoknak meg kellett tanulniuk megfelelő légkört teremteni a szabálysértési eljárások levezetéséhez. Erre legtöbb helyen a járási tanács kiküldött munkatársai tanították meg a titkárokat. Az igazgatási osztály dolgozói ugyanis még most is hetenként rendszeresen járják a községeket, s segítenek. ELEINTE gondot okozott helyenként az is, hogy felismerjék egy-egy cselekmény társadalmi veszélyességének súlyát. Ettől függ ugyanis a büntetés kiszabásának mértéke. Előfordult, hogy a járás egyik községében tankötelezettség elmulasztásáért mindjárt az első esetben 900 forint pénzbírságot szabtak ki. Más helyen viszont lopásért csak 20 forintra büntették az elkövetőt. Ma már nem fordulnak elő ilyen szélsőséges esetek a sátoraljaújhelyi járásban. Egy év után az is lemérhető, hogy a szabálysértési bizottság igen jól működik Füzérkomlóson. Makkoshotykán, Olasz- liszkán, Tiszakarádon és Pál- házán. Maradt azonban bőven javítanivalójuk a láca- csékieknek, semjénieknek és a zemplénagárdiaknak. Az értékeléseknél mindig megbízhatóan segítenek a számok. Most is azok bizonyítanak a leghatásosabban. Ebben az évben ugyanis 15!) bírságot szabtak ki eddig a járás községeiben, s ebből csupán 14 esetben fellebbeztek. A járási . ügyészség is megvizsgálta már' a szabálysértési munkát, s csak egy esetben élt óvással a bírság ellen. Legnagyobb haszna ennek az új módszernek, hogy az ügyeket helyben., gyorsan és hatásosan lehet elintézni. Egy hónappal ezelőtt történt például, hogy néhány községben, Karosán, Pácinban, Nagyrozvágyon és Tiszakarádon elterjedt az amerikai szövőlepke. Az ezzel kapcsolatos feljelentések ügyében a községi tanácsok 48 órán belül intézkedtek, s megbírságolták azokat, akik elmulasztották a kötelező rovarirtást. Ismét szóba került az a gond, ami korábban foglalkoztatta a tanács vezetőit, de mint Forgács elvtárs elmondta, ők is tartottak tőle: nem lesznek-e népszerűtlen emberek a községi vb-titkárok, akilc a bírságot kiszabják. Az aggodalom alaptalan volt. Az új feladat ellátása semmivel sem csökkentette a vb-titkárok tekintélyét. Ez természetesen egyetlen dolgon fordult meg: igazságosak voltak a kiszabott büntetések. EGY ÉV tapasztalatai nyomán lehűt elmondhatjuk, hogyha formailag talán nehezen is szoktak az eljárás levezetéséhez a sátoraljaújhelyi járás vb-titkárai, zömében igazságos, jó bíráknak bizonyulnak. az állattartást. Az egészségügyi osztály indokoltnak találta a kérést, s továbbította azt a városi tanács igazgatási osztályának. Itt már korántsem látták olyan egyszerűnek a kérdést, ezért megbeszélésre hívták össze az^ ÖKÜ, a lakótelep, az egészségügy, a tanács, s a terület illetékeseit. Hosszan tartó vita után született csak meg a döntés: a sertéstartást meg kell szüntetni. A határozatról írásbeli értesítést kaptak a lakók, s egyben felszólították őket, hogy ha annak nem tesznek eleget, szabálysértési eljárást indítanak ellenük. A döntéat a telep lakói felháborodottan fogadták. Fellebbezésüket azonban a megyei tarács elutasította. A határozat így 1968 februárjában jogerőre emelkedett. Ennek ellenére szabálysértési eljárás ez év nyaráig nem történt, mert az ÖKÜ munkásellátási főosztálya senki ellen nem tett feljelentést. Honnan fúj a szé.? A Somogyi Béla telepen voltak, akik komolyan vették a határozatot és megszüntették a sertéstartást, többen viszont nem. Végül a lakók egymás ellen fordultak: „Ha neki lehet, nekünk miért nem ?” — Nem értek egyet az ÖKÜ feljelentésével — mondta Szathmáry Lajos nyugdíjas, aki már három évtizede lakik a telepen. —- A munkásellátási főosztály 1965-ben kezdte meg a Somogyi Béla telepi lakások felújítását. Akkor megkérdezték. akarunk-e disznót tartani. Aki igent mondott, annak felújították a régi sertésólat. másoknak viszont helyette mellékhelyiséget és kamrát építettek. Most ők jelentettek fel. akik a felújítással végeredményben hozzájárultak a sertéstartáshoz' Arról nem is szólva, hogy a sertéstartók így elestek a kamrától és mellékhelyiségtől, amit mások megkaplak. Különben is. ha évtizedekig lehetett, most miért nem lehet? Az lenne a helyes. ha megnéznék, ki. milyen körülmények között tartja, árt-e azzal valakinek, s űg\ döntenének. Nem íróasztal mellett .. — Ne írja ki a nevem — kért egy másik lakó. — Nagy a családunk, s a disznótartás miatt sokkal jobb lakást hagytunk ott. mert ez bizonv nasty segítség. Szinte ingyen felnő Most ezt vették el tőlünk... Az újság is írja pedig gyakran, hogy jó dolog. ha sertéstartással foglalkozunk, mert nem állunk ben lelkesen készülnek a felszabadulás közeledő 25. évfordulójának méltó megünneplésére. Megyaszón, a szerencsi járás három és fél ezer lakosú községében már hónapokkal ezelőtt megkezdték az előkészületeket, hogy mindenki számára emlékezetessé tegyék a nagy ünnep negyedszázados jubileumát. Két napon át tartanak majd a községben a felszabadulási emlékünnepség eseményei. A felszabadulás napjának előestéjére, november 29-ére hazavárják Megyaszóra a község minden szülöttjét. Sok-sok meghívót küldtek el úgy, hogy sertéshúsból az igényeket ki lehetne elégíteni. — A pincénkben feljön a szennyvíz. Azzal nem törődik senki, pedig nagyobb bűzt okoz, mint a sertés — védekezett Botos Dezső, a szabálysértési tárgyaláson. — Egyébként is, mi mindig tudjuk, honnan fúj a szél. Lakótelepünktől néhány lépésre van a fuvarozó vállalat lóistállója. Több mint húsz ló egy nap alatt több trágyát „termel”, mint a telep ösz- szes disznója egy év alatt. Minket bírságolnak, az istálló pedig maradhat. Igazság ez? Sógor a sógor ellen Nyár elején — kissé megkésve — az ÖKÜ munkásellátási főosztálya nyolc családot jelentett; fel szabálysértés miatt. Időközben öten eladták, vagy levágták a sertést, s így szabálysértési eljárást csak három család ellen indítottak. Ök hivatkoztak azonban arra, hogy másoknak is van még a telepen sertése. — Miért, nem jelentették fel mindenkit? — kérdeztük Mihali Pált, a munkásellátási főosztály vezetőjét. — Tavasszal írtuk össze, hogy ki tart még sertést. Aki azóta vette, vagy a felmérés alkalmával nem volt otthon, nem szerepel a listán. s — Miért tettek feljelentést, ha felújították a régi ólakat? — A felújítás 1965-ben kezdődött. Akkor még nem volt rendezve az állattartás kérdése. 1967-től azonban mindenhol elbontottuk, s helyette nyári konyhát építettünk. Feljelentést kellett tenni, mert. sorozatosan jöttek a panasszal. Volt olyan, hogy a sógor, a vele egvütt lakó sógorát jelentette fel. Mihali Pál elmondotta, üogy a jövő évben, ha befejeződik a Somogyi Béla te- ep felújítása, a kőművesek visszamennek azokhoz a házakhoz. ahol meghagyták az ólakat, s helyette ott is nyári konyhákat építenek. ♦ Harmadik éve húzódik már a telepen lakók állattartás) ügye. Talán azért nem sikerült még pontot tenni a végére, mert nehéz ez esethet) egyértelműen állást foglalni Yhogy a városi tanácson megfogalmazták, „olyan üg\ ez. melyben mindenkinek igaza van.. Tóth István az ország minden részébe, üzemekbe, honvédségi alakulatokhoz, minisztériumokba, mindazokhoz a volt megya- szói lakosokhoz, akiknek ismerik jelenlegi tartózkodási helyét. A felszabadulási emlékünnepség részeként, minden volt megyaszói kisdiák részvételével szerelnék megtartani a most tíz éve épült, modern iskola névadóját. Nemrég derítették ki ugyanis, hogy Dózsa György egyik alvezére, Mészáros Lőrinc megyaszói származású volt. A község egyik utcáját már róla nevezték el, s most az ő nevét veszi majd fel az iskola is. A község felszabadulásának 25. évfordulóján, november 30-án megismétlik a megyaszói csatát. Az élő szemtanúk pontos visszaemlékezései alapján „játsszák” le a nevezetes nap eseményeit. A megyaszói és a monoki úttörők lesznek a szereplői ennek az igaz történelmi játéknak, amely beEredményesen zárult az a tanácskozás, amelyet a napokban tartottak Edelényben, a járási tanács végrehajtó bizottságának tanácstermében. Itt, dr. Vodila Barna, a járási tanács vb-titkára, az Állami Biztosító, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Borsod megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. az Edelény és Környéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, a Borsod megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és a Borsod megyei Vendéglátóipari Vállalat képviselői megállapodtak, hogy a IV. ötéves terv községfejlesztési feladamutatja, hogyan vonultak be a környező dombokról a község hazai közé a felszabadító 'csapatok. Az MHSZ és a polgári védelmi parancsnokság is segítséget nyújt a község vezetőinek és pedagógusainak a harci játék megren dezéséh ez. A község nagy ünnepén felszabadulási ünnepi- nagygyűlést is rendeznek, dokumentációs kiállítást nyitnak meg, amely Megy aszó fejlődéséről ad hű képet. Az ifjúság számára ünnepi vetélkedőt rendeznek, s elkészítik november 30-ig a község monográfiáját is. A megyaszóiak évszázados címerét, a két lábon álló, fu- rulyás medvét ábrázoló em- lékplakettet is készíttet a nagy ünnepre a községi tanács. A jövőben minden tíz esztendőben ezzel az emlékplakettel ajándékozzák meg azokat a megyaszóiakat, akik a legtöbbet tették községük fejlesztéséért, gazdasági és kulturális életének felvirágoztatásáért. tait közösen valósítják meg. Ez azt; jelenti, hogy a főút mentén felépülő emeletes lakóházak földszintjén, üzleteket. irodákat alakítanak ki, melyek költségeit az érdekelt vállalatok biztosítják. Az együttműködés első lépéseként az idén elkészülő 4, s a jövőre felépülő 2 lakóház földszintjén üzletet nyit a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Borsod megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, s új irodát rendez be az Állami Biztosító, így nemcsak 72 lakással gazdagodik Edelény, de bővül üzlethálózata is. r Óriás hűtőtorony Megkezdődött a Gagarin Hőerőműhöz készülő harmadik Heller—Forgó-féle hűtőtorony csúszóssá hízása. Napi másfél-kétméteres „sebességgel” közelednek a 116 méteres végső magassághoz. Alanáíméröjc 100 méter. Ekkora körben helyezkednek cl azok a húszméteres bclonlábak, amelyek az ország lagnagyobb toronyépítményét tartják. Modellkísérletek A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Hidrome- chanikai Főosztályának laboratóriumában érdekes modellkísérleteket végeznek Felépítették a bajai Dana-szakasz élethű, kicsinyített mását, ezen vizsgálják a hajózási problémákat. a zátonyképződés mértéket, és a jéglevonulás folyamatát. JÍ8I!Í“Í!lf Ézl®i A vasútállomással szemközti lakótelep, a régi „Velence”, vagy ahogy ma nevezik, Somogyi Béla telep közel 40 éve épült. Évtizedekig természetes volt, hogy az emberek az Ózdi Kohászati Üzemek lakótelepén sertés nevelésével foglalkoztak. Mint mondják, alig volt család, akinek óljában legalább egy-két disznó ne lett volna. A hagyományokat az 1957-ben megjelenő állattartási rendelet sem tudta megzavarni. A - véget nem érő „disznó-ügy” 1967-ben kezdődött, azóta megjárta a megyét, a fővárost, majd visszakerült Ózclra, ahol a mai napig sem tettek pontot a végére. Felháforodottan fogadták Három évvel ezelőtt az ÓKÜ munkásellátási főosztálya és a lakótelep vezetősége levélben kérte a városi tanács egészségügyi osztályát, hogy a sűrűn lakott Somogyi Béla telepen szüntessék meg Edelényi tervek