Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-10 / 209. szám

Szerda, 1969. szept 10, ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Községről községre Domaháza — Régen csempészkedésből éltek — A Vörös vár titka felderítetlen — Nem fogott az átok — Kevés pénzzel, sok munkával Az ózdi járás legészakibb részén, erdőkkel határol t szűk völgyben bújt meg a világ szeme elől évszázado­kon keresztül Domaháza. A hegyek nemcsak a falut vonták szoros gyűrűbe, az — De igen. Á neve — mondom. Mosolyuk jelzi, hogy elta­láltam, amire gondolnak. De a magyarázat sem várat so­káig magára. Valamikor •— nem tudni melyik században-V;., 1 fiat Domaháza. embereket is elzárták a vi­lágtól. A domaháziak min­dig nehéz körülmények kö­zött éltek. A rossz természeti adottságú földek gyenge ter­mést biztosítottak, s talán ez­ért nem is a földművelés volt a fő foglalkozásuk. A falu apraja-nagyja csem- pészkedett. Vitték, s hozták az árut az alig ugrásnyira levő Csehszlovákiából. így ragadt rájuk a „csempész­község” elnevezés. Az embe­rek ma már csak mosolyog­nak. A megváltozott viszo­nyokra a legjellemzőbb: az egykori csempészek a leg­jobb barátságban vannak a határőrökkel, mindenben se­gítik munkájukat. A határmenti Ids község ma is nevezetes. De most már az emberek szorgalmá­ról, ügyességéről, vendégsze­retetéről. Nemcsak az embe­rek, a falu képe is megvál­tozott. Az egykori mocsaras területen áll a szép nagy kultúrház, mellette új önki- szolgáló üzlet és presszó. Mederbe kényszerítették már a falut kettéosztó, s koráb­ban sokat rakoncátlankodó Hangony patakot is. Tiszta, gondozott a környék. Hat év alatt formálódott így át az 1286 lakost számláló falu. — Bizony, néhány évvel ezelőtt, ha idegen jött a fa­luba, mindenki bezárkózott — mondja Holló Bertalan, a község párttitkára. — Ha a kocsmába ment az idegen, egy-két perc alatt az is ki­ürült. — A kultúrház építésével indult meg az emberek át­formálódása is — emlékezik vissza Dolezsár Vilmos, a községi tanács vb-elnöke. — Alig volt több, mint százezer forintunk, amikor 1963-ban megkezdtük az építését. Jöt­tek segíteni az Ózdi Kohá­szati Üzemek szocialista bri­gádjai, de csatasorba állt a falu is. Közel háromszázezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk. Egy év­vel később már el is készült. Hamar megbarátkoztak vele. s birtokba is vették a falu­beliek. — Nem tűnt lel semmi különös? — kérdezik az új presszójukra mutatva. —, a közeli dombok egyikén föld alatti vár állott. A le­genda szerint Vörösvámak hívták. A falu legöregebbjei még emlékeznek a szellőző­nyílásokra, melyek mellett mint gyerekek játszottak. A nyílásokat később betemet­ték. — A községben van tizen­két malomkő. Nyomtatónak használják. Állítólag a vár­ból származik. Kerestük mi is a várat, de nem találtuk meg — mondja Dolezsár Vil­mos. — Azért adtuk ezt a nevet a presszónak, hátha . valaki felfigyel rá, s segít nekünk a feltárásában, a ti­tok megfejtésében. A tsz-ben kissé megkéstek a csépléssel, de már nem sok van hátra. Nem restel­kednek miatta. Mióta az ara­tás megkezdődött, kora reg­geltől késő estig talpon van­nak, de a nehéz, dombos te­repen ritkán segíthetett ne­kik a gép. A lóistállójuk is arról tanúskodik, hogy Do- maházán még sokáig szük­ség lesz az állati vonóerőre. Több mint húsz ló van be­kötve az istállóba, s néhány még a földeken is dolgozik. A szarvasmarha-istálló még nagyobb az előzőnél. 42 te­hén mellett 41 borjú szorong az istállóban. Egyébként az istállót is saját erőből, jó­részt társadalmi munkával építetté'­vnuKor 1963-ban tsz-el­nök lettem — mondja Med­ve Alfonz —, száz darab lei- lépési kérelem volt beadva. •Tártuk a házakat, agitáltuk az embereket. Éppen állato­kat hajtottam a közösbe, mikor az egyik kapualjban egy öregasszony átkozódni kezdett: — Sose szüljön egészséges gyereket a feleséged — kia­bálta. — Megijedtem nagyon. A feleségem éppen állapotos volt. Eldobtam a gyeplőt is, az ostort is. — De felvette — egészíti ki a párttitkár. — És amikor megszületett a gyerek, első­nek hozzám szaladt. Nem fogott az átok. Egészségesek — kiabálta messziről. — Már iskolás — moso­lyogja Medve Alfonz. — De a történetet mindenkinek el­mesélem. Nem szégyellem. Hadd lássák, milyenek vol­tunk mi mindannyian. A tsz gazdaságához már a kis kovácsműhely és a gép­javító is hozzá tartozik. Alig száz méterre tőle fűrész­üzem zakatol. Ebben az év­ben létesítették, saját erő­ből. A kiselejtezett gépeket olcsón vették meg üzemek­től, s szép Ids műhelyt bar­kácsoltak. Még jóformán csak most ismerkednek a gépekkel, csak egyszerűbb termékeket készítenek, de már van rendelőjük. Sőt, már külfölddel is tárgyal­tak. — Sokkal gazdaságosabb, mintha a tűzifát értékesíte­nénk. Ebből is jó jövedelem­re számítunk. De ami fontos: megkedvelték, megszerették az emberek és télen is tu­dunk nekik munkát biztosí­tani. Megemlítik még, hogy so­kat segített nekik ebben az Ózdi Kohászati Üzemek a Borsodnádasdi Lemezgyár. A községből több mint há­romszázan dolgoznak az ózdi gyárban. * Mint mondják, nincs sole pénze a községnek, de min­den évben .gyarapodnak va­lamivel. A fejlesztési alapot megtoldják egy kis társadal­mi munkával, s mint a pél­dák igazolják, szép ered­ményt lehet elérni. Az idén például az új iskolához ke­rítést építettek, s most ké­szül az új posta. A vállalkozó szellem sem hiányzik. Üj ta­lálmányként a napokban tv- erősítőt szerelnek az egyik hegyen. A feltaláló vállalat adja az anyagot, végzi a sze­relést, a község pedig társa­dalmi munkában segít. Egy lehetőséget sem szalasztanak el, amely a község javára válik. A jövő év tervei sem sze­gényebbek az eddiginél. Két pedagóguslakást, orvosi ren­delőt, tanácsadótermet sze­retnének építeni. Szorgalmuk híre rövidesen nagyobb lesz régi hírnevük­től. Tóth István Az ifjúság szerves része a közéletnek Éljünk jobbam a lehetőségekk Együttműködés tervben és valóságban — Társadalmi munka a városért — Szabad idő analízis nélkül AMIKOR MEGJELENT a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány 1016/1967. számú határozata az ifjúság körében végzendő munkáról, számos vélemény hangzott el róla. Voltak, akik rendkívül időszerűnek, nagyon hasznos­nak találták a kormányhatá­rozatot, és sajnálatos módon akadtak olyanok is, akiknek mindez pluszmunkát jelen­tett, ezért kevésbé örültek. Azután elkezdődött a hatá­rozatban foglaltak végrehaj­tása, megvalósítása. Hogy az 1016-os mennyi­re rangos és fontos témákat tűzött napirendre, az egyér­telműen kicsendült abból a jelentésből is, amelyet Tok Miklós elvtárs, a Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese terjesztett az MSZMP Mis­kolci városi Végrehajtó Bi­zottsága elé. A határozat végrehajtása kapcsán igen élénk, sokrétű vita bontako­zott ki az ülésen. Félretéve az úgynevezett általános meghatározásokat, nagyon konkrét javaslatokat tettek a részvevők a napirendet il­letően. így alakulhatott ki az a körkép, melyből egyértel­műen kicsendült — ezt egyébként többször is hang­súlyozta Gácsi Miklós elv- társ, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója —, hogy az ifjúság szerves része a köz­életnek, éppen ezért így is kell foglalkozni vele. A jelentésben szó esett ró­la, hogy az 1016-os kormány- határozat alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága, és a KISZ városi végrehajtó bizottsága ez év elején együttműködési tervet készí­tett. A tanács e programot el­juttatta a szakosztályveze­tőknek, a kerületi tanácsok elnökeinek, számos érdekelt társadalmi szerv vezetőinek, valamint a tanácsi vállala­toknak és intézményeknek. Mégis, mint a jelentésből és Kém en cejav Mizcrák István felvétele a vitából is kitűnt, az együtt­működési tervben foglalt fel­adatoknak csak egy részéi oldották meg az eltelt idő­szakban. Éppen ezért úgy határozott a végrehajtó bi­zottság, hogy a jövőben na­gyobb gondot kell fordítani a kialakulóban levő együtt­működés következetes érvé­nyesítésére, mivel így elér­hető, hogy az ifjúság nevelé­se. társadalmi életünkbe va­ló intenzívebb bekapcsolása nyomán újabb eredmények szülessenek. A KORMÁNYHATÁRO­ZAT MEGJELENÉSE óta bővültek és erősödtek a KISZ és állami szervek együttmű­ködési területei. A kerületi tanácsok munkájában a KISZ és az állami szervek együttműködése elsősorban az ifjúság- és gyermekvédel­mi, a népművelési, valamint a kerületi fejlesztéssel össze­függő társadalmi munka te­rületein erősödtek, örvende­tes az is, hogy növekedett a közéleti tevékenységben részt vevő fiatalok száma. Több olyan KISZ-szervezet van Miskolc területén, ahol tár­sadalmi munkaakciókat szer­vezett a város fejlesztéséért, korszerűsítéséért. így' pél­dául az I. kerületben az ÉMÁSZ fiataljai készítettek közvilágítás korszerűsítési tervet, a XVI. sz. Autójavító Vállalat, a 3. sz. AKÖV, a Gy'ermekkocsigyártó Vállalat és a December 4. Drótművek fiataljai pedig játszótereket újítottak fel, részt vettek te­reprendezésekben, sőt műve­lődési ház patronál ásában is. Élénk vita kerekedett ki az ifjúság szabad idejének célszerű felhasználása és az ) adott lehetőségek gazdagítása körül. Kovács György elvtárs megemlítette, hogy egy nem­rég készített vizsgálat alap­ján kitűnt, sokan nem élnek helyesen a megnövekedett szabad idővel, elsősorban a szabad szombatokkal. Né­meth Tibor elvtárs, a városi KISZ-bizottság titkára arról beszélt, hogy jobb összhang­ra volna szükség a rendelke­zésre álló kulturális és sport­eszközök, valamint lehetősé­gek kihasználása érdekében. Gácsi Miklós elvtárs tovább­fejlesztette ezt a gondolatot, hangsúlyozva, hogy a meg­lévő helyiségek és lehetősé­gek precíz felmérése, gondos statisztikák kimunkálása le­hetővé tenné egy-egy klub, művelődési ház programgaz­dagságának fokozását. Ehhez azonban mindenekelőtt ana­lizálni kell a szabad idő fel- használásához szükséges le­hetőségeket, azok jelenlegi kihasznált.sági fokát. A végrehajtó bizottság été került jelentés a vitában számos alkotó gondolattal, nagyszerű javaslattal gazda­godott. Éppen ezért Varga Zoltán elvtárs, a városi párt- bizottság titkára összefogla­lójában olyan javaslatot ter­jesztett elő — s ezzel a ta­nácskozás részvevői egyetér­tettek —, hogy a téma ran­gossága és a kialakult vita gazdagsága kapcsán készül­jön külön intézkedési terv az 1016-os kormányhatározat még eredményesebb megva­lósítására. Paulovits Ágoston Szakszervezeti tanácsülés az LKM-üen Tegnap, szeptember 9-én ülést tartott a Lenin Kohá­szati Művek szakszervezeti tanácsa. Megvitatták a téli felkészüléssel összefüggő tennivalókat. Ezen túlmenő­en értékelték a szociális el­látásban elért eredményeket, s megszabták az ezzel kap­csolatos feladatokat. Ma: Vasutas hrigádrezetők tanácskozása Miskolcon 130 brigád, mintegy lOu fővel versenyez a szocialista címért a miskolci Tiszai pá­lyaudvaron. A brigádvezetők részvételével ma, szeptember 10-én, szerdán tanácskozást tartanait a Vörösmarty Mű­velődési Otthonban. A szo­cialista brigádok működésé­ről, a tennivalókról Kozma Zoltán, az szb termelési fe­lelőse, illetve Erdélyi János állomásfőnök tart vitaindító előadást. „Leltas’ba veszik64 a megye kiítfaif A megyei tanács egyre na­gyobb gondot fordít a víz­ben szegény vidékek ellátá­sának javítására. Az elkövet­kező hét. esztendőben példá­ul állami erőből és a lakos­ság anyagi támogatásával 5? községben építenek vezeté­kes ivóvízhálózatot. A továb­bi vízművek létesítéséhez azonban az szükséges, hogy pontos adatokat kapjanak nv egyes települések víznyerés', lehetőségeiről. Ennek érdé kében a megye vizkataszteré- nek felmérésére szerződést kötöttek a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem ás­vány'- és kőzettani tanszéké­vel. Az egyetem a jövő év régéig ..leltárba veszi” a megyében levő összes mély­fúrású és közkutakat. Ponto­san megállapítják a kutak mélységét, vízhozamát, és annak kémiai összetételét. Ezek birtokában készíti majd el a tanács építési és vízügyi osztálya az 1973 és 1985 közötti időszakra ütemezett 83 község vezetékes vízszol­gáltatásának tanulmányter­vét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom