Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-10 / 209. szám
Szerda, 1969. szept 10, ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Községről községre Domaháza — Régen csempészkedésből éltek — A Vörös vár titka felderítetlen — Nem fogott az átok — Kevés pénzzel, sok munkával Az ózdi járás legészakibb részén, erdőkkel határol t szűk völgyben bújt meg a világ szeme elől évszázadokon keresztül Domaháza. A hegyek nemcsak a falut vonták szoros gyűrűbe, az — De igen. Á neve — mondom. Mosolyuk jelzi, hogy eltaláltam, amire gondolnak. De a magyarázat sem várat sokáig magára. Valamikor •— nem tudni melyik században-V;., 1 fiat Domaháza. embereket is elzárták a világtól. A domaháziak mindig nehéz körülmények között éltek. A rossz természeti adottságú földek gyenge termést biztosítottak, s talán ezért nem is a földművelés volt a fő foglalkozásuk. A falu apraja-nagyja csem- pészkedett. Vitték, s hozták az árut az alig ugrásnyira levő Csehszlovákiából. így ragadt rájuk a „csempészközség” elnevezés. Az emberek ma már csak mosolyognak. A megváltozott viszonyokra a legjellemzőbb: az egykori csempészek a legjobb barátságban vannak a határőrökkel, mindenben segítik munkájukat. A határmenti Ids község ma is nevezetes. De most már az emberek szorgalmáról, ügyességéről, vendégszeretetéről. Nemcsak az emberek, a falu képe is megváltozott. Az egykori mocsaras területen áll a szép nagy kultúrház, mellette új önki- szolgáló üzlet és presszó. Mederbe kényszerítették már a falut kettéosztó, s korábban sokat rakoncátlankodó Hangony patakot is. Tiszta, gondozott a környék. Hat év alatt formálódott így át az 1286 lakost számláló falu. — Bizony, néhány évvel ezelőtt, ha idegen jött a faluba, mindenki bezárkózott — mondja Holló Bertalan, a község párttitkára. — Ha a kocsmába ment az idegen, egy-két perc alatt az is kiürült. — A kultúrház építésével indult meg az emberek átformálódása is — emlékezik vissza Dolezsár Vilmos, a községi tanács vb-elnöke. — Alig volt több, mint százezer forintunk, amikor 1963-ban megkezdtük az építését. Jöttek segíteni az Ózdi Kohászati Üzemek szocialista brigádjai, de csatasorba állt a falu is. Közel háromszázezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk. Egy évvel később már el is készült. Hamar megbarátkoztak vele. s birtokba is vették a falubeliek. — Nem tűnt lel semmi különös? — kérdezik az új presszójukra mutatva. —, a közeli dombok egyikén föld alatti vár állott. A legenda szerint Vörösvámak hívták. A falu legöregebbjei még emlékeznek a szellőzőnyílásokra, melyek mellett mint gyerekek játszottak. A nyílásokat később betemették. — A községben van tizenkét malomkő. Nyomtatónak használják. Állítólag a várból származik. Kerestük mi is a várat, de nem találtuk meg — mondja Dolezsár Vilmos. — Azért adtuk ezt a nevet a presszónak, hátha . valaki felfigyel rá, s segít nekünk a feltárásában, a titok megfejtésében. A tsz-ben kissé megkéstek a csépléssel, de már nem sok van hátra. Nem restelkednek miatta. Mióta az aratás megkezdődött, kora reggeltől késő estig talpon vannak, de a nehéz, dombos terepen ritkán segíthetett nekik a gép. A lóistállójuk is arról tanúskodik, hogy Do- maházán még sokáig szükség lesz az állati vonóerőre. Több mint húsz ló van bekötve az istállóba, s néhány még a földeken is dolgozik. A szarvasmarha-istálló még nagyobb az előzőnél. 42 tehén mellett 41 borjú szorong az istállóban. Egyébként az istállót is saját erőből, jórészt társadalmi munkával építetté'vnuKor 1963-ban tsz-elnök lettem — mondja Medve Alfonz —, száz darab lei- lépési kérelem volt beadva. •Tártuk a házakat, agitáltuk az embereket. Éppen állatokat hajtottam a közösbe, mikor az egyik kapualjban egy öregasszony átkozódni kezdett: — Sose szüljön egészséges gyereket a feleséged — kiabálta. — Megijedtem nagyon. A feleségem éppen állapotos volt. Eldobtam a gyeplőt is, az ostort is. — De felvette — egészíti ki a párttitkár. — És amikor megszületett a gyerek, elsőnek hozzám szaladt. Nem fogott az átok. Egészségesek — kiabálta messziről. — Már iskolás — mosolyogja Medve Alfonz. — De a történetet mindenkinek elmesélem. Nem szégyellem. Hadd lássák, milyenek voltunk mi mindannyian. A tsz gazdaságához már a kis kovácsműhely és a gépjavító is hozzá tartozik. Alig száz méterre tőle fűrészüzem zakatol. Ebben az évben létesítették, saját erőből. A kiselejtezett gépeket olcsón vették meg üzemektől, s szép Ids műhelyt barkácsoltak. Még jóformán csak most ismerkednek a gépekkel, csak egyszerűbb termékeket készítenek, de már van rendelőjük. Sőt, már külfölddel is tárgyaltak. — Sokkal gazdaságosabb, mintha a tűzifát értékesítenénk. Ebből is jó jövedelemre számítunk. De ami fontos: megkedvelték, megszerették az emberek és télen is tudunk nekik munkát biztosítani. Megemlítik még, hogy sokat segített nekik ebben az Ózdi Kohászati Üzemek a Borsodnádasdi Lemezgyár. A községből több mint háromszázan dolgoznak az ózdi gyárban. * Mint mondják, nincs sole pénze a községnek, de minden évben .gyarapodnak valamivel. A fejlesztési alapot megtoldják egy kis társadalmi munkával, s mint a példák igazolják, szép eredményt lehet elérni. Az idén például az új iskolához kerítést építettek, s most készül az új posta. A vállalkozó szellem sem hiányzik. Üj találmányként a napokban tv- erősítőt szerelnek az egyik hegyen. A feltaláló vállalat adja az anyagot, végzi a szerelést, a község pedig társadalmi munkában segít. Egy lehetőséget sem szalasztanak el, amely a község javára válik. A jövő év tervei sem szegényebbek az eddiginél. Két pedagóguslakást, orvosi rendelőt, tanácsadótermet szeretnének építeni. Szorgalmuk híre rövidesen nagyobb lesz régi hírnevüktől. Tóth István Az ifjúság szerves része a közéletnek Éljünk jobbam a lehetőségekk Együttműködés tervben és valóságban — Társadalmi munka a városért — Szabad idő analízis nélkül AMIKOR MEGJELENT a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány 1016/1967. számú határozata az ifjúság körében végzendő munkáról, számos vélemény hangzott el róla. Voltak, akik rendkívül időszerűnek, nagyon hasznosnak találták a kormányhatározatot, és sajnálatos módon akadtak olyanok is, akiknek mindez pluszmunkát jelentett, ezért kevésbé örültek. Azután elkezdődött a határozatban foglaltak végrehajtása, megvalósítása. Hogy az 1016-os mennyire rangos és fontos témákat tűzött napirendre, az egyértelműen kicsendült abból a jelentésből is, amelyet Tok Miklós elvtárs, a Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese terjesztett az MSZMP Miskolci városi Végrehajtó Bizottsága elé. A határozat végrehajtása kapcsán igen élénk, sokrétű vita bontakozott ki az ülésen. Félretéve az úgynevezett általános meghatározásokat, nagyon konkrét javaslatokat tettek a részvevők a napirendet illetően. így alakulhatott ki az a körkép, melyből egyértelműen kicsendült — ezt egyébként többször is hangsúlyozta Gácsi Miklós elv- társ, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója —, hogy az ifjúság szerves része a közéletnek, éppen ezért így is kell foglalkozni vele. A jelentésben szó esett róla, hogy az 1016-os kormány- határozat alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága, és a KISZ városi végrehajtó bizottsága ez év elején együttműködési tervet készített. A tanács e programot eljuttatta a szakosztályvezetőknek, a kerületi tanácsok elnökeinek, számos érdekelt társadalmi szerv vezetőinek, valamint a tanácsi vállalatoknak és intézményeknek. Mégis, mint a jelentésből és Kém en cejav Mizcrák István felvétele a vitából is kitűnt, az együttműködési tervben foglalt feladatoknak csak egy részéi oldották meg az eltelt időszakban. Éppen ezért úgy határozott a végrehajtó bizottság, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a kialakulóban levő együttműködés következetes érvényesítésére, mivel így elérhető, hogy az ifjúság nevelése. társadalmi életünkbe való intenzívebb bekapcsolása nyomán újabb eredmények szülessenek. A KORMÁNYHATÁROZAT MEGJELENÉSE óta bővültek és erősödtek a KISZ és állami szervek együttműködési területei. A kerületi tanácsok munkájában a KISZ és az állami szervek együttműködése elsősorban az ifjúság- és gyermekvédelmi, a népművelési, valamint a kerületi fejlesztéssel összefüggő társadalmi munka területein erősödtek, örvendetes az is, hogy növekedett a közéleti tevékenységben részt vevő fiatalok száma. Több olyan KISZ-szervezet van Miskolc területén, ahol társadalmi munkaakciókat szervezett a város fejlesztéséért, korszerűsítéséért. így' például az I. kerületben az ÉMÁSZ fiataljai készítettek közvilágítás korszerűsítési tervet, a XVI. sz. Autójavító Vállalat, a 3. sz. AKÖV, a Gy'ermekkocsigyártó Vállalat és a December 4. Drótművek fiataljai pedig játszótereket újítottak fel, részt vettek tereprendezésekben, sőt művelődési ház patronál ásában is. Élénk vita kerekedett ki az ifjúság szabad idejének célszerű felhasználása és az ) adott lehetőségek gazdagítása körül. Kovács György elvtárs megemlítette, hogy egy nemrég készített vizsgálat alapján kitűnt, sokan nem élnek helyesen a megnövekedett szabad idővel, elsősorban a szabad szombatokkal. Németh Tibor elvtárs, a városi KISZ-bizottság titkára arról beszélt, hogy jobb összhangra volna szükség a rendelkezésre álló kulturális és sporteszközök, valamint lehetőségek kihasználása érdekében. Gácsi Miklós elvtárs továbbfejlesztette ezt a gondolatot, hangsúlyozva, hogy a meglévő helyiségek és lehetőségek precíz felmérése, gondos statisztikák kimunkálása lehetővé tenné egy-egy klub, művelődési ház programgazdagságának fokozását. Ehhez azonban mindenekelőtt analizálni kell a szabad idő fel- használásához szükséges lehetőségeket, azok jelenlegi kihasznált.sági fokát. A végrehajtó bizottság été került jelentés a vitában számos alkotó gondolattal, nagyszerű javaslattal gazdagodott. Éppen ezért Varga Zoltán elvtárs, a városi párt- bizottság titkára összefoglalójában olyan javaslatot terjesztett elő — s ezzel a tanácskozás részvevői egyetértettek —, hogy a téma rangossága és a kialakult vita gazdagsága kapcsán készüljön külön intézkedési terv az 1016-os kormányhatározat még eredményesebb megvalósítására. Paulovits Ágoston Szakszervezeti tanácsülés az LKM-üen Tegnap, szeptember 9-én ülést tartott a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti tanácsa. Megvitatták a téli felkészüléssel összefüggő tennivalókat. Ezen túlmenően értékelték a szociális ellátásban elért eredményeket, s megszabták az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ma: Vasutas hrigádrezetők tanácskozása Miskolcon 130 brigád, mintegy lOu fővel versenyez a szocialista címért a miskolci Tiszai pályaudvaron. A brigádvezetők részvételével ma, szeptember 10-én, szerdán tanácskozást tartanait a Vörösmarty Művelődési Otthonban. A szocialista brigádok működéséről, a tennivalókról Kozma Zoltán, az szb termelési felelőse, illetve Erdélyi János állomásfőnök tart vitaindító előadást. „Leltas’ba veszik64 a megye kiítfaif A megyei tanács egyre nagyobb gondot fordít a vízben szegény vidékek ellátásának javítására. Az elkövetkező hét. esztendőben például állami erőből és a lakosság anyagi támogatásával 5? községben építenek vezetékes ivóvízhálózatot. A további vízművek létesítéséhez azonban az szükséges, hogy pontos adatokat kapjanak nv egyes települések víznyerés', lehetőségeiről. Ennek érdé kében a megye vizkataszteré- nek felmérésére szerződést kötöttek a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ásvány'- és kőzettani tanszékével. Az egyetem a jövő év régéig ..leltárba veszi” a megyében levő összes mélyfúrású és közkutakat. Pontosan megállapítják a kutak mélységét, vízhozamát, és annak kémiai összetételét. Ezek birtokában készíti majd el a tanács építési és vízügyi osztálya az 1973 és 1985 közötti időszakra ütemezett 83 község vezetékes vízszolgáltatásának tanulmánytervét.
