Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-07 / 207. szám

Vasárnap, 1969. szept. 7, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG i Elsősök Miskolcon Istvánka és Ducika ik­rek. Az első általános el­ső nehéz napjait gyúr­ják. A minap kézenfog­va hazafelé ballagták a Győri-kapuban. — Nézd Ducika, bont­ják a házat. — Ühüm. — Ott is ... nézd csak, ott is ... mennyi sokat... Ducika eltűnődik, majd hirtelen felélénkül: — Istvánka, hiszen ak­kor lehet, hogy rövide­sen a mi iskolánkat is e.lbontják! Jól kezdődik a tanév a „méhecskéknek“ Hatvanezer forint jutalom Jól kezdődik az idei tanév a MÉH vállalat legszorgal­masabb segítői, a legtöbb hasznos hulladékot össze­gyűjtő úttörők számára. A szünidőben a legszorgalma­sabb egyéni gyűjtők, az úgy­nevezett „méhecskék” közül negyvenen voltak megyénk­ből ingyenes nyári táborozá­son az ország legszebb része­in, többek között a Balaton partján. A Borsod megyei MÉH Vállalat most ez év elején ismét jutalmazza azo­kat az úttörőcsapatokat, amelyek a textilhulladék és főleg a vas és alumínium gyűjtése során, a legkiemel­kedőbb eredményeket érték el. A napokban összesen 60 ezer forint jutalmat kapnak kézhez a megye iskolái. A szerencsi 1. sz. iskola jutal­ma például meghaladja a 3600, az edelényi 1. sz. isko­láé pedig a 3200 forintot. A tarcali, a felsőtelekesi, a har- sányi és a kis galvácsi iskola is jelentős összeget kap ju­talmul a MÉH-től. Az isko­lákban különben már meg­kezdődtek az újabb gyűjtések is. Ot borsodi együttes a gyöngyösi néptáneíesztiválon Gyöngyösön a hagyomá­nyos szüreti napok keretében az idén kerül sor az első észak-magyarországi néptánc- fesztivál megrendezésére szeptember 20—21-én. * 7 Gépii- „temető Hejipapita Hol készül a görgős eke gumigörgőié? Először arra'lettünk figyel­mesek, hogy a hejöpapi Pe­tőfi Tsz dinnyeföldjén egy kimustrált tehergépkocsi he­lyettesíti a csőszkunyhót. Né­hány perc múlva egy másik tehergépkocsi ódonsággal is találkoztunk. Vontatták. De vajon hová? — Csak ide a gépjármű „temetőbe” — hangzott a vá­lasz, amit csodálkozásunkat látva, még a következőkkel egészítettek ki: itt van a bon­tó, a tsz udvarán, azt nevez­zük tréfásan temetőnek. Bakos Lajostól, a Petőfi Tsz elnökétől tudtuk meg az­után a továbbiakat. A két részleg évi bruttó termelési értéke körülbelül 7 millió forint lesz. Megyénk néptánc-kultúrá­jának jó hírét bizonyítja, hogy a meghívott 10 együt­tes közül 5 borsodi, éspedig: a mezőkövesdi Matyó együt­tes, a diósgyőri Vasas tánc­együttes, az ózdi táncegyüt­tes, a Miskolc-Tapolca együt­tes és a sátoraljaújhelyi Hegyalja népi együttes. A néptáncfesztiválon a verseny jelentős tétekért fo­lyik. Gyöngyös város Taná­csa a népi tánchagyományok hatékony ápolása és a feszti­vál színvonalának érdekében Aranyszőlő vándordíját ala­pított. Ezenkívül jelentős pénzjutalommal is díjazzák az első három helyezettet. — Hol lehet petróleumot venni, és mi az ára? Negyven különböző foglal­kozású nőtől, férfitól kérdez­tem ezt Miskolcon, Ernődön. Mezőcsáton és utunk végcél­jánál, Bükkaranyoson. Ilyen válaszokat kaptam: — Petróleum? Nem is tu­dom ... — Valamikor még azzal világítottunk, de ... — Talán... a háztartási boltban lehet kapni. Négy bükkaranyos! közül kettő tudta, hogy hol lehet venni, de csak találgatták az árát. A harmadik ezt hasz­nálja még, de csak az istál­lóban. Nem sokáig. Ott is villany lesz. És a negyedik, név szerint Bodó Józsefné túlságosan is jól tudja, hogy hol, s mennyiért lehet ven­ni. Gyufa lobban és a mo­dernül berendezett lakásban, az ötágú csillár alatt petró­leumlámpa sápadt fénye ömlik szét. A gazda elegáns fekete aktatáskát hoz be. Papírokat, . peres iratokat húz elő. Láthatólag restelli az ügyet, a fénytelenséget, a kálváriát, amelyet szomszéd­ja zúdított rá. Bodóék a szobába invitál­nak. Benn sötét van. Ujjam, talán megszokásból a vil­lanykapcsolót keresi. Az üres kattanást az asszony keserű szavai követik. — Március óta nincs áram. Megint petróval kell világí­tani. Pedig itt a drága be­rendezés ... á y ' Hejőpapiban a tsz határa sajnos nem biztosít minden tag részére állandó és elegen­dő munkalehetőséget, s így természetesen elég jövedel­met sem. A tsz mai központ­ja egykor gépállomás volt. Szinte kínálkozott, hogy a meglevő épületekbe, a jókora területre valamilyen kisegítő üzemfélét telepítsenek. A budapesti AUTÓKER-lől si­került úgynevezett bérbontást vállalniok. Így került Hejő- papiba a gépjármű „temető.” Ócska, kimustrált teher­gépkocsik, vontatók, autóbu­szok, viharvert személyko­csik sorakoznak a tsz udva­rán. A bontó-színben a tsz S—10 dolgozója szedi szét őket apró darabjaikra. A használható alkatrészeket ér­tékesítik. a többi sem vész kárba, a MÉH veszi át ezeket a hasznos hulladékokat. Egy- egy tehergépkocsi teljes szétbontásáért 900 forintot leap a tsz, az értékesített al­katrészek árának pedig 25 százalékát kapják jutalék­ként — Van olyan nap, hogy itt helyben 30—40 ezer forint ér­tékű különböző alkatrészt ér­tékesítünk — tudjuk meg az elnöktől. Különösen a téli hónapok­ban veszi nagy hasznát a tsz ennek a kisegítő üzemnek, mert valamennyi traktorosu­kat foglalkoztatni tudják. v így éltek, így élnek A tömegszállástól az otthonig Nem világít az ötágú csil­lár. Meg kell gyújtani a pet­róleumlámpát. A jelenkor, építő törekvé­seinek egyik legküzdelme­sebb szakaszára pillantunk vissza, ha felidézzük: tegnap még hogyan harcolt a gon­dokkal a Lenin Kohászati Művek vezetősége is a Dél- Borsodból . Bodrogközből, Szabolcs-Szatmárból, He­vesből Miskolcra vándorolt munkástömegek elhelyezésé­ért, s hogyan biztosít korsze­rű otthont a kohászati dolgo­zók százainak. A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején ro­hammunkával létesített Béke­szálló nagyméretű, sorosan elhelyezett felvonulási há­zak szigete volt. A nagy be- özönlés idején csaknem 60 felvonulási házban közel 3 ezren éltek. Emeletes vas­ágyak, ruhásszekrények és vaskályhák voltak itt. Volt fűtés, hideg-mqleg víz. lehe­tett főzögetni és meleg, üzemi kosztot is szállítottak ide. Sőt, külön felvonulási épület­ben még művelődési otthont is berendeztek. Mindez azon­ban kevés volt ennyi ember számára. Nem érezték való­ban otthonuknak a munká­sok. Ez a helyzet évekig tar­tott. Az LKM 20 millió forintos beruházással 1964-ben kezdte szintes hall köti össze, mely nemcsak tömeges tv-nézésre, de előadások, műsoros ren­dezvények, kiállítások meg­tartására is alkalmas.' A há- romszemélyes, rekamiékkal, beépített szekrényekkel, mos­dókkal, sőt beszerelt hang­Elgondolkozva nézegetjük a tanácsi, a bírósági okmá­nyokat, melyek valójában sem az egyik, sem a másik szomszédról nem állítanak ki remek bizonyítványt. Az ember szinte önmagának idézi Aranyt: „Hossz szomszédság: török átok, S ők nem igen jó barátok...” Az egykori Béke-telepi tömegszállás épülete. szórókkal is ellátott hálószo­bák a pihenő ember legma­gasabb igényét is kielégítik. Minden folyosón van szál­lodai színvonalú fürdőszoba, s mindkét épületszárnyban főzöfülkéhez, élelemtároló he­A szomszédos épületekben egy másik kisegítő üzem is működik. Ez a hejöpapi asz- szonyoknak és lányoknak biztosít állandó munkát. Az Országos Gumiipari Vállalat részére készítenek két mű­szakban, összesen negyvenen különböző műszaki gumiáru­kat. Egyik legjelentősebb gyártmányuk a híres, magyar görgős ekékhez szükséges gumigörgő. Az LKM korszerű, modern, jól felszerelt munkásszállója. meg a háromemeletes új munkásszálló építését, amit 1966-ban adták át rendelteté­sének. A több mint 450 em­bert befogadó két hatalmas épületszárny közti térséget hosszú, tágas képzőművészeti alkotásokkal díszített föld­lyiséghez, villanyrezsóhoz juthatnak, akik szeretnek fő- zőcskézni. De aki akar, üzemi hozzájárulással olcsón étkez­het az üzemi konyhán, vagy a Hámor Étteremben. Mind­két épületben van földszinti klubhelyiség: az északi szárny­ban játék, a déliben olvasó­általános iskolai műveltsé­get, 25 százalékuk pedig a középiskolait. Sokan tettek technikumi érettségit. Har­mincöt-negyven ember járt esti szakmai technikumi kép­zésre. A lakók 80—90 száza­léka szocialista brigádtag az üzemben, de van a munkás- szállásnak külön szocialista brigádja is. Az önművelésre nagy lehe­tőség van itt. A szállás elő­csarnoka valóságos kis fó­rummá fejlődött, ismeretter­jesztő előadásokat tartanak, kiállításokat rendeznek és a Bartók Béla Művelődési Ház művészeti csoportjai rend­szeresen fellépnek náluk. Üjabb múzeumlátogatásokat szerveznek. Egyre nagyobb arányokat ölt az olvasómozgalom. A le­hetőség is megvan hozzá: a Bartók Béla Művelődési Ház gazdag letéti könyvtárat biz­tosított a munkásszállás ol­vasótermében az itt élőknek. Mindaz, amit elmondot­tunk, csak néhány eredmény'. Mégis elgondolkoztató. Hi­szen egyre biztosabban fejlő­dik közösséggé a Lenin Ko­hászati Művek munkásszállá­sában az ottlakó 450 ember. S ez magával hozza a szállás kibővítésének igényét is. Lajos Árpád A Bodó és a Leeső család régebben jó barátságban vol­tak. Segítették egymást. Mindkét család nagyjából egyforma új lakást épített. Mindkét család jó 10—10 hold földön, s egyénileg gaz­dálkodik. Mindkettő sokat dolgozik. És mindkét család­fő időszakonként munkát vállal Miskolcon. Egyben eltérnek. Leeső Elek 56 előtt szívesen vállalt közéleti szereplést. Sok tár­sadalmi munkát végzett. Ak­kor megfenyegették, s azóta visszahúzódott. Bodó inkább azóta vállal közéleti felada­tot. Tanácstagság, legelőbi­zottsági tagság. Szívesen vé­gez a családjával egyetem­ben társadalmi munkát. És bár a közös foglalkozás, szomszédság, gond együttmű­ködésüket kívánja, most egyik sem enged, makacs, dacos. Ha kevés a szó, jöj­jön a hatóság, a tanács, a bíróság... — Régen vannak harag­ban? Leeső Elekné arca elsöté­tedik. — Vagy öt éve... A mi aprólékunk átment, ő kutyá­val tépette... — Miért ellenségeskednek? Bodóné sóhajt. — A kutya átment hozzá­juk. Ezt nem bírták elvisel­ni. ök kezdték ... Leeső Elek: — Az asszonyok a kutyán vesztek össze. És megint ideillenek Arany János versének sorai: ......Ez sem enged, az se ha gyja, S a két ház kicsinye, .. nagyja, Osszchorgolnak keményen, Mint kutyájok a sövényen...” A vita először csak a két porta között folyt, aztán az ügy a tanácshoz került. A tanács békebírói szerepet akart vállalni, de az okirat szerint az elmérgesedő vita miatt a békéltető tárgyalást félbe kellett szakítani. Az első nagy támadást a jó hangzású „birtokháborí­tás” címen Lecsőék kezdik. Ezzel indokolja Lecsöné: — Megakadályozta, hogy az utcára mehessen a víz... Itt igen nagy a talajvíz. Jel­lemző, hogy Lecsőék kútjá- ban a víz alig 20 cm mé­lyen van a talajtól. Házuk hátulján a kicsiny árokban állandóan csordogál a víz. Nem csoda. Még a fundamen­tum közül is szivárog a ned­vesség. Olyasmi kerekedett ki belőle, mintha Bodóék szándékosan el akarnák áz­tatni á Lecsőék házát, A bí­róság a helyszínre is kiszállt, s megállapította, hogy Leeső házának elázása, s kútjának rossz vize az ő hibájából van. A kútfői a szomszéd trá­gyadombja 30 méterre van, de az övé 23 méterre. És végső soron a saját házról lecsorgo esővíz elvezetése nem a szomszéd ügye. És ekkor jött a villany- ügy. Bodóék házát csak úgy lehet villamosítani, hogy a csatlakozó vezeték a szom­széd portáján, illetve a ház sarka fölött halad el. Bekap­csolás előtt Bodoék engedélyt kértek. Leeső Elekné: — Elküldték a papírt a szomszédasszonnyal, hogy ír­juk alá. A férjem azt. mond­ta, ha szabályos, kössék, de ő nem írja alá. Haragban vagyunk. Rási József az ÉMÁSZ 2. számú kirendeltségének a vezetője: — Bodóék lakásán a villa­mos berendezés és a csatla­kozó vezeték szabályszerű, megfelel az előírásnak. A sze­relő megkérdezte Lecsőék et, ők beleegyeztek. A szerelő szabályosan bekapcsolta. De ott volt a harag és egy tanács. Nincs írásos bizonyí­ték. Leeső nem resteilte, ad- dig-addig szaladgált, lármá­zott, amíg a formai hiba miatt az ÉMÁSZ ez év már­cius 27-én kénytelen volt az áramot lekapcsolni. Mi az indok? Leeső Elek: — Felvilágosítottak, hogy­ha aláírom a papírt, akkor bármilyen baleset is bekö­vetkezik, az ÉMÁSZ nem fe­lelős. — De hiszen a saját csat­lakozó vezetékük közelebb van a tetőhöz. — Az a miénk! Lecsőné: — Azt mondta az uram, ha most engedünk, nem bírunk velük többet. Bodóék sokat áldoztak a fényért. De hiába a csillár, a rádió a villamos melegítő. A bükkaranyosiakról azt mondják, hogy melegszívű, vendégszerető embereké Szí­vesen fogadják az idegent, s a jó barátért mindent meg­tesznek. De van egy másik véglet is. Sok jel, eset mutat arra, hogy ebben az eldugott községben tovább tart a sö­tétség, mint bárhol másütt. „Nehéz község”, jellemzik a járás vezetői. Nevetséges dol­gok miatt Sokszor a jó bará­tokból ellenségek lesznek, emberi utaknak, sorsoknak kell elválni. Bodóéknál nem ég a vil­lany. Petróleummal világíta­nak. Ez a sötétség, : meg nem értés sajnálatos bizonyí­téka. Pedig nem kellene más, csak az egymásra utalt em­berek egymáshoz való köze­ledése. De a két szomszéd keze nem akar összeérni. Pedig a villanykörtéhez is két veze­téken fut az áram. Csorba Barnabás Mennyibe kerül 1 liter petró? S oo a Pa p !"! ©* 1 1 otetseg Bukk aranyoson terem. Az olvasóteremben külön televízió és rádió áll az itt élők rendelkezésére. Az út munkásotthonban megnőtt a dolgozók tanulási és művelődési kedve is. A lakók nagy többsége már megszerezte a nyolcosztályos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom