Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-07 / 207. szám

s É5ZAK-MAGYAROR5ZAG 2 Vasórrtop, 1969, slept. 7. Közelharc Da hangban Megyei döntő Ki minek mestere? A Ki minek mestere? ve­télkedő megyei döntőjét fia­tal villanyszerelők részére szeptember 14-én, vasárnap délelőtt a miskolci Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Technikumban rendezik meg. A KISZ Borsod megyei Bi­zottsága által szervezett ver­senyen az üzemi, járási és a ma lezajló városi elődöntők legjobbjai vesznek részt. A megyei döntőn derül ki, ki lesz az a fiatal, aki a ver­senyt megnyerve a Ki minek mestere? országos döntőjén Borsodot képviseli. A koreai nép nemzeti tin- népén emlékezik meg a 21 éve bekövetkezett törté­nelmi eseményről, a népi de­mokratikus köztársaság ki­kiáltásáról. A köztársaság kikiáltása jelentős fordulat volt Korea életében. A hosszú időn át tartó gyarmati sorból 1945- ben a szovjet hadsereg se­gítségével szabadult az or­szág a japán iga alól. A jal­tai egyezmény alapján, a ja­pánok kiűzése után, Korea északi részét a szovjet, déli felét az amerikai csapatok szállták meg — mint a dön­tés hangsúlyozta — ideigle­nesen. az egységes demokra­tikus kormány megalakulá­sáig. Az amerikaiak azonban egy választási komédiával „önálló” dél-koreai kormányt hoztak létre. Ilyen körülmé­nyek között az ország északi részén megtartott nemzetgyű­lési választások nyomán meg­alakították az új hatalmi szerveket, és 1948. szeptem­ber 9-én kikiáltották a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságot. Ezt követően a szovjet csapatok elhagyták az ország északi részét, az ame­rikaiak viszont folytatták tartós berendezkedésüket Dél-Koreában, majd 1950-ben kirobbantották agresszív há­borújukat Eszak-Korea ellen. A hősiesen ellenálló nép sú­lyos áldozatok árán megvéd­te hazája függetlenségét és a szocialista országok hatékony (Folytatás az 1. oldalról) sített üzeme, amely a legtöb­bet termel, és legeredménye­sebben dolgozik. Köszöntés Ormosbányán A jól végzett munka elis­meréseképpen 3 miniszteri, 24 vállalati kitüntetést, 244 szolgálati érdemérmet nyúj­tott át, illetve közel 12 mil­lió forint hűségjutalmat osz­tottak ki a bányászok között. Internacionalista segítségével újjáépítette, szebbé, gazda­gabbá tette hazáját. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság nagyszerű sikereket ért cl a romba dön­tött ország felépítésében, a virágzó gazdasági élet meg­teremtésében. Az amerikai agresszió pusztítása ellenére az ország ipari termelése a köztársaság kikiáltása óta 22- szcrcsérc emelkedett. Ez messze túlszárnyalja vala­mennyi függetlenné vált á- zsiai ország fejlődését. A né­pi Korea gazdasági fejlődése és sikere egyben a szocializ­mus eszméinek nagy politi­kai sikere is a Távol-Kele­ten. Az ország amerikai meg­szállás alatt maradt déli ré­sze északkal ellentétes irány­ban fejlődött. Az amerikai csapatok támaszpontként használják Dél-Koreát, nyo­mort, szolgaságot kényszerít­ve a népre a szöuli bábkor­mány segítségével. A Dél- Koreában és Japánban állo­másozó amerikai támaszpon­tokról indulnak ki azok a sorozatos provokációk is, amelyek az utóbbi időben a népi Koreát érték. A Koreai Népi Demokra­" tikus Köztársaság nem­zeti ünnepén a magyar nép szeretettel köszönti koreai testvéreit, további sikereket kíván a szocializmus építé­sében, s szolidáris Korea hős népével az ország egységéért vívott küzdelmében. Bál Farkasában Az Özdvidéki Szénbányák íarkaslyuki üzemegységének dolgozói délután 6 órakor tartották ünnepségüket, a művelődési házban. Dobos Istvánnak, a központi üzem vezetőjének megnyitóbeszéde után Leskoiiár István, a bá­nyaüzem vezetője szólt a bá­nyászokhoz, majd kitünteté­seket, jutalmakat adott át. A bányaüzem dolgozói közül harmincán kaptak miniszte­ri kitüntetést, valamint bal­esetmentes munkáért és tár­sadalmi munkáért járó okle­veleket. A bányászokat a művelő­dési ház együttesei is köszön­tötték és jutalomműsort ad­tak a tiszteletükre. Az ün­nepség a hagyományos bá­nyásznapi bállal zárult. Többszörös ünnepség Mádon Decemberben lesz 20 éve annak, hogy az ország ás­Az Országos Takarékpénz­tár szeptember 8-án és 9-én Budapesten rendezi az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1969. második félévi sorsolását. A húzások mindkét napon fél 10 órakor kezdődnek, az OTP Münnich Ferenc utcai kultúrtermében. Október 13—18 között ren­dezik meg Pécsett a játék­film-szemlét — tájékoztatta az újságírókat szombaton a Budapesti őszi Vásár filmpa­vilonjában dr. Ranódy László rendezz), a szemle intéző bi­zottságának elnöke. A pécsi döntő részvevői: Feldobott ványbányái állami irányítás alá kerültek. Ez jelentette az önálló iparrá válás kezdetét. Erről beszélt tegnap délután a Hegyaljai Ásványbánya és Előkészítőmű új éttermében megtartott ünnepségen Papp Bálint, az‘Országos Ere- és Ásványbánya Vállalat igazga- I tója. Papp elvtárs a tizenki­lencedik bányásznap, vala­mint a 20 éves ásványbányá­szat jelentőségét méltatva mindenekelőtt az ásványbá­nyászatról adott hű képet. Az ásványbányászat, mint ipar­ág, a felszabadulás előtt nem létezett. Húsz év alatt az ásványbá­nyászat iparággá fejlődött. Gépesítették az üzemeket. Pusztán a hegyaljai ásvány- bányászat fejlesztésére 327 millió, a kutatásra pedig 50 millió forintot fordítottak. Szombatra virradó éjjel a dél-vietnami hazafias erők folytatták tüzérségi támadá­saikat az amerikai és a dél­vietnami kormánycsapatok katonai célpontjai ellen. A legsúlyosabb támadás az amerikaiak Da Nang-i tá­maszpontját érte. ahová kö­zel száz rakéta, illetve akna csapódott be. Hírügynökségi jelentések szerint ez volt a legsúlyosabb tüzérségi táma­dás. amely a támaszpontot az 1963. augusztusi általános of- fenzíva óta érte. A tüzérségi előkészítés után a hazafiak egészen a város centrumáig hatoltak be, ahol közelharcra is sor ke­rült amerikai katonák és a Szombaton délután a brazí­liai biztonsági szervek ta­nácskozása után a Rio de Janeiró-i nemzetközi repü­lőtérre szállították azt a akiknek szabadon bocsá­A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 36. játékhéten öttalálatos szelvény nincs. Négytalálatot 42 fogadó ért el, nyeremé­nyük egyenként 84 011 forint. Háromtalálata 5234 fogadó­nak van, nyereményük egyen­ként 337 forint. A kéttalálatos szelvények száma 148 284 db, ezekre egyenként 15 forintot fizetnek. Rejtvénypályázatunk ered­ményei tehát: szabadságharcosok között. Az amerikaiak vesztesége tíz ha­lott, ugyanannyi eltűnt én százhúsz sebesült. A becsapódó lövedékek felgyújtották a tengerészgya­logosok utánpótlási raktárai­nak egy részét, s ezek köze­lében felrobbant a dél-viet­nami kormányhadsereg egy lőszerraktára is. Mint a je­lentés megjegyzi, az amerikai fegyveres erők élelmiszer- ellátásának egvik fő csomó­pontja a Da Nang-i raktár­komplexum, amelynek cgy- harmadát pusztította el a tá­madás, A pétitek éjszakai of- fenzíva által okozott károkat több millió dollára becsülik. foglyokat tizenöt politikai foglyot, tását Elbrick amerikai nagykövet elrablói feltétel­ként szabtak meg. A foglyok amerikai katonai repülőgé­pen Mexikóba repültek. öt találat — 0. Négy találat = 41—60 da­rab. Három találat — 5001— 6000 darab. Két találat = 100 001 150 000 darab. A szerkesztőséghez bekül­dött, illetve behozott több ezer szelvény értékelése meg­kezdődött. Eredményhirdetés­re a nyertesek nevének köz­lésével, keddi lapszámunkban kerül sor. Hétfőn és kedden békekölcsőn-sorsolás Októberben pécsi filmszemle Hétfőn az első Békeköl­csönből 95100 kötvényre 25 777 600 forintot sorsolnak ki. Kedden az ötödik Béke­kölcsön 388 850 kötvényére 52 877 800 forintot sorsolnak ki nyereménnyel és törlesz­téssel. A hatodik Békekölcsön 584 800 kötvényére 79 347 800 forint jut a nyerteseknek. kő. Fényes szelek, Tiltott te­rület, Pál utcai fiúk, Fejlövés, Próféta voltál szívem, vala­mint az Ismeri a Szandi mandit? A pécsi intéző bizott­ság még egy filmet meghí­vott. Ez Makk Károly alkotá­sa, az Isten és ember előtt. A népi Korea ünnepe Ssubádon bocsátották « brazíliai fotózzon a lottóra! A lotto- és rejtvény pályázat mik e heti eredményei Molnár Káról/ Korzikától Szent XIII. Waterloo „Ne sirassátok az én sorsomat." (Napóleon) AMI EZUTÄN következik, az már a napóleoni dráma harmadik felvonásának a vé­géhez tartozik. 1814. március huszonhatodi­kén a császár rádöbbent, hogy a szövetségesek egyenesen Pá­rizs felé nyomulnak. Még egy­szer, de nem utoljára, el akar­ta hárítani a teljes összeom­lást. Gyors meneteléssel had­osztályaival a fővárosba akart jutni, megelőzve az ellenséget. Katonái emberfeletti energiá­val haladtak előre, ö mégis lassúnak találta. Hintóba ült, amelyet váltott lovak röpítet­tek előre. Március harmin­cadikén már ötórai út válasz­totta el a fővárostól. Ekkor hallotta meg a megdöbbentő hírt: „Párizs elesett!” Minden elveszett, elkésett tehát. Ápri­lis elsején Talleyrand vezeté­sével ideiglenes kormány ala­kult, amely kimondta, hogy Napóleont megfosztják a hata­lomtól. Az eseményeket már nem tudta megállítani. Három nappal később aláírta azt a nyilatkozatát, amelyben kije­lentette: kész elhagyni az or­szágot és a fia javára lemon­dani a trónról. Korzika, Elba, vagy Korfu? A szövetségesek arról tana­kodtak, hogy hová száműzzék „Európa veszélyes emberét”. Napóleon kívánságát, hogy el­búcsúzhasson leghűbb katonái­tól, ellenfelei teljesítették. Az edzett, sok viszontagságon át­ment emberek sírtak, vezérük pedig ezt mondta: — Éljetek boldogul, gyerme­keim és tartsatok meg emlé­kezetetekben ... ( Május negyedikén Elba szi­getén kikötött vele az Un- taunted nevű angol hajó. Négyszáz gárdistája kísérte. Kezdetben a száműzetésben egyhangúan teltek napjai. Mintha beletörődött volna sor­sába, azonban néhány hónap múlva egyre többet foglalko­zott a kontinensről, főleg a Párizsból érkező hírekkel. Mi­niatűr hadsereget is szervez, mintegy ezer embere van, aki­ket rendszeresen gyakorlatoz­tak London, Bécs és Ber­lin tud erről, azonban nem nyugtalankodik. Fran­ciaországban Napóleont a trónon követő XVIII. La­jos egyre népszerűtlenebbé vált, mert igaz volt Talleyrand mondása, hogy „a Bourbonok semmit sem tanultak és min­dent elfelejtettek”. Növekedett az országban a királlyal szem­beni elégedetlenség, és mind­ezt Napóleon is jól tudta El­ba szigetén. Ez bátorította fel, hogy ezer emberével titokban hajóra szálljon és visszatérjen egykori dicsősége színhelyére. 1815. MAKOIUS elsején is­mét francia földön van. Meg­indul Párizs felé és vakme­rőén szembenéz XVIII. Lajos sebtében ellene küldött csapa­taival. Széttárja köpenyét és így szól: — Akinek van bátorsága császárját megölni, ám te­gye... Megéljenzik, a király egy­ségei mellé állnak és Na­póleon megállíthatatlanul halad Párizs, de egyúttal a teljes katonai és politikai megsemmisülés felé. Egyre többen csatlakoznak hozzá, kiderül órák alatt, hogy „királyi hadsereg” nincs Franciaországban, csak a császárnak vannak kato­nái. Diadalmasan visszatér Párizsba, újra elfoglalja pa­lotáját, de második uralma történelmileg rövid ideig, mindössze száz napig tar­tott. í A szövetségesek eleinte hinni sem akartak a Napó­leon visszatéréséről szóló hí­reszteléseknek, azután fel­ocsúdtak. Jól érzékelteti az akkori helyzetet Metternich esete, aki 1815. március ötö­dikén levelet kapott ‘ a génuai konzultól, hogy a „császár eltűnt Elba szigeté­ről”. A kancellárnak sejtel­me sincs, mit tartalmaz a pecsétes boríték és csak más­nap bonja fel. A bécsi kong­resszus tagjai, akik fényes ünnepélyek egész sorozatá­val pecsételik meg közös győzelmüket (innen a neve­zetes mondás, hogy „láncol a kongresszus”), egy káprá­zatos udvari bálon értesül­nek Napóleon visszatérésé­ről. A szövetségesek törvé­nyen kívül helyezik a fran­cia császárt, követeiket vis­szarendelik Párizsból és egymillió embert indítanak az elpusztíthatatlan nak lát­szó ellenség megsemmisíté­sére. NAPÖLEON nagy energiá­val szervezi hadseregét — utolsó háborújára. 198 000 embere volt ekkor. Kétféle lehetőség között ingadozott: bevárja a szövetségeseket Párizs előtt és megütközik velük, vagy megelőzi őkel és Flandriában megtámadja Anglia és Poroszország had­osztályait, még mielőtt az osztrákok, az oroszok és a többi hadak odaérkeznek. Ügy döntött, hogy lehetőleg külön-külön veszi fel a küz­delmet. Így érkezett el Wa­terloo. A császár az angol hadsereget nem legyőzni, hanem megsemmisíteni akar­ta. 1815. június tizennyolcadi­kén reggel nyolctól este hét óráig tartott az ütközet. Wellington seregei már meg­inogtak, mert megállás nél­kül rohamozta katonáinak sorait a francia lovasság. Ney tábornagy, Napóleon egyik legvakmerőbb alvezé- re halálmegvető bátorság­gal vezette a sorozatos tá­madásokat. öt lovat lőttek ki alóla, de hiába kockáztatta életét. Ez sem segíthette győ­zelemre a franciákat. Fél nyolckor a császár parancsot adott, hogy a világhírű gár­dája is induljon rohamra az angolok ellen. A döntő pilla­natban megjelent a csataté­ren Blücher és megtámadta a franciák jobbszámyát. El­dőlt a küzdelem és ezzel hosszú időre Európa sorsa. Napóleon legtapasztaltabb katonái is elvesztették fejü­ket és pánikszerűen mene­kültek, mert két tűz közé kerültek. A császárt körül­vették a leghűségesebb em­berei és szinté erőszakkal vitték magukkal a gyilkos golyózáporból, miközben Napóleon talán megadóan arra várt, hogy őt is meg­ölik. — Nem, önt nem ölik meg, hanem foglyul ejtik — mondták a császárnak az őt körülvevő katonái. EZ VOLT a híres Wa­terloo, ami azóta is foglal­koztatja a történészeket, a katonai szakértőket. Azóta is elemzik, kutatják, hogyan alakulhatott volna máskép­pen a csata. Kétségtelen azonban, ha ott győz is Na­póleon, azután, később má­sutt vereséget szenvedétt volna, mert a szövetségesek számbeli fölénye olyan nagy volt. Bonaparte drámája ezután gyorsan véget ért. Waterloo után Párizsba sietett, a fia javára lemondott a trónról, majd elhagyta a fővárost, a tengerparton hajóra szállt és Anglia „nagylelkűségére” bízta magát. A szövetségesek ezalatt bevonultak a francia fővárosba és kijelentették, hogy nem ismerik el II. Na­póleon jogát a, trónra. A lemondott császárt pedig mint, foglyot Szent Ilona szi­getére szállították. 1821. május , ötödikén halt meg. Utolsó szavait lázálmá­ban, önkívületi állapotban mondja: — Sietek hős barátaim­hoz ... Kiéber, Dessaix, Masséna, Duroc, Ney vár en­gem ... Elém jönnek és újra kijut nekik az emberi di­csőségből ... Ismét beszé­lünk tetteinkről, megbeszél­jük hadművészetünket Nagy Frigyessel, Julius Caesarral, Hannibállal, Nagy Sándor­ral. A haláltusája olyan, mint az élete. Odakint Szent Ho­na szigetén vihar tombol. Kiugrik az ágyából és ki akar rohanni a szabadba, össze­esik. Már csak egyszer tér magához. Az orvosok szó­foszlányokat vélnek hallani: — Fiam ... a hadsereg .. fiam ... a hadsereg. ImentaDes-y AJKÁN ezzel a két szóval hal meg. Az óceán távoli szi­getéről már csak a holtteste tért vissza Párizsba. De ez is csak tizenkilenc esztendővel a halála után. (Vége) Bányásznap! ünnepségek Borsodban

Next

/
Oldalképek
Tartalom