Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-07 / 207. szám

Vasárnap, 1969. szept. 7. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Akcióegység a világbékéért . . ^I tíz eszten­A legutóbbi l dő edé­nyei megerősítették, igazol­ták a háború és a béke kér­désében az SZKP XX. kong­resszusán, az 1957-es és 1960- as Moszkvai Nyilatkozatban elfogadott marxista—leninis­ta értékelés helyességét. Si­került megakadályozni a vi­lágháború kirobbantását, biz­tosítani a békét a földgolyó nagyrészén. A tarlós béke tel­jesen reális, elérhető célki­tűzéssé vált. Az imperializ­mus — élén az amerikai im­perializmussal — kénytelen számot vetni a kialakult; nem­zetközi erőviszonyokkal. Té­vedés lenne azonban azt hin­nünk, hogy már nem jelent komoly veszélyt a békére. A kommunista és a munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sán elfogadott fődokumentum és felhívások útmutatásai alapján, most a konkrét gya­korlati intézkedések, akciók kerülnek előtérbe. ,,Az akcióegység elsőrendű célja a hősies vietnami nép sokoldalú támogatása” — húzza alá a fődokumentum. Az agrcsszor amerikai impe­rializmus terve az volt. hogy csapást mérjen a szocializ­mus egyik bástyájára Ázsi­ában, hogy elzárja a szabad­ság és a haladás útját az ot­tani népek elől. s nem utolsó­sorban azt is kóstolgatja, hogy mennyire szilárd a szo­cialista világrendszer, a pro­letár' internacionalizmus, meddig mehet el e tekintet­ben. Az amerikai imperializmus hosszú évek óta a legbarbá- rabb eszközök alkalmazásá­val agresszív háborút visel Vietnamban. Az amerikai im­perialisták. az óriási tömegű haditechnika bevetése elle­nére kénytelenek voltak bele­egyezni a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság bombázásá­nak feltétel nélküli megszün­tetésébe és leülni a tárgyal ó- asztalhoz. Mindezt a vietnami nép hősiessége, a Dél-vietna­mi Nemzeti Függetlenségi Front következetes politikája, a szocialista országok, első­sorban a Szovjetunió sokol­dalú segítsége, a fokozódó nemzetközi szolidaritás tette lehetővé. | A vietnami nép, | a^‘ hazáját védelmezi, a függet­lenséget, a szabadságot, a szuverenitását védelmezi, de egyben a világbéke megőrzé­sének ügyét is szolgálja, har­cuk alkotórésze a szocializ­mus és az imperializmus kö­zött folyó világméretű küz­delemnek, tehát ilyen vonat­kozásban internacionalista kötelezettségüknek is eleget tesznek. Vietnam békéje fon­tos biztosítéka Európa béké­jének is. A vietnami nép a szocialis­ta országok, s elsősorban a Szovjetunió, de a világ min­den népének támogatásával megmutatta eddig is az im­perializmus leghatalmasabb erejének, hogy hatalma nem korlátlan, megmutatta, hogy lehetővé válik az imperializ­mus veresége. Mindennek történelmi jelentősége van. Az amerikai imperializmus amellett, hogy agressziós és háborús politikájával bűntet­tet követ el Vietnamban, fo­kozza saját országa dolgozó­inak kizsákmányolását is, a militarizálás óriási anyagi eszközöket emészt fel, súlyos teherként nehezedik a dolgo­zók vállaira, melv egyben • csökkenti az életszínvonalu­kat. is. A nemzetközi kommunista és haladó mozgalmak — hí­ven a proletár internaciona­lizmus elveihez —, a jövőben is megadják a vietnami nép­nek a szükséges segítséget, hogy igazságos ügyük végle­gesen győzedelmeskedjék. „Az imperialistaellenes erők akcióegységének alap­vető láncszeme marad az a harc, amelyet a háborús ve­szély, a népeket továbbra is tömegpusztítással fenyegető termonukleáris világháború veszélye ellen, a világbékéért vívnak” — állapítja meg a fődokumentum. I ,, .... I az embe­1 Napjainkban | riséget a pusztító atomfegyver alkal­mazásának' veszélye fenyege­ti az imperialisták részéről. Ily módon a béke megőrzése szempontjából a leghalaszt­hatatlanabb feladat valóban az atomfegyver elterjedésé­nek, használatának megaka­dályozása. A két világháborúban mint- ' egy 70 millió ember vesztette életét, 110 millió megsebe­sült, megrokkant. Egy újabb termonukleáris háború em­ber-életek százmillióit ragad­ná el. A fő erőfeszítéseket ép­pen ezért a nukleáris fegyve­rek eltiltására kell irányítani. Az imperializmus napja­inkban a fegyverkezésre ak­kora összeget költ, hogy ezek­ből meg lehetne oldani az emberiség jelenlegi legége­tőbb gazdasági és szociális problémáit. Az Egyesült Ál­lamok az utóbbi öt év alatt többet költött fegyverkezésre, mint a második világháború öt évében. Ugyanakkor na­ponta 80 ezer ember hal meg a világon hiányos táplálkozás következtében. A tartós béke tehát elképzelhetetlen a fegy­verkezési hajsza beszüntetése nélkül. Ezzel szemben eluta­sítják a nemzetközi leszere­lésre tett összes javaslatain­kat, sőt az Egyesült Államok­ban most fogadtatták el az ellenrakéta-rendszer ' kiépíté­sét, elképesztő költségkiha­tással. De hallatlan összegbe ke­rülnek a modem fegyverek is.- Egy a második világhá­ború idejében készült bom­bázó 218 ezer dollár, egy 1961-es típusú B 52-es bom­bázó 7,9 millió dollár. Ha az egész világon egy év alatt ka­tonai kiadásoltra fordított összeg egyötöd részét az új államok (volt gyarmati orszá­gok) fejlesztésére fordíta­nák, 25 év alatt elérnék Anglia és Franciaország szín­vonalát. „A béke védelmének elen­gedhetetlen feltétele a harc azért, hogy rákényszerítsék az imperialistákra a külön­böző társadalmi rendszerű ál- __ lamok békés egymás mellett élését” — szögezi le a fődoku­mentum. és a ka­pitalista világhoz tartozó országok kapcsolatainak alapja a Le­nin által lefektetett elv; az államok békés együttélése társadalmi rendszerüktől függetlenül. Ennek az elvnek a betartása nem csupán azt jelenti, hogy nincs közöttük háború, hanem azt is, hogy tárgyalóasztal mellett ren­dezzék a nemzetközi problé­mákat. Ez a politika nincs ellentétben a népek igazságos, felszabadító, védelmező, tá­mogató fegyveres harcával. Ez a politika segíti az osz­tályharc kifejlődését, a szo­cialista forradalom világmé­retekben való győzelmét. A békéért vívott harc kere- j tébe tartozik, hogy Közel- Keleten helyreállítsák a bé­két, a nyugalmat, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november. 21-i határozata megvalósítása révén; hogy harcot indítsunk egy haté­kony európai biztonsági rend­szer és a világ katonai cso­portosulásokra tagolódásának [ megszüntetéséért. „ Javaslati!- | inkát erre vonatkozólag is megtettük. A második világ­háború eredményeként Euró­pában kialakult tényleges helvzet elismerése, a fennálló határok érinthetetlensége. a Német Demokratikus Köz­társaság elismerése, vala­mennyi neonáci szervezet betiltása — ezek az ouró-'ni tqvtóq elengedhetetlen feltételei. A második világháború vé­gén a jaltai deklaráció ós a potsdami egyezmény ígéretet tett a népeknek a nácizmus és a fasizmus kiirtására. Ahol azonban az imperializmust maradt hatalmon, mint Nyu- j gat-Németországban és más | imnerialista államokban, aka- j dálytalanul fejlődik a neonú­| A szocialista cizmus és fejlődnek a neo­fasiszta mozgalmak. Sőt a NATO hatalomra segített egy újabb fasiszta rendszert Gö­rögországban. A fasizmus aktivizálódása azonban mindenütt a néptö­megek ellenállásába ütközik. Ahhoz, hogy ez az ellenállás eredményes legyen, minden antifasiszta erő egységes fel­lépésére van szükség. A háború és a béke kérdése továbbra is az emberiség nyugtalanító nagy problémá­ja. Az e kérdés megoldásáért folyó harc körül összponto­sulnak korunk szinte vala­mennyi fő konfliktusai. Har­colni kell az olyan nézet el­len, amely a békés egymás mellett élés irányvonalával szembe helyezi a forradalom háború útján való előrelen- dítését, csakúgy, mint az osz­tálytartalmától megfosztott pacifizmus ellen. A fődokumentum rámutat arra, hogy ,.A szocialista or­szágok, a nemzetközi mun­kásosztály, a nemzeti felsza- baditó mozgalom, valameny- nyi békeszerelő állam, társa­dalmi szervezet és tömegmoz­galom egyesült erőfeszítései­vel elejét lehet venni a világ­háborúnak.” A világháború kérdésében ugyanis legin­kább koncentrálódtak azok az erők, amelyek kilátásta­lanná teszik az imperializmus agresszióját, Eközben a helyi háborúk elhárítása érdeké­ben is küzdeni kell, mert ezek magukban hordják a világ­háború veszélyét, Ai . , világ­A kommunista moz­galom minden Igyekezete ar­ra irányul, hogy együttmű­ködjön, a kapcsolatait, kifej­lessze a legkülönbözőbb tár­sadalmi és politikai erőkkel a békéért, a szabadságért, a haladásért, Minél erősebb a nemzetközi kommunista moz­galom és az összes antiimpe- rialista erők egysége és ösz- szeforrottsága az imperializ­mus elleni harcban, annál nagyobbak lesznek sikereink, eldöntő módon vereséget mérhetünk agressziós és há­borús politikájukra; biztosít­juk a világbéke ügyének di­adalát. Uray Miklós Agrárfórum Szervezés, irányítás A mezőgazdasági termelés komplex műszaki fejlesztése mind üzemi, mind népgaz­dasági szinten áldozatokat jelent. Vérehajtottuk a me­zőgazdaság átszervezését, s ezzel megteremtettük a nagy­üzemi termelés nagyüzemi kereteit. Azonban tovább kell lépnünk a nagyüzemi tarta­lom megteremtésében is, ha nem akarunk egyhelyben to­pogni. Ma már világjelenség, hogy a mezőgazdasági terme­lés növelése a nagyüzem és a korszerű technika térhódí­tása alapján megy végbe. Differenciált Ankétünkön több felszólaló sürgetőleg foglalkozott a komplex fejlesztés, a kon­centrálás műszaki, technikai bázisalapjának megteremté­sével, a korszerűbb szerve­zéssel. Bárány István, a Sze­rencsi járási Tanács vb-elnök- helyettese, felszólalásán kívül írásban is megküldte szer­kesztőségünknek a témával kapcsolatos véleményét. — Borsod megye mezőgaz­dasági üzemei erősen diffe­renciált fejlődést mutatnak, összetételük rendkívül hete­rogén. Az eltérés megtalál­ható: a mezőgazdaság egyes szektorai közötti különböző­ségből eredően; a közgazda- sági és természeti adottságok­ban. De fellelhető az eltérés a már meglevő anyagi-tech­nikai bázisban, a tagok ré­szesedési alapjában, a tarta­lékalapok képzésében, stb. A más megyékhez viszo­nyított jelentős heterogeni­tás — a differenciáltság, a műszaki fejlesztés gyakorla­ti megvalósítását is egymás­tól eltérően igényli. Kétség­telen: a műszaki fejlesztés alapvetően az üzemek belső ügye, de bizonyos sorrendisé­get mindenképpen tartani kell. A hatósági szervek a meglevő és alkalmas eszköze­ikkel irányítják is ezt. Éj gyártmányok a TVK-ban A Tiszai Vegyikombinát­ban széles körű munka fo­lyik a termékválaszték bőví­téséért, illetve az új gyár­tási profilok bevezetéséért. örvendetes, hogy a TVK lakkfesték- és műgyantagyá­ra az eddig gyártott termé­kekből már ki tudja elégíte­ni a hazai szükségletet. Ezért most arra törekednek, hogy olyan új termékeket dolgoz­zanak ki. amelyek a hazai piacon és külföldön egyaránt keresett cikkek. Az elmúlt évben a TVK forgalomba hozta a bútor­ipar részére gyártott poli­észter lakkokat és zománco­kat, amelyekből az idén már mintegy 300 tonna kerül piacra. Ugyancsak tavaiv ve­zették be a gépipar és a tö­megcikkipar különböző ágai­ban az Ardin és a Chemakril beégetős zománcokat. Ugyan­akkor megkezdték az úgvne- vezett nitrobázisú festékek előállítását is. Üj profilt je­lent továbbá az elektrofore- tikus festékek gyártása, va­lamint a festékipari gépek előállítása. A gyöngymalmok és előkeverők gyártását — az NSZK-beli Spangenberg cég­gel/ történt kooperáció for­májában — még ebben az évben megkezdik a Tiszai Vegyikombinátban. Több tízezer gyümölcsfacsemete a házikerteknek Hiánycikk sajnos akad Megyénk általános fogyasz- tási szövetkezetei felkészül­tek az őszi gyümölcsfa-tele­pítésekre és -pótlásokra. A borsodi házikertekben 6—7 millió darab a különböző gyümölcsiák száma, de saj­nos, ezeknek jó része, már kiöregedett, nem terem sem­mit, más részük pedig elég értéktelen gyümölcsöt ad csak. Már esztendők óta folyik megyénkben ezeknek a házi- kerteknek rekonstrukciója. A szövetkezetek szeret­nék a felújítás ütemét kissé meggyorsítani, hogy több árugyümölcsöt vásárolhassanak fel a házi- kertekből. A jelenlegi termés jó része ugyanis csak cefré­nek alkalmas. Az idei őszi telepítésekhez a legtöbb általános szövetke­zet árusít csemetéket. A megye három csemc- tclcrakata felkészült er­re az őszi vásárra. Több tízezer fiatal gyümölcs­fát rendeltek a faiskolákból. A miskolci házikertek és a kertszövetkezetek részére je­lenleg már mintegy 40 ezer facsemete áll rendelkezésre. A választék nagyobb lesz, mint az elmúlt esztendőkben, de sajnos, hiánycikkek to­vábbra is maradnak. Elenyé­szően kevés például a meggy­es a cseresznyecsemete. Nagy választék van viszont a kü­lönböző almafajtákból. Bárány István a továbbiak­ban azzal foglalkozik, hogy az üzemek többségében je­lentősebb anyagi befekteté­sek nélkül milyen lehetősé­gek kínálkoznak a műszaki fejlesztés megvalósítására. Ennek egyik módja — írja — a' kis területnagyságú és kis termelési értéket képviselő üzemek területi koncentrá­ciója. A másik lehetőség az eszközök koncentrálása, a különböző termelési — be­szerzési — értékesítési tár­sulások, egyesülések létreho­zása a népgazdaság és a me­zőgazdaság különböző szekto­rai között. Ám ez utóbbi még meglehetősen vontatottan ha­lad. Miérté A magyarázat egyes szövetkezeti vezetők bátortalanságában, a meglevő funkciók féltésében, a veze­tők anyagi érdekeltségében keresendő. Ma ugyanis a szö­vetkezeti vezetők nagy több­sége kedvező anyagi eszkö­zök és juttatások birtokába kerül — attól függetlenül, hogy törekszik-e a korszerű műszaki fejlesztés alapjai­nak megteremtésére, a bo­nyolultabb. de hasznosabb üzemszervezés megvalósításá­ra. társulási lehetőségek A különböző társulások és egyesülések jog, valamint ve­zetési és szervezésbeli alap­elvei sem tisztázottak még. Sok szövetkezeti vezetőt az tart vissza, hogy nem látja világosan a létrehozandó tár­sulással kapcsolatos kötele­zettségeit és a társulásból származó hasznot, Ezért sür­getően fontos feladat lenne, bogy az érdekképviseleti szervek a hiányt pótolják. A műszaki fejlesztés jelen­tősebb anyagi befektetés nél­küli megvalósításának járha­tó útja az üzemi szerkezet, illetve a termelési és a ve­tésszerkezet leegyszerűsítése. Ezer. kétezer holdas üzem ne foglalkozzon tíz-, tizenöt féle növény termelésévelj és négy­ötféle állattenyésztési ága­zat szervezésével. Ennek ugyanis az épület és gépesíté­si beruházási költségei na­gyok és jelenős anyagi ja­vak indokolatlan elmaradá­sával jár. A műszaki fej­lesztés és a kemlzálás jelen­legi körülményei között a monokulturális termelés szervezése is járható út. Hogy ez milyen költségtényezők megtakarításával járna, még kevés üzem vezetősége, vagy érdekképviseleti szerve fi­gyelmét keltette fel. Pedig átmenetileg a kisüzemek gaz­dálkodása szerkezeti egysze­rűsítésében sok lehetőség és jelentős költségmegtakarítás rejlik. i korszerűbb vezetést — A legalapvetőbb tenni­valót azonban a vezetés szín­vonalának javításában látom — mondotta Bárány István, — Az az üzem, ahol a veze­tés tudományát annyira ala­csony fokon ismerik, hogy a legalapvetőbb irányítási elve­ket is megsértik; ahol nincs üzemi rend és fegyelem, ahol nem elemzik rendszeresen a gazdálkodást, ahol csak az események sodorják a vezető­ket, ott nincs helye a költ­séges műszaki fejlesztésnek. Ne gondoljon költséges mű­szaki fejlesztésre olyan üzem, ahol a vezetés hanyagsága, felelőtlensége folytán a több 10 millió forintos beruházás­sal készült modern tehené­szeti telep termelése, munka­szervezete, takarmányellá­tása. általános rendje ugyanolyan rossz, mint a szerfás épületeké volt. Az ilyen üzenetekben a műszaki fejlesztés soron kö­vetkező lépése a rend terem­tés, a fogyatékosságok meg­szüntetése, a vezetés színvo­nalának megjavítása. Mezőgazdasági üzemeink jelentős részének külső képe, az üzemi utak állapota, a majorok parkírozása, fásítá­sa, csinosítása, a meglévő épületek és gépek rendszeres karbantartása gyakran kike­rül a vezetők látóköréből. Sokszor azonban nem is pénz, anyag és eszköz hiánya, ha­nem az igénytelenség, a ha­nyagság akadályozza egy-egy üzem kedvezőbb műszaki megalapozását. Az lehet, hogy minden üzem vala­mennyi gépét nem tudják minden időben tető alá he­lyezni, de döngölt és körül­kerített gépudvart, a gumi- abroncsú gépek felbakolását meg lehetne valósítani. ★ . Egyet kell értenünk Bárány István fejtegetéseivel. Ez szemlélet kérdése. Vezetési stílus és önmagunkkal szem­beni igényesség kérdése is. A szövetkezeti parasztok, az üzemek tényleges gazdái kényszerítsék jobb belátásra azokat, a vezetőket, akik a legalapvetőbb műszaki fej­lesztési célok megvalósításán sem fáradoznak. Ónodvári Miklós Szcndrei József Csütörtökön: Eltérő jöve­delmi viszonyok. Almaszüret i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom