Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-28 / 225. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Vasárnap, 1969. szopt. 23. Híradás Pesaróhól János- vitéz A daljáték hcnuiíalója a Miskolci Nemzeti Színházban (Munkatársunk jelenti) Pesaro, az Adria partján fekvő közép-olaszországi kisváros immár ötödször adott otthont annak a nemzetközi filmfesztiválnak, amely alapjaiban újfajta filmművészetet szeretne teremteni. A Quinta Mostra Internazionale del Nuovo Cinema az idén is meghívta szinte az egész filmvilágot, legyen részese a nagy találkozónak, vitassa riieg a filmművészet fejlődésének és megújulásának új tttjait. © A.fesztivál hármas célt tűzött maga elé. Népszerűsíteni kívánta mindazokat a filmeket, amelyek akár politikai töltésű mondanivalójuknál, akár kifejezési eszközeiknél fogva nem számíthatnak a filmforgalmazó, kereskedelmi szervek támogatására, s ugyancsak fórumot kíván teremteni első filmjükkel jelentkező alkotóknak. Második célkitűzésként a filmművészet további demokratizálását jelölte meg az előkészítő bizottság, amelyen többek között a filmalkotás tematikai és művészi szabadságának széles körű biztosítása értendő. Végül harmadik célkitűzésként a helybeli olasz közönség széles körű bevonását olvashattuk a fesztivál programjában. A. harmadik feladat alapvetően megvalósull, legalábbis olyan vonatkozásban, hogy a pesaróiak igen élénlz figyelemmel kísérték a fesztivál eseményeit, hűen kitartottak a késő éjszakai órákba nyúló vetítéseken, s a vetítéseket követően nagyon sokan részt vettek a filmalkotókkal folytatott beszélgetéseken. Az első feladatot, is teljesítette részben a fesztivál, mert a program szerint: béiiíu táfolt 52 film olyan választékot mutat, amelyben valóban megtalálható az elsőfilmes rendezők biztató kezdeményezései és érettségei mutató alkotásai mellett a rendkívül élesen politizáló és otthonában bemutatásra nem is számító filmek sokasága (ezek elsösorban Jalin-amerikaiakii Teret nyitóit a fesztivál sokféle kísérletezésnek, növelve ezzel önmaga demokratizmusát. o Magáról a fesztiválról, mint művészi seregszemléről érdemes egy-két dolgot feljegyezni. Aki Pesaróban a nagy világfesztiválok ragyogását keresi, csalódik. Nincs semmi ■ünnepélyes külsőség, nincsen díszes megnyitó, elegancia, nincsenek drága fogadások'. A velencei és Cannes-i fesztivál sokszor elmarasztalt merkantil jellegének ellensúlyoz i áként túlzottan puritán módon rendezett seregszemle ez. A város nem mulat semmi ünnepi külsőséget, csak a fesztivál vendégeit befogadó tengerparti szállodák homlokzatán lengenek a résztvevő nemzetek zászlói, és hosszéi zászlósor lobog a ieszt.irál- vetitéselc székhelyéül szoloáló óriási sportcsarnok homlokzatán. © A fesztiválon 21) ország filmművészei vettek rész.!. Nyugat-Európából két ország, Közép-Európából (1 népi demokratikus ország, Ázsiából egy. Észak-Amerikából egy. Latin-Amerikából pedig öt ország küldte el képviselőik A legtöbb filmet Brazília küldte, szám szerint tizenkét töt. ezt Kuba követte héttel A látott filmek mind tematikailag, mind művészi felfogás és kifejezési eszközöl: tekintetében, nem utolsósorban politikai alapállást illetően ».agyon erősen megoszlottak. Közös vonása a legtöbbnek a bákevágy kihangsúlyozása, a Wborii és az emberi kk ák- WUtnyolás elítélése volt. Mindezt természetesen sokféle módon jelezték, különböző kifejezési formákkal jelenítették meg, hol közvetlenebb, hol közvetettebb úton. Láttunk kísérleti jellegű monofilmet, ahol egyetlen szereplő beszélte végig a mintegy 90 percet, és láttunk hagyományos kifejezési formákkal megjeleníteni igen korszerű, élesen politizáló mondanivalót. Láttunk hip- py-világot és láttunk szabadságukért ma is harcoló hősöket. Pergett előttünk olyan film, amely pusztán arra volt hivatott, hogy alkotója lemérhesse, miként reagál a közönség a semmitmondásra, és láttunk felejthetetlen hőstörténeteket. o Nehéz, lenne a fesztivál minden filmjét akárcsak felsorolni is. Néhány azonban feltétlenül említést érdemel. Érdemes felfigyelni például a svéd politikai filmekre (három svéd filmet láttunk), amelyeknek mindegyike az igazságtalan háború és a háborúba hurcolás, a katonai szolgálat ellen emel szót. A brazilok tucatnyi filmje közül feltétlenül kiemelést kíván a Brazília 2000-ben című, amely azt mutatja be, hogy egy szűk kör ebben a hatalmas országban el fog jutni még a rakéta birtoklásához is, de a tömegnyomor még mindig fennáll a földrésznyi országban. Ugyancsak a brazilok filmjei közül kell kiemelni Glauber Rocha alkotását Antonio das Mortes- ről, vagy a Giardino di guerra című háborúellenes alkotását. Kuba filmjei részben a fel- szabadulást, részben az elnyomatás idejét idézték, kiemelkedik közülük Pastor Vega Sulla guerra Americana című. roppant, drámai hatású alkotása. A mexikóiak 11 Porno della di Scordia című filmje azt mutatja be, hogy a nyomorban élő Mexikóban milyen könnyű rábírni embereket a legszömyűbb lettekre is, bizonyos javak •ígéretével. Érdekes volt az amerikaiak David Hoffmann rendezte King Murray című filmje, amely egy self made man önvallomása: miként lett könyökléssel, mások eltiprá- sával azzá, ami. Szélsőségektől sem volt mentes a fesztivál. Holland filmben találkoztunk azzal a szemlélettel, hogy a teljes boldogságot csak a kábulat hozhatja, s filmjük végén az egyik szereplő mint. Jézus Krisztus jelent meg a paradicsomnak elnevezett kábítószer-barlangban és hasist, meg egyéb kábítószereket osztogatott a jelenlevőknek, hogy azok elnyerhessék a teljes boldogság illúzióját. S láttunk hippy-történetet, amelyben a szereplők Távol-Keletre utaznak az igaz életet keresni, Mao Ce-tung-idézeteket olvasnak fel, Mao-t éltetik, aki személyesen is megjelenik a filmben, de utána nihil következik, és az ősembernek és az ősasszonynak újra elő kell jönnie valahonnan, a természet kezdetén az őserdőből. Hogy aztán ez az ősemberpár milyen új életet kezd a látottak után, arról nem ad számot a film alkotója. Igen sok film foglalkozott a tőkés államok belpolitikai harcaival, munkások és polgári származású diákok lázadó mozgalmaival. © Külön említést érdemel Szergej Urusevszkijnek, a nagy hírű szovjet filmoperatőrnek — aki többek között a Szállnak a darvak fényképezésével feliratkozott a halhatatlanok listájára — első önálló rendezése. Egy ló történetéről szóló filmje, a sztori elkoptatottsága ellenére is. a fesztivál egyik legnagyobb élménye. mert Urusevszkij rendezőként is felvillantotta világszerte elismert operatőri tehetségét. (Ő volt filmjének operatőrje is.) A legjobbak között kell említenünk az ugyancsak szovjet Gleb Panfilov nálunk már játszott, A tűzön nincs átkelés című drámáját, valamint a nyugatnémet Peter Fleischmann Vadásztörténetek Alsó-Bajoror- szágból című szatíráját, amely a nyugatnémet polgári életet, egy, a nyugatnémet filmművészetben eddig szokatlan oldaláról közelítette meg, és csontig hatoló élességgel boncolgatja ennek a külsőleg precíz és kiegyensúlyozott életnek belső ellentmondásait. Hazánkat Gyöngyössy Imre első filmje, a Virágvasárnap képviselte. Egyike volt a. fesztivál legsikeresebb bemutatóinak. Ez a film megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk vele egy külön alkalommal. Itt csak örömmel regisztráljuk sikerét. A más népi demokratikus országok filmjei között sokfélét találtunk, több formakísérletet, s nem egyszer olyan témák felvetését is, ami szinte hihetetlennek tűnik, hogy napjainkban, a szocializmus útján járó országokban problémát jelenthet. De találkoztunk a teljes kilátástalanság és anti- humánum jegyeivel is, például egy jugoszláv filmben. © A vetítések utáni éjszakai beszélgetések mindig érdekesek voltak, és sokszor talán érdekesebbek is, mint a délelőtti hivatalos viták. A filmművészet és a politika, arányait kereső tanácskozások, szenvedélyesen éles viták ugyanazt tükrözték, mint a fesztivál filmjeinek egésze. Nevezetesen, hogy a haladó filmművészet képviselői keresik az utat a film politikai eszközzé tételére, s hogy a filmet, bár önálló művészetnek tekintik, nem lehet elszakítani a társadalomtól és a filmnek is a nagy társadalmi törekvéseket kell szolgálniuk. Többször szóba került, különösképpen Gyöngyössy Imre filmjének kapcsán a marxizmus és katolicizmus egymáshoz közelítésének gondolata. Természetesen adódtak a vitákban szélsőséges vélemények, és többféle támadás is érte a fesztivált külső, névtelen és kevésbé névtelen forrásokból. Például ismeretlen tettesek által mázolt feliratok vörös imperialistáknak nevezték a résztvevő kommunista művészeket, akiket Mao vádol, egy jobboldali szervezet által osztogatott röplap és terjesztett falragasz pedig szélhámosságnak nevezte az egész baloldali fesztivált, és nyíltan hirdette, hogy le a kommunistákkal. Az ötödik pesarói nemzetközi filmfesztivál vegyes benyomást keltett a részvevőben. Sok új törekvést felmutatott, de sok zsákutcára is felhívta a figyelmet. Megmutatta, hogy szerte a világon élnek filmművészek, akik újat akarnak, akik békét vágynak, de még megközelítőleg sem egységes az a mód. ahogy ehhez a békéhez, ehhez a felszabaduláshoz szeretnének eljutni, vagy szeretnék népüket eljuttatni. Benedek Miklós írója nem röstelli bevallani — a „János vitéz” javára eleve elfogultan ült be a nézőtérre. Arra felajzott lélekkel, hogy egy olyan zenés darabot láthat, mely a magyar színháztörténetnek egyik káprázatos fejezetét alkotja, s hatvanöt évvel ezelőtti ősbemutatója óta megállta az Idő próbáját. Szerették mindig a színházak művészei is — ha másért nem: a ..jó szerepekért” —, de a közönség szívét is átmelegítette mindenkor. . . Hogy is ne, hiszen: Petőfi Sándor költői elbeszélése. realista tündérmeséje (!) nyomán készült. Színpadra Bakonyi Károly írta. korának jó szövegírója. Ezt a szöveget a dalbetétek poétája. Heltai Jenő is alakítgatta, az a Holtai, aki értett a színpadhoz, a meséhez, a stílushoz, az emberi lélekhez, s tollat mindig könnyedén, finoman, szellemesen, humorosan, művészi szinten, kifogástalan magyar nyelvérz^kkel forgatta. .. Karinthy Ferenc rövidítő és frissítő átdolgozása csak hasznára vált az amú'gy sem beporosodott darabnak. A siker fő tényezője, Kacsóh. Pongrác zenéje pedig: az Erkel és Bartók, Kodály közötti korszakban értékes állomása a népies — helyenként már népi „tiszta forrásokból” is táplálkozó — színpadi magyar műzenének... A „János vitéz” dalait legkorábbi gyermekemlékeimből ismerem. Még akkor hallottam s tanultam meg őket anyámtól, midőn jóformán nem is értettem szövegüket. Csaknem fél évszázada, hogy nehéz életemnek úgyszólván minden szakaszában hangtalanul is megcsendül bennem: „Van egy szegény, kis árva lány”, „Én, a pásztorok királya”, „Strázsamester uram, kérem”, „A fúsziilyka szára. „Mindenünk e zászló”, „Egy rózsaszál szebben beszél”,' „Kefe tö, tiszta tó...” Vallom: minden színháznak. mely a szó szép értelme szerinti valódi népszínház óhajt lenni, néhány évad elteltével újra és újra műsorára kell tűznie a János vitézt. Meghitt, tiszta lángjainál az idősebbek hálásan fognak emlékezni, a fiatalokat pedig történelmi szemléletre, színházszeretetre, az egysze-. rű, szép érzelmek vállalására és megbecsülésére ösztönözheti. A János vitéz beiktatása a repertoárdarabok közé: mindenképpen műsorpolitikai pozitívum. Rászomjazunk időnként az idillre is. az érzelmes, romantikus mesejátékokra. Ezt az igényt tudomásul keli venni és — művészi szinten — kielégíteni! ........ — Legelső színházi élményem is a János vitéz volt. a Debreceni Csokonai Színházban. akkor, amidőn két osztályt szülővároskámban, a szoboszlai polgáriban elvégezve. „a jó öreg Kollégium” gimnáziumában elkezdtem nyilas misüskedésemet... — Ebből a nekem oly kedves hazai, „debreceni levegőből” hozott ide valamit, „mint vendég”, Gíricz Mátyás. a Csokonai Színház Já- szai-díjas főrendezője. Elsősorban az ő érdeme, hogy ESOROKj : : ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ! KISS TIBOR Szelek kapaszkodnak Ezüstös ökörnyállal férceit ősz sárgul a felszántott határban kókadt fejű útjelzőpóznára hideg szelek kapaszkodnak hordókban kamasz-bor énekel mutáló hangon Kristály-kemény égen botladoz a Nap megvakult: hegynek koccan S hajnalonként a föld feje felelt már köd-glória lebeg. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ■0♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ i művészi értékekben gazdag, egyenletes, szép előadást láthattunk, hogy a szónak nem- felszíni értelmében sikeres, forró hangulatú premierre gyújtotta fel a miskolci színművészeket és a közönséget. Nincs helyünk részletezni. mennyi szellemes, mesei stílusú ötlettel és „fogással” színezte a játékot (tessék megnézni a színházban!), anélkül, hogy „régi” formájának érzelmes-romantikus hangvételét száműzte volna a színpadról; viszont: pergő, eleven ritmust biztosított mindvégig az előadásnak. .. sértődés, NE ESSEK ha Imindjárt utána Gyarmathy Ferenc Bagóját méltatjuk. Hogy lelkiismeretes. jó színész: régóta tudjuk. Most, hogy egy nagyon kedves, de nehéz és „nagy” szerepet kapott, kiderült: „élvonalbeli” művész lehetőségei rejtőznek benne kiaknázatlanul. Szép éneke, kellemes meglepetés volt, szívig érzett, megrendítően átélt játéka pedig a színház- művészet varázsos. áhítatos ünnepi pillanatait, a közönség meghatottságát és tiszteletét idézte föl... A címszereplő. Juhász Tibor szerencsésen mutatkozott be Miskolcon. Az „új közönség” előtti kezdeti elfogódottságból hamar feloldódott. Szép hangja, az. hogy nemcsak tud énekelni, de szépen árnyal, takarékosan bánik is hangjával: külön érték, mes- terkéletlenül egyszerű, természetes játékstílusán felül... Iluskát a bemutatón vendégművész játszotta. Pallós Gyöngyi. Nagyon rokonszenves, tehetséges művésznő. Őszintén formálta meg a mindnyájunkban élő Iluskát, jó érzékkel a legnagyobb színészi erény: a szinte eszköz- leien egyszerűség iránt. Ha nem kényeztetik el idő előtt, vagy nem szédíti meg a siker: a magyar színpad nagyjai közt biztosíthat helyet magának. . . Fehér Tibor francia királyát nem az a néhány — nyílván a rendező által is su- gallt, vagy jóváhagyott — túlzó komikus helyzet-kihasználás jellemzi elsősorban, melyet különben jó néven vesz a közönség (elvégre „mulatni” is joga van!), hanem az, hogy egy sajátosan eredeti francia királyt állított színpadra, kedvesen, a művészien precíz kidolgozottság természetesnek ható eredményeként. .. Várhegyi Márta francia királylánya szakított azzal a hagyománnyal, hogy ebből a nőalakból feltétlenül kényes, törékeny, selypegö-íinomko- dó dámát kell formálni. Ő a „magyaros” mesének megfelelő „belevaló kislány” volt, s elképzelését hibátlanul valósította meg. Éneklése is, úgy érzem, jó volt... A kiváló komika. Lenken Edit mostoháját a művészi mértéktartás, a csábító túlzások elkerülése leszi értékessé. „Partnere”, a csősz: a sokoldalú Csapó János ismét megmutatta, hogy nincs az a kicsiny szerep, amelyből ő „ki ne hozna” valami emlékezetes, és egész embernek ható figurát... Fekete Alajos ízes, hiteles strázsamester volt, sajnos: indiszponált az énekszámaiban... Kisebb szerepükben elsősorban Bősze Péterre, de a jól helytálló Kovács Lászlóra. és Mátyás Jenőre is szívesen emlékezünk. szépen; ügyesen, hivalkodás, önmaga túlhangsúlyozása nélkül valósította meg a játék egészébe szépen beilleszkedő koreográfiái elképzeléseket: Bodrogi. Zoltán és Borbély György terveit. Jó volt az énekkar, de különösen szépen, nagyon finoman, e szép zene minden árnyalatát árnyaltan érzékeltetve játszott a zenekar. Betanítója és vezénylője. Kalmár Péter méltán kapott sok és nagy tapsot. A rendező felfogásával összhangban, de önálló alkotó munkaként tündököltek Suki Antal változatos és változékony díszletei, Gre- guss Ildikó jelmezei... — Befejezésül megemlítjük, hogy a további előadásokon második szereposztásban Iluskát Báthory Éva. Bagót Füzessy Ottó, a francia királylányt Imre Gabriella is fogja játszani. Kívánunk nekik is olyan szép és tartalmas sikert, mint „váltótársaiknak”, akik a bemutatón léptek fel! ........ G yárfás Imre A TÁNCKAK j A jövő tv-müsorábóS A most kezdődő hét műsorában ismét jelentkezik a rövid idő alatt nagyon népszerűvé vált adás, a Fórum. A péntek esti műsorban a gazdasági reform és a lakosság témaköréből hangzik el majd vita, s a kérdésekre dr. Tímár Mátyás miniszterelnökhelyettes, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Buda István munkaügyi miniszter- helyettes és dr. Sághy Vilmos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes válaszol. Magyar tv-játék is jelentkezik a héten. Szombaton este látható Somogyi Pál Boccac- ció-ötieteinek felhasználásával írt. Elméletileg kifogástalan házasság című komédiája. Szőnyi G. Sándor rendezésében. Egy órai jó szórakozást ígér. A nemzetiségi estek sorában csütörtökön este láthatjuk az NDK televízióestjét. Kisfilmet látunk Wartburgról, majd Till Eulen Spiegelről. a népszerű néDi hősről. Lipcse múltjáról és az NDK iparáról, egy zenés burleszkei arról, miként látják a bábok az embereket, zenés filmet a drezdai Zwingerről. és ezen az eslén láthatjuk Az árba a halál is beszámít című kétré- resz tv-film második részét E film első részét az előző napon, szerdán vetítik. Kétrészes politikai bűnügyi -film a Nyugat-Bcrlin helyzetét kihasználó embercsempészetről A hét további filmjei közül megemlítjük a péntek esti adást, amelyben bemutatják Kloss kapitányt, a következő héten kezdődő lengyel filmsorozat főhősét, illetve az öt alakító színészt, Stanislaw Mikulskit. Szombaton este, illetve éjszaka A királyért és a hazáért című angol filmet vetítik, vasárnap, október 5-én este pedig a mozikban néhány évvel ezelőtt igen nagy sikert aratott Válás olasz módra című olasz filmet, Marcello Mastroianni főszereplésével. Ugyancsak ezen a napon, vasárnap kezdődik meg a Zorro című, 13 folytatásos amerikai rövidiáték- film-sorozat. amely az 1800- as évek Kaliforniájában játszódik. és a folytatásos ku- landfilmek kedvelőinek igényeit akarja kielégíteni. 1 Pénteken este Rembrandtra emlékezik a televízió, halálának 300. évfordulóján, szombaton pedig a Kompozíció un. című adást ajánljuk a képzőművészet kedvelőinek neveimébe. Érdekesnek ígérkezik u szombati Körkép, amelv két vidéki színház gondjait kívánja bemutatni. Számunkra ez a riport azért is érdekes, mert a kettő közül az egyik a miskolci színház. A könnyűzene kedvelői szerdán a Dzsesszt észt i vá l Nagykőrösön . című riportfilmet, szombaton pedig az. esti zenés olasz filmösszeállUást tekintsék meg. E héten fejeződik be az Öltözködés művészete című sorozat, amelynek utolsó adása. A rövid ruha diadal* szerdán este látható.
