Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-28 / 225. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ■ — Vasárnap, 1969. szept. 28. i tudománypolitikai irányelvektől a gyakorlatig Azzal, hogy a Társadalmi Szemlében közzétették a párt tudománypolitikai irányelveit, országosan meg­kezdődött az a fontos fel­adat, amelynek megoldása nemcsak a szorosan vett tu­dományos kutatómunka fel­lendülését és kiterjedését hozza majd magával, hanem ennél többet: a tudományos­ság térhódítását hazánkban. 1 adomány és g a s fia s ág po lét«If« Jelentőségükben az „irány­elvek” nem kisebbek, mint azok a gazdaságpolitikai irányelvek, amelyekkel a párt az új mechanizmus be­vezetését előkészítette. A tu­dománypolitikai és a koráb­bi gazdaságpolitikai irányel­vek kiegészítik és feltételezik egymást. Azaz nem várha­tunk igazi intenzitásnöveke­dést a gazdasági életben a tudományos kutatás, általá­ban a tudományosság haté­konyságának növelése nélkül és fordítva, ez utóbbiak sem bontakozhatnak ki megfelelő gazdasági feltételek, ösztön­zők nélkül! Pártunk marx­ista—leninista irányvonala erősödik, mert a politikai, ideológiai munkában a tudo­mányra támaszkodunk, a tu­dományosan igazolható, bi­zonyítottan helyes és haté­kony módszerek alkalmazá­sát szorgalmazzuk. A pártmunkában a soron következő józan feladat most az, hogy gondoskodjunk a tudománypolitikai irányelvek megismeréséről és tanulmá­nyozásáról. Az irányelvek kidolgozá­sát pártunk vetette fel, a párt szervezte a tudósokat a munkára, amely több száz bizottság egy éves tevékeny­ségében öltött aztán testei. Régebben természetesnek vettük, hogy a társadalom fejlődésének problémáin jó­formán kizáróan a párt köz­ponti szerveiben működő osztályok dolgoznak. De már akkor is úgy történt ez a munka, hogy bevontak tudó­sokat egy-egy „anyag” ki­dolgozásába jí örténelmi feladat A modern szocialista tár­sadalom sok új problémát vet fel, amelyek még nem merültek fel, s amelyeket ép­pen ezért nem elég vészle- tenkint, a tudományos kuta­tás igényei nélkül megköze­líteni. Változik a pártmunka stílusa is. Kádár elvtárs em­líti egy helyen, hogy a marx­izmus tudományos tovább­fejlesztésére ma már sokkal kevésbé vállalkozhatnak gyakorló vezető politikusok, mint mondjuk Lenin idejé­ben. Társadalmi „nagyüzem” vagyunk, a vezető politiku­sok mindkét keze tele van napi tevékenységgel. Éppen ezért, a társadalomtudomá­nyi műhelyekre és kutatókra vár a napi, rövid távú ta­pasztalatok tudományos számbavétele, a társadalom szolgálatába való állítása. Magától értetődik, hogy nem valami új tudományról van szó, hanem arról az elemi kötelességről, hogy a társa­dalomtudományok és a gya­korlat kapcsolatát erősítsük, hogy a pártmunkát szilárd és megbízható alapokra he­lyezzük és hogy kellő irány­tűvel rendelkezzünk jövőnk megtervezését illetően. Mint­hogy pedig az új gazdasági mechanizmus minden szinten több önállóan, felelősen gon- ,i ■ ■ mberí kíván, mi s.:n természetesebb, hogy mindehhez nagyobb és több tudományra van szükségünk! A tudománypolitikai irány­elvek tehát nemcsak a tudó­sok íróasztalára tartoznak. Nem is csak az a céljuk, hogy megkönnyítsék a labo­ratóriumi eredmények gyári felhasználását. üzemesítését és piaci értékesítését. Mind­ez ugyan nagyon fontos, de a társadalom alkotó erőinek kibontakozása nélkül hama­rosan megreked a munka a laboratóriumokban is! A Szabad Európa Rádió vágyálmai Nem véletlen, hógy a Sza­bad Európa rádió azonnal rákapcsolt, amint megjelen­tek a tudománypolitikai irányelvek: s máig szeretné bebizonyítani, hogy a társa­dalmi forradalom régi for­mái, amelyekben a nép for­málja jövőjét s birtokolja a hatalmat — a múlté. Helyet­te megszületett a korszerű forradalom, a tudomány és a technika forradalma, azaz a tudósok forradalma. S. úgy mellékesen még azt is hoz­záfűzi, hogy azért ne nagyon bízzuk el .magunkat a tudo­mánypolitikai irányelveink­kel, mert azok úgysem érik el céljukat. Tehát „ki vagyunk zárva” a társadalmi forrada­lom minden formájából — ahogy a Szabad Európa Rá­dió szeretné tudni és látni. Az igazság az, hogy orszá­gunkat felkereső külföldi tu­dósok megállapítják: bár a tőkés országokban nyílna lehetőség a tudományos kutatás, az ipar elvileg meg­alapozott olyan összehango­lására, mint amelyhez a tu­domány pol i tikai irányelvek most utat nyitnak. Bárha náluk is úgy összekapcsol­hatnák a társadalmi érdeket a tudómén»' érdekeivel, a a társadalmi problémák meg­oldását a tudományos kuta­tás tematikájával és így to­vább. Egy Budapesten járt amerikai rákkutató például elmondta, hogy intézetét Rákkutató Intézetnek ke­resztelték el, mert a tudo­mány amerikai mecénásai félnek a ráktól, s a rákkuta­tásra sok pénzt adnak. A rákkutatásra szánt összegek­ből fedezik azután azokat a nem hangzatos és nem is „rémisztő” elnevezésű kuta­tásokat, amelyek hosszabb távra szólnak, lehet, hogy a rákkutatást is elősegítik, de amelyekre egy vasat sem tudtak volna más úton-mo- don szerezni. Tegvük hozzá, hogy a legfejlettebb ipari országok egyes nagy kutató intézeteire a pénzemberek ma úgy tekintenek, mint elő­deik a latifundiumokra, ha­talmas földbirtokokra, hogy a kutatók értékét, dollár, cent pontosságig kiszámítják, s szembeállítják évi eredmé­nyeinek értékével! Mindezt csupán illusztrá­ciónak szántuk ahhoz, hogy viszont a szocializmusban senki sem sajátíthatja ki a társadalom elől sem a földel, sem a gyárat, sem pedig a tudományt. Egyedül mi magunk uraljuk valamenv- nyil, tehát felelősek is va­gyunk érte. hogy hatéko­nyan ki is aknázzuk. A tudományos kutatástól a pártomul,-óig Ebből a szempontból az irányelvek elősegítik a tudo­mányos kutatás, a műszaki fejlesztés új mechanizmusá­nak kiépítését az egész tu­dományos keresztmetszetben. Ebben gyenge pont volt az egyetemi kutatómunka, mi­után az az eiv érvényesüli, hogy a kutatómunka külön intézetek feladata. Miskolc igen érdekelt abban, hóm egyetemén fr’tendüljön a ku­tatás. Ehhez felszerelésre, úi emberekre, nagyobb kutató csoportokra lesz szükség. De azt is jól meg kell fontolni, hogy miiven természetű ku­tatásokat tűzz lek maguk elé. mindenesetre olyanokat, amelyek az. oktatást is szol­gálják. emelik szintjét, új­donságát. ..varázsát”, ugyan­akkor szolgálatot tesznek a megyei iparnak és Így to­vább. 1 tudomár.vpolitikai irányelvek ebből a szem­pontból visszaadják az egye­temek rangját; de. felvázol­ván tudományos intézmé­nyeink teljes frontját, olyan kutatási mechanizmusra utal­nak, amelyben a különböző helyeken dolgozó kutató kol­lektívák nem gyengítik, el­lenkezőleg, erősítik egymást. De, mennyiben érdekelt mindebben, mondjuk egy járási párttitkár? Először is érdekelt abban, hogy ismer­je egész életünket, a járási társadalom, a termelőüze­mek működésére így vagy úgy kiterjedő tudománypo­litikai irányelveket. Hogy szokjon hozzá például azok­nak a folyóiratoknak, nép­szerű tudományos kiadvá­nyoknak forgatásához, ame­lyek arra valók, hogy új gondolatokat ébresszenek a helyi problémák megoldásá­ra Hogy nagy figyelmet for­dítson bármely témában a fellelhető tudományos ered­mények összegyűjtésére, az értelmiségiek ösztönzésére az alkotó munkára, a tech­nika, a korszerű megoldások bevezetésére és megbecsülé­sére. Magától értetődik azon­ban, hogy a tudományosság még fontosabb, de az előbbi­ektől el nem különíthető fel­adat a társadalmi, politikai életben, a pártmunkában. Hosszú lenne az e téren feltáruló új lehetőségek fel­sorakoztatása. De. gondoljuk meg, egyes szemináriumok, pávtiskolai előadások, párt­napi beszédek mennyivel vonzóbbak lehetnének, ha ! íel-felcsillantanák bennük I az új társadalomtudományi | s más tudományos eredmé­nyek újdonságait, ha jobban kidomborodna az előadók egyéni tudományossága, sa­ját ismeretanyaga! Ha a pártmunkában erezhető len­ne az igazi alkotórríunka a sablonok helyett. Az új hely­zetben a legtöbb üzemi, párt- bizottság empirikus úton- módon keresi sajátos felada­tait, sokszor a szükségletek- i tői és az Igényektől lemara- j dozva. S az eddigi tapaszta- j latok szerint azt is meg le- i hét állapítani, hogy ebben a ) témában — beleértve az or- I szágos társadalomtudományi intézeteket is — egyedül a Borsod megyei Pártbizottsá­gon tettek konkrét lépést e kérdés tudományos megkö­zelítésére. Dicséretes az is.; ahogyan például a Lenin j Kohászati Müvekben építik á( a nagyüzemi párlszerve- : zet. pártbizottság munkáját a tudományos módszerek be- ! vezetésére és hasznosítására a pártmunkában. Az irányelvek népszerűsítése A tudománypolitikai irány­elvek átültetése a gyakorlat­ba egy színes rakéta felbo- i csalásához hasonlítható: gaz- dagon ki fog bomlani és tel- i jesedni a gyakorlatban, fel­gyújtja az emberek fantázi­áját az alkotó munkában az élei minden területén. De ez csak úgy lehetséges, ha ki­dolgozzuk az irányelvek meg­ismertetésének új módszere­it is. Ha elősegítjük az irányelvek népszerűsítését, nemcsak önmagukban, ha­nem a főbb feladatok meg­oldásával kapcsolatban is. Ilyenek pedig szén számmal vannak megyénkben: a ba­nyák soron levő raci .álásá- 1 ói kezdve a nehézipar lobbi ágának fejlesztéséig, a'mező­gázdaság _ lejtős területek — speciális feladatainak megoldásáig. Borsod kultu­rális. oktatási feladataitól a megyei tudományos kutatás fellendítésének nagv munká­jáig. A legfontosabb, hogy tervszerűen, de mielőbb kezd­jük el. s ebben nyilvánvaló­an és elsőso ban a pártszer­vezetekre kell számítani, azokra az, elvtársakra, akik ebben nemcsak nehéz és új feladatot látnak, hanem nagy kedvet is éreznek elméleti tudásuk, politikai és szakmai tapasztalatuk kihasználására, mozgósítására a tudomány és a gyakorlat, a tudomány j és politika szoros összekap­csolására. S/.luka Emil I Ózdi kémények. (Fotó: Mizerák 1.) Első az országban ß műanyagipart látja majd el nyersanvapgal Sujószehtpéteren rendezik be hazánk első kísérleti ti­nóméi vegszál-húzó üzemét, amely elsősorban a műanyag­ipart látja majd el az eddig külföldről behozott nyers­anyaggal. Az. új üzem három egymásba kapcsolódó gyártó­csarnokának építése befeje­zéshez. közeledik és előrelát­hatólag október első napjai­ban megkezdik a 13 millió fo­rintos költséggel vásárolt, szovjet gyártmányú üvegszál- húzó-berendezés szerelését. Az automatizált gépi beren­dezésben 12. valódi platinából készült olvasztókádat építet­tek. amelyek elektromos árammal működnek. A kád alján levő lyukakon kibugy- gyanó üvegmasszát pedig egy 60—80 kilométeres sebesség­gel működő forgódob húzza 6 mikron vastagságúra. Ebből Ho Si Minli-brigád az LKM-kn A hosszú asztalt, ünneplő ruhába öltözött asszonyok és férfiak ülték körül tegnap délután az LKM ifjúsági klubjában. A csavargyár me. netvágó szocialista brigádja ünnepi gyűlést tartott: fel-' vették — a megyében első­nek, de az országban is az el­sők között — Ho Sj Minh elvtárs nevét. Törékeny asszonyka Som­sak Jánosné, a brigád vezető­je. Egyszerű szavakkal mond­ta el, mi vezette őket, amikor e név felvétele mellett dön­töttek: — A békekongresszus tisz­teletére határoztuk el, hogy Ho Si Minh nevét vesszük fel. A nagy forradalmárra, tanítóra és népvezérre aka­runk emlékezni, hogy tilta­kozzunk a háború ellen, hi­tet tegyünk a béke és a né­pek barátsága mellett. Fel­dolgozzuk majd életét, meg­ismerkedünk műveivel. Min­den erőnkkel ápoljuk népeink barátságát. Tízen tartoznak a Ho Si Minh szocialista brigádba. De többen vannak: van patroná­ló tagjuk s két tiszteletbeli szocialista brigádtagjuk is; Nguyen Van Ke és Le Tu Binh, a Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki kará­nak hallgatói. Az, asszonyok — s három férfi brigádtagjuk — úgy döntöttek, a két viet­nami fiatalt meghívják egy- egy rendezvényre. A brigád eddig is szép eredményeket ért már el. Méltán viselik ezentúl a nagy vietnami forradalmár nevét. S azt is tudják: ez a név kö­telez! a leheletvékony üvegszálból a gép 600 kg-ot készít naponta. Az új berendezés szerelé­sének előkészítését hétfőn kezdték meg. és a gyár veze­tői szerint azon a jövő év első hónapjában már próbák­ra kerül sor. Új üzem Bodrogkereszturon a csökkent munkaképességűeknek A szerencsi járásban 2ö4 csökkent munkaképességű la­kost tartanak nyilván, akik közül az üzemek, vállalatok 196-nak tudnak állandó fog­lalkoztatást biztosítani. A ta­nács munkaügyi és egészség- ügyi csoportja azon fárado­zik, hogy a többiek foglal­koztatási és szociális gond­jait is minél előbb megold­hassa. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság is beható vizsgálatot tar­tott ebben az ügyben. Esze­rint az üzemek, vállalatok igyekeznek lelkiismeretesen eleget tenni a csökkent mun­kaképességű dolgozók védel­mével kapcsolatban megje­lent rendelkezéseknek. Min­denütt működik ilyen jellegű vállalati bizottság, a Mádi Ásványbánya és örlőműnél még külön egy szilikózis bi­zottság is. mivel itt a rokkant dolgozók 84 százaléka szilikó- zisos megbetegedésben szen­ved. A vállalati bizottságok el­ismerésre méltó munkát Vetik as őssi búzái végeznek, messzemenően figyelembe veszik a t.olgo- zók egzisztenciális és szo­ciális érdekeit. Néhány munkahelyen, pél­dául a Kőbánya Vállalatnál és a Szerencsi Cukorgyárban külön munkaköröket létesíte­nek csak azért, hogy a csök­kent munkaképességű dolgo­zókat kenyérhez, keresethez juttassák. Találkoztak azon­ban olyan jelenséggel is, ami­kor túlzottan is szem előtt tartva a ‘vállalati érdekeket, szemet hunynak afölött, hogy — a termelékenységi színvo­nal tartása- végett — a rok­kant dolgozókat is teljesít­mény bérben foglalkoztatják. Ugyanezzel magyarázható, hogy ebben az üzemben, ne­vezetesen a Szerencsi Csokoládégyár- ban a vizsgálat alkalmával mindössze 19 olyan munka­helyet talált a bizottság, ahol csökkent munkaképes­ségű dolgozót foglalkoztat­tak. Egyébként több százezer ló­rimra rúg az az összeg, ame­lyet a járás területén műkö­dő vállalatok havonta kárté­rítés és kereset ki egészít cs cí­mén kifizetnek a megbetege- dett dolgozóknak. Azt is megállapította a bizottság; joggal kifogásolják a szilik.j- zisos betegek, hogy ók a je­lenleg érvényes rendelkezé­sek alapján nem esnek egy­forma elbírálás alá a baleset következtében megrokkant betegekkel. Ez utóbbiak ugyanis 100, az előbbiek pedig csak 80 százalékos keresetki­egészitésbei t eszeséinek. Szükségesnek tartja azért a bizottság az .de vonatkozó rendelkezés“’ ' "v-soj a­tá „en szép es iuitii,ain a já­rási pártbizottságnak és a já­rási tanácsnak az a kezdenie* mezese. nogy a nagyobb üzemek, vállala­tok összefogásával a Bod­rog keresztúri Kerámia Ktsz-nzl egy olyan új rész­letei hozzanak tétre, <mc vben kizárólag csökkent íme- «képességűek dolgoznak mai , ilyen módon 140 em­beri udnak keresethez jut­tatni \z építkezést, amely 4 miliő’ lórimba kerül, s amely­be- ’ r esvei tanács 1 millió­val ; '•tű hozzá, a község kö­zép. > ■ íróit te)«k rendezé­'éve úkezdtek, és úgy ■erve-'k '»oey ezt az új 'izén»- o-(, végén át is adják rendelt ■•'■»sértek Hegyi József A Petőfi Tszcs 500 holdon megkezdte az «szí búza veié sél. A jó időt kihasználva minden szabad erőgépet moz RÓsítotlak a munka minél gyorsabb és jobb elvégzésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom