Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-02 / 202. szám

Kedd, 1969. szeptember 2, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Miből építsük fel a tervezett számú lakást? Az országos járműfejlesztést program keretében 156 millió forintos költséggel Baján építi a Kismotor- és Gépgyár az 5. számú gyáregységét. A tervek szerint kétezer sze­mélyt foglalkoztató új gyárban a Rába—Mann motorok alkatrészeit, szerelvényeit, a ha­gyományos termékek közül a vasúti kocsik szerelvényeit készítik. Sárospatak tanácskozik az Országos Takarékszivefkezeti SzíÉkizeffság szükséges építőipari kapaci­tást, de egyetlen fillérrel sem növelte természetesen a ta­nácsok lakásépítésre fordít­ható anyagi alapjait. És a házgyári lakások költsége va­lamivel magasabb, mint azoké, amelyeket eddig épí­tettek. Miért? Akadnak, akik úgy vélik: az építőipari vál­lalat talán a tanácsokra há­rítja át a kapacitás kihasz­nálatlanságából eredő költsé­geket. Ez azonban nem így van. A kapacitások — egye­lőre kényszerű — kihaszná­latlansága törvényeink sze­rint nem hárítható át más­ra. Az ebből adódó veszte­ségek az építőipari vállalat nyereségét csökkentik. A házgyári lakások — az egyik vb-tag szavaival — azért drágábbak a blokkos technológiával építetteknél, amiért a Wartburg gépkocsi is drágább a Trabantnál. Azért, mert nagyobb a fel­szereltségük, nagyobb ké­nyelmet, kulturáltabb körül­ményeket biztosítanak. A házgyári lakásokhoz eleve hozzátartozik az állandó me­legvíz-szolgáltatás, a távfű­tés, a lakóhelyiségek gazda­ságosabb kihasználtságát biz­tosító nagyszámú beépített szekrény és még _ sok más egyéb. Ezek nyilván pénzbe kerülnek, a nagyobb felsze­reltségnek a lakások árában is meg kell mutatkoznia Elkerülihietetíen költségek Többletköltségek természe­tesen még igen sok tényező­ből adódhatnak, nem célunk, hogy ezeket most mind el­soroljuk. Ezeknek a költsé­geknek a legnagyobb része elkerülhetetlen. A probléma tehát az, hogyan biztosítsák a többletköltségek fedezetét a tanácsok. A központi szer­vek annak idején meghatá­roztak egy összeget, ez az ak­kori technológia és az akko­ri árak figyelembevételével biztosította volna a tanácsok által tervezett számú lakás felépítésének anyagi fedeze­tét. A hagyományos módsze­rekkel azonban — a kapaci­tás elégtelensége miatt — nem lehetett felépíteni ennyi lakást. Az új. termelékeny technológia már biztosítaná a kapacitást, ám a felszereltebb lakások magasabb ára és egyes megváltozott árak — például a szállítási költségek — mellett az eredeti összeg csak valamivel kevesebb la­kás felépítésére elegendő. Kell a segítség Ezek a gondok foglalkoz­tatják most a megyei és a városi tanács végrehajtó bi­zottságait. A megye és Mis­kolc lakáshelyzetéért érzett felelősség késztette arra a két végrehajtó bizottságot, hogy a jelentés alaposabb kimun­kálására, a problémák és a lehetőségek még pontosabb feltárására utasítsák illetékes osztályaikat. De egy valamit a két vég­rehajtó bizottság máris két- ségbevonhatatlanul megálla­píthatott. A helyi erőfeszíté­sek mellé a központi szervek segítségét is kérni kell a me­gye és Miskolc lakásgondjai­nak megoldása érdekében. A központi szervek megértése, támogatása, az eredetileg ide szánt összegek módosítása szükséges ahhoz, hogy a me­gyében és Miskolcon valóban felépíthessük a tervezett szá­E hét szerdáján, szeptem­ber 3-án Sárospatakon, a vá­rosi tanács dísztermében tartja meg ülését az OTP mellett működő Országos Ta­karékszövetkezeti Szakbizott­ság. Ebből az alkalomból az ország minden részéből ér­keznek megyénkbe vendé­gek, a szakbizottság tagjai, takarékszövetkezeti vezetők. Dr. Horváth István, a SZÜVOSZ takarékszövetke­zeti osztályának vezetője tart előadást a tanácskozás mint­egy száz részvevőjének, akik ezután megvitatják a taka­rékszövetkezeti mozgalom so­ron levő feladatait. Másnap, szeptember 4-én, csütörtökön az Országos Takarékszövet­kezeti Szakbizottság tagjai ta­pasztalatcsere-látogatást tesz­nek megyénk néhány taka­rékszövetkezetébe. rr.; 0.? felhívás! Pályázati felhívást adott ki felszabadulásunk negyed- százados évfordulójának tisz­teletére a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ és a pedagógus-szak­szervezet megyei bizottsága. Borsod közoktatási szak­embereitől, pedagógusoktól és népművelőktől várják első­sorban a pályamunkákat, melyeknek művelőd éspoliti- kánk huszonöt éves fejlődé­sét kell bemutatniuk. Négy témakört javasolnak, ám az ezektől eltérő, de a felhívás szellemében írott pályamun­kát is elfogadj ák. A pályamunkákat a jövő év február 15-ig lehet bekülde­ni. A felszabadulás évfor­dulóján hirdetnek eredményt, s osztják ki a jutalmakat. mu lakast. Flanelt Tibor Vásárhelyi emlékművének araláss i Tiszánál A vita több mint két órát vett igénybe. Érvelt érvekkel csaptak össze, félreértések és előítéleteit tisztázódtak az alatt a két: óra alatt, míg a Borsod megyei és a Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága megvitatta a házgyá­ri termékek felhasználásá­nak eddigi tapasztalatairól szóló jelentést. A megye és a város irányító testületéi a probléma fontosságához mél­tó felelősséggel tisztázták né­zeteiket, s kutatták a mind- annyiunkat érintő gondok megoldási lehetőségeit. A vita végeztével a két végrehajtó bizottság tájékoz­tatóul tudomásul vette a je­lentést. Ügy döntöttek azon­ban, hogy ez a jelentés még további átdolgozásra, kiegé­szítésre szorul, s ennek meg­történte után ismét napirend­re tűzik majd a házgyár üzembe helyezése óta meg­született lehetőségeket és problémákat is. Kellemes csalódás A Miskolcot és a megye területén levő városokat űj lakásokkal ellátó házépítő kombinát — mint tudjuk — a 15 éves lakásfejlesztési prog­ram megvalósítása érdekében épült. Feladata, hogy korsze­rű technológiája segítségével megteremtse a lakásfejlesz­tés! program valóra váltá­sához nélkülözhetetlen építő­ipari kapacitást, s hogy olyan lakásokat építsen, amelyek az eddigieknél jobban megfelel­nek a mai városlakók igé­nyeinek. Eddigi tapasztalataink bir­tokában is bátran állíthat­juk: a házgyár képes betöl­teni hivatását. Segítségével már 1969—70-ben összesen 5400 lakás elemeit képes le- gyártani, s 3500 lakást tud befejezni az építőipari válla­lat. A teljes felfutás után a házgyár évente kereken 4200 lakás elemeit tudja majd el­készíteni. A miskolci Győri- kapu egyik űj épületében megrendezett kiállítás ta­pasztalatai szerint a nagykö­zönségnek tetszenek a ház­gyári lakások. Sokan kelle­mesen csalódtak, sok gya­nakvásnak, előítéletnek ve­tett véget ez a bemutató. Az új lakások szépek, felszerelt­ségük kielégíti az igényeket. MiérS drágább? Melyek akkor tehát a prob­lémák, amelyek tanácsaink­nak annyi gondot okoznak? A gondok nagy része anyagi természetű. A házgyár meg­teremtette a lakásépítéshez Tegnap, szeptember 1-én Miskolcon ünnepélyes kere­tek között nyitották meg a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének új tanévét. A tanévnyitón megjelent az esti egyetem több mint 170 első évfolyamos és 34 végzős hallgatója. A tanévnyitó ün­nepség elnökségében foglalt helyet Kerekes József, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatósá­gának vezetője. Csabai Lász­ló Igazgatóhelyettes és Bogár Károly tanszékvezető. Bogár Károly üdvözlő sza­vai után Kerekes József, az Vasárnap, augusztus 31-én délelőtt három megyéből, Borsodból, Szabolcs-Szatmár- ból és Hajdú-Biharból érke­zett több ezer főnyi érdek­lődő jelenlétében avatták fel Tiszailob határában, a Bor­soddal szemközti parton Vá- sárlielyi Pálnak, a Tisza-sza- bályozás zseniális terve meg­alkotójának, a reformkor egyik legnagyobb magyar mérnökegyéniségének szob­rát, Grantner Jenő Munlcá- csy-díjas szobrászművész al­kotása, a Vásárhelyit ábrá­zoló monumentális szobor­intézmény igazgatója vázolta az 1969—70-es tanév alapve­tő feladatait, majd az esti egyetem szakosított tanfolya­main sikeres államvizsgát tett hallgatóknak átnyújtotta a főiskola elvégzéséről szóló okleveleket. A végzett hall­gatók közül 4-en vörös dip­lomát kaptak. Az ünnepélyes diploma-ki­osztás után Bogár Károly is­mertette az esti egyetem új tanévének feladatait, délután 17 órai kezdettel pedig a II. évfolyam hallgatói részére már megkezdődött a rendes tanítás . alak és a hű munkatársakat, a kubikosokat megörökítő dombormű, 'valamint a Zila­hi István Ybl-díjas építőmű­vész tervei alapján kiképzett emlékmű, Európa még nap­jainkban is egyik legnagyobb vízügyi alkotásának, a Tisza szabályozósának is méltó em­léket állít. Az emlékmű végtelenbe nyúló talapzata nem más, mint a hatalmas mű egy ré­sze, a Tisza-völgy 2700 kilo­méter hosszúságú árvédelmi töltése. A Vásárhelyi tervei alapján, nemzedékek sok év­tizedes munkájával, a magyar mérnökök és földmunkások páratlan erőfeszítésével meg­alkotott, európai viszonylat­ban is egyedülálló méretű vízügyi alkotást érdemes hozzáhasonlítáni legnagyobb társaihoz. A Pó völflvében végzett ármentesítések 1,2 millió, az egész Hollandiá­ban végzett ármentesítések 2,3 millió, a Tisza-szabályo- zás pedig több mint 3 mil­lió katasztrális holdat vett el a természet pusztító erőitől, a vizek birodalmától. Tán­csics Mihály is azt írta róla, hogy nagyobb alkotás, mint az ókori Kelet csodái: „Sok­kal nagyobb csoda, mint akármelyik hajdankori. Ez millió embert boldogít... holott azok egyet sem bol­dogítottak’’. Nem véletlen, hogy csak napjainkban került sor az emlékmű felállítására. Csak ma, a Tisza-völgy teljes víz­rendezésének idején tudjuk igazán értékelni Széchenyi ég Vásárhelyi alkotását. Az emlékmű avatásán részt vett Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a TOT elnöke, megyénk képviseletében ott volt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács vb-el- nöke, Vaskó Mihály, a me­gyei pártbizottság titkára és még többen mások az állami és társadalmi szervek veze­tői közül. Dr, Fekszi István, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács vb-elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Degen Im­re államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal vezetője mondott ünnepi avatóbeszé­det. Méltatta Vásárhelyi Pál­nak. az egykori miskolci di­áknak munkásságát. Rámuta­tott. hogy nagy műve, a Ti­sza-szabályozás terve milyen sorsformáló hatással volt egész hazánkra. Az avatóbeszéd után le­hullt a lepel Vásárhelyi Pál szobráról, majd az Országos Vízügyi Hivatal által ren­dezett ünnepségen részt ve­vő megyék vezetői és víz­ügyi szerveinek képviselői megkoszorúzták az emlékmű­vet. Megyénk koszorúját dr. Bodnár Ferenc, dr. Ladányi József és Vezse Sándor, a vízügyi igazgatóság vezető­je helyezte el az emlékmű­vön. ts- »4 Tanévnyitás és diplomaosztás az esti egyetemen KÖSZÖNTŐ | pr öszöntőnek szántam ezt a néhány sort, mely gondolá­id taimat, érzelmeimet, szeretetemet, boldogságomat, ha kissé szertelenül is, de igyekszik a valóságnak vissza­adni. Ma már valóság, s nemcsak beszélnek róla, délben a hír­lapárus újra és újra ismétli; „Megjelent a Déli Hírlap.” Különös. Szinte hihetetlen. Az atmoszférában állandóan ott volt, ki itt, ki ott mondta a maga nyelvén, s fűzte hozzá véleményét, de valamennyien így sommázták: jó lenne vá­rosunknak egy önálló napilap. Hiszen annyi közlésre váró esemény történik itt. Tisztelettel kérem a kedves olvasót, tekintsen el attól, hogy most egyéni érzelmeimet fejezzem ki. Magam tíz évig hor­doztam a gondolatot, s örökké izgatott a lap sorsa. S íme, ma valóság. Olyan esemény ez nekem, mint édes teher a sok között, olyan kedves boldogságot és örömet hozott számom­ra, mint a vele egy napon született kis unokám. A sors krónikása lesz az új lap. Ez valami különöset vár és kér városunk minden kommunistájától. Akarják, hogy erős és nagy legyen. Ha akarják idősek és fiatalok, együtt akarják, akkor rövidesen olyan lesz ez a lap, amilyenről tíz éven át álmodoztunk. Szerencse is a szám, hiszen a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat 21. saját kiadású lapját ünnepli. A szándék, a való­ság szintézise jön létre, mely új és új ellentmondások feloldá­sára serkent. E gynapos ugyan, de már saját erejében bízva, felnőtt­ként jár, figyel, jelez, s hozza hírül, hogy ... szóval mindazt, amire azt szoktuk mondani, így gondoltam, így láttam, így éreztem. így a Déli Hírlap megjelenésének pillanatában ilyen gon­dolatok villannak bennem Bíró Péter a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója Ä házgyár c s a lalcásgomcfok Új iizezm

Next

/
Oldalképek
Tartalom