Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-02 / 202. szám
Kedd, 1969. szeptember 2, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Miből építsük fel a tervezett számú lakást? Az országos járműfejlesztést program keretében 156 millió forintos költséggel Baján építi a Kismotor- és Gépgyár az 5. számú gyáregységét. A tervek szerint kétezer személyt foglalkoztató új gyárban a Rába—Mann motorok alkatrészeit, szerelvényeit, a hagyományos termékek közül a vasúti kocsik szerelvényeit készítik. Sárospatak tanácskozik az Országos Takarékszivefkezeti SzíÉkizeffság szükséges építőipari kapacitást, de egyetlen fillérrel sem növelte természetesen a tanácsok lakásépítésre fordítható anyagi alapjait. És a házgyári lakások költsége valamivel magasabb, mint azoké, amelyeket eddig építettek. Miért? Akadnak, akik úgy vélik: az építőipari vállalat talán a tanácsokra hárítja át a kapacitás kihasználatlanságából eredő költségeket. Ez azonban nem így van. A kapacitások — egyelőre kényszerű — kihasználatlansága törvényeink szerint nem hárítható át másra. Az ebből adódó veszteségek az építőipari vállalat nyereségét csökkentik. A házgyári lakások — az egyik vb-tag szavaival — azért drágábbak a blokkos technológiával építetteknél, amiért a Wartburg gépkocsi is drágább a Trabantnál. Azért, mert nagyobb a felszereltségük, nagyobb kényelmet, kulturáltabb körülményeket biztosítanak. A házgyári lakásokhoz eleve hozzátartozik az állandó melegvíz-szolgáltatás, a távfűtés, a lakóhelyiségek gazdaságosabb kihasználtságát biztosító nagyszámú beépített szekrény és még _ sok más egyéb. Ezek nyilván pénzbe kerülnek, a nagyobb felszereltségnek a lakások árában is meg kell mutatkoznia Elkerülihietetíen költségek Többletköltségek természetesen még igen sok tényezőből adódhatnak, nem célunk, hogy ezeket most mind elsoroljuk. Ezeknek a költségeknek a legnagyobb része elkerülhetetlen. A probléma tehát az, hogyan biztosítsák a többletköltségek fedezetét a tanácsok. A központi szervek annak idején meghatároztak egy összeget, ez az akkori technológia és az akkori árak figyelembevételével biztosította volna a tanácsok által tervezett számú lakás felépítésének anyagi fedezetét. A hagyományos módszerekkel azonban — a kapacitás elégtelensége miatt — nem lehetett felépíteni ennyi lakást. Az új. termelékeny technológia már biztosítaná a kapacitást, ám a felszereltebb lakások magasabb ára és egyes megváltozott árak — például a szállítási költségek — mellett az eredeti összeg csak valamivel kevesebb lakás felépítésére elegendő. Kell a segítség Ezek a gondok foglalkoztatják most a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottságait. A megye és Miskolc lakáshelyzetéért érzett felelősség késztette arra a két végrehajtó bizottságot, hogy a jelentés alaposabb kimunkálására, a problémák és a lehetőségek még pontosabb feltárására utasítsák illetékes osztályaikat. De egy valamit a két végrehajtó bizottság máris két- ségbevonhatatlanul megállapíthatott. A helyi erőfeszítések mellé a központi szervek segítségét is kérni kell a megye és Miskolc lakásgondjainak megoldása érdekében. A központi szervek megértése, támogatása, az eredetileg ide szánt összegek módosítása szükséges ahhoz, hogy a megyében és Miskolcon valóban felépíthessük a tervezett száE hét szerdáján, szeptember 3-án Sárospatakon, a városi tanács dísztermében tartja meg ülését az OTP mellett működő Országos Takarékszövetkezeti Szakbizottság. Ebből az alkalomból az ország minden részéből érkeznek megyénkbe vendégek, a szakbizottság tagjai, takarékszövetkezeti vezetők. Dr. Horváth István, a SZÜVOSZ takarékszövetkezeti osztályának vezetője tart előadást a tanácskozás mintegy száz részvevőjének, akik ezután megvitatják a takarékszövetkezeti mozgalom soron levő feladatait. Másnap, szeptember 4-én, csütörtökön az Országos Takarékszövetkezeti Szakbizottság tagjai tapasztalatcsere-látogatást tesznek megyénk néhány takarékszövetkezetébe. rr.; 0.? felhívás! Pályázati felhívást adott ki felszabadulásunk negyed- százados évfordulójának tiszteletére a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ és a pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága. Borsod közoktatási szakembereitől, pedagógusoktól és népművelőktől várják elsősorban a pályamunkákat, melyeknek művelőd éspoliti- kánk huszonöt éves fejlődését kell bemutatniuk. Négy témakört javasolnak, ám az ezektől eltérő, de a felhívás szellemében írott pályamunkát is elfogadj ák. A pályamunkákat a jövő év február 15-ig lehet beküldeni. A felszabadulás évfordulóján hirdetnek eredményt, s osztják ki a jutalmakat. mu lakast. Flanelt Tibor Vásárhelyi emlékművének araláss i Tiszánál A vita több mint két órát vett igénybe. Érvelt érvekkel csaptak össze, félreértések és előítéleteit tisztázódtak az alatt a két: óra alatt, míg a Borsod megyei és a Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megvitatta a házgyári termékek felhasználásának eddigi tapasztalatairól szóló jelentést. A megye és a város irányító testületéi a probléma fontosságához méltó felelősséggel tisztázták nézeteiket, s kutatták a mind- annyiunkat érintő gondok megoldási lehetőségeit. A vita végeztével a két végrehajtó bizottság tájékoztatóul tudomásul vette a jelentést. Ügy döntöttek azonban, hogy ez a jelentés még további átdolgozásra, kiegészítésre szorul, s ennek megtörténte után ismét napirendre tűzik majd a házgyár üzembe helyezése óta megszületett lehetőségeket és problémákat is. Kellemes csalódás A Miskolcot és a megye területén levő városokat űj lakásokkal ellátó házépítő kombinát — mint tudjuk — a 15 éves lakásfejlesztési program megvalósítása érdekében épült. Feladata, hogy korszerű technológiája segítségével megteremtse a lakásfejlesztés! program valóra váltásához nélkülözhetetlen építőipari kapacitást, s hogy olyan lakásokat építsen, amelyek az eddigieknél jobban megfelelnek a mai városlakók igényeinek. Eddigi tapasztalataink birtokában is bátran állíthatjuk: a házgyár képes betölteni hivatását. Segítségével már 1969—70-ben összesen 5400 lakás elemeit képes le- gyártani, s 3500 lakást tud befejezni az építőipari vállalat. A teljes felfutás után a házgyár évente kereken 4200 lakás elemeit tudja majd elkészíteni. A miskolci Győri- kapu egyik űj épületében megrendezett kiállítás tapasztalatai szerint a nagyközönségnek tetszenek a házgyári lakások. Sokan kellemesen csalódtak, sok gyanakvásnak, előítéletnek vetett véget ez a bemutató. Az új lakások szépek, felszereltségük kielégíti az igényeket. MiérS drágább? Melyek akkor tehát a problémák, amelyek tanácsainknak annyi gondot okoznak? A gondok nagy része anyagi természetű. A házgyár megteremtette a lakásépítéshez Tegnap, szeptember 1-én Miskolcon ünnepélyes keretek között nyitották meg a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének új tanévét. A tanévnyitón megjelent az esti egyetem több mint 170 első évfolyamos és 34 végzős hallgatója. A tanévnyitó ünnepség elnökségében foglalt helyet Kerekes József, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője. Csabai László Igazgatóhelyettes és Bogár Károly tanszékvezető. Bogár Károly üdvözlő szavai után Kerekes József, az Vasárnap, augusztus 31-én délelőtt három megyéből, Borsodból, Szabolcs-Szatmár- ból és Hajdú-Biharból érkezett több ezer főnyi érdeklődő jelenlétében avatták fel Tiszailob határában, a Borsoddal szemközti parton Vá- sárlielyi Pálnak, a Tisza-sza- bályozás zseniális terve megalkotójának, a reformkor egyik legnagyobb magyar mérnökegyéniségének szobrát, Grantner Jenő Munlcá- csy-díjas szobrászművész alkotása, a Vásárhelyit ábrázoló monumentális szoborintézmény igazgatója vázolta az 1969—70-es tanév alapvető feladatait, majd az esti egyetem szakosított tanfolyamain sikeres államvizsgát tett hallgatóknak átnyújtotta a főiskola elvégzéséről szóló okleveleket. A végzett hallgatók közül 4-en vörös diplomát kaptak. Az ünnepélyes diploma-kiosztás után Bogár Károly ismertette az esti egyetem új tanévének feladatait, délután 17 órai kezdettel pedig a II. évfolyam hallgatói részére már megkezdődött a rendes tanítás . alak és a hű munkatársakat, a kubikosokat megörökítő dombormű, 'valamint a Zilahi István Ybl-díjas építőművész tervei alapján kiképzett emlékmű, Európa még napjainkban is egyik legnagyobb vízügyi alkotásának, a Tisza szabályozósának is méltó emléket állít. Az emlékmű végtelenbe nyúló talapzata nem más, mint a hatalmas mű egy része, a Tisza-völgy 2700 kilométer hosszúságú árvédelmi töltése. A Vásárhelyi tervei alapján, nemzedékek sok évtizedes munkájával, a magyar mérnökök és földmunkások páratlan erőfeszítésével megalkotott, európai viszonylatban is egyedülálló méretű vízügyi alkotást érdemes hozzáhasonlítáni legnagyobb társaihoz. A Pó völflvében végzett ármentesítések 1,2 millió, az egész Hollandiában végzett ármentesítések 2,3 millió, a Tisza-szabályo- zás pedig több mint 3 millió katasztrális holdat vett el a természet pusztító erőitől, a vizek birodalmától. Táncsics Mihály is azt írta róla, hogy nagyobb alkotás, mint az ókori Kelet csodái: „Sokkal nagyobb csoda, mint akármelyik hajdankori. Ez millió embert boldogít... holott azok egyet sem boldogítottak’’. Nem véletlen, hogy csak napjainkban került sor az emlékmű felállítására. Csak ma, a Tisza-völgy teljes vízrendezésének idején tudjuk igazán értékelni Széchenyi ég Vásárhelyi alkotását. Az emlékmű avatásán részt vett Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a TOT elnöke, megyénk képviseletében ott volt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-el- nöke, Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára és még többen mások az állami és társadalmi szervek vezetői közül. Dr, Fekszi István, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács vb-elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Degen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal vezetője mondott ünnepi avatóbeszédet. Méltatta Vásárhelyi Pálnak. az egykori miskolci diáknak munkásságát. Rámutatott. hogy nagy műve, a Tisza-szabályozás terve milyen sorsformáló hatással volt egész hazánkra. Az avatóbeszéd után lehullt a lepel Vásárhelyi Pál szobráról, majd az Országos Vízügyi Hivatal által rendezett ünnepségen részt vevő megyék vezetői és vízügyi szerveinek képviselői megkoszorúzták az emlékművet. Megyénk koszorúját dr. Bodnár Ferenc, dr. Ladányi József és Vezse Sándor, a vízügyi igazgatóság vezetője helyezte el az emlékművön. ts- »4 Tanévnyitás és diplomaosztás az esti egyetemen KÖSZÖNTŐ | pr öszöntőnek szántam ezt a néhány sort, mely gondoláid taimat, érzelmeimet, szeretetemet, boldogságomat, ha kissé szertelenül is, de igyekszik a valóságnak visszaadni. Ma már valóság, s nemcsak beszélnek róla, délben a hírlapárus újra és újra ismétli; „Megjelent a Déli Hírlap.” Különös. Szinte hihetetlen. Az atmoszférában állandóan ott volt, ki itt, ki ott mondta a maga nyelvén, s fűzte hozzá véleményét, de valamennyien így sommázták: jó lenne városunknak egy önálló napilap. Hiszen annyi közlésre váró esemény történik itt. Tisztelettel kérem a kedves olvasót, tekintsen el attól, hogy most egyéni érzelmeimet fejezzem ki. Magam tíz évig hordoztam a gondolatot, s örökké izgatott a lap sorsa. S íme, ma valóság. Olyan esemény ez nekem, mint édes teher a sok között, olyan kedves boldogságot és örömet hozott számomra, mint a vele egy napon született kis unokám. A sors krónikása lesz az új lap. Ez valami különöset vár és kér városunk minden kommunistájától. Akarják, hogy erős és nagy legyen. Ha akarják idősek és fiatalok, együtt akarják, akkor rövidesen olyan lesz ez a lap, amilyenről tíz éven át álmodoztunk. Szerencse is a szám, hiszen a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat 21. saját kiadású lapját ünnepli. A szándék, a valóság szintézise jön létre, mely új és új ellentmondások feloldására serkent. E gynapos ugyan, de már saját erejében bízva, felnőttként jár, figyel, jelez, s hozza hírül, hogy ... szóval mindazt, amire azt szoktuk mondani, így gondoltam, így láttam, így éreztem. így a Déli Hírlap megjelenésének pillanatában ilyen gondolatok villannak bennem Bíró Péter a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója Ä házgyár c s a lalcásgomcfok Új iizezm
