Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 181. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1969. augusztus 7. Gyilkolt a dél-viet „söldsapkások” volt főnöke Gázszéiváfasztó csőszereivények a 1VK polietilén-gyárában A dcl-vielnami fővárosban nagy feltűnést keltett az ame­rikai parancsnokság szerdai bejelentése, amely szerint „egy vietnami polgári személy meg­gyilkolásának” vádjával letar­tóztatták és felmentették tiszt­sége alól Robert Rheault-ot, fekvő Nha Trang városának külterülete volt. Robert Rheault ezredes, a Dél-Vietnamban szolgálatot teljesítő amerikai expedíciós alakulatok egyik „legszebben dekorált” tisztje. 1946-ban végzett West Point- ban, s a „tölgyfalombbal ékes becsületrend” birtokosa. Bűn­társai ugyancsak magas rangú katonatisztek. Mint a nyomozást irányító Maybry tábornok, az amerikai utánpótlási alakulatok pa­rancsnoka közölte, a vizsgálat fogja eldönteni, hogy a gyil­kossággal vádolt katonákat rögtönítélő katonai bíróság elé állítják-e. Kiesinger - II Than! - Nixon Robert Rheault. a „zöldsapkásoknak” nevezett különleges ejtőernyős alakula­tok vezetőjét és hét aláren­deltjét. A rendkívül sötét és zűrza­varos ügyből csak annyi isme­retes, hogy a „zöldsapkás” ez­redes és társai — a körülmé­nyeket még homály fedi —, idén június 20-án rövid úton végeztek egy meg nem neve­zett dél-vietnami személlyel. A gyilkosság színhelye a főváros­tól 300 kilométernyire északra Kiesinger nyugatnémet kan­cellár szerdán reggel látoga­tást tett New Yorkban U Thant ENSZ-fötitkárnál. ö az első bonni kormány­fő, aki látogatást tett a világszervezet főtitkáránál. Az NSZK nem tagja a világ- szervezetnek, de részt vesz számos ENSZ-ügynökség mun­kájában és számos ENSZ-prog- ramot finanszíroz. Kiesinger 40 perces megbe­szélést folytatott U Thanttal, ennek tartalmáról nem adtak ki közleményt. Csütörtökön és pénteken Nixon elnökkel ta­nácskozik. Kiesinger és Nixon két hivatalos megbeszélést folytat két nap alatt, s az el­nök vacsorát ad a kancellár tiszteletére a Fehér Házban. A nyugatnémet kormányfő az amerikai fővárosban tanács­kozik a távollevő Rogers kül­ügyminisztert helyettesítő Ri­chardson külügyminiszter-he­lyettessel, Laird hadügyminisz­terrel és felkeresi Fulbright szenátort, a külügyi bizottság elnökét is. 1 Uj vizsgálat lesz Kennedy szenátor ügyében A bostoni ügyészség új vizs­gálatot indít Edward Kennedy szenátornak a július 19-re vir­radó éjszaka történt gépkocsi­balesete ügyében, amelynek során Mary Jo Kopechne, Ro­bert Kennedy szenátor volt titkárnője éleiét vesztette. Edmund Dinis bostoni ügyész annak ellenére döntött az újabb vizsgálat mellett, hogy James A. Boyle edgartowni körzeti bíró először néni adott engedélyt annak lefolytatására. Dinis ügyész először a massachusettsi legfőbb bírót akarta rávenni új vizsgálat el­rendelésére, az azonban kö­zölte, hogy nem tekinti magát illetékesnek az ügyben. Ezután fordult az ügyész Boyle bíró­hoz. aki előbb azt közölte, hogy nem ad engedélyt újabb vizsgálatra, később azonban — Dinis szerint — hozzájárult a vizsgálathoz. Az ügyész kö­zölte, hogy részletesen ki fogja hallgatni mindazokat, akik Kennedy szenátor autóbalese­tével kapcsolatban bármit is mondani tudnak. Maga Ed­ward Kennedy néhány nappal ezelőtt közölte, hogy újabb vizsgálat esetén „mindenkép­pen1 kész együttműködni” a vizsgálatot lefolytató közegek­kel. Dinis ügyészt sokan tá­madták a Kennedy ellen foly­tatott eljárással kapcsolóban, s különösen azt kifogásolták, hogy nem rendelte el a baleset következtében meghalt nő boncolását. Az ügyész most közölte, hogy az újabb vizsgá­lat során Robert Kennedy volt titkárnőjének holttestét exhu­málják és felboncolják. Kicsingcr látogatásának egyik célja, hogy a nyu­gatnémet választások kü­szöbén megfelelő politikai tőkét gyűjtsön Washing­tonban, de Bonn néhány konkrét kérdést is tisztáz­ni kíván az amerikai kor­mánnyal. Értesülések szerint megvitat­ják például annak az angol— francia—amerikai nyilatkozat­nak tervét, amelyet a három ország a Szovjetunió elé kíván terjeszteni a berlini kérdésről. Mint ismeretes, a három or­szág diplomatái, Bonn képvi­selőinek bevonásával, több hó­nap óta foglalkoznak a ter­vezettel és amerikai hivatalos személyiségek szerint Gromiko szovjet külügyminiszter leg­utóbbi beszéde „ösztönzőleg hatott” a tervezet kidolgozá­sára, illetve a kapcsolatok fel­vételére. A külügyminisztéri­um hivatalos közlése azt han­goztatta, hogy a javaslatok a Berlinhez vezető útvonalakra, illetve a város helyzetére vo­natkoznak. Kiesinger ki akarja fejteni a nyugatnémet álláspontot e kapcsolatok kérdésében, bele­értve az európai biztonsági ér­tekezlet jövőjét, illetve a le­szerelés problémáját, egyúttal garanciát akar kapni Ni- xontól arra, hogy az Egyesült Álla­mok nem csökkenti a Nyugat- Németországban állomásozó amerikai erők létszámát. Magyai* küldöttség Vene^uelábaii A S zalai Béla külkereske- elmi miniszterhelyettes ve- ette magyar kereskedelmi üldötlség kedden este Cara- asba érkezett abból az állm­omból, hogy csütörtökön nyí- ik meg a Venezuelái továros- lan a magyar ipar reprezenta­tív kiállítása. A caracasi „ipari palotában” 1500 négyzetméte­ren elhelyezett kiállítás be­mutatja a magyar ipar termé­keinek egész skáláját, továbbá kulturális anyagot, filmeket, hanglemezeket és díszműáru­kat. Megyénk első féléve (2. oldal) Sörgyár és hizlalda (3. oldal) Karnevál Katowieében <4. oldal) Nem megy a tekiutéfv j rovására (5. oldal) A mohácsi vészig működött az első magyar egyetem Üj adatok, dokumentumok kerültek napvilágra az első magyar egyetem, a Nagy Lajos király által alapított pécsi fel­sőoktatási intézmény történe­tére vonatkozóan, s ezek azt bizonyítják, hogy a mecsekal- jai alma mater egészen a mo­hácsi vészig folyamatosan mű­ködött. Mint emlékezetes: 1967-ben — alapításának 600. évforduló­ja alkalmából — országos ün­nepségeken emlékeztek meg az ősi iskoláról, amely egyike volt Európa első egyetemeinek és szellemi kisugárzása egész Magyarországra, sőt a balkáni államokra is kihatott. A ko­rábbi kutatások alapján a tör­ténészek úgy vélték, hogy az 1367-ben megnyitott egyetem csupán néhány évtizedig állt fenn, és a XV. században — a kedvezőtlen politikai körül­mények miatt — megszüntette a működését. Dr. Petrovich Ede, a pécsi püspöki levéltár vezetője most arra a megállapításra jutott, hogy a pécsi egyetem sokkal j tovább — százhatvan évig — fennállt, és csupán a mohácsi vész után zárta be kapuit. A kutató 1964 óta foglalkozik az egyetem alapításának, műkö­désének és megszűnésének problémakörével, s ennek so­rán megvizsgált minden erre vonatkozó hazai és külföldi forrást. Ennek alapján állítot­ta össze 43 fejezetből álló mű- i vét, amely magyar, angol, né­met, olasz és török forrásokat tartalmaz az 1367—1526 között fennállott egyetem működésé­re vonatkozóan. Külföldi kutatóútja során dr. Petrovich Ede több olyan ma­gyar vonatkozású dokumen­tumra bukkant, amelyek tör­ténészeink előtt eddig ismeret­lenek voltak. Rómában példá­ul, az Ágoston-rend központ­jában átvizsgálta a nagykáp­talan 1472—1781 között kiadott rendelkezéseit, s köztük hu­szonhat feljegyzést talált, Ma­gyarországról. A Bécsi Állami Levéltárban 773 oldalas latin nyelvű kódexet fedezett fel, amelyet a pécsi egyetem egyik hallgatója, Veresmarthy Ipoly írt, 1431—32-ben. Elkészült az első panelház Miskolc új lakótelepén A miskolci Győri-kapuban házgyári termékekből korsze­rű, új lakótelepet építenek. A falnagyságú panelokból 1971-ig 231)0 lakást szerelnek össze, és az új városrészben iskolát, Az 1962-ben alakult Nagykanizsai Bútorgyár hét év alatt évi bútorgyártás! teljesítmé­nyét meghctszereztc. A gyár jobbára fiatal munkaerőket fo glalkoztat, az átlagéletkor 26 évet tesz ki. Ezen belül Is agyár kollektívájának 50 százalékát helyben képezték szak­munkásokká. Az 1300 embert foglalkoztató üzem mintegy 20 százalékát ipari tanulók al­kotják, akikre a későbbiekben a gyár vezetősége támaszkodni kíván. Ez fogja majd a bővülő gyár szakmunkásgárdáját biztosítani. Az összeszerelőben a „Kanizsa II.” szekré­nyeit állítják össze. bölcsődét, szolgáltatoházat, ét­termet, valamint üzleteket lé­tesítenek. Ezek fűtését a Lenin Ko­hászati Művek hulladék- energiájának felhasználá­sával, távvezetékeken old­ják meg. A lakótelep építését tavasszal kezdték meg a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói, akik az év végéig 900 lakást adnak át A házgyári termékek össze­állítását és az új technológiai eljárásokat hamar elsajátítot­ták a dolgozók, és az első öt­szintes — 58 lakásból álló — panelház felépítését négy hó­nap alatt, szerdán reggelre be­fejezték. Az épületben másfél, két­es háromszobás, beépilett szekrényekkel és új típusú elektromos berendezések­kel ellátott tapétázott fa­lú otthonokat alakítottak ki. A beköltözés előtt az építő« ipari vállalat egy régi hagyo­mánynak is eleget tesz — mint hírt adtunk róla —, és az új technológiával épült lakások* ban a miskolci bútorszaküzlet- tel közösen „házi kiállítást” rendez. így az érdeklődök megismerkedhetnek a panelos lakások méreteivel, beosztásá­val, valamint a különböző bú­torok ízléses elhelyezésével. A kiállítást pénteken nyitják meg. és a héten megkezdték az új lakótelep, s a város leg­nagyobb lakóházának építését is. A 160 méter hosszú, tíz­emeletes sávházban — ame­lyet ugyancsak panelokból sze­relnek össze — 344 lakást ala­kítanak ki, s így az új épület­ben annyian laknak majd, mint egy kisebb borsodi falu­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom