Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Csütörtök, 1969. aug. 7. Mentés Bersottaij-Zesiiplén megye 1969. 1. íétévi eredményeiről foglalkoztatottság, pénz- és áruforgalom A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságon kívüli ágaza­tokban 1969. I. félévben átla­gosan 4,7 százalékkal volt több mint 1968 hasonló időszaká­ban. A több mint 8 ezer fős lélszámtöbbletből az ez évi tényleges növekedés mintegy 2 ezer fő, míg a többi az 1968. II. félévi létszámfelfutás ha­tásaként jelentkezik. Az egy évvel korábbihoz ké­pest dinamikáját tekintve a szolgáltatásban és az építőipar­ban, szám szerint az iparban volt legnagyobb a létszámnö­vekedés. A minisztériumi iparon be­lül a bányászat létszáma ezer fővel, a szövetkezeti ipar lét­száma pedig mintegy 500 fő­vel csökkent. Erőteljesen nö­vekedett a létszám a miniszté­riumi vegyi- (29,4 százalék), könnyű- (11,2 százalék) és élel- szeriparban (14,8 százalék), va­lamint a tanácsi iparban (12,9 százalék). A mezőgazdaság állami szek­torában a létszám jelentőseb­ben nem változott. A mező- gazdasági termelőszövetkeze- . tek tagjainak száma 1969. jú­nius 30-án — főleg a nem nyugdíjas és a nem járadékos tagok számának emelkedése miatt — 0,5 százalékkal, az al­kalmazotti létszám 6,0 száza­lékkal több mint egy évvel korábban. A vállalatok munkaerő-ellá­tottsága nem megfelelő. A ter­melés fejlődésénél dinamiku­sabb létszámnövekedés mellett több jelentős szakmában mun­kaerőhiány van, ami erősen hat a munkaerő-hullámzás alakulására is. A vállalatoknál ez évben a munkaerő mozgása nagyobb mértékű \rolt, mint a múlt év azonos időszakában. A mun­kásállomány kicserélődésé­nek mértéke az iparban az 1968. I. félévi 9,7 százalékról ez évben 11,5 százalékra nőtt. A nyereségrészesedés és zár­számadás összege jóval na­gyobb volt a múlt évinél, ezenkívül a tavalyi második félévi létszám- és átlagbér nö­vekedés, valamint az idei ma­gasabb mg. tsz előlegfizetések ütb. következtében a lakosság pénzjövedelme 9,5 százalékkal volt több, mint az előző év ha­sonló időszakában, * A lakosság pénzbevételeinek korábbi évinél kisebb hánya­dát tartalékolta. A pénztai-ta- lékok takarékban elhelyezett része azonban emelkedett. A betétállomány az év elejéhez kénest 14,6 százalékkal nőtt. A lakosság áruellátását — amellett, hogy a kereskedelem az igényeket összességében nagyjából kielégítette — az jellemezte, hogy számos új cikk megjelenésével egyidejű­leg (a ruházati, de különösen a vegyesiparcikk szakmában) je­lentős mennyiségi és válasz­tékhiányok mutatkoztak. A fél év során a lakosságot a gyengébb sertéshús-ellátás, a burgonya, zöldség-gyümölcsfé­lék kínálatának csökkenése, s ezzel együtt az utóbbiak ár­színvonalának jelentős emel­kedése érzékenyen érintette. Beruházás Az igazgatóság által megfi­gyelt fontosabb állami és vál­lalati beruházások pénzügyi teljesítése a félév folyamán közel egymilliárd forint volt A beruházások több mint 60 százalékban a nehézipar — ezen belül a kohászat, vegy­ipar, építőanyagipar — fej­lesztését szolgálják, és területi megoszlásuk is .az előző évek­hez hasonló koncentráltságot mutat. Az I. félévben a követ­kező jelentősebb létesítmé­nyek üzembe helyezésére ke­rült sor: az LKM-nél az Elektroacélmű 50 t-ás elektro­mos ívkemencéje; GELKA— KISZÖV közös beruházással készült encsi szolgáltatóház; 7A—2 távbeszélő főközpont (a hálózatbővítés kivételével); a farkaslyuk—ományi rekonst­rukció keretében 800 fős üzemi fürdő; a szerencsi gimnázium; Kazincbarcikán és Mezőköves­den diákotthon; Miskolcon a Patyolat ingmosó szalon; a MÁVAUT-pályaudvar; Kato­wice étterem stb. Ebben az évben további 4 egyedi nagy, 4 célcsoportos, 1 egyéb állami, (Nehézipari Műszaki Egyetem fejlesztése) és 13 fontosabb vállalati beruházás befejezését tervezik. Tanácsi beruházásokra az alsófokú tanácsok saját lebo­nyolításban megvalósított be­ruházásai nélkül 247 millió forintot fordítottak, amelynek legnagyobb részét a lakosság helyzetét • javító célcsoportos beruházások alkotják. A sütőipar fejlesztése kivé­telével a tanácsi beruházások teljesítése általában kielégítő. A félév folyamán induló, új beruházások közül legjelentő­sebb az LKM Finomhengor- művének és a Borsodi Ércelő­készítőmű II. ütemének be­ruházása. mely utóbbinak üzembe helyezése a termelési kapacitást megkétszerezi. Termelés A megyei székhelyű szocia­lista építőipar 1969. I. félévi saját építőipari termelése 796 millió forint volt. E munkák 90 százalékát végezte az állami építőipar, amellyel éves elő­irányzatának a félév végéig 39,4 százalékát teljesítette. A szocialista építőipar 14 445 főt foglalkoztatott, 9,4 száza­lékkal többet az előző évinél. A vállalatoknál az építő­ipari munkások átlagos havi keresete 5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A kifizetett béren felül a sze­mélyi jövedelmek jelentősen nőttek, az egy főre jutó összeg 74 százalékkal meghaladta az 1968. I. félévit. A megyei kivitelezők a félév folyamán 515 db lakást adtak át. A félév során a II. negyed­évben fokozódott a termelés üteme a nehéziparban, és ezen belül döntően a vegyiparban. A könnyű- és élelmiszer­iparban az I. negyedévi jelen­tős felfutás után némileg mérséklődött ugyan a termelés növekedésének üteme, de fél­éves szinten változatlanul ezen a területen legnagyobb a nö­vekedés. Ezekben az ipar­ágakban a termelést meghala­dó mértékű volt az értékesítés, ami a késztermék készletek csökkenését eredményezte. Az alaoanyagot, illetve termelő- eszközt gyártó vállalatok né­hány termékének elhelyezésé­hez széles körű niackutatásra (zömében külföldi) volt szük­ség. 1969. I. félévében a megye iparvállalatai és szövetkezetei saját termelésükből 11 664 mil­lió forintot értékesítettek. Eb­ből mintegy 95 százalékot a minisztériumi vállalatok for­galmaztak. Az átvevő ágazatok közül a termelőeszköz keres­kedelmi vállalatok és a kül­kereskedelem aránya nőtt je­lentősebben (ez utóbbié 7,1 százalékról 9,0 százalékra). A minisztériumi iparban az exportátadások forgalma az I. negyedévben 303 millió Ft, a II. negyedév folyamán pedig 696 millió forint volt. A kül­földi szállításokban legna­gyobb súllyal a kohászati és 'gépipari termékek szerepelnek. Továbbra is jelentős a vegy- ipai termékek (elsősorban a cseppfolyós klór és a különbö­ző festékek), valamint az édes­ipari és hűtőipari termékek exportja. Ez évben mintegy 18 millió forint értékben bar­naszenet is exportáltunk. A Imlviiparban ugyanakkor az 1968. I. félévi 52 millió fo­rinttal szemben idén 31 millió forint a külkereskedelmi érté­kesítés. (Megszűnt a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat exportja, valamint nagymér­tékben csökkent a textilruhá­zati szövetkezetek átadása is.) Csökkent a belkereskedelmi, valamint a közvetlen lakossági értékesítés aránya is. Az ipar- vállalatoknak (továbbfeldolgo- zásra) és a mezőgazdaságnak átadott termékek aránya emel­kedett. A fontosabb cikkek termelé­sében a következő változások tapasztalhatók. A barnaszén termelés — elsősorban az export és a belföldi piaci igé­nyek növekedése következté­ben — a létszámcsökkenés el­lenére is közel a bázisszinten alakult. Az építőanyagiparon belül a cementtermelés ki­sebb mértékben, . a kályha­csempe és a síküveg termelése nagyobb mértékben nőtt. Az építőanyagipar egyéb termé­keinél általában csökkenés ta­pasztalható (a zúzottkőnél és a vasbeton vasúti aljnál ez nagyobb mértékű volt). A ko­hászati cikkek közül a II. negyedévben értékesítési ne­hézségek miatt tovább csök­kent a kovácsolt acéltermé­kek termelése. A gépipari cik­kek közül — a II. negyedévi kisebb mértékű növekedés el­lenére — féléves szinten csökkent a gépi targoncák, konzervipari gépek és a drót­húzó gépek termelése. Jelen­tős növekedés tapasztalható a vegyipari cikkek termelésében. Ezek közül a szintetikus alapú lakk- és zománcfesté­kek termelése több mint négy­szerese az előző évinek. A könnyűiparban a fenyő-fűrész­áru termelése közel kétszere­sére nőtt. Az élelmiszeripari cikkek termelése — a csontos nyershús kivételével — általá­ban 5—10 százalékkal emelke­dett. Az I. félév folyamán 34,4 százalékkal több cukrot termeltek, mint az előző év azonos időszakában. A csontos nyershús termelése 4,5 száza­lékkal csökkent. Féléves szinten az ipar átla­gosan 136 578 főt foglalkozta­tott, 4,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A munkások létszáma 3,8 száza­lékkal, az alkalmazottaké 5,2 százalékkal emelkedett. A szocialista iparban az egy munkásórára jutó termelés 6,7 százalékkal, az égy munkásra jutó termelés pedig 0,9 száza­lékkal növekedett. A kifizetett bérek és egyéb személyi jövedelmek egy munkásra jutó havi átlaga 2229 forint, 1968. I. félévéhez viszonyítva 102,1 százalék. A megye gazdasághatáros területe az elmúlt évhez képest 2473 kh-val növekedett. Az összes területen belül a rét-, legelő- és erdőterület gyarapo­dott. Csökkent viszont a szán­tó. a kert-gyümölcsös és a szőlő területe. Felvásárlás Gyors ütemben halad a fel­vásárlás. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kiren­deltségei' július 19-ig 2127 va­gon kenyérgabonát vettek át. A gabonák kedvező nedves­ségtartalma könnyít a tárolás­nál fennálló problémákon. A vállalat mintegy 4500—5000 vagon gabona szabadtéri tá­rolásával számol és kb. 1000— 1500 vagon gabonára köt tá­rolási szerződést a termelőszö­vetkezetekkel. illetve állami gazdaságokkal. Az esős időjárás elsősorban a sörárpánál okozott minőség- romlást. A megye sertésállománya június 30-án 296,6 ezer darab volt, 18.7 százalékkal keve­sebb az elmúlt évinél. A már­ciusi állatszámláláshoz képest a növekedés alacsony, a ko­rábbi évek ‘ 8—10 százalékos emelkedésével szemben most nem éri el a 4 százalékot sem. A visszaesés az állami gazda­ságoknál következett be a leg- nagvobb mértékben. Az állami gazdaságok szarvasmarha-állománya lé- nvegesen nem változott, a me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteké márciushoz kénest 5.3 százalékkal. az előző év azo­nos időpontjához viszonyítva 3.3 százalékkal nőtt. Kedvező, hogv a tejfelvásár­lás áz egv évvel korábbinál 18,1 százalékkal több. Ked­vezőtlen viszont a toiásfelvá- sárlás, több mint 24 száza­lékos csökkenése. Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága Megnyílt a román pártkongresszus Szerdán, helyi idő szerint 9 óra után néhány perccel Buka­restben, a köztársasági palota kongresszusi termében meg­nyílt a Román Kommunista Párt X. kongresszusa. A Román Kommunista Part Központi Bizottságának nevé­ben Nicolae Ceausescu főtit­kár üdvözölte a kongresszus munkájában részt vevő 1915 küldöttet" és 1446 meghívottat, a román munkások, parasztok, értelmiségiek, a különböző nemzetiségű dolgozók képvi­selőit. Ceausescu bejelentette, hogy 66 kommunista és mun­káspárt és haladó mozgalom küldte el delegációját a román kommunistái? kongresszusára. A főtitkár ezután üdvözölte a külföldi küldöttségek vezetőit, első helyen említve a Szovjetunió Kommunista Pártja delegációját,' amelyet Konsztantyin Katusev, a Központi Bizottság titkára vezet. A felsorolásból kitűnt, hogy a kongresszusra nem küld­te el delegációját többek között a Koreai Munka­párt, a Kubai Kommunis­ta Párt, a Kínai Kommu­nista Párt és az Albán Munkapárt. A kongresszus első napiren­di pontjának értelmében ez­után Nicolae Ceausescu, a Központi Bizottság főtitkára lépett a szónoki emelvényre, hogy beterjessze a Központi Bizottság jelentését az RKP- nak a IX. és X. kongresszus közötti időszakban .kifejtett te­vékenységéről, és a párt to­vábbi feladatairól. ' ■ • ' -r" i § mmaMO M Ä : A Központi Bizottság nevében Nicolae Ceausescu főtitkár (képünk) üdvözölte a kongresszus munkájában részt vevő 1915 küldöttet és 1446 meghívottat. Lányssoha a, karanténban Miből leit a Mars-kráter? — Milyen is a Map? Kedden este megint „vírus­riadót” fújtak az amerikai űr­kutatási központban, Houston­ban. Az történt, hogy az egyik laboratóriumban, ahol hold­talajjal beoltott kísérleti ege­reket boncoltak, egy lombik megrepedt, és mindazokat, akik a helyiségben tartózkod­tak, fertőző-veszélyesnek nyil­vánították. A négy laboránst — köztük egy csinos fiatal leányt —, azonnal a hold­laboratórium karantén­körletébe kísérték. A lány. Heather Ovens kisasszony, most 22 férfival osztja meg társaságát, de termé­szetesen az elkülönítésben is elkülönítették. A houstoni űrtudósok to­vább vizsgálják a földre ho­zott holdtalaj-mintákat. Ked­den már közölték, hogy a hold­porban ritka gázokat találtak, amelyek csak a Napból ki­képpen a tisztább, szalagra rögzített változatai voltak an­nak a 31 fényképnek, amelyet előzőleg „élőben” továbbított Pasadenába a planner—7. Az új fotók szenzációt kel­tettek az űrtudósok és az új­ságírók körében. Jól látszott rajtuk a Mars déli sarkának peremvidéke, amelyet hó-, vagy jégfolfok tarifáztak, s hellyel-közzel mélyen benyúl­tak a sarkvidéktől északra hú­zódó narancsszínű sivatagi övezetbe. A Mars déli sarkán és az északra fekvő Sivatagi vi­déken egyaránt kráterek láthatók. A felszín jelleg­zetességei a földi gleccse­rekre emlékeztetnek. A tudósok csodálkozva szem­lélték a „hótakarót” és 'egye­lőre arra gondolnak, hogy az csaknem bizonyosan fagyott széndioxidból: „száraz jégből” állt össze, minthogy a Mars „Lehet, hogy a Föld gyer­mekkori képét látjuk. így festhetett Földünk négy- milliárd esztendeje, mielőtt légköre és óceánjai kialakul­tak volna, hogy az élet böl­csői legyenek.” Esemény éktől •• A Mariner—7 egyik kitűnő felvétele a Mars mintegy 500 mérföldnyi területéről. sodródott részecskékből szár­mazhatnak. Ezek a porban megrekedt részecskék később esetleg érdekes adatokkal gaz­dagíthatják a tudósokat, a Nap összetételéről. A Mariner—7 amerikai űr­laboratórium kedden. este újabb felvételeket sugárzott a Marsról, ezúttal a „'Vörös bolygó” déli sarkvidékéről. A kamerák ekkor 2000 tengeri mérföldnyire (3200 kilométer) voltak a Mars felszínétől és a továbbított kép öt perc alatt jutott el a földi megfigyelőál­lomáshoz. A felvételek volta­légkörének víztartalma cse­kély. A képeket tovább elem­zik és a hét végén nyilatkoz­nak, vajon hó-, illetve jégta­karót, vagy esetleg „száraz jeget” fényképezett a Mariner —7 kamerája. Miután felvételeket sugár­zott a Földre a Mars bolygó­ról, a Mariner—7 űrlabora­tórium, Nap körüli pályára állt. A képek elemzése még tart, de máris igen nagy ér­deklődést keltettek. Robert Sharp, a California Institute of Technology geológusa, így nyi­latkozott­ELFOGTA □ Egy jugoszláv őrhajó Ul- cinj közélében elfogott az A0*- riai-tengeren egy albán halász­hajót. Az incidensről kiadott jugoszláv közlemény hangsú­lyozza, hogy az albán hajó jugoszláv felségvizeken halá­szott, s csal? ismételt figyel­meztető lövései? után volt haj­landó megállni. A hajót a Bari kikötőbe kísérték. A hajón le­vő halászzsákmányt és fegy­vereket — két puskát — el­kobozták, s a halászokat tíz­ezer új dinár pénzbüntetésre ítélték. Hosszú idő óta ez az első albán—jugoszláv incidens, amit Jugoszláviában nyilvá­nosságra hoztak. TITKOS □ Egy titkos körlevélben, amelynek papírját Konstan­tin görög király és Karaman- lisz volt görög miniszterelnök képe díszíti, a görög nemzeti ellenállási mozgalom vezetője­ként bemutatkozó Alcritasz tá­bornok felszólítást intézett a görögökhöz, hogy Karamanlisz köré tömörülve, döntsék meg a jelenlegi rendszert. MENEKÜLÉS □ Három kínai menekült úsz­va közelítette meg a kínai partoktól egy mérföldnyire fekvő Peng Csau szigetet, ahol a Hong Kong-i rendőrség egy bárkája vette fel őket. Két fel­fegyverzett csónak üldözte a menekülteket és parancsnokuk követelte, hogy a rendőrség adja ki őket. Miután ez nem történt meg, a csónakok visz- szatértek kínai vizekr ÜJRA KEZpiIC □ A bolíviai hadsereg hírszer­ző szolgálatának állítása, sze­rint a La Paz-tól délkeletre fekvő Cochabamba városban egy rejtekhelyen fegyvereket és dokumentumokat találtak, amelyek arra engednek követ­keztetni. hogy bolíviai ellen­állók az Ernesto Che Guevara által három évvel ezelőtt szer­vezett gerillnlrampányt újra meg akarják indítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom