Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-10 / 184. szám

1 Vasárnap, T969. atig. tO. CSZAK-MAGYARORSZAG 3 1 forradalmi harc js fő mozoató ereje | kapitalizmus fellegváraiban fejlett kapitalista orszá­gok munkásosztálya és 1- dolgozó néptömegei sok ' dzede harcolnak a tőkés ki- ' ikmányolás, a monopóliumok J alma ellen. A szocializmus 15inek kiszélesedése, a szo­fista világrendszer létrejötte, igszilárdulása mind nagyobb 1 folyást gyakorol az osztály­ok viszonyára a burzsoá vi­tában. A'tömegek a gyakor­ol életből ismerhetik meg a 1 ocializmus előnyeit, mely új 1 -ztönzést ad harcukhoz. > ’ frA kapitalizmus fellagvárai- /.n — amint ezt a legutóbbi i ők eseményei is bebizonyítot­ok — a forradalmi harc, az 'ész demokratikus, imperialis- ■ .ellenes mozgalom fő ereje a ' unkásosztály” — szögezi le a ’ ammunista és munkáspártok t imzetközi tanácskozásának fő < akumentuma, 1 Napjainkban nem egyszer ta­gozunk olyan nézetekkel, ogy a kapitalista országok 1 ' uoletariátusa elvesztette forra­lialmi tartalékát, kifúlóban an, egyre inkább integrálódik .. fennálló rendszerbe, s le­mondtak a harcról. E nézetek 'épviselői abból indultak ki, 3 ogy a tudományos és techni­kai forradalom gyors kibonta­kozása, a koncentráció nemzeti I 's nemzetközi méretekben való okozód ása, a hosszan tartó gazdasági konjunktúra követ­keztében a munkásosztály el- (vesztette forradalmiságát és ré- , íi politikai szerepét, sőt a nunkásosztály hagyományos ' -zervezetei (pártok, szakszerve- ’ *etek) is elvesztették létjogo- ; iultságukat. , Ezek a hamis nézetek, mű- 1 zek a forradalmi munkásosz- ’ ály „eltűnésével” egyidejűleg íz osztályharc megszűnését, következésképpen a forradalom . szükségtelenségét hirdetik. , Herbert Marcuse német szár- \ nazású amerikai professzor . -zerint a „fogyasztási társadal- , ‘ítafcban” nemcsak megszűnnek ; az antagonisztikus osztályok, 1 nanem megszűnik a kizsákmá­nyolás is. Figyelmen kívül hagyják azt az alapvető mar­xista tanítást, hogy ha a ter­melési eszközök tőkés tulaj­donban vannak, az azzal dol­gozók értéktöbbletet hoznak létre, amit a tőkések kisajátí­tanak. Tehát a munkásosztály a tőkés tulajdonviszonyok meg­változása nélkül továbbra is ki­zsákmányolt marad. A fejlett tőkés országokban folyó tömegharcok legnagyobb és döntő ereje a proletariátus. A kapitalista országokban végbemegy az osztályerők bizo­nyos átcsoportosulása, de ma is a nagyüzemi munkásság képezi a munkásosztály gerincét, s ab­szolút értelemben növekszik az új összetételű munkásosztály. Az elmúlt évek a forradalmi mozgalmak és tömegmegmoz­dulások nagyarányú föllendü­lését hozták magukkal, s a dol­gozók egyre szélesebb tömegei ismerik fel a mélyreható, döntő változások szükségességét; a szocializmus eszméi behatolnak a dolgozók széles rétegeibe. Ezt bizonyítják a francia és az olasz társadalmi és politikai életben lejátszódó események. A kapitalista világ válságának mélységét tükrözi az is, hogy a világimperializmus fellegvá­rában — az Egyesült Államok­ban is — fellendült a tömeg­mozgalom. E zek az új osztályütközetek csapást mérnek a külön­böző polgári, kispolgári, reformista elméletekre, illú­ziókra, s igazolják a marxiz­mus—leninizmus alaptételeit az osztályharcról, a proletárforra­dalomról, s arról, hogy tovább­ra is teljes erővel hat a kapi­talista társadalom fő ellentéte, ■ a munka és- a tőke közötti el­lentét. Ez viszont azt is jelenti, hogy a szocialista forradalom győzelme elkerülhetetlen. Ko­runkban a győztes szocialista forradalmak új lehetőséget nyitnak meg a munkásosztály és valamennyi dolgozó előtt a fejlett tőkés országokban, új perspektívát nyújtanak har­cukhoz. A modern kapitalizmus' új jelenségei; az állammonopo­lista kapitalizmus rendszerré válása, a tudományos és tech­nikai forradalom, a tőkés gaz­dasági konjunktúra, a tőkés integráció stb. nem szüntetik meg az ellentmondásokat, sőt, erősítik a munkásosztályban a törekvést a mélyreható szociá­lis és politikai változásokra. A megváltozott körülmények azt követelik, hogy a kommu­nista pártok olyan programot dolgozzanak ki, amelyek a mai kapitalizmus ellentmondásaiból indulnak ki. Ehhez arra van szükség, hogy behatóan, alkotó szellemben, marxista—leninista módon tanulmányozzák a kapi­talizmus fejlődését, konkrét problémáit és ellentmondásait. A kommunista pártok stra­tégiájának végső célja nem változott; továbbra is a bur­zsoázia hatalmának megdön­tése, a szocialista forradalom megvívása és a szocialista tár­sadalom megvalósítása. A mar­xizmus—leninizmus alkotó és bátor alkalmazása révén azon­ban teljesebb, újszerűbb kidol­gozást nyertek azok a közbülső célok, eszközök, módszerek, amelyek a végső célhoz vezet­nek. A kommunista pártok azt a következtetést vonták le, hogy a fejlett tőkés országok kapita­lista társadalma ma — a ko­rábbi időszakhoz viszonyítva — jelentősen érettebbé vált a szo­cialista forradalom megvalósí­tására. Az adott helyzetben azonban hiba volna közvetlen stratégiai feladatként megjelöl­ni a szocialista forradalom vég­rehajtását A fejlett kapitalista világban, a mai összviszonyok- ból fakadóan, a kommunista pártok taktikája arra irányul, hogy a tömegek lépésről lépés­re fosszák meg a monopoltő­késeket a fegyveres ellenállás lehetőségétől és hatalmától. Er­re hívja fel a figyelmet a fő dokumentum is: „Az egységes monopóliumellenes és imperia­listaellenes akciók során ked­vező feltételek teremtődtek minden demokratikus áramlat­nak olyan politikai szövetség­ben való egyesülésére, amely képes arra, hogy döntően kor­látozza a monopóliumoknak az ország gazdasági életében ját­szott szerepét, véget vessen a nagytőke hatalmának és olyan alapvető politikai és gazdasági átalakulásokat valósítson meg, amely a szocializmusért vívott harc folytatásához a legkedve­zőbb feltételeket biztosítja”. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a körülményektől függően a monopoltőke egy csapásra fegyveres úton nem dönthető meg. A kapitalizmusból a szocia­lizmusba való áttérést fokozatosan, egymást kö­vető szakaszban lehet megvaló­sítani. A szocialista forradalom megközelítésének kulcskérdése a monopóliumok elleni harc kibontakoztatása, a demokrá­ciáért folyó harc és ennek ösz- szekapcsolása a szocializmusért folyó harccal. A fejlett kapita­lista országok programjában a kétszakaszos fejlődés perspek­tívája tükröződik. Olaszország­ban például a strukturális re­formokat, Franciaországban a valódi demokráciát, és mindkét helyen a dolgozók kormányá­nak létrehozását állítják elő­térbe. Az Fgyesült Államokban a dolgozó tömegek jogainak biztosításáért, a négerek jogai­nak kivívásáért, a vietnami há­ború megszüntetéséért szállnak síkra. Speciális formákat ölt a demokráciáért folyó küzdelem ott, ahol fasiszta vagy félfasisz­ta rendszer uralkodik. Azoknak a reformoknak rendszere, ame­lyekért a kommunisták vezeté­sével a dolgozó tömegek küzde­nek, megvalósulásuk mértéké­ben egyre közelebb visznek a tőkés társadalom olyan átala­kulásához, amikor ez — Lenin megállapítása szerint — „az államrend alapjait érinti, nem pedig holmi részleteit, az épü­let fundamentumát, nem pedig ezt vagy azt a melléképületet, nem ezt vagy azt az emeletet”. A modern gazdasági és politi­kai demokratikus reformok egységet alkotnak és együtte­sen jelentik á stratégiai cél megközelítését. Az imperialis­ták mindent elkövetnek, hogy a demokratikus és szabadság- jogokat megsemmisítsék, egy­részt kíméletlen erőszakot al­kalmaznak, rendőrterrort; munkásellenes törvényeket hoznak, felhasználják a dema­gógiát, az opportunizmust, hogy megosszák a munkásmozgalmat és integrálják a kapitalista rendszerbe. Nem véletlenül hangsúlyozza a fő dokumen­tum: „A kialakult új helyzet­ben még nyilvánvalóbbá lett, hogy szükség van a munkás- osztály egységére.” A munkásosztály egységét két fő területen kell ki­munkálni: a munkáspár­tok között és a szakszerveze­tekben. Mindkét helyen az ak­cióegység áll előtérben. A kom­munista pártok mindent elkö­vetnek, hogy együttműködje­nek a szocialistákkal és a szo­ciáldemokratákkal, más de­mokratikus pártokkal és szer­vezetekkel, természetesen csak akkor, ha szakítanak a bur­zsoáziával való együttműködés politikájával. A kommunista pártok ismerik azt a veszélyt, amely az imperialisták akna­munkája során arra irányul, hogy viszályt, bizalmatlanságot, ellenségeskedést szítson a Szov­jetunió, az SZKP és a szocia­lista országok ellen a jobbol­dali szocialisták, szélsőséges pártok és csoportok felhaszná­lásával. Vele szembe állítják a proletár internacionalizmus eszméjét, rámutatva: a nemzeti feladatok sikeres teljesítése sem lehetséges anélkül, hogy a kommunista mozgalom minden osztaga részt ne venne a közös problémák megoldásában, je­lenleg az imperializmus elleni akcióegység megerősítésében. A monopóliumok uralma a parasztság mind nagyobb ré­szének elnyomorodását idézi elő, semmibe veszi a városi kö­zéprétegek érdekeit, mindin­kább a bérmunkások sorába kerül az értelmiség is. Mindez lehetővé teszi az antimonopo- lista egységfront kialakulását, melyben a munkások és a pa­rasztok szövetségének erősítése a monopóliumok ellen vívott sikeres harc egyik alapvető fel­tétele. A munkásosztály vezetésével létrejövő monopóliumellenes és imperialistaellenes alapon nyugvó szövetség kialakításá­ban jelentős szerepet játszik az ifjúság, mely egvre tevéke­nyebben kapcsolódik be az osz­tályharcba. Űi vonás a nők tö­meges részvétele az osztály­harcban. különösen a békéért vívott harcban. Sok helyen nyílt meg a lehetőség az együttműködésre a hívők széles tömegeivel is. Ahhoz, hogy vé­get vethessenek az imperialis­ták bűnös tevékenységének; a munkásosztálynak, a demokra­tikus és forradalmi erőknek, a népeknek egyesülniük kell és közösen kell fel'énniük. Azok, akik az Imperializmus fő erői­vel közvetlen küzdelmet vív­nak. jelentős mértékben hozzá­járulnak az esészi világforra­dalmi folyamat feilőd'^hez. Nagy segítséget nyűit ehhez a kommunista és munkásnártok nemzetközi tanácskozásának elemzése és értékelése, meg- állanfiácninak gyakorlati meg- val ósítása. A fejlett kapitalista orszá­gok kommunista és mun­káspártjai nemcsak nagy és dicső múltra tekintenek vissza, hanem hatalmas felada­tok előtt is állanak. Ismerve e pártok erejét, befolyását, mar­xista—leninista felvértezettsé- gét, bátor kiállását, meggyőző désünk, hogy meg is fogják azokat valósítani. Uray Miklós Házépítés kőművesek nélkül Esztétika és célszerűség Bemutató hírveréssel anyagokból készült lakások száma, és 2400 a házgyáriaké. íme a házgyár vitathatatlan előnye. Valósággal ontja a korszerű elemeket. Szó szerint, véve is, futószalagon készülnek a lakások. Üjsághtr: Elkészült az első házgyári elemekből összeál­lított lakóépület Borsodban. Az 58 lakásos házat Miskol­con, a Győri-kapuban szerel­ték össze. A megszokás nagy erő. Közhelynek is beillő szólás­mondás — sok igazsággal. Gya. kori tapasztalat az újtól való tartózkodás. Még akkor is, ha várhatóan jobb mint a régi. „Azt már megszoktuk, éveken át úgy csináltuk” — mondo­gatják valamifajta formális in­doklásképpen. Ez jutott eszembe, amikor Vincze Géza elvtárssaí, a Bor­sodi Állami Építőipari Válla­lat vezérigazgatójával, a Mes­ter utcai házgyári lakásokban kialakított „mintakollekciót” nézegettük. Megjegyezte: — Vannak, akik tartózkodás, sál fogadják a házgyári termé­kekből összeállított lakásokat. Sőt olyanok is akadnak akik idegenkednek tőle, mondván nem célszerű, és uniformizál­ja a várost. Amikor Budapesten elké­szültek az első házgyári laká­sok, ott is hasonló viták zaj­lottak le. (Külföldön egyéb­ként egyértelműen polgárjogot nyert a paneles építkezés.) Az­tán nemcsak megszokták az újat, /hanem meg is szerették. „Nekünk tetszik" Szakemberek készítik — s a ma még érdeklődők és véle­ményformálók fogják lakni. Mindkét fél véleménye érde­kelt. Petrusovszki István, a ház­építő kombinát vezetője gya­kori vendég az építkezéseken is. Legutóbb a Győri-kapuban találkoztunk, íme az 6 véle­ménye: — Nekünk tetszik ... Külső formája tetszetős, a belső el­rendezés pedig a lehető leg­korszerűbb. Egy lakó, aki szinte napon­ta figyelemmel kíséri az épít­kezést, s ha teheti belülről is megnézi, hogy haladnak: — Alig várjuk, hogy elké­szüljön. Mi a. második emele­ten kaptunk egy kétszobásat. Remek elrendezés, már papí­ron be is bútoroztuk. Egy másik lakó: — Emlékszem, amikor a Szentpéteri-kapuban levő to­ronyházat építették, még be sem költöztek a lakók, máris mondogatták a „jól értesül­lek”: süllyed az épület, rossz lesz a fűtés. Manapság büsz­kén mutogatják a városba ér­kező vendégeknek. (Egyébként annak idején az avasi kilátó is „megbillent” — azóta is sta­bil és szinte szimbóluma a vá­rosnak —, a kiliáni toronyház­zal is volt valami baj...) Az új gazdáknak és a szak­embereknek tehát egyértelmű a véleményük. Tetszik nekik. A tervezők sem idegenkednek a korszerű panelháztól. Akik pedig a kákán is csomót keres­nek, azok... Munkaerő’ és idő- megtakarítás Lopolnyik Béla, a vállalat termelési főosztály vezetője lelkesedve beszél a panelhá­zak előnyéről. — Nincs kőműveskalapács, vakoló kanál, és a festők sem meszelnek. Vasbeton sablonok­ban készültek az előregyártott elemek, összeállításuk pontos szerelőtevékenység és lénye­gesen gyorsabb, mint a hagyo­mányos építőanyaggal való munka. Ezt az épületet már­cius 6-án kezdtük szerelni, és már kész van. öt hónap alatt. Óriási emberi munka- és idő­megtakarítást eredményez a házgyár léte. És több lakást. Az idén a házgyárból 923 lakás kerül ki. 187-et Kazinc­barcikán szerelnek össze, a többit Miskolcon, a Mester ut­cában és a Győri kapuban. Ta. valy 1693 lakást adtak át. Az idén ezret készítenek hagyo­mányos módszerekkel, 923-at házgyári panelekből. Jövőre 600 darab lesz a hagyományos Híradás a A TVK a közelmúltban új termékkel, a Cryovac nevű zsugorodó tasakkal jelent meg a hazai piacon. Ezt a modern csomagolóeszközt — amit Ma­gyarországon csak a TVK gyárt — jelenleg a baromfi- és a tejipar használja nagy meny- nyiségben. A műanyagfeldolgozó gyár II. számú üzemében — az an­gol W. R. Grace Ltd. cégtől vá­sárolt konfekcionáló géppel — már megkezdték a tasakok gyártását. A harmadik negyed­évre — tervfeladatként — egy­Maximúlis beépítettség Művezetők, építésvezetők szinte kapásból mondják az érdeklődőknek. „mit• tudnak” az új lakások. Íme egy kis ízelí­tő. Rugalmas parketta a szobák­ban, műanyag padló minden helyiségben. A falakon modern világítás. Fürdőszoba és kád. előmelegítő fűtés. Tapéta a falakon. Központi fűtés, állan­dó hideg-meleg víz szolgálta­tással. A konyhában beépített bútor, modern fehér zománco­zott gáztűzhely. A falakon tal­pas konnektorok, a villanyve­zeték pedig a padló alatt fut. Üj típusú ablak- és ajtózárak, több helyiségben valkid festés. Szinte a műkővel egyenértékű homlokzat kialakítás (nem ige. nyel karbantartást). Sok-sok beépített szekrény, központi televíziós antenna minden lép­csőháznak külön. Csengőjelzés a földszinti ajtó és valameny- nyi lakás között. Egy újítás a fürdőszobában: a tükör fölött lévő világítótestben rejtett konnektor van a villanyborol- vának. Az a lakásbemutató és bútor­kiállítás, amely pénteken nyílt a B/3-asban, jó hírverője a paneles lakásoknak. S az a ma­ximális érdeklődés, számos jó­szándékú megjegyzés és való­ban őszinte elismerés, amely már az első napokban is el­hangzott a Győri-kapuban, nem a tartózkodás és az épü­letek fenntartással való foga­dásának a jele, hanem a tetszés­nyilvánításnak nagyon is egy­értelmű formája. Az „újszülött” elnyerte ai miskolciak tetszését! Paulovits Ágoston TVK-ból millió 545 ezer darabot irá­nyoztak elő. Az igeny azonban ennél jóval nagyobb. A Tej­ipari TröSszttől, a Baromfiipari Országos Vállalattól és a MAVAD-tól több mint két­millió darabra érkezett meg­rendelés. Eddig mintegy 420 ezer Cryovac tasakot — színes és natúr zacskót — gyártott az üzem. A kombinátban felkészültek arra, hogy a növekvő igénye­ket ebből az új termékből is maradéktalanul kielégítsék. Nagyjavítás \ tervezett idő előtt két és fél nappal korábban fejezik be az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerművének rekonstrukció­ját. A hengerműi blokk, trió és tartósoron már folyik a pró­baüzemeltetés. Jó ütemben halad a bugasor és a lemezsor szerelése is. A szocialista brigádmozga­lom fejlődését jól érzékeltetik a számadatok is. Az egy évvel ezelőtti 146 brigáddal szemben jeífenieg több mint 170 brigád — a kombinát dolgozóinak több mint a kétharmada — versenyez a szocialista címért. A szocialista brigádoknak nagy részük van abban, hogy — a termelés fokozását célzó vállalások révén — a nitrogén­műtrágya-gyár yi millió fo­rinttal teljesítette túl első fél­éves előirányzatát. Az erkölcsi elismerés mellett a brigádok anyagi megbecsü­lése sem marad cl. A szocia­lista brigád vezetőknek tartott legutóbbi tanácskozáson hár­man kiváló dolgozó kitüntetést kaptak, 22-en pedig pénzjuta­lomban részesültek. V Jól zárta az első fél évet a műtrágyagyár. És jól kezdődött a második is. Júliusban 21 ezer tonna ammóniát termelt a gyár. Ilyen még nem fordult elő a TVK történetében. Ügy tűnik, folytatása következik: augusztus első hét napján ugyanis 674 tonnás átlagot ér­tek el ammóniából. Mindössze 6 tonnával kevesebbet, mint a júliusi teljesítmény. De lehet ez még több is, amiben a vál­lalat dolgozói is reményked­nek. „Újszülött“ a Győri-kapuban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom