Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-08 / 182. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Péntek, 1969. augusztus 8. Fegyverrel a fasizmus ellen ttranöl éne tapoü lángra a magyarországi parlizántarc M agyarország német megszállása bebizonyította a Hor­thy—Kállay-féle kétkulacsos politika csődjét. Az a tö­rekvés, hogy sértetlenül megőrizzék a reakciós, fél- feudális rendszert, a halálos félelem mindentől, ami haladó és demokratikus, 1944 tavaszától az ország iegteljesebb ki­szolgáltatottságához vezetett. A kommunistáit éveken át tar­tó szívós kísérletezését a hazafias, németellenes, független­séget védeni kész erők összefogására, az ellenforradalmi rendszer meghiúsította. Huszonöt évvel ezelőtt, 1944 augusz­tusában a párt erőteljes intézkedéseket tett az akciógárdák, partizáncsoportok fegyveres ellenállásának kibontakoztatá­sára. Budapesten a párt katonai bizottsága előkészítette Gömbös Gyula, egykori fasiszta miniszterelnök Döbrentei téri szobrának felrobbantását. Az akciórg a következő he­tekben, hónapokban a budapesti ellenállás időről időre je­lentékeny veszteséget okozott a fasiszta megszállóknak, és a velük együttműködő magyar fegyveres erőknek. A küz­delem élén — hogy csak néhány nevet említsünk — Rajk I.ászló, Kádár János, Fehér Lajos, Ajtai Miklós, Pálffy György, Padányi Mihály, Kállai Gyula és más pártmunká­sok, Marót, Szír és több illegális néven ismert partizán állt. 1944. augusztus 8-án vetették be ejtőernyővel a Bükk- hegység fölött Szőnyi Márton és Ösz-Szabó János csoportját. F naptól számítjuk a 25 évvel ezelőtti partizánmozgalmak kezdetét. A 13 tagú csoport Ózd közelében, a Domaháza és Járdánháza közötti erdőségben ért földet. A csendőrség nagy erőket mozgósított kézre kerítésükre. A leszállást követő harmadik napon sikerült elfogniuk Kiss Benjámint, Csizma­dia Gyulát, Báli Ferencet, majd Szoták Mihályt; a zombori Ösz-Szabó János, a csoport politikai biztosa, akit a honvéd vezérkar főnökének különbizottsága Zentán 1941 no­vemberében forradalmi tevékenységéért halálra, majd 15 évi fegyházra ítélt, s aki a büntetőszázadból szökött ót a szovjet csapatokhoz, valamint G. A. Novotnij szovjet fő­hadnagy, az osztag tagja, a fegyveres harcban estek el. Az elfogottak közül négyet halálra ítéltek, két másikat élet­fogytiglani fegyházra. A SS-ekkel és a csendőrökkel vívott tűzharcban halt hősi halált a Hangonyi-tónál az utolsó töl­tényig védekező Szőnyi Márton is. A szlovák—magyar határ közelében fejtett ki partizánte­vékenységet a mintegy 300 főt számláló Petőfi-osztag, amelynek tagjait szintén a Szovjetunióban önként jelent­kezett, ott kiképzett harcosok alkották. Az osztag parancs­noka kezdetben Grubics Zoltán százados voR, majd Fábri József lett (ma néphadseregünk ezredese), akinek irányítá­sával az osztag hatékony segítséget nyújtott a szlovák fel­kelés részvevőinek, a közös ellenség ellen vívott harcokban. Nógrádi Sándornak, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosának szlovák partizánterületről az Ipolyon át magyar területre érkezett csoportja, melyhez, tevékenysége során, újabb és újabb önkéntes harcosok — főleg bányászok — csatlakoztak, a salgótarjáni szénmedencében folytatta ak­cióit a fasiszták ellen. Az egység — amelynek politikai biz­tosa Tömpe András volt — a Ragyolc melletti Abroncsos pusztán vívott nagyobb ütközetet a németekkel. Negyedszázad távlatából emlékszünk ma vissza a Miskolc környékén szervezett, a borsodi iparvidéken működött MO- KAN-komitéra (Magyar Kommunisták Antináci Bizottsága) a pécsi ellenállásra, a sárisápi és annavölgyi bányászok Zgyerka János által irányított fegyveres csoportjaira. V alamennyien azért küzdöttek — sokan életüket is fel­áldozták —, hogy meggyorsítsák az ország felszabadu­lását a nácik és nyilasok rémuralma alól. Hősi elhatá­rozásukat és helytállásukat méltán övezi egész népünk há­lája és tisztelete. (V. F.) Két szavazaton múlott Mindössze két szavazat men­tette meg az amerikai szená­tusban a Nixon-kormányt a vereségtől, a Safeguard ellen- rakéta-program feletti szava­zásnál. A több mint négyhetes vita befejeztével a szenátus 51:49 arányban elutasította Cooper és Hart szenátorok mó­dosító javaslatát. A kormány eredeti terve értelmében az új költségvetési évben 760 millió dolláros elő­irányzattal folytatják a kí­sérleteket, de egyúttal megkez­dik a rakéták telepítését is, a tervezett montanai és észak­dakotai kilövőhelyeken. Husszein újabb arait csúcsét akar Izrael hallgat terveiről A kairói lapok vezető helyen jelentik, hogy a négy nagyha­talom szeptemberben újra megkezdi közel-keleti tanács­kozásait, és hogy Husszein ki­rály rövidesen körutat tesz az arab országokban, hogy elő­segítse az arab csúcstalálkozót A lapok a jordán király ter­vével kapcsolatban rámutat­nak arra, hogy a Közel-Keleten kialakult helyzet szükségessé teszi az arab államfők újabb tanácskozását. A lapok idézik Husszein ki­rály nyilatkozatát, amely sze­rint a csúcsértekezletre azért Párt- és tanácsi vezetők a kiállításon (Folytatás az 1. oldalról) a korábbiaknak. Sok kiállító új, s a korábbiaknál moder­nebb dolgokkal jelentkezett Bodnár elvtárs elismeréssel szólott többek között az Avas Bútorgyár Mini szekrény­soráról, amelyet az új lakáskö­rülményeket, a házgyári ter­mékeket figyelembe véve ké­szítettek el. Sok szép, s jó dol­got mutattak be a ktsz-ek, köztük többen új, modem dol­gokkal, ruházati cikkekkel je­lentkeztek. Nagyon jó, s új vo­nás, hogy a ruházati cikkeket gyártó ktsz-eken és kisiparo­sokon kívül megjelent az új konkurrencia, az ÉTEX Nagy­kereskedelmi Vállalat, így na­gyobb összehasonlításra van lehetőség a méretes és konfek- ciós ruhákban. Vegyiparunk fejlődéséről tanúskodik a Mű­anyagfeldolgozó Vállalat kiál­lítása, amely egy sor új vegy­ipari termékkel jelentkezett. Dr. Bodnár Ferenc — és elő­zőleg a városi tanács vb-elnö- ke — egy szorongató gondról szólott. Arról, hogy a kiállítás nagyon zsúfolt, túlnőtt a jelen­legi lehetőségeken. Minden­képpen új kiállítási csarnokot kell építeni, amelyben egész évben — akár szakosítva — rendezhetnek különféle be­mutatókat. Több variáció, el­képzelés van. Ezeket — az el­hangzott vélemények alapján — csakis a tanácsi szervek,' a kiállító vállalatok, ktsz-ek, a város, a megye ipari üzemei­nek közös összefogásával lehet megvalósítani. van szükség, mert Izrael nem üríti ki a megszállt arab terü­leteket. A veszély az egész arab nemzetet fenyegeti, és ezért az arab országoknak a legmagasabb szinten kell talál­kozniuk a közös erőfeszítések elhatározására. A politikai kísérletek a válság rendezésére eddig nem hoztak eredményt, más úton kell tehát a meg­oldást elérni. Az Arab Liga köreiben úgy vélik, a külügyminiszterek ér­tekezletén meg lehet vitatni a csúcstalálkozó gondolatát is. A közel-keleti válság „poli­tikai frontján” a szerdai na­pon az izraeli kabinet két tag­ja tett nyilatkozatot. Jigal Állón miniszterelnök­helyettes sportolók előtt el­mondott beszédében kijelen­tette, hogy Izraelnek konkrét tervei vannak a közel-keleti válság megoldására, de ezeket a terveket csak a tárgyalóasztalnál fogja az arabok elé terjeszteni. Biztosíthatom önöket, hogy Izrael nagylelkű lesz a tár­gyalóasztalnál arab tárgyaló- partnereivel szemben. Eban külügyminiszter a i■■ v : • : s*. v..;: Oslo, Bergen és Koppenhága magyar kiállítására készült modellek a Budapest Kötő Szövetkezetben. Spcoiálgépen kötött pasztell színű kötött ruha, fekete paszományláncöv díszítéssel. nemzetközi sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában szin­tén azt állította, hogy Izrael „kész békejavaslatokkal ren­delkezik”, de ezekről a javaslatokról csak az arabokat fogják tájékoztatni — természetesen akkor, ha be­leegyeznek abba, hogy kétol­dalú tárgyalásokat folytassa­nak Izraellel. Az Egyesült Államok leg­utóbbi békejavaslatai elfogadhatatlanok az Egyesült Arab Köztársaság számára — jelentették ki csü­törtökön az egyiptomi külügy­minisztériumban. A UPI jelentése szerint az EAK kormánya tanulmányoz­ta azokat az újabb keletű amerikai indítványokat, ame­lyeket az amerikai külügymi­nisztérium közel-keleti ügyek­ben illetékes államtitkára, Sisco, a közelmúltban Moszk­vában, szovjet hivatalos sze­mélyiségekkel vitatott meg. Az amerikai hírügynökség nyugati diplomatákat idézve azt írja, hogy Egyiptom minden bizal­mát elveszítette a közel- keleti válság megoldását célzó nyugati javaslatok iránt. Az A1 Ahram című kairói lap közlése szerint Jugoszlávia tájékoztatta az Egyesült Arab Köztársaságot Sisco belgrádi tárgyalásairól. A lap azt írja, hogy egy kairói jugoszláv dip­lomata közlése szerint Jugo­szlávia tov'bbra is támogatja az ENSZ 1967. november 22-i határozatát, és ennek szelle­mében síkraszáll a megszálló izraeli csapatok kivonása mel­lett. Szamos Rudolf t KANTOR ES CSUPATI Részletek egy nyomozókutya történetéből ja tájékoztatta őket a helyzet­ről. Az eset az állomástól más­fél kilométernyire keletre tör­tént, ahol a sínpálya a Keme- neshát dombvonulatát eléri. A vonatot vészfékkel állították meg, ám mire az igazoltatók a kiugrás helyére visszatértek, a szökevény már felmászott a meredek bevágás rézsűjén és eltűnt előlük a viharos éjszaká­ban. A helyszínen két katona csaknem két órája várakozott már a hóviharban. „Megérde­melnének egy kupa jó forralt bort” —, szánakozott rajtuk Csupati. „Elkeseredett fickó le­het” — gondolta, miközben' Kántorra csatolta a nyomozó­hámot. Ujja hegye a fémka­pocshoz ragadt. A fagy csípte oda, és Csupati huhogva me­lengette kezét, mielőtt a bélelt kesztyűbe visszadugta. A der­mesztő, jeges szél perceken be­lül kifújta fejéből a bor kez­dődő kábulatát. „Nem jutha­tott messzire” toporgott ő is és bár dühös volt az elrontott szil­veszteri mulatságért, lelke mé­lyén sajnálta azt a nyomorul­tat, akit ki tudja, milyen vak­sors hajszolt ebbe az eleve re­ménytelennek látszó menekü­lésbe. K ánínr felkapaszkodott a i\amor bevágás 0idaián. A dombtetőről Csupati a messze­ségbe fúrta szemét, mintha túl akarna látni a sötéten, a hóvi­harban lámpája körén ugrán­RKP: X. kongresszus A Román Kommunista Párt X. kongresszusának második napján, csütörtökön, plenáris ülésen folytatódott a munka. Több kongresszusi küldött fel­szólalása után a jelenlevő testvérpártok delegációi veze­tőinek üdvözlő beszédei követ­keztek. Elsőnek Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, a szovjet küldöttség vezetője lépett a szónoki emelvényre, majd Dolores Ibárruri, a Spa­nyol KP elnöke, Nguyen Van Tinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja és Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja üd­vözölte a román kommunisták kongresszusát. A délutáni ülésen Mijalko Todorovics, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöksége végrehajtó irodájának tagja, Ali Jala, a Felszabadulás és Szocializmus (marokkói) párt­iának főtitkára, Jozef Tejchma, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának titkára, Nguyen Van Quang, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front Központi Bizott­ságának tagja, André Vieuguet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttag­ja, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, Erkki Salamaa, a Finn Kom­munista Párt alelnöke, Vene- lin Kocev, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának titkára tolmácsolta a kongresszusnak pártja üdvöz­letét. Meghall Kozma József Kozma József, magyar szár, mazású párizsi zeneszerző, aki az „őszi levelek” című san­zonjával tette világhírűvé ne­vét, csütörtökön, a kora dél­utáni órákban, Párizs környé­ki birtokán, Roche Guyonban, elhunyt. Kozma, számtalan filmzene szerzője, szívroham áldozata lett. L rbtan ni! keserű káromko­bbUpdtl dással csapta le poharát. „Boldog új évet!” — mondta kesernyésen és lom­hán feltápászkodott. A klub előtt lánctalpas, páncélozott te­repjáró várakozott. A hátsó ülésen négy, bundába burkoló­zott katona gubbasztott fázó­san. Visszamentek a kapitányság­ra. Csupati átöltözött, és tíz perc múlva a hernyótalpas csi­korogva vágott neki a dühöngő, hóviharos éjszakának. Nyomott hangulatban, rosszkedvűen ül­tek egymás mellett. Egyedül Kántor örült: végre kiszaba­dult a falak közül. Az időnként orkánszerü erővel zúgó szél fé­lelmetes jajongása egyáltalán nem izgatta. Beleszippantott a hószagú, tiszta levegőbe. Kihalt tájon, méteres hótor­laszokon küzdötte magát előre az acéltalpú hernyó. Mintha idegen bolygó, ezer veszélytől terhes felszínén járnának. Az ö vén kilométeres utat valami­vel több, mint egy óra alatt tették meg. Néhány perccel ti­zenegy után a simonyi állomás «oülete mellett kiszálltak a hernyótalpasból, amely egyben rádiós harcálláspontjuk is volt. A szél keresztülfújt a vattával bélelt pufajkán és Csupati gyorsan összekötötte álla alatt prémes sapkája le ff égő füleit. A vasúti őrs egyik nyomozó­morult féreg” — kesergett ma­gában Csupati. Már a jégbe dermedt vizenyős ságaljai ré­teken jártak, amikor a kísérő csoport vezetője, egy hadnagy, Csupati oldaláig küzdötte a vi­harban előre magát és a szél zúgását túlkiabálva üvöltötte: „Boldog új évet, törzsőrmes­ter!” A zseblámpa rávetődő fényé­ben Csupati bólintott „Boldog új évet” és keserűen, gúnyosan gondolt erre a háborodott vi­lágra, s arra, hogy ebben a pil­lanatban ezer és millió helyen, jól fűtött szobákban, bálter­mekben, pezsgők és habzóbo­rok palackjából pukkan ki a dugó. De mi pukkan nekik? Legfeljebb néhány lövés, és még azt se tudják, honnan. „Álljon meg végre!” kiáltott rá a hadryigy és Csupati tudatáig csak a második üvöltés jutott el. Füttyentett Kántornak. A ha'lnagv J-JSSSE got és kulacsát nyújtotta. A négy katona is utolérte őket. Csupati a fejével és a kulacs­csal biccentett, így kívánta mindegyiknek a jobb új eszten­dőt. A rum tüzesen rohant nye­lőcsöve alagútján, lángra gyúj­totta a hilusok csápos bolyháit, behatolt vérpályájába. A tust az őrjöngő északi szél fújta, amely kerge birkaként körözött a vulkánkúpot övező lapályon. Csupati alsó ajka a kulacs szá­jához fagyott és ahogy a kor­tyok után letépte, bőrének hár­tyája is beleszakadt. Mindany- nyian ittak. Hat emberi szájról fagyott egy-egy parányi bőrca­fat a kulacsra. (Folytatjuk) resné a széltől barázdált me­zőt, de a hó az emberi nyom szagát megőrzi, és Kántor csal­hatatlan szimata kitűnően fel­fogta a hó alatt fél méter mé­lyen lapuló nyomokból áradó szagokat. Csupati azért szur­kolt, hogy még élve megtalál­ják, s mielőtt megfagy, utolér­jék a menekülőt. Ne a fagy le­gyen az üldözött bűnére a bíró. A Kemenes és a Sághegy vulkanikus kúpja között nyolc kilométer széles lapály húzó­dott előttük. Kántor a dom­bokról toronyiránt haladt, a Ság oldalában fel-felpislanó fé­nyek felé. A fagyott hókristá­lyok százhegyű jégdárdaként csapódtak szemükbe. Lábuk alatt behorpadt a szélhordta fu- váL Méteres barázdák, fekete­aljú horpaszok, ahol a szántás­ról csíkokban elhordott hó he­lyén csak a fagyott rög ropo­gott testük súlyától. Mindig csak előre, a kutya után. Has- raestek. Feltápászkodtak. „Nyo­messzi fények úgy lógtak az éjszaka falán, mint földtől el­szakadt, de túl magasba szökni nem tudott villogó léggömbök. A hó belepte a menekülő nyo­mát. Az emberi szem hiába ke­dozó pelyheken. Hellyel-közzel felhők alá szorult csillagok­ként, az éjszaka távoli partján néhány pislákoló fény villant fel. A sötét csalóka. Csupaki jól ismerte a tájat, az érzékei mégis megcsalták. Minden kö- zelebbnek látszott. A Kemenes keleti oldalán haladt Kántor. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom