Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

Csütörtök, 1969. aug. 7. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 káíu Űj bérezési besorolás a DIGEP szakmunkásainál A szakszervezeti tanács módosította a kollektív szerződést A MUNKAÜGYI miniszter 1969. július 1-ével hatályon kívül helyezte a kezdő szak­munkás bértételek megállapí­tására vonatkozó, 1961 óta ér­vényben levő utasítását. Az új rendelkezés szerint a kez­dő szakmunkások bérezéséreis a 113/1967. MüM sz. utasítás munkás besorolás bértételeinek alkalmazása a kötelező. A DIGÉP szakszervezeti ta­nácsa tegnap reggel döntött a vállalat szempontjából rendkí­vül fontos kérdésben. A dön­tés értelmében augusztus 1- től módosították a kollektív szerződésben meghatározott munkásbesorolási bértételeket Az új törvény elsősorban a kezdő szakmunkásokat érinti, de a vállalat összes szakmun­kás-állományú dolgozójára ki­hat. A szakszervezeti tanács jóváhagyása alapján a kitűnő és jeles eredménnyel végzett hidegüzemi kezdő szakmun­kások alapbére 8,00 Ft/óra, a jó végzettségűeké 7,80, az egyéb végzettségűeké 7,50. Ugyanez melegüzemieknél: 8,70, 8,50, illetve 8,20 Ft/óra. A rendelkezés szerint ameny- nyiben a kezdő szakmunkás az első félévben normáját 40 —00 százalékra teljesíti, sze­mélyi bérc 80, amennyiben 60 —80 százalékra, személyi bére 100 százalékát kaphatja meg havonta. Ha 80—100 százalék között teljesít, személyi bérén felül 50 fillér prémiumot kap­hat minden órára. Ha ezt a szintet legalább három hóna­pon át tartani tudja, a prémiu­mot alapbéresítik: A döntés kihat a korábban felvett szakmunkásokra és a törzsgárdalagságra is. Az 1968- ban felvett szakmunkások kez­dő órabére 8,00, az 1967-ben felvetteké 8,20 forint lett. Azoknál a fizikai dolgozóknál, akik 2,1—8 éve dolgoznak a vállalatnál 0,25, a több mint 8 éve dolgozóknál 0,10 forin­tos átlagórabér-emelést hajta­nak végre. Előző csoportnál az egyénenkénti órabéremelés 30 fillérnél nem lehet kevesebb és 1 forintnál nem lehet több, az utóbbi csoportnál 30 fil­lérnél nem lehet kevesebb. Az intézkedések miatt mó­Kábel a föld alatt Mint arról már hírt adtunk, jelentős munkálatokhoz kezd­tek a berentei Központi Szén­osztályozóműben, ahol nagy ütemben halad — az automati­zálási program keretében —■ az Edelényhez vezető kötélpá­lya erőátviteli és jelzőrendsze­rének a rekonstrukciója. Ezzel párhuzamosan megtörténtek az előkészületek ahhoz is, hogy a szénosztályozó és Lyukóbánya között megkezdődjék az úgy­nevezett információs rendszer kiépítése. Az első — mintegy 14 kilométeres — szakasszal még ebben az évben szeretné­nek elkészülni, ami Kondóig érne. De még a tél beállta előtt a további szakaszon is ki akarják ásni legalább a ká­belek helyét, amihez — mint közöltük — csak az árokásó gép hiányzik. E fontos gép a napokban megérkezett és hétfőn, augusz­tus 4-én hozzá is kezdtek a munkálatokhoz, az árok kiásá­sához. Ezt követi majd a ká­belfektetés, amihez a szüksé­ges anyagot folyamatosan szál­lítják a helyszínre. Minden le­hetőség megvan tehát ahhoz, hogy az eredeti elképzelések­nek megfelelően, a tél beállta előtt valóra is váljék a terv. __________________!____________ d osítani kellett a vállalat je­lenleg érvényben levő kollek­tív szerződésének idevonatko­zó pontjait. A kollektív szer­ződés módosulásának egyik lényeges eleme, hogy 1969. augusztus 1-től a vállalatnál legalább 3 hónapos munkavi­szonnyal rendelkező dolgozók is kaphatnak időaxányos év vé­gi nyereségrészesedést. Az ed­dig érvényben levő törvény szerint ez az idő 1 év volt. A SZAKMUNKÁSOK új bé­rezési besorolásának természe­tesen számos pénzügyi kihatá­sa is van. A végrehajtás tulaj­donképpen 1 százalékos átlag­bérfejlesztésnek felel meg. Ez a vállalat esetében 1970-ben 1 millió 600 ezer forint, s ez év­ben erre a célra 700 000 forin­tot használnak fel. A vállalat az összeget a részesedési alap­ból fedezi, s az — amennyiben az év hátralevő részében a gyár dolgozói maradéktalanul megvalósítják a vállalati cél­kitűzéseket — külön kiemelve a tőkésexport-tervet —, nem befolyásolja az év végi nyere­ségrészesedés mértékét. A szakszervezeti tanács teg­nap reggeli ülésén a megjelen­teket Less Nándor munkaügyi főosztályvezető tájékoztatta az intézkedésekről. Az új rendel­kezések bevezetésének szüksé­gességéről Varga Barnabás szakszervezeti titkár és Gácsi Miklós vezérigazgató beszélt. A rendeletekkel kapcsolatban több szakszervezeti tanácstag is felszólalt. AZ INTÉZKEDÉSEKET — amelyek végrehajtásától a vál­lalat elsősorban a kezdő szak­munkások fluktuációjának csökkenését, s a vállalati munka megbecsülésének és színvona­lának növekedését várja — ma reggel Gácsi Miklós vezérigaz­gató kollégiumi ülésen ismer­teti a gyár gazdasági vezetői­vel, s ezt követően kezdődik meg a végrehajtásuk. (nyikes) Exportgyártmányoh A Ganz Villamossági Művek szerelőcsarnokaiban egymás után készülnek el az cxport- bercndezcsck, Hidrogcnerátort szerelnek India részére, ezer lóerős Diesel-villamosmoz- dony fődinamót szállítanak Kubába, kemence-transzformátort készítenek az NDK részére és épülnek Törökország számára az elektromos megszakító berendezések. Egyedülálló vállalkozás Sörgyár és hizlald» Hemádnémeti és Bocs kö­zött, a Hernád partján egyre nagyobb tempóval épül az új sörgyár. Népgazdaságilag ki­emelt beruházás ez, és a ter­vek szerint 1972 második felé­ig be kell fejezni. í Az új építkezést szinte az el­ső „kapavágástól” kezdve nyi­tott szemekkel figyelték a kö­zeli termelőszövetkezetek ve­zetői. Jól tudták, hogy egy sörgyár hatása nem szűkül le az élelmiszeriparra, vagy a sörellátás javítására: a mező- gazdaságban is előnyös követ­kezményei lehetnek. A sör­gyártáshoz sörárpa kell. Egy új sörgyár mezőgazdasági ha­tása azonban nem merül ki a sörárpatermelési lehetőségek fokozódásában. Éppen a nagy mennyiségű árpa felhasználá­sából eredően a sörgyárnak olyan melléktermékei vannak, amelyek a mezőgazdaságban, elsősorban az állattenyésztés­ben — de a növénytermesz­tésben is —, nagy gazdasági előnyökkel hasznosíthatók. Ilyen melléktermék a sörtör­köly és malátacsíra, de vannak olyan melléktermékek is, ame­lyek kiváló baromfitakarmá­nyok. A tanácskozásokban és ter- vezgetésekben mindvégig ak­tívan tevékenykedett a Dél­borsodi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének veze­tősége, de teljes erejükkel és tekintélyükkel támogatták a nagy és igazán újszerű kezde­ményezést a megyei és járási tanácsok, pártbizottságok veze­tői is. Végül nyolc tsz elnökei egyeztek meg, hogy szarvás- marha-hizlaló közös vállalko­zásba kezdenek. A vállalkozók: a bocsi Haladás, a hernádnéme- ti Vörös Csillag, a gesztelyi Petőfi, a sajóhídvégi Rákóczi, a kesznyéteni Szabadság, az alsózsolcai Üj Élet, a sajóládi Szabad Föld és a sajópetri Egyetértés Termelőszövetke­zet. Már építik is öt tsz-ben a korszerű tehenészeti telepeket, egyenként 300—400 férőhellyel, de a további három tsz-ben is megfelelő a tehénlétszám. A nyolc vállalkozó tsz úgy épít­kezik és úgy fejleszti állomá­nyát, hogy 1972-re összesen 2400—2500 tehene legyen, hi­szen a hizlalda ezer férőhelyes lesz, és a sörgyár összes mel­léktermékét itt akarják hasz­nosítani. Épülő lakóház vázszerkezetének befonvas erdeje a Flórián téren. A nyolc társuló tsz vezetői megbízást adtak a területi .szövetségnek, hogy készítsen megfelelő tanulmánytervet, szerezze be az építkezéshez és az üzemeléshez szükséges ösz- szes információkat, tudomá­nyosan készítsen elő mindent, mert Magyarországon olyan szarvasmarha-hizlaló üzem, amilyent a leendő sörgyár mellé terveznek — még sehol sem működik. A területi tsz-szövetség ve­zetősége véleményt kért az AGROINFORM iroda szakta­nácsadási osztályától, mely hizlaldák tanulmányozását ajánlja a társuló tsz-ek veze­tőinek. Az AGROINFORM az NDK-t ajánlotta. Ott működ­nek a sörgyárak melléktermé­keit hasznosító legkorszerűbb szarvasmarha-hizlaló üzemek. A közös vállalkozásban részt vevő nyolc termelőszövetkezet vezetői felkérték a Miskolci járási Pártbizottságot, hogy a nagy jelentőségű kezdeménye­zést, valamint a tervezést és a kivitelezést egyaránt koor­dinálja, legyen a vállalkozás patrónusa. A pártbizottság szí­vesen vállalta a feladatot. A szervezés, valamint a gyakor­lati megvalósítás fő irányítója azonban a területi szövetség lesz. — A célnak legjobban meg­felelő, korszerű szarvasmarha­hizlaló üzemet akarunk építe­ni, a lehető legkisebb beruhá­zási költséggel és a lehető leg­nagyobb gazdaságossági ha­szonnal — mondotta Molnár József szövetségi titkár. — A hizlaldának 1972 második felé-*; ben el kell készülnie, mert ak­korra a gyár is készen lesz. 1973-ban a gyárral együtt a hizlaldának is teljes kapaci­tással kell működnie, mert egy perc időt sem szabad veszteni. Éppen ezért az építést, a kivi* felezést 1970-ben el kell kez­deni. Azt is elmondotta még, hogy az üzem építése szerves részé a környék komplex mezőgaz­dasági fejlesztési tervének. A Tisza II. vízlépcső megépítése után az említett területeken megváltoznak a vízviszonyok is, a megduzzadó Sajóból és Hernádból jelentős mértékben fejleszteni tudják majd az ön­tözést. De felhasználják öntö­zésre — egy későbbi ütemterv! alapján — a leendő sörgyár ipari vizét is, amely előnyö-f sebben hasznosítható, mint a: folyók vize, mert langyos és értékes szerves anyagokat tar­talmaz. Csupán a sörgyári: vízzel'850 katasztrális hold te­rületet tudnak majd öntözni. ! Minimálisak lesznek a szállí­tási költségek, mert a hizlaló üzem a sörgyártól mindössze 800 méternyi távolságra épül fel. A felmerések és számítá­sok szerint minden nagyon gazdaságosnak ígérkezik. ’ Az új, korszerű hizlaldában egy szakmunkásra 200 állat gon­dozása jut, pontosan tízszer annyi, mint a jelenlegi át­lag. (Hagyományos istállók­ban mindössze 20—25 hízómar­kát győz ellátni egy ember.) Az évi ezer szarvasmarha gon­dozásához — meghizlalásáhoa — tehát mindössze öt szak­munkás szükséges. A meghiz­lalt állatok 80 százaléka — a tervek szerint — exportminő­ségű lesz. További haszon: na­pi 120 mázsa, évente összesen 500 vagon istállótrágya. Ennek felhasználása a növényter­mesztésben eredményez továb­bi hasznot. A nagy munka elkezdődött. Hemádnémeti és Bocs között nemcsak új sörgyár épül. ha­nem új szarvasmarha-hizlaló üzem is, amely jellegében, kor­szerűségében. nagyságában és várható gazdaságosságában egyaránt egyedülálló lesz Ma­gyarországon. Szcndrei József i Nyitásra kész a mezőgazdasági kiállítás Sőcsön vonatok és 15 perc alatt Her- nádnémeti—Bocs vasútállo­másra érkeznek. A vonatról lelépve, az érdeklődők szinte közvetlenül a kiállítás terüle­tére érkeznek. Belépődíj nincs. A lovasjátékok megtekintése is díjtalan. (sz. j.) — ................................. ....... n en nemcsak megtekinthetők, hanem meg is rendelhetők. Az Északmagyarországi Vegyimű­vek műanyagból készült épü­letelemeket mutat be — ösz- szeszerelve —, amelyek szintén megrendelhetők. Az, Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat megyei alközpontja külön pavilonban óriás fotókon és grafikonokon mutatja be az alközpont 20 éves tevékenysé­gét és fejlődését, valamint a ta­lajjavító anyagokat természetes állapotukban. Szaktanácsadói szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére. A parasznyai Bükkalja Termelőszövetkezet felépített a kiállításon -egy teljes nagyságú mészégető ke­mencét, amelyet be is gyújta­nak majd és bárki megszem­lélheti a mészégetés folyama­tát. A kiállítás augusztus 8-án, déli egy órakor nyílik. Ezután szakmai tanácskozásokra és üzletkötésekre kerül sor. A nagyközönség részére augusz­tus 9-én, szombaton reggel nyolc órakor nyílik meg a ki­állítás. A miskolci járás terü­letén a községi tanácsok min­den községben megszervezték a csoportos látogatást. Autó­buszok szállítják majd az ér­deklődőket a kiállítás terüle­tére, ahol a mezőgazdasági termelés legkorszerűbb mód­szereivel és legjobb eredmé­nyeivel ismerkedhetnek meg. És természetesen: szórakozhat­nak is. Miskolc város lakóit is szí­vesen és örömmel várja a ren­dezőség. A kiállítás megköze­lítése igen egyszerű. Mis­kolc, Tiszai pályaudvarról szinte félóránként indulnak a A pavilonok, vendéglátóipari csárdák és éttermek, a sza­badtéri építmények és az ide­iglenes állattenyésztési épüle­tek tegnap már álltak. Építet­ték a mini-halastavat, szállí­tották a termékeket és állato­kat, általában az utolsó simí­tásokat végezték mindenütt. A miskolci járás szocialista me­zőgazdaságának fejlődését rep­rezentáló kiállítás építése és rendezése igazán a finiséhez érkezett. A kiállítás területe 40 ka­tasztrális hold. Kiváló helyet választottak a rendezők: a Hemádnémeti—Bocs vasútál­lomás mellett elterülő sík ré­tet. A fő cél a járás termelő- szövetkezeteinek, állami gaz­daságainak és a mezőgazdasá­gi termeléssel kapcsolatos vál­lalatok tevékenységének, ter­mékeinek bemutatása. A növé­nyeket, gyümölcsöket és álla­tokat 20 pavilonban állítják lei. A kiállításon a miskolci járás­ból 24 termelőszövetkezet, két állami gazdaság és 20 vállalat vesz részt. De meghívtak két mezőkövesdi járási termelőszö­vetkezetet is. A tibolddaróci Rákóczi Tsz boraival vesz részt a kiállításon, úgy, hogy borkóstolót is nyit A mezőke­resztesi Aranykalász Termelő- szövetkezet lovasiskolájával vonul fel, szombaton Is, va­sárnap is lovasbemutatóval, lovasjátékokkal szórakoztatja a kiállítás látogatóit. A Felsőzsolcál Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalat kiállít néhány, alumíniumból készült raktárt amelyekben főleg mű- .trágyát és növényvédőszereket lehet tárolni. Ezek a helyszí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom