Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

2 ESZAK-MAGYARORSZÄG Vasárnap, 1969. aug. 7A. ííeiv kiitpoliiikai ö&szefogH&Hófák A Nixon-kormányzat állí­tólagos új ázsiai politikájára rácáfolnak az események, és magának az amerikai kor­mánynak a tettei. A sokat emlegetett „Nixon-tíoktrina” többek között azt is előír­ná, hogy az USA csökkentse katonai kötelezettségeit az ázsiai földrészen, ennek azonban máris ellentmond, hogy az Egyesült Államok el­nöke a dél-koreai diktátort Washingtonban fogadva ígé­retet tett a szöuli bábkor­mány változatlan támogatá­sára. Ugyanekkor az ameri­kai lapok arra hívják fel a figyelmet, hogy az USA had- . ereje mindinkább belekeve­redik a laoszi ellenségeske­désekbe. Így például az ame­rikai felségjeles repülőgépe­ket napjainkban több alka­lommal vetik be Laosz lég­terében, mint annak idején a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni kalóztámadá­sok során! O Az új „Nixon-doktrina” a jelek szerint Vietnamban sem érvényesül. A dél-viet­nami harcok újból heveseb­bek és az amerikai hadsereg veszteségei megnövekedtek: a héten nyilvánosságra ho­zott adatok a halottakról és sebesültekről, felülmúlják az eddigieket. Június óta pedig több héten át viszonylag csökkent az ellenségeskedé­sek hevessége. Averell Harri- man, aki 1963-ban a Párizs­ban tárgyaló amerikai kül­döttséget vezette, most úgy nyilatkozott, hogy a Nixon- kormány elmulasztotta a le­hetőséget a viszonylagos csöndnek tényleges fegyver-. szünetté való fejlesztésében. Harriman nyilatkozatát idéz­te a francia fővárosban Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány képviselője is, miután a négyes találkozó 31. ülése sem hozott sémmi- .lyen előrehaladást. Az ázsiai politikai helyzet­ben figyelmet érdemel a vi­lág második legnépesebb or­szágában, Indiában lezajlott köztársasági elnökválasztás. A tét nagy volt: Indira Gandhi asszony személyes helyzetét ingathatta volna meg és politikáját ítélhette volna kudarcra, ha — a sa­ját pártjából való jobbolda­li jelölt, Szandzsiva Reddi győzött volna. A tizennégy jelölt között a 75 éves, volt szakszervezeti vezető, a bal­oldali Giri mutatkozott olyan személyiségnek, aki mögött felsorakozhattak az ország haladó erői és a kongresszus- pártnak, Gandhi asszonyt kö­vető tömegei is. A politikai megfigyelők véleménye meg­egyezik abban, hogy ez az eredmény Gandhi asszony sikere is, ugyanakkor azon­ban a kongresszuspárt sza­kadásához vezethet Reddi választási balsikere. O A közel-keleti helyzetben egy, az arabok vallásos ér­zelmeire ható esemény idéz­het elő új fordulatot: a hét közepén tűz pusztított a ja- ruzsálemi A1 Aksza-mecset- ben, a mohamedánok híres kegyhelyén, amely az Iszlám számára olyan jelentőségű, mint — mondjuk — a kato­likusoknak a római Szent Péter-székesegyház. Az ara­bok körében elterjedt véle­mény szerint — az izraeliek rovására írandó a mecset pusztulása. A tűzeset ismét Jeruzsálem sorsára irányítja a világ figyelmét: ismeretes, hogy a Biztonsági Tanács két alkalommal marasztalta el Izrael kormányát azért, mert intézkedéseket tett Jeruzsá­lem korábbi arab övezeté­nek bekebelezésére. A me­cset is ebben az arab szek­torban emelkedik. Leégése erélyes diplomáciai fellépés­re ösztönözte az arab orszá­gok vezetőit. Az Izrael meg­szállta arab területeken': pe­riig, sztrájkok, tüntetések .zaj­lottak le. A csehszlovák nemzetgyű­lés elnöksége pénteken jóvá­hagyta a csehszlovák kor­mánynak azt az előterjeszté­sét, hogy hozzanak ideiglenes intézkedéseket a közrend vé­delmére. A szövetségi gyűlés elnök­ségét Oldrich Cemik mi­niszterelnök tájékoztatta a szövetségi kormány pénteki üléséről, és kérte, hogy hagy­ják jóvá azokat az intézke­déseket, amelyek 1969. de­cember 31-ig lesznek érvény­ben. Az intézkedések nemcsak azokra vonatkoznak, akik ténylegesen zavarják a köz­rendet, a békés munkát, ve­szélyeztetik a lakosság biz­tonságát és életét, és károsít­ják a közvagyont, hanem azokra is, akik ilyen akció­kat szítanak, avagy támogat­nak. Az intézkedések három hó­napig terjedő börtönbünte­tést, vagy 5000 korona pénz­bírságot, vagy mindkét bün­tetést együttesen irányozzák elő azok számára, akik meg­bontják a békét és ilyen ak­ciókat szítanak, vagy támo­gatnak. Ugyanez vonatkozik azokra, akik nem hajlandók teljesí­teni kötelességüket és ily módon akadályozzák a köz­rend fenntartására és a munkahelyek normális mű­ködésének biztosítására irá­nyuló erőfeszítéseket. A bör­tönbüntetés felső határát fe­lévé! emelni lehet a követ­kező esetekben: lázongás, a köztársaság és vezetőinek gyalázása, a köztársaság ér­dekeinek károsítása külföl­dön, támadás állami alkal­mazottak, vagy társadalmi szervezetek alkalmazottai el­len, közhivatalok kötelesség- teljesítésének akadályozása, büntetést maga után vonó vétségek szítása, vagy helyes­lése és huligán cselekmények esetén. viselkedtek, sőt megtámad­ták a rend helyreállítására kivezényelt csapatokat. Előzetes letartóztatásban levő személyek három hétig tarthatók őrizetben, ameny- nyiben ezt a közrend fenn­tartása szükségessé teszi. Mindazokat, akik tevé­kenységükkel zavarják a szo­cialista társadalmi rendet, tisztségükből leválthatják és munkahelyükről elbocsáthat­ják. Ilyen esetekben diáko­kat is eltávolíthatnak az egyetemről. A csehszlovák kormány péntek este tartott ülésén megvitatta az ország jelenle­gi politikai helyzetét. A kormány megállapította, hogy az antiszocialista- és szovjetellenes erők ismét kí­sérletet tettek a konszolidá­ciós folyamat megállítására és arra, hogy a társadalmat újból mély politikai válság­ba taszítsák. Erre már hosz- szabb ideje erőteljes gyűlölet­kampány szításával készü­lődtek, felhasználva a nyuga­ti rádióállomások és a sajtó támogatását — hangoztatja az ülésről kiadott közlemény, — A szocialistaellenes erők próbálkozásai azonban nem jártak sikerrel. A dolgozó la­kosság az elmúlt napokban és augusztus 21-én ugyanúgy el­foglalta munkahelyét, mint korábban. — Csupán néhány helyen, mindenekelőtt Prágában és Brnóban sikerült a szocialis­taellenes erőknek állampol­gárok csoportjaival lázongá­1 sokat okozni. E csoportok erőszakos cselekményeket követtek el, vandál módon — Ezeket az akciókat dc- klasszált, bűnöző elemek irá­nyították, és félrevezetett, megzavart fiatalok csoportjai csatlakoztak hozzájuk. A rendbontások során tekinté­lyes anyagi kár keletkezett. Mivel a bűnöző elemeknek sikerült fegyvereket lopniuk, öt ember szükségtelenül éle­tét vesztette és mások, min­denekelőtt a közbiztonsági alakulatok tagjai, súlyosan megsebesültek. — Ezúttal azonban az el­lenséges erők rohama a csehszlovák államhatalom határozott ellenállásával ta­lálta magát szemben. — A kormány nagyra ér­tékeli a közbiztonsági erők, a csehszlovák néphadsereg és a népi milicia határozott ma­gatartását. Ezek először bo­csátkoztak nyílt harcba a Szocializmus ellenségeivel, és a harcból győztesként kerül­tek ki. — A kormány nagyra ér­tékeli az állampolgárok túl­nyomó többségének, min­denekelőtt a munkásosztály­nak józan és konstruktív magatartását. — E nyílt, sorsdöntő ösz- szecsapásban a szocialistael­lenes erők vereséget szenved­tek — hangoztatja a kor­mányközlemény. Az ír helyzetről A jelekből ítélve nem biz­tosítja a kedélyek lecsillapí­tását Sir Ian Freeland altá- bornagynak, az észak-íror­szági angol fegyveres erők főparancsnokának pénteki bejelentése, hogy a kizárólag protestánsokból álló észak­írországi különleges segéd­rendőrség (USC) fegyvereit központi raktárban fogják tárolni és a csendőröket a jövőben nem vetik be utcai zavargások esetén. A protes­tánsok szélsőséges vezére, Paisley lelkész szombatra til­takozó menetet hirdetett meg. amelynek keretében a döntés ellen tiltakozó protestáns szélsőségesek a Belfasttól 66 kilométerrel délnyugatra fek­vő Armagh városából gépko­csioszlopon Belfastba vo­nulnak az észak-írországi kormány székhelye elé, ahol tiltakozó petíciót nyújtanak át Chichcster-Clark miniszter- elnöknek. A menet útja ka­tolikusok által sűrűn lakott vidéken halad át, s így fenn­áll az újabb összetűzések ve­szélye. Loíiétájékezató A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 34. játékhéten ötös találata egy fogadónak volt. Nyere­ménye 1 658 182 forint. Négy találatot 80 fogadó ért el, nyereményük egyenként 20 727 forint. Három találata 6207 fogadónak volt, nyere­ményük egyenként 267 forint. A kéttalálatos szelvények száma 159 361 darab, ezekre egyenként 13 forintot fizet­nek. Társadalombiztosítási napok Miskolcon Kiállitún, cl dadán, vita Jövőre lesz húsz esztende­je, hogy hazánkban életbe lépett a szakszervezeti társa­Molnár Károly Korzikától Szent Ilonáig Forrong a „vendetták földje „Ha az elmúlt életem­re visszatekintek, sok mindennel nem vagyok megelégedve. Álláspon­tom megváltozott, de is­mét mégis úgy cseleked­nék, mint legelőször." (Napóleon) Tarle, a híres történetíró megállapítása szerint Napó­leon életében 60 ütközetben vett részt, többet volt a csa­tatéren, mint Nagy Sándor, Hannibál, Caesar és Szuvo- rov együttvéve. Igaz, hogy a korzikai ügyvéd fia már kez­dő katonaiskolás korában az ókor nagy hadvezéreit tekin­tette példaképéhek. Amíg a kis Napóleon társai játszot­tak, ő a könyvtárban görög és római leírásokat olvasott az ókor nagy hadvezéreiről. Tehetségét sejteti diákköri bizonyítványa is, amelyet Brienne katonaiskolájában kapott: „Bonaparte Napóleon úr, aki. született 1769. augusz­tus 15-én és négy láb, tíz hüvely, tíz vonalnyi magas: elvégezte a négy osztályt. Testalkata: jó. Egészsége: jeles. Jelleme engedelmes, becsületes, hálás. A matema­tikában: kiváló. Érti a törté­nelmet. földrajzot. Jeles ten­gerész katona lesz. Megér­demli, hogy a felsőbb katonai iskolába felvétessék.” Amikor ezt a bizonyítványt a fiatal Napóleon hazavitte, anyja előtt a földre tette és ráállt, mint valami szoborta­lapzatra. Kivételes tehetségét hamar fölismerték, bár akkor még senki sem gondolta, hogy ké­sőbb még az ókori példaké­peit is felülmúló hadvezér válik belőle. 1785 augusztusában, tizen­hatesztendős korában siker­rel teszi le a tüzértiszti vizs­gát. Kinevezik hadnagynak. Az első állomáshelye: Velen­ce. A szolgálat azonban nem köti le minden idejét, a la­kása közelében felfedez egy antikváriumot, ahonnan ren­geteg könyvet szerez. Főleg a hadtörténelem, a matema­tika és a földrajz érdekelte. Anyagi helyzete meglehető­sen rossz, mert apja közben meghal és ezért tiszti fizeté­sének egy részét rendszere­sen hazaküldi anyjának, Kor­zika szigetére. Egy esztendő múlva sza­badságot kap és Ajaccióba utazik, hogy meglátogassa szűkös körülmények között élő családját. Napóleont sokat foglalkoz­tatta Korzika helyzete, fan­táziáját felgyújtotta a sziget lakóinak elszánt küzdelme a szabadságért. Amikor azon­ban hazatért, minden idejét lefoglalta, hogy családja megromlott anyagi helyzetét megjavítsa. Amíg távol volt, három testvére született (összesen tizenkét testvére volt, közü­lük ekkor hét élt). Anyja elemi gondokkal küzd. Napó­leon úgy segít, ahogy tud. Dolgozik a család kertjében, földet művel, fákat ültet. Szeretné meghosszabbítani szabadságát, parancsnokai ezt a kívánságát először teljesí­tik. Némileg javul a Bona- part'e-család helyzete, ez ar­ra ösztönzi a fiatal tisztet, hogy továbbra is otthon ma­radjon. Ehhez azonban nem kapja meg felettesei engedé­lyét. 1788 júniusában hajóra száll és visszatér Franciaor­szágba. Ezredét Auxonne-ba vezénylik, ahol spártai egy­szerűséggel él, keveset eszik, sokat olvas, társaságba nem dig bezárkózott és ha néha átment a műhelyen, nem állt szóba senkivel. Még velem sem. — Ö, ha én akkor a házi­gazdám és a felesége kedve szerint töltöm el az időmet — válaszolta Napóleon — ak­kor most nem állnék egy se­reg élén. Talán élete végéig a vidé­ki helyőrségek névtelen tiszt­je marad, ha Franciaország­ban 1789-ben nem tör ki a forradalom. Máig is vitatott, jár. Megtörténik hogy az ebédje vagy vacsorája mind­össze egy szelet kenyér. Auxonne-ben egy borbély- mesternél lakott, de akkori­ban környezete nem ismerte föl benne a „jövő emberét”. Egy jellemző epizód érzékel­teti mindezt. Első konzul ko­rában, évekkel később újra járt korábbi állomáshelyén. Csapatai élén, lóháton vonult át a városon. Megállt a bor­bélyműhely előtt és megkér­dezte a mester feleségét: — Emlékszik-e még egy fiatal tisztre, aki 1788-ban itt lakott? — Hogyne emlékeznék — válaszolta a szép asszony. — Nem volt kellemes lakó. Min­hogy Napóleon milyen mér­tékben ismerte föl a nagy történelmi esemény jelentő­ségét. Egy azonban nem két­séges. Érezte, hogy elérke­zett számára a cselekvés ide­je. Népszerűségét arra hasz­nálja fel, hogy a korzikaiakat biztatja: küldjenek követeket Párizsba, az alkotmányozó nemzetgyűléshez és kérjék, a sziget legyen Franciaország teljes jogú része. Javaslatát elfogadják Napóleon így fo­galmazza meg az új helyze­tet: — Nem szakadunk el, Franciaország a keblére ölelt bennünket. Immár azonosak az érdekeink. Most már sem­mi sem választ el többé ben­nünket ... Közben a fiatal tiszt sza­badsága lejár. Tudja, hogyha nincs az alakulatnál az újévi szemlén, akkor eltávolítják a hadseregből. Napóleon úgy gondolja, és nem is téved, a kezébe kell kaparintania Korzika katonai parancsnokságát és a francia forradalom szellemében kell átszerveznie a sziget közigaz­gatását, akkor fölöttesei meg- bocsájtják neki a késést. önkéntes csapatokat szer­vez és be akar hatolni Ajac. ció erődjeibe. Sejti, hogy ter­vét könnyebben végrehajtja, ha a szigeten általános zűr­zavar keletkezik. Ezért bezá­ratja a kapucinus-barátok zárdáját. A lakosság egy ré­sze szembe száll ezzel az in­tézkedéssel. Az emberek ki­tódulnak az utcára, áttekint­hetetlen a káosz. Csak egy ember ismeri ki magát: Na­póleon. Katonái bejutnak az erődökbe, merész tervét tehát megvalósította. 1792 júniusában visszatér Párizsba. Ezredénél azonban nem akarják méltányolni a hosszú távoliét alatti „hősi­ességet.” Vizsgálatot indíta­nak a fiatal tiszt ellen. Na­póleon sorsa ekkor teljesen bizonytalanná válik. Már ar­ra készül, hogy Törökország­ba utazik és ott próbál sze­rencsét. amikor értesítik: „ .. .Korzikán a nemzetgyű­lés forradalmi szellemében járt el. Fegyelemsértés nem forog fenn. Visszaadjuk tisz­ti rangját és a negyedik tü­zérezredhez vezényeljük. Hadügyminisztérium.” Van olyan történetíró, aki egyszerűen nem talál magya­rázatot a nyugtalan Napóle­on újabb lépésére. Ismét visszatér szülőföldjére, Kor­zikára. Éppen akkor érkezik meg, amikor forrong a „ven­detták földje." Napóleon megítélése szerint a sziget nem elég nagy és erős, hogy független legyen. (Folytatjuk) dalomblztosítás. Nevében foglaltatik: ma már szinte valamennyien igénybe vesz- szük e szolgáltatást. Talán kevesen tudják, hogy e széles körű biztosítás elő­dei több századdal korábbra nyúlnak vissza. Igaz, hogy e társláda- és társpénztári szervezeteknek, egyesületek­nek korántsem volt annyi tagja, s nem fizetett oly szé­les körű biztosítást, belela­pozni azonban a régi téríté­si naplókba, orvosi kimuta­tásokba és számításokba — különösen a szakemberek számára — érdekes és rend­kívül tanulságos. Mindez megtalálható Miskolcon, az SZTK-igazgatóság épületé­nek előcsarnokában. Szomba­ton, augusztus 23-án meg­nyílt kiállításon, melyet dr. Gönczy Ilona és dr. Borossy László állított össze, több esztendős kutatómunka után. Az első alkalommal Mis­kolcon megrendezett társada­lombiztosítási napok alkal­mából nyílt meg e történeti áttekintést adó, sok anyagot és dokumentumot felsora­koztató kiállítás, melyet elő­ször a helyi, valamint az eg­ri és a nyíregyházi igazgató­ság szakemberei tekintettek meg. A kétnapos rendez­vénysorozaton ugyanis alko­tó vitafórum állt a társada­lombiztosítási dolgozók ren­delkezésére. t A szakszervezeti társada­lombiztosítás időszerű fel­adatairól, valamint a távlati elképzelésekről és a rendszer egyszerűsítésének lehetősé­geiről Palotai Károly, a SZOT Társádalombiztosítási Főigazgatóságának helyettes vezetője tartott előadást. Ez­után került sor több refe­rátumra, melyek elsősorban arra reagáltak: milyen fel­adatokat ró a fejlődés a szak­emberekre, hogyan lehetne gyorsabban és még egysze­rűbben ellátni feladatukat. Gy. K. Rendelkezések Csehszlovákjában

Next

/
Oldalképek
Tartalom