Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-24 / 195. szám
2 ESZAK-MAGYARORSZÄG Vasárnap, 1969. aug. 7A. ííeiv kiitpoliiikai ö&szefogH&Hófák A Nixon-kormányzat állítólagos új ázsiai politikájára rácáfolnak az események, és magának az amerikai kormánynak a tettei. A sokat emlegetett „Nixon-tíoktrina” többek között azt is előírná, hogy az USA csökkentse katonai kötelezettségeit az ázsiai földrészen, ennek azonban máris ellentmond, hogy az Egyesült Államok elnöke a dél-koreai diktátort Washingtonban fogadva ígéretet tett a szöuli bábkormány változatlan támogatására. Ugyanekkor az amerikai lapok arra hívják fel a figyelmet, hogy az USA had- . ereje mindinkább belekeveredik a laoszi ellenségeskedésekbe. Így például az amerikai felségjeles repülőgépeket napjainkban több alkalommal vetik be Laosz légterében, mint annak idején a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni kalóztámadások során! O Az új „Nixon-doktrina” a jelek szerint Vietnamban sem érvényesül. A dél-vietnami harcok újból hevesebbek és az amerikai hadsereg veszteségei megnövekedtek: a héten nyilvánosságra hozott adatok a halottakról és sebesültekről, felülmúlják az eddigieket. Június óta pedig több héten át viszonylag csökkent az ellenségeskedések hevessége. Averell Harri- man, aki 1963-ban a Párizsban tárgyaló amerikai küldöttséget vezette, most úgy nyilatkozott, hogy a Nixon- kormány elmulasztotta a lehetőséget a viszonylagos csöndnek tényleges fegyver-. szünetté való fejlesztésében. Harriman nyilatkozatát idézte a francia fővárosban Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány képviselője is, miután a négyes találkozó 31. ülése sem hozott sémmi- .lyen előrehaladást. Az ázsiai politikai helyzetben figyelmet érdemel a világ második legnépesebb országában, Indiában lezajlott köztársasági elnökválasztás. A tét nagy volt: Indira Gandhi asszony személyes helyzetét ingathatta volna meg és politikáját ítélhette volna kudarcra, ha — a saját pártjából való jobboldali jelölt, Szandzsiva Reddi győzött volna. A tizennégy jelölt között a 75 éves, volt szakszervezeti vezető, a baloldali Giri mutatkozott olyan személyiségnek, aki mögött felsorakozhattak az ország haladó erői és a kongresszus- pártnak, Gandhi asszonyt követő tömegei is. A politikai megfigyelők véleménye megegyezik abban, hogy ez az eredmény Gandhi asszony sikere is, ugyanakkor azonban a kongresszuspárt szakadásához vezethet Reddi választási balsikere. O A közel-keleti helyzetben egy, az arabok vallásos érzelmeire ható esemény idézhet elő új fordulatot: a hét közepén tűz pusztított a ja- ruzsálemi A1 Aksza-mecset- ben, a mohamedánok híres kegyhelyén, amely az Iszlám számára olyan jelentőségű, mint — mondjuk — a katolikusoknak a római Szent Péter-székesegyház. Az arabok körében elterjedt vélemény szerint — az izraeliek rovására írandó a mecset pusztulása. A tűzeset ismét Jeruzsálem sorsára irányítja a világ figyelmét: ismeretes, hogy a Biztonsági Tanács két alkalommal marasztalta el Izrael kormányát azért, mert intézkedéseket tett Jeruzsálem korábbi arab övezetének bekebelezésére. A mecset is ebben az arab szektorban emelkedik. Leégése erélyes diplomáciai fellépésre ösztönözte az arab országok vezetőit. Az Izrael megszállta arab területeken': periig, sztrájkok, tüntetések .zajlottak le. A csehszlovák nemzetgyűlés elnöksége pénteken jóváhagyta a csehszlovák kormánynak azt az előterjesztését, hogy hozzanak ideiglenes intézkedéseket a közrend védelmére. A szövetségi gyűlés elnökségét Oldrich Cemik miniszterelnök tájékoztatta a szövetségi kormány pénteki üléséről, és kérte, hogy hagyják jóvá azokat az intézkedéseket, amelyek 1969. december 31-ig lesznek érvényben. Az intézkedések nemcsak azokra vonatkoznak, akik ténylegesen zavarják a közrendet, a békés munkát, veszélyeztetik a lakosság biztonságát és életét, és károsítják a közvagyont, hanem azokra is, akik ilyen akciókat szítanak, avagy támogatnak. Az intézkedések három hónapig terjedő börtönbüntetést, vagy 5000 korona pénzbírságot, vagy mindkét büntetést együttesen irányozzák elő azok számára, akik megbontják a békét és ilyen akciókat szítanak, vagy támogatnak. Ugyanez vonatkozik azokra, akik nem hajlandók teljesíteni kötelességüket és ily módon akadályozzák a közrend fenntartására és a munkahelyek normális működésének biztosítására irányuló erőfeszítéseket. A börtönbüntetés felső határát felévé! emelni lehet a következő esetekben: lázongás, a köztársaság és vezetőinek gyalázása, a köztársaság érdekeinek károsítása külföldön, támadás állami alkalmazottak, vagy társadalmi szervezetek alkalmazottai ellen, közhivatalok kötelesség- teljesítésének akadályozása, büntetést maga után vonó vétségek szítása, vagy helyeslése és huligán cselekmények esetén. viselkedtek, sőt megtámadták a rend helyreállítására kivezényelt csapatokat. Előzetes letartóztatásban levő személyek három hétig tarthatók őrizetben, ameny- nyiben ezt a közrend fenntartása szükségessé teszi. Mindazokat, akik tevékenységükkel zavarják a szocialista társadalmi rendet, tisztségükből leválthatják és munkahelyükről elbocsáthatják. Ilyen esetekben diákokat is eltávolíthatnak az egyetemről. A csehszlovák kormány péntek este tartott ülésén megvitatta az ország jelenlegi politikai helyzetét. A kormány megállapította, hogy az antiszocialista- és szovjetellenes erők ismét kísérletet tettek a konszolidációs folyamat megállítására és arra, hogy a társadalmat újból mély politikai válságba taszítsák. Erre már hosz- szabb ideje erőteljes gyűlöletkampány szításával készülődtek, felhasználva a nyugati rádióállomások és a sajtó támogatását — hangoztatja az ülésről kiadott közlemény, — A szocialistaellenes erők próbálkozásai azonban nem jártak sikerrel. A dolgozó lakosság az elmúlt napokban és augusztus 21-én ugyanúgy elfoglalta munkahelyét, mint korábban. — Csupán néhány helyen, mindenekelőtt Prágában és Brnóban sikerült a szocialistaellenes erőknek állampolgárok csoportjaival lázongá1 sokat okozni. E csoportok erőszakos cselekményeket követtek el, vandál módon — Ezeket az akciókat dc- klasszált, bűnöző elemek irányították, és félrevezetett, megzavart fiatalok csoportjai csatlakoztak hozzájuk. A rendbontások során tekintélyes anyagi kár keletkezett. Mivel a bűnöző elemeknek sikerült fegyvereket lopniuk, öt ember szükségtelenül életét vesztette és mások, mindenekelőtt a közbiztonsági alakulatok tagjai, súlyosan megsebesültek. — Ezúttal azonban az ellenséges erők rohama a csehszlovák államhatalom határozott ellenállásával találta magát szemben. — A kormány nagyra értékeli a közbiztonsági erők, a csehszlovák néphadsereg és a népi milicia határozott magatartását. Ezek először bocsátkoztak nyílt harcba a Szocializmus ellenségeivel, és a harcból győztesként kerültek ki. — A kormány nagyra értékeli az állampolgárok túlnyomó többségének, mindenekelőtt a munkásosztálynak józan és konstruktív magatartását. — E nyílt, sorsdöntő ösz- szecsapásban a szocialistaellenes erők vereséget szenvedtek — hangoztatja a kormányközlemény. Az ír helyzetről A jelekből ítélve nem biztosítja a kedélyek lecsillapítását Sir Ian Freeland altá- bornagynak, az észak-írországi angol fegyveres erők főparancsnokának pénteki bejelentése, hogy a kizárólag protestánsokból álló északírországi különleges segédrendőrség (USC) fegyvereit központi raktárban fogják tárolni és a csendőröket a jövőben nem vetik be utcai zavargások esetén. A protestánsok szélsőséges vezére, Paisley lelkész szombatra tiltakozó menetet hirdetett meg. amelynek keretében a döntés ellen tiltakozó protestáns szélsőségesek a Belfasttól 66 kilométerrel délnyugatra fekvő Armagh városából gépkocsioszlopon Belfastba vonulnak az észak-írországi kormány székhelye elé, ahol tiltakozó petíciót nyújtanak át Chichcster-Clark miniszter- elnöknek. A menet útja katolikusok által sűrűn lakott vidéken halad át, s így fennáll az újabb összetűzések veszélye. Loíiétájékezató A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 34. játékhéten ötös találata egy fogadónak volt. Nyereménye 1 658 182 forint. Négy találatot 80 fogadó ért el, nyereményük egyenként 20 727 forint. Három találata 6207 fogadónak volt, nyereményük egyenként 267 forint. A kéttalálatos szelvények száma 159 361 darab, ezekre egyenként 13 forintot fizetnek. Társadalombiztosítási napok Miskolcon Kiállitún, cl dadán, vita Jövőre lesz húsz esztendeje, hogy hazánkban életbe lépett a szakszervezeti társaMolnár Károly Korzikától Szent Ilonáig Forrong a „vendetták földje „Ha az elmúlt életemre visszatekintek, sok mindennel nem vagyok megelégedve. Álláspontom megváltozott, de ismét mégis úgy cselekednék, mint legelőször." (Napóleon) Tarle, a híres történetíró megállapítása szerint Napóleon életében 60 ütközetben vett részt, többet volt a csatatéren, mint Nagy Sándor, Hannibál, Caesar és Szuvo- rov együttvéve. Igaz, hogy a korzikai ügyvéd fia már kezdő katonaiskolás korában az ókor nagy hadvezéreit tekintette példaképéhek. Amíg a kis Napóleon társai játszottak, ő a könyvtárban görög és római leírásokat olvasott az ókor nagy hadvezéreiről. Tehetségét sejteti diákköri bizonyítványa is, amelyet Brienne katonaiskolájában kapott: „Bonaparte Napóleon úr, aki. született 1769. augusztus 15-én és négy láb, tíz hüvely, tíz vonalnyi magas: elvégezte a négy osztályt. Testalkata: jó. Egészsége: jeles. Jelleme engedelmes, becsületes, hálás. A matematikában: kiváló. Érti a történelmet. földrajzot. Jeles tengerész katona lesz. Megérdemli, hogy a felsőbb katonai iskolába felvétessék.” Amikor ezt a bizonyítványt a fiatal Napóleon hazavitte, anyja előtt a földre tette és ráállt, mint valami szobortalapzatra. Kivételes tehetségét hamar fölismerték, bár akkor még senki sem gondolta, hogy később még az ókori példaképeit is felülmúló hadvezér válik belőle. 1785 augusztusában, tizenhatesztendős korában sikerrel teszi le a tüzértiszti vizsgát. Kinevezik hadnagynak. Az első állomáshelye: Velence. A szolgálat azonban nem köti le minden idejét, a lakása közelében felfedez egy antikváriumot, ahonnan rengeteg könyvet szerez. Főleg a hadtörténelem, a matematika és a földrajz érdekelte. Anyagi helyzete meglehetősen rossz, mert apja közben meghal és ezért tiszti fizetésének egy részét rendszeresen hazaküldi anyjának, Korzika szigetére. Egy esztendő múlva szabadságot kap és Ajaccióba utazik, hogy meglátogassa szűkös körülmények között élő családját. Napóleont sokat foglalkoztatta Korzika helyzete, fantáziáját felgyújtotta a sziget lakóinak elszánt küzdelme a szabadságért. Amikor azonban hazatért, minden idejét lefoglalta, hogy családja megromlott anyagi helyzetét megjavítsa. Amíg távol volt, három testvére született (összesen tizenkét testvére volt, közülük ekkor hét élt). Anyja elemi gondokkal küzd. Napóleon úgy segít, ahogy tud. Dolgozik a család kertjében, földet művel, fákat ültet. Szeretné meghosszabbítani szabadságát, parancsnokai ezt a kívánságát először teljesítik. Némileg javul a Bona- part'e-család helyzete, ez arra ösztönzi a fiatal tisztet, hogy továbbra is otthon maradjon. Ehhez azonban nem kapja meg felettesei engedélyét. 1788 júniusában hajóra száll és visszatér Franciaországba. Ezredét Auxonne-ba vezénylik, ahol spártai egyszerűséggel él, keveset eszik, sokat olvas, társaságba nem dig bezárkózott és ha néha átment a műhelyen, nem állt szóba senkivel. Még velem sem. — Ö, ha én akkor a házigazdám és a felesége kedve szerint töltöm el az időmet — válaszolta Napóleon — akkor most nem állnék egy sereg élén. Talán élete végéig a vidéki helyőrségek névtelen tisztje marad, ha Franciaországban 1789-ben nem tör ki a forradalom. Máig is vitatott, jár. Megtörténik hogy az ebédje vagy vacsorája mindössze egy szelet kenyér. Auxonne-ben egy borbély- mesternél lakott, de akkoriban környezete nem ismerte föl benne a „jövő emberét”. Egy jellemző epizód érzékelteti mindezt. Első konzul korában, évekkel később újra járt korábbi állomáshelyén. Csapatai élén, lóháton vonult át a városon. Megállt a borbélyműhely előtt és megkérdezte a mester feleségét: — Emlékszik-e még egy fiatal tisztre, aki 1788-ban itt lakott? — Hogyne emlékeznék — válaszolta a szép asszony. — Nem volt kellemes lakó. Minhogy Napóleon milyen mértékben ismerte föl a nagy történelmi esemény jelentőségét. Egy azonban nem kétséges. Érezte, hogy elérkezett számára a cselekvés ideje. Népszerűségét arra használja fel, hogy a korzikaiakat biztatja: küldjenek követeket Párizsba, az alkotmányozó nemzetgyűléshez és kérjék, a sziget legyen Franciaország teljes jogú része. Javaslatát elfogadják Napóleon így fogalmazza meg az új helyzetet: — Nem szakadunk el, Franciaország a keblére ölelt bennünket. Immár azonosak az érdekeink. Most már semmi sem választ el többé bennünket ... Közben a fiatal tiszt szabadsága lejár. Tudja, hogyha nincs az alakulatnál az újévi szemlén, akkor eltávolítják a hadseregből. Napóleon úgy gondolja, és nem is téved, a kezébe kell kaparintania Korzika katonai parancsnokságát és a francia forradalom szellemében kell átszerveznie a sziget közigazgatását, akkor fölöttesei meg- bocsájtják neki a késést. önkéntes csapatokat szervez és be akar hatolni Ajac. ció erődjeibe. Sejti, hogy tervét könnyebben végrehajtja, ha a szigeten általános zűrzavar keletkezik. Ezért bezáratja a kapucinus-barátok zárdáját. A lakosság egy része szembe száll ezzel az intézkedéssel. Az emberek kitódulnak az utcára, áttekinthetetlen a káosz. Csak egy ember ismeri ki magát: Napóleon. Katonái bejutnak az erődökbe, merész tervét tehát megvalósította. 1792 júniusában visszatér Párizsba. Ezredénél azonban nem akarják méltányolni a hosszú távoliét alatti „hősiességet.” Vizsgálatot indítanak a fiatal tiszt ellen. Napóleon sorsa ekkor teljesen bizonytalanná válik. Már arra készül, hogy Törökországba utazik és ott próbál szerencsét. amikor értesítik: „ .. .Korzikán a nemzetgyűlés forradalmi szellemében járt el. Fegyelemsértés nem forog fenn. Visszaadjuk tiszti rangját és a negyedik tüzérezredhez vezényeljük. Hadügyminisztérium.” Van olyan történetíró, aki egyszerűen nem talál magyarázatot a nyugtalan Napóleon újabb lépésére. Ismét visszatér szülőföldjére, Korzikára. Éppen akkor érkezik meg, amikor forrong a „vendetták földje." Napóleon megítélése szerint a sziget nem elég nagy és erős, hogy független legyen. (Folytatjuk) dalomblztosítás. Nevében foglaltatik: ma már szinte valamennyien igénybe vesz- szük e szolgáltatást. Talán kevesen tudják, hogy e széles körű biztosítás elődei több századdal korábbra nyúlnak vissza. Igaz, hogy e társláda- és társpénztári szervezeteknek, egyesületeknek korántsem volt annyi tagja, s nem fizetett oly széles körű biztosítást, belelapozni azonban a régi térítési naplókba, orvosi kimutatásokba és számításokba — különösen a szakemberek számára — érdekes és rendkívül tanulságos. Mindez megtalálható Miskolcon, az SZTK-igazgatóság épületének előcsarnokában. Szombaton, augusztus 23-án megnyílt kiállításon, melyet dr. Gönczy Ilona és dr. Borossy László állított össze, több esztendős kutatómunka után. Az első alkalommal Miskolcon megrendezett társadalombiztosítási napok alkalmából nyílt meg e történeti áttekintést adó, sok anyagot és dokumentumot felsorakoztató kiállítás, melyet először a helyi, valamint az egri és a nyíregyházi igazgatóság szakemberei tekintettek meg. A kétnapos rendezvénysorozaton ugyanis alkotó vitafórum állt a társadalombiztosítási dolgozók rendelkezésére. t A szakszervezeti társadalombiztosítás időszerű feladatairól, valamint a távlati elképzelésekről és a rendszer egyszerűsítésének lehetőségeiről Palotai Károly, a SZOT Társádalombiztosítási Főigazgatóságának helyettes vezetője tartott előadást. Ezután került sor több referátumra, melyek elsősorban arra reagáltak: milyen feladatokat ró a fejlődés a szakemberekre, hogyan lehetne gyorsabban és még egyszerűbben ellátni feladatukat. Gy. K. Rendelkezések Csehszlovákjában
