Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

Vasárnap, 1969. aug. 24. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 K özségről községre ^zendrő fi nemzeti felszaitadíté mozgalom és továbbleitődése Már az eddigi gyakorlat is azt mutatja, hogy a kapita­lista utat járó' fiatal államok nem képesek alapvető problé­máik megoldásara. viszont a j nemkapitalista utat járó ál­lamok leküzdik a nagy ne­hézségeket és kiállják a meg­próbáltatásokat. (Egyiptom. Szíria. Burma. Guinea stb.l A nemkapitalista fejlődés út­ját járó államok problémái­nak a megoldása feltételezi a mélyreható társadalmi és gazdasági átalakulást, de egy­ben ez az osztályhare kiéle­ződését is magával hozza szükségszerűen, mely a vív­mányok megvédésére. to­vábbfejlesztésére, a haladó nemzeti front megteremtésé­re vezet. A felszabadult országok népei társadalmi fej­lődésének érdekei meg­követelik a kommunista pár­tok, a munkásosztály és pa­rasztság, a többi haladó és hazafias erők szoros együtt­működését, tömörítését. „Több fiatal államban meg-* növekedett a munkásosztály társadalmi szerepe és politi­kai aktivitása” — mutat rá a fődokumentum. A proleta­riátus egyre fokozódó jelen­tősége és társadalmi ereje legfőképpen azzal függ ösz- sze, hogy a gazdasági fejlő­déssel létszáma, koncent­ráltsága és szervezettsége nö­vekszik. A proletariátus leg­jobbjai általában a kommu­nista pártokban tömörülnek, ahol van. Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika és Óceánia fej­lődő országaiban több mint 50 kommunista párt műkö­dik, mintegy 4 milliót meg­haladó taggal. A nemzeti felszabadító mozgalom a világforradalmi folyamat szerves alkotóré­szévé válik, hatalmas ténye­zője az imperializmus agó­niájának, az imperialista el­lentétek kiéleződésének. Ezek az országok az impe­rializmus tartalékából a ha­ladó, imperialistaellenes erők szövetségesévé válnak, s többségük háborúellenes po­litikája egyik tényezője an­nak. hogy» ma már egy újabb világháború nem végzetsze­rűen elkerülhetetlen. A kínai vezetők szerint a nemzeti felszabadító forrada­lom a legfontosabb erő. amely közvetlen csapást mér az imperializmusra és nem a szocialista világrendszer. Szembefordulnak a nemka­pitalista fejlődés lenini téte­lével, de mit sem tudnak he­lyette javasolni. Nem kétsé­ges, hogy ellenőrzésük alá akarják vonni a nemzeti fel­szabadító mozgalom erőit, hogy aztán ezek hegemónis- ta törekvéseik megvalósításá­nak eszközeivé váljanak. Ez­zel el akarják szakítani őket a szocialista világrendszer­től. a nemzetközi munkás- osztálytól. Ezért álltak elő olyan koholmánnyal, hogy a Szovjetunió, a szocialista or­szágok nem támogatják a nemzeti felszabadító mozgal­mat. Teszik ezt akkor, ami­kor a fődokumentum árra figyelmeztet, hogy: ..Az anti- imperialista harc táv’a ti szempontjából elsőrendűen fontos a szocialista rendszer, s a munkás- és a nemzeti felszabadító mozgalmak <='ö­V^fs^í* “npV ryjpcfpt'AíjÖ'-lóc''** A felszabadult népe, vetik a kínai veze! k politikáját. A kommu­nista és munkáspártok á- iranyítják a közvéleménv fi­gyelmét arra, hogv a véabe- nent gyökeres változások el­sősorban a szocialista vUé1»- endszer keletkezéséve' -r. fejlődésével függne'" -«»e, ”gvre inkább felismeri';. ' hogv gazdasáP* ' irer>r,-’-rv, íolitikai feil (ki -síik csrv" <z imperializmustól való ten're­zes függetlenség kivívásának keretei között és a mé'vre- áató demokratikus «« forra- ’alm’ átalakul ásó1- •»-eHrrié- tveképpen valósulhat meg. Ilihez mozgósítani kei’ •'■mi­ien ország helrdó erői* fe!- leszteni kell -apcsoletaíkat mind egymással, mind = szo­cialista országokkal Uray Miklós Négy viharos évszázad Vár nélkül — A legutóbbi 25 év — Jelen és jövő AKI EDELENYBOL Szu- hogyon át Rudabányára, vagy Szalonnán át a Rakafcai-tó- hoz. Színen át Jósvafőrc, avagy Bódvaszilason át Szlo­vákiába utazok, ki sem ke­rülheti Szendröt, a Bódva- völgye centrumát. Aki Szendrő múltját kutat­ja, négy-ötezer évre vissza­menőleg talál feljegyzéseket az ősember nyomairól. A község történetét azonban csak az 1300-as évek elejé­től, a szendroi vár felépíté­sétől jegyzi a história. írott emlékekben először 1317-ben találkozunk Szendrő nevével. Ettől kezdve azonban mint­egy négy évszázadon át jócs­kán szerepel a magyar tör­ténelemben is. A négy viha­ros évszázad a vár körül le­játszódott katonai és politi­kai bonyodalmakról, a haza- fiság és honvédelem szép példáiról szól. Évszázadokon át jelentős bástyája volt Szendrő a török- és Habs- burg-ellenes harcoknak. Szí­nes, érdekes regék maradtak fenn mindmáig a vár kör­nyékén lakó egykori szend- rőiek életéről. Némi nosztal­giával máig is emlegetik Szendrőnek azt a korszakát, amikor még — persze kény- szerűségből — megyeszékhely volt. * ENNEK A KORSZAKNAK utolsó fejezetét — az 1700-as évek elején — a Rákóczi-fé- Ie szabadságharc jelentette. Rákóczi kurucai 1704. au­gusztus 23-án vették be Szendrő várát. És mert ez a vár több mint egy évszáza­don át a környék népét örö­kösen zsaroló német katona­ság tanyája volt, de mint hadászati objektum is el­vesztette jelentőségét, a feje­delem leromboltatta. Az ezt követő évszázad­ban, de még a következőben is csendesebb az élet a vár nélküli városban. Szendrő ekkor már csak járási szék­hely, sem katonai, sem poli­tikai jelentősége nincs. A Rákóczi-szabadságharc leve­rése után Szendrőn is elkez­dődött a németesítés és a ka- tolizáció. Járvány, jégverés és tűzvész pusztította a telepü­lést és környékét. 1869-ben 1789. Die 4. Május. Hóit. meg Nagy Márton jövevény ember, temettetett 6.-án, volt 110 esztendős. 1825. Apr. 23. Veres And­rás öreg ember. A nyavalya oka: öreg vöt, meghót. Bú­csúztatóval temettetett. SZENDRŐ .MÚLTJÁNAK, fejlődésének legértékesebb, legprogresszívebb szakasza kétségtelenül a. legutóbbi ne­gyedszázad, A nagy átmenő- forgalmú, centrális község fejlődésének ezt a szakaszát hitelesen még nem dolgozták fel. Pedig az 1959-ben lelkes lokálpatrióták által elkészí­tett és nyomtatásban is meg­jelent helytörténeti kiad­ványt érdemes lenne „tovább írni”. A történészek bizonyára feljegyzik majd azokat a nagy változásokat, amelyeket Lukács János, a tanács köz- tiszteletben álló vb-elnöke most a tanácsházán szinte „kapásból” sorol: — 1948-ban új híd épült a malomhoz. 1953-ban más­fél milliós költséggel vil­lanyt kapott a község. 1952- ben korszerűsítettük a mal­mot, 1953. és 54. óta több mint tíz kilométer hosszú járda épült, jórészt társadal­mi munkával. 1955—57-ben másfél milliós beruházással épült meg a gépállomás. 1950-ben óvodát, 1957-ben ál­talános iskolai napközi ott­hont kapott a község. 1950— 58-ban szabályoztuk a Ver­béna-patakot és új híd épült a Bódván, a kisállomás mel­lett. Korszerűsítettük a pos­tát, pedagógus- és orvoslaká­sokat vásároltunk, nagy erő­feszítéseket tettünk a cigány- kérdés megoldására. Négy tanteremmel bővített körzeti iskolánkhoz 120 fős diákott­hont építettünk, amelynek műszaki átadása a napokban volt. Hatezer kötetes könyv­tárunk, két körzeti orvosunk, fogszakorvosunk, gyógyszer- tárunk, mentőállomásunk, strandfürdőnk van. Több mű­emléket és múzeumot is ta­lálnak községünkben az át­utazók. — A gazdasági és társadal­mi fejlődésről pedig képet nyerhetnek mindazok, akik tudják, hogy Szendrőben csaknem az egész edelényi járás területén tevékenykedő állami gazdaságot, eredmé­nyesen gazdálkodó termelő­szövetkezetet, erdőgazdasá­got, gépjavító állomást, nagy körzetű általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei, hitelszövetkezetet, és vegyes­ipari ktsz-t, szakosított ke­reskedelmi hálózatot, továb­bá fontos politikai és tár­sadalmi tevékenységet kifej­tő párt-, KISZ-, MHSZ-, nép­front-, Vöröskereszt-szerve­zetet és nőtanácsot is szá­mon tart a község lakossága. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak — községünk leg­fontosabb politikai irányító testületének — csúcsvezető- ségc például három alap- szervezet munkáját irányít­ja, egybehangolva a többi társadalmi szervek tevékeny­ségét is. — A történészek azt is megörökíthetik majd, hogy a jelenleg már csaknem négy­ezer lakosú Szendrő közigaz­gatási körzetközpont. 1906 óla Szendrőn intézik Galvács, 1969. július 1. óta Szuhogy közigazgatási ügyeit is. A CSAKNEM HATEZER lelket számláló közigazgatási körzetnek és magának Szend­rőnek is megvannak a maga — a természetes fejlődésével együttjáró — gondjai. Prob­léma például a belterületi utak korszerűsítése, a közmű­vesítés fejlesztése, a cigány- kérdés és a nők foglalkoz­tatásának megoldása. Nem rendelkezik még egészséges ivóvízzel és művelődési ház­zal sem a nagy lélekszámú körzetközpont. Azonban a közös vezető- ségű tanács vb-elnöke, Lu­kács elvtárs. már örömmel újságolja— és bizonyára vele együtt örülnek ennek a köz­ség lakosai is —, hogy as el­múlt hónap 18-án 420 család részvételével regionális viz- műtársulás alakult, a ge­rincvezeték építését előrelát­hatólag szeptemberben el­kezdik és 1970-re, legkésőbb 71-re egészséges ivóvizet kap Szendrő. Hamarosan elkészül az új kultúrház terve, amely­nek építését a Rákóczi úton, — mintegy hárommillió fo­rint költséggel — még az idén elkezdik. Ez tehát Szendrő jelene. Jövője pedig — a járás ter­vei szerint is — még inkább felfelé ívelő. Csépányi Lajos I A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, s en­nek szülötte, a Szov­jetunió erkölcsi és politikai támogatása kiapadhatatlan forrása lett a világ elnyo­mott népei harcának. A má­sodik világháború után a szo­cialista világrendszer kiala­kulása és megszilárdulása a nemzeti felszabadító harc újabb szakaszát nyitotta meg. Majdnem teljesen megszűn­tek a gyarmatbirodalmak — állapítja meg a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán elfogadott fő­dokumentum. Az imperializmus klasszi­kus gyarmati rendszerének szétesését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a felsza­badult gyarmati országok száma napjainkig elérte a 70-et. Míg 1919-ben a világ térképe azt tükrözte, hogy földünk területének 77,2 szá­zaléka gyarmat, félgyarmat és domínium volt, addig ma a gyarmatok mindössze 3,9 szá­zalékán maradtak fenn. Ez világtörténelmi jelentőségű változás, mely lényegesen közrejátszott abban, hogy az erőviszonyok a szocialista vi­lágrendszer javára, az im­perializmus rovására változ­tak meg. A nemzeti felszabadító harc első szakasza ma már lénye­gében lezárult. Ennek jelen tősége a belső fejlődés szem­pontjából elsősorban abban áll, hogy az új független ál­lamok számára alapvető fel­tételként megnyílt a lehető­ség — a politikai független­ség és szuverenitás védelme, megszilárdítása mellett — a gazdasági elmaradottság és következményeinek felszámo­lására, a gazdasági függet­lenséget is biztosító önálló, saját ipart is magában fog­laló nemzetgazdaság felépí­tésére és a társadalmi be­rendezkedés átalakítására, új világgazdasági kapcsolatok megteremtésére. Nehezíti a helyzetet, hogy a politikailag függetlenné vált, de nem szocialista forradalomban fej­lődő fiatal államok gazdasá­gilag többé-kevésbé erősen függnek az imperialistáktól korábbi torz gazdasági struk­túrájuk, a gazdaságuk legfon­tosabb ágait átfogó és uraló imperialista pozíciók követ­keztében. A függésnek ez a főként gazdasági szálakon nyugvó rendszere adja a neokolonializmus, az újra- gyarmatosítás objektív alap­ját. „A nemzeti felszabadító mozgalom elleni harcban az imperializmus egyfelől ma­kacsul védelmezi a gyarmati rendszer maradványait, más­felől a neokolonializmus módszereit alkalmazva pró­bálja akadályozni a fejlődő államok és nemzeti szuvere­nitásukat kivívott országok gazdasági és társadalmi elő­rehaladását” — szögezi le a fődokumentum. Az imperia­lizmus igyekszik fenntartani, vagy visszaállítani uralmát a világnak ezen a részén is. Ezt a célt szolgálja a vietnami háború is. Gyűlöletet váltott ki az arab felszabadító moz­galom és társadalmi haladás is az imperializmusban, ag­resszív akciókhoz folyamod­tak. Latin-Amerikában az Egyesült Államok imperialis­tái államcsínyeket szervez­nek, hogy egyre újabb kato­nai diktatúrákat hozzanak létre. Afrikai országokban 1933 és 1968 között 38 katonai puccsot hajtottak végre. In­donéziában az imperialisták által támogatott rendszer mintegy 500 ezer kommunis­tát és demokratát ölt meg. A z imperializmus neo- kolonialista politikájá­nak az a leglényege­sebb törekvése, hogy a fejlő­dő államokat a kapitalista vi­lággazdaság keretei között tartsa, mint nyersanyagszál­lítókat, ugyanakkor fenn­tartsa a korábbi kizsákmá­nyolást, munkamegosztást. Ma már a monopóliumok ál­tal kiszivattyúzott profit je­lentősen több a tőkebefekte­tések összegénél. A neokolo­nializmus azt jelenti, hogy a fiatal államok népeit vissza­vetik fejlődésükben. Az Egyesült Nemzetek Élelmezé­si és Mezőgazdasági Szerve­zetének (FAO) adatai szerint a fejlődő országokban »az egy főre jutó élelmiszer- termelés színvonala 1965—67 folyamán alacsonyabb volt, mint az előző három évben. Ebben a demográfiai robba­nás is tényezőként szerepel. A mai körülmények között — az erőviszonyok eltolódá­sa folytán — a szocialista vi­lágrendszer segitségével a fiatal felszabadult országok számára teljes reális lehető­ség nyílik a fejlődés nemka­pitalista útján való haladás­ra. Ott. ahol a fiatal álla­mok erősen korlátozzák a ka­pitalizmust és antikapitalista gazdasági, társadalmi viszo­nyokat fejlesztenek ki, ott ál­talános demokratikus és an- tiimperialista forradalom megy végbe; megteremtőd­nek a szocialista forradalom­ba való átmenet alapfeltéte­lei és elemei. például Szendrőben 130 lakó­ház égett le. Az elemi csa­pások következtében a la­kosságon csak országos gyűj­téssel tudtak segíteni ... Kazincbarcikai látkép A református egyház anya­könyvi bejegyzései sajátos tükörképet mutatnak Szend­rőnek az ekkori társadalmi viszonyairól. Íme néhány be­jegyzés: 1749. 21. szeptembris. Ke­resztelt Nagy György leánya, Katalin. Keresztapa Filip István, keresztanya: a gróf kortsmárosnéja. 1752. 9. dec. Kereszt. Asza- lai Ferenc leánya: Éva. Ke­resztapa: Tiszttartó Uram, keresztanya: Hódosi Asz­szonyom 1763. 27. octóber. Náni György cigány leánya: Sára. Keresztapa és anya Mester Ür Feleségestül. 1798. Jan. 25. Szendrőben lakó özvegy nemesember Asszú Mihály ileftus néhai Fülep András övegyével. Ref- tiis Ráki Évával öszveadatot. Tanúk ezek: Ember részérül: Szalmást István. Asszony ré­szérül: Pécsi Sámuel, Préd részérül: Farkas Mihály. 1750. Nov. ifi. Temeltetett Napú Istvó’ izolgája Kon- do' üártc énekszóval- ki fő: -elcér ..érékéinek mely­lyéii való állal menetele ál­tal holt meg. (Foto: Sz. Gy.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom