Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Vasárnap, 1969. aug. 3. * EFIci&srgal J?sB2ES©ffE,5íB — haldiának 10. évfordulóján — Az olvasó, aki emlékszik a felszabadulást követő évek politikai küzdelmeire, melyek a korábbi évtizedek elnyo- mottainak, kisemmizettjeinek emberi életéért, felemelke­déséért, egy, új, igazságosabb rendért folytak, máig sem felejtette el Révai Józsefnek a Szabad Népben megjelent mozgósító, iránymutató cikkeit. Tiszta vizet a pohárba — Legyen vége a huzavonának! — A fekete reakció — A sas szárnya — Százezrek kenyere — ezek a megalkuvást nem ismerő, éles logikával, kemény eltökéltséggel érvelő írások, mint egy-egy mérföldkövét jelentették a magyar munkásosztály győzelmes előrejutásának a hatalom felé, kiindulópontját az újabb hadállások elfoglalásáért meg­induló csatáknak. Révai a Tanácsköztársaság idején huszonegy éves volt, egyike a KMP megalakításában részt vett kommunisták­nak, azok közül való, akik már diákkorukban a Galilei­körben, majd a háDorúellenes küzdelmekben edződtek forradalmárrá. A Vörös Űjság hasábjairól már a tapasz­talt harcos tanácsai, figyelmeztetései, elméleti fejtegeté­sei segítették a küzdő proletár tömegeket. Amikor a forradalom zászlai vérbe hanyatlottak, Révai József hangja még elszántabb lett. A bécsi Proletár, az itthon illegálisan megjelent Kommün, a Kommunista, az egy ideig legálisan kiadott Társadalmi Szemle, a moszkvai Üj Hang, sok más lap és folyóirat oldalai őrzik — azóta köteteket is megtöltő — kitűnő publicisztikai műveit, tör­ténelmi, irodalmi tanulmányait az 1848—49-es szabadság- harcról, Kölcseyről, Petőfiről, Kossuthról, 1918—19 tanul­ságairól, Ady és József Attila jelentőségéről, a marxizmus —leninizmus, a magyar demokrácia, a munkásmozgalom, a magyarság, a népiesség, a nacionalizmus és a proletár nemzetköziség, a népfrontpolitika, a függetlenségi mozga­lom kérdéseiről. Nemcsak szervezte és bátorította az el­nyomás elleni küzdelmet; bátran dacolva a veszéllyel, többször hazatért már a huszas években is. Harminc te­lén Budapesten letartóztatták, megkínozták, háromévi fegy- házra ítélték. A szegedi Csillag-börtönben tanult és ta­nított, titokban — például Szabó Ervinről — írt tanul­mányait az elvtársak segítségével kijuttatta, hogy álné­ven megjelenhessenek a budapesti folyóiratokban. A bör­tön után Moszkvában, Prágában folytatta pártmunkáját, fáradhatatlan alkotó tevékenységét. Élete utolsó másfél évtizedében a teoretikus tudós Ré­vai, közéleti tisztségeket is viselt. Művelődésügyi minisz­ter volt, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a párt egyik legsúlyosabb szavú vezetője. Egyik utolsó írásában, súlyos szívbetegsége elhatalmaso­dásának napjaiban írt művében, a Marxizmus és huma- nizm'usban, töretlen hittel vallott a lenini tanítások idő­szerű igazságairól, változatlan érvényéről. A revizionlz- mus különböző képviselőinek antimarxista nézeteivel vitat­kozva — így érvelt: Éppen Lenin, korunkban a marxizmus tanításainak leg­mélyebb megértője és továbbfejlesztője hangsúlyozta is­mételten, hogy „a marxizmusban nyoma sincs semmiféle szektáriusságnak”, és éppen azért nincs, mert a marxiz­mus nem valami begubózott, megcsontosodott tanítás, amely a civilizált világ fejlődésének országútiétól távol jött létre. Ellenkezőleg, Marx lángelméje éppen abban nyilatkozott meg, hogy azokra a kérdésekre adott választ, amelyeket az emberiség leghaladottabb elméi már felve­tettek ... Az osztályálláspont és az osztályérdekek következetes szem előtt tartása: ez az egyetlen valódi és következetes humanista álláspont. Minden kísérlet, az osztályálláspont és a humanizmus egymástól való elválasztására és szem- beállítására: árt a munkásosztálynak és végső soron a hu­manizmusnak is... 1959. augusztus 4-én hullott ki kezéből a toll. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt, szüntelenül lángoló, elmélyülten gondolkodó, haláláig tevékeny, harcos forradalmár. Tanítványai, olvasói, hívei és ellenfelei egy­aránt tisztelettel, megbecsüléssel őrzik emlékét. V. F. A kaliforniai Lick csillag- vizsgáló szakembereinek 12 napi eredménytelen próbálko­zása után végre pénteken sike­rült kapcsolatot teremteniük azzal a lasertükörrel, amelyet Armstrong és Aldrin űrhajó­sok július 20-án helyeztek el a Hold felszínén. A lasertü- kör mintegy száz prizmalü- körből áll, amelynek anyaga kvarckristály. Rendeltetése a nagy erejű lasersugaraknak a visszaverése, amelyeket a Föld különböző pontjairól bocsáta­nak ki, egyebek között a Föld —Hold-távolság pontos meg­határozására. A csaknem két héten át tar­tó eredménytelen kísérletek azt a gondolatot sugallták a kaliforniai csillagászati köz­pont tudósainak, hogy a laser- tükör megsérülhetett, amikor Armstrong és Aldrin hold­kompja felszállt a Hold fel­színéről. Most, hogy sikerült „rábukkanni” a tükörre, a csil­lagvizsgáló 30 másodperces időközökben 500 alkalommal bocsátott ki sugárnyalábokat, és azok két és fél másodperc­cel később visszaverődtek a Föld felszínére. tető vonult végig Nyugat-Ber- lin egyik főútvonalán, a Kur- fürstendammon, vörös zászló­kat hordozva és amerikael- lenes jelszavakat kiáltva. A tömeg a BEA angol légi- társaság irodája felé vonult, amikor ezer rendőr gumibo­tokkal rájuk rohant és meg­próbálta a tüntélők legheve­sebb csoportjait kiszakítani. Jelentések szerint a szom­bati kora hajnali órákba is átnyúló tüntetés során a rend­őrség mintegy 50 személyt tar­tóztatott le. Négy rendőr és három tüntető megsebesült. Nyugati hírügynökségek ér­tesülései szerint a szövetséges — brit, francia, és amerikai — hatóságok felszólították a nyugat-berlini hatóságokat, hogy szüntessék be a további kiadatásokat mindaddig, amíg ezek jogi vonatkozásait nem tisztázzák. Már ksphaté A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége idén is megren­dezi a nemzetközi újságíró szolidaritási alap céljait szol­gáló szerencse sorsjátékot. A 4 forintos szerencse sorsjegyek már meg is jelentek az újság­árusoknál, és kaphatók a pos­tahivatalokban, s az áruházak, üzletek pénztárainál is. A há­rom főnyeremény, egy-egy Wartburg, Skoda és Trabant személygépkocsi; ezenkívül so­rozatonként 179 vásárlási utal­vány nyerhető. A húzós idén már szeptember 21-én meg­történik. Barátok között 2. líorisz Godunov A tatárok maguk is sokat szenvedtek a környező harcias törzsek támadásai miatt. Így volt ez az 1600-as évek legele­jén, amikor az altin-chaniak és a dzsungarikalmükok egyes ta­tár törzseket megsemmisítettek Tomszk környékén. Ezért Tó­ján. a tatárok fejedelme 1603- ban Moszkvába utazott és ki­hallgatást kért a cártól: Borisz Godunovtól. A fejedelem arra kérte Bo­risz Godunovot, hogy az egész tomszki kerület lakosságát fo­gadja fennhatósága alá. Tnmszkban létesítsen cári gar- nizont. engedélyezze egy szé­kesegyház megépítését Ezért cserébe a fejedelem vállalta, hogy a cár igájába hajtja a környéken élő. rebellis néptör­zseket Tüzel okád a he<>v Mint a korabeli krónikás be­számol róla. Tóján közölte Bo­risz Godunovval, hogy azon a vidéken a lakosság vasból szer­számokat. fegyvereket készít. Ez különösen megragadta Bo­risz Godunov figyelmét és két bojár legény vezetésével kozák csaoatot küldött a vidékre. A vezérek egy, a folyó felé né­ző a másik oldalon meredek sziklafalra kapaszkodó hegyte­tőn felölték ki az erőd helyét. Itt is éoiilt fel Tomszk vára. amelv ma is áll. TT gvan ezek a vezérek indul­tak tovább felfedező útra és eljutottak Kuznyeckig, ahol is­* I SaT* Novokuznyeck — Sétatér nozta a foglyokat, legkedvesebb szórakozása a tüzes vaspróba volt. Meg nem rontott természet Akárcsak a régmúltban, az újkor elején is sok utazó tudós kereste fel Szibériát. Itt járt doktor Daniel Gottlieb Mes- serschmiedt, aki elsők között írta le tudományos magyaráza­tokkal ellátva a vidéket. Né­hány év múltán újabb utazó kereste fel Szibériát Johann Georg Gmelin személyében, ű már arról számolt be vissza­térve európai hazájába, hogy az Abesevaj folyó völgyében „tüzet okód a hegy”. Kuznyeck mellett járt és a kőszén égését tapasztalta. S hogy valamit a máról is szóljunk, mégpedig úgy, hogy kapcsolódjon a múlthoz, érde­mes megemlíteni a tofa népet. Híres rénszarvastenyésztők, mókusvadászok és ügyes halá­szok is. A bundájáért vadászott mókust például tompa hegyű nyíllal lövik fejbe, hogy meg ne sértsék a gereznáját. A to­fa nép mindössze 400 embert számlál. Tofaláriába alkalmi légijárattal juthat el az utazó. Az árut, a szőrmét is repülő­génnel szállítják. Meg nem rontott természet ez — mondta egy orosz vezető beosztású állami tisztviselő. — Csak lassan fedezik fel, mert még mindig a régi. a sorsüldö­zött emberek Szibériáiénak emléke él a külföldiekben. Hát most ide készülök. A „meg nem rontott természet” világába. Vajon milyennek mutatkozik előttem? Gotyár Gyula (Folytatjuk) I má:- i ■ wmm mmmémm iSEf Pártaiapok a ugiaszf vasban AUGUSZTUS 4-ÉN: Mályi Téglagyár 13.30, Vincze Géza, a BÁÉV vezérigazgatója, Ede- lény 19.30, Kilián Béla, a me­gyei pártbizottság oktatási igazgatóságának előadója, Szendrő 19.30, Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára, Szendrő- lád 19.30, Bíró Dénes, a Haza­fias Népfront megyei bizottsá­gának munkatársa. AUGUSZTUS 5-ÉN: Tiszai Erőmű 14.15, Balló István, az MSZMP KB osztály vezetőhe­lyettese, Diósgyőri Gépgyár 15.00, dr. Vonsik Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese, Alsózsolcai Beton- elemgyár 13.30, Siska András, a megyei pártbizottság mun­katársa, TVK gépgyár, öntöde és nitrogénműtrágya-gyár 14.15, Szűcs Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa, ÓKÜ, finomhengerde 14.30, Csépányi Sándor, az ÓKÜ ve­zérigazgatója. AUGUSZTUS 6-ÁN: Tarcali Állami Gazdaság 15.00, Jakab Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Szerencsi Cukor­gyár 15.30, dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese, Ózd város 14.30, dr. Zsarnó- czai Sándor, a Társadalmi Szemle rovatvezetője. AUGUSZTUS 7-ÉN: ÓKÜ, nagyolvasztó 14.30, Kovács Jo­lán, a megyei pártbizottság munkatársa, LKM, acélöntöde 14.00, Bárczi Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Sa- jószentpéteri Üveggyár 14.30, Józsa László, a megyei párt- bizottság munkatársa, BÁÉV Szerelő Vállalat 15.00, Máté Iván újságíró. AUGUSZTUS 8-ÁN: Ede- lény, I. akna 13.30, Papp Ká­roly, a Kerületi Bányaműsza- ki Felügyelőség vezetője, Encs, járási tanács 15.00, Mikita Fe­renc, a megyei pártbizottság munkatársa, Szikszói kórház 15.00, dr. Várhelyi Zoltán, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei titkára. AUGUSZTUS 11-ÉN: Bor- sodnádasdi Lemezgyár 14.30, Szűcs István, a megyei NEB elnöke. AUGUSZTUS 12-ÉN: ÉÁÉV Ép. Vez. LKM 17.00, Garam- szegi Nándor, a megyei párt- bizottság munkatársa. AUGUSZTUS 13-AN: Észak­magyarországi Vegyiművek 13.30, Gazsó Pál, a SZOT osz­tályvezető-helyettese, ÉÁÉV Ép. Vez. ÓKÜ 17.00, Bartha László, az MSZBT megyei tit­kára. AUGUSZTUS 14-ÉN: ÉÁÉV Központ 15.30, Kovács Jolán, a megyei pártbizottság mun­katársa, BÁÉV központ 16.00, Bokor József, az MHSZ me­gyei elnöke. AUGUSZTUS 22-ÉN: Bor­sodi Hőerőmű 14.00. dr. Ba­logh András, az SZMT titká­ra. AUGUSZTUS 25-ÉN: Királ- di Bányaüzem 14.30, Kovács Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Hejőkeresztúr 19.00, Fodor László, az Észak- Magyarország főszerkesztője, Hejőszalonta 19.00, Csépányi Lajos, az Észak-Magyarország rovatvezetője. Hejőbába 19.00, Adamovics Ilona, az Észak- Magyarország rovatvezetője, Szakáid 19.00, Máté Iván, új­ságíró. AUGUSZTUS 28-ÁN: Bor­sodi Vegyikombinát 14.30, De- me László, a megyei pártbi­zottság titkára. AUGUSZTUS 29-ÉN: Tisza- tarján 19.00. Demc László, a megyei pártbizottság titkára. Tüntetés Nyugat-Berlinben Miiáik a Mim a Saseiiiir tagadó nyugatnémet fiatalok kiadatása ellen. Pénteken este a becslések szerint mintegy 800—1000 tün­Nyugat-Berlin szívében ezen a héten már másodszor került sor tömegtüntetésre, tiltakozá­sul a katonai szolgálatot meg­ázsiai villámlátogatásainál utolsó állomáséba. © Nixon útja „az Egyesült Ál- lamok Vietnam utáni ázsiai politikájának” jelszavával szerveződött. Az elnök hely­zetfelmérő munkáját megosz­totta külügyminiszterével, Ro- gers-szel, aki Japánba, Dél-Ko- reába és Tajvanra látogatott A Nixon-út megfigyelői vi­lágszerte egyetértenek abban hogy az ázsiai terepszemle célja olyan politika alapjai­nak lerakása volt, amely a: Egyesült Államok imperialists befolyását a jövőben nem £ nyílt fegyveres beavatkozá: alkalmazásával akarja biztosí­tani. A szándékot az a kudarc, sorozat váltotta ki, amelyet — Amerika történelmében eddig példátlan nagyságrendben — a vietnami hadszíntéren szen­vedett el. Aj Nixon-út legnagyobb bel- ső ellentmondása mindazonál­tal az a néhány órás kitéri volt, amely Saigonba vezetett Mert vajon mitől, és hogyan lehetne hitele a „Vietnam utá­ni politika” jelszavának, ami­kor Saigonban az elnök mái megint kijelentette: csapatail csak nagyon lassú ütemben fogja kivonni, de még ezt a lassú ütemet is csak akkor tartja be, ha a Thieu-féle báb­rendszer elképzeléseinek meg­felelően erősödik. Olaszország rendkívül mély válságba jutott. Rumor, a ke­reszténydemokrata miniszter­elnök-jelölt, miután az úgyne­vezett „balközép” formula minden lehetséges változatát végigpróbálta, és a végén már arra is vállalkozott volna, hogy kisebbségi, csakis keresztény- demokrata politikusokból álló kormányt alakítson, a hét vé­gére feladta a küzdelmet és lemondott a kormányalakítási kísérletről. Most ismét Saragat államfő tárgyal a válság meg­oldásáról, de szinte óráról órá­ra növekszik a parlament fel­oszlatásának és az új válasz­tások kiírásának az esélye. Európa-szerte tovább folyik a diplomáciai munka a konti­nens biztonsági értekezletének előkészítésére. Emlékezetes, hogy Pierre Harmel, belga külügyminiszter legutóbbi moszkvai útja alkalmával tu­lajdonképpen nemcsak kormá­nya képviselőjeként tárgyalt Gromiko külügyminiszterrel, hanem a NATO megbízásából is. A világsajtó azóta is rend­kívül élénken kommentálja ezt a tényt, mert ebben a biztonsá­gi értekezlet érdemi előkészí­tésének jelét látják. A héten különben Jugoszlávia és Svéd­ország is a finn kormány tu­domására hozta, hogy támo­gatja az értekezlet összehívá­sára tett helsinki kezdeménye­zést. Az európai biztonság ügyét természetesen jelentő­sen befolyásolja maid. hogy a szeptemberi választások után milyen kormánya lesz Nyugat- N émetországnak. csapatai kivonását Honduras területéről. A hét fontos poli­tikai eseményei közé tartozik, hogy a genfi leszerelési érte­kezlet szovjet és amerikai társelnöke egyetértőleg új or­szágokat hívott meg a leszere­lési tárgyalásokra, köztük Ma­gyarországot is. Hazánk a jö­vőben tehát állandó részvevő­je lesz a leszerelésről folyó eszmecserének, s ez tovább növeli országunk nemzetközi tekintélyét, presztízsét. Amikor ezek a sorok napvi­lágot látnak, Nixon amerikai elnök már Bukarestben tartóz­kodik, túl van tehát világ kö­rüli utjának ázsiai részén. Az amerikai államfő — mint em­lékezetes — az Apollo—11 visszaérkezése után indult el a Csendes-óceán térségéből, előbb Guam szigetére, majd onnan a Fülöp-szigetekre, In­donéziába, Thaiföldre, előzetes bejelentés nélkül Dél-Viet- namba. Bangkokot mégegyszer érintve utazott tovább Delhibe, onnan a pakisztáni Lahoreba, A nemzetközi politika e he­ti krónikájának áttekintése a legkevésbé sem emlékeztet a nyári hónapok egyébként szo­kásos diplomáciai pangására. Nixon Ázsiát járta, VI. Pál pápa Ugandában szeretett vol­na közvetíteni a nigériai pol­gárháború ellenfelei között — a jelentések szerint sikertele­nül. © Olaszország tovább süllyedt a teljes politikai válsággá mé­lyült kormányválságban. A vi­etnami hadszíntérről nem ér­keztek ezen a héten különö­sebben fontos hírek, viszont a Dél-Vietnammal szomszédos Kambodzsa semlegességi poli­tikát folytató államfője, Sziha- nuk, az ország belső problé­máira hivatkozva, kilátásba helyezte lemondását. Ha ez be­következik, előreláthatólag to­vább bonyolódik az indokínai általános politikai és katonai helyzet. Talán valóban végé­hez közeledik a közép-ameri­kai „futballháború”: Salvador vasárnapra állítólag befejezi Heti külpolitikai ös&zcfco&lalÓMk 700 púd acél volt — de jó mi­nőségű vas és kiváló acél. Szibériát II. Katalin cámő főkormányzók uralma alá he­lyezte. Az első szibériai főkor­mányzó akasztófán végezte. Gagarin herceget Nagy Péter parancsára kivégezték. Tolvaj volt és a nép sanyargatója. Utódai sem váltak bárányokká. Említ a krónika egy Zsolobov nevű főkormányzót, akit a nép „farkas” jelzővel ruházott fel. Prémeket zsarolt a néptől, ki­lo 935 lelket írt össze munkás­ként, amikor a tomszki, kuz- nyecki körzet egész lakosságá­nak száma csupán 40 000 volt. Vagyis öregek, gyerekek is a gyárban keresték verejtékkel fűszerezett kenyerüket. Az évi termelés ebben a városban mindössze 10 ezer púd vas és mét csak erődítményt építet­tek Borisz Godunov parancsá­ra. Így elmondhatjuk, hogy Szibériának a nagy orosz ál­lamhoz csatolása Borisz Go­dunov nevéhez fűződik. Bár Szibéria valaha a szám­űzetésnek hazája volt, s sötét országnak titulálták, a cárok mégis nagy érdeklődést tanúsí­tottak iránta. Elsősorban azért, mert mérhetetlen gazdagsága biztos alapja volt a pétervári kincstárnak. A gyors fejlődésre jellemző, hogy még 1725-ben 400 job­bágyportát írtak össze a tomsz­ki kerületben levő gyemidovsz- ki gyár mellett. Alig telt el egy rövid emberöltő. 1761-ben a Kolivano — Voszkreszemszkij gyár (az előbbi utóda) már

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom