Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 193. szám

Péntek, 1969. augusztus 22. ÉSZAK-MAG YARORS2AG 5 Az ksí prés mezőgazdaságának serenszeitiléie Ünnep as ahaikfdeveeseri parkban Az encsi járás községeinek többségében már augusztus 19-én megtartották az alkot­mánynapi ünnepségeket. Au­gusztus 20-án ugyanis több ezren utaztak Abaújdevecser- re, a járási központi ünnep­ségre. Az abaújdevecseri parkban az ünnep délelőttjén File Sándor, a TESZÖV tit­kára nyitotta meg az immár hagyományos járási növény- termesztési kiállítást, majd Simaházi Sándor, az Encsi járási Tanács vb-elnöke. or­szággyűlési képviselő mon­dott alkotmánynapi ünnepi beszédet. Az ünnepi nagygyűlés után mintegy ötezer főnyi érdek­lődő tekintette meg a járás mezőgazdaságának nagysza­bású seregszemléjét. A nö­vénytermesztési kiállítás hí­ven tükrözte a járás termelő- szövetkezeteinek, állami gaz­daságainak és más mezőgaz­dasági üzemeinek eredmé­nyeit. Szinte kivétel nélkül minden kiállító termelvényei nagy sikert arattak. A szépen berendezett, dekoratív pavi­lonokban nagyon szemlélte­tően mutatták be a növény- termesztés szinte minden áQában elért nagy fejlődést, A kiállított termények és a termésátlagok növekedését bemutató grafikonok bizonyí­tották, hogy a járás na öv ré­szében, így például a Csere­háton. a Szárazvölgyben, a mostoha természeti viszonyok ellenére is megerősödtek, szinte ugrásszerűen fejlőd­nek a szocialista nagyüze­mek. A jSagyvendégi Állami Gazdaság kis pavilonja pél­dául azt mutatta be. hogy a járás egyik legmostohább vi­dékén az idén búzából 21. rozsból 15,5, tavaszárpából 22,5 és zabból 16,5 mázsás átlagtermést tudtak elérni. A fancsali Egyetértés Tsz, ahol az erózió pusztításainak leg­jobbnak kitett határrészben valóságos természetátalakí­tást hajtottak végre, őszi ár­pából 23,2, őszi búzából pe­dig 19,1 mázsás átlagtermést takarított be az idén. De ha­sonló eredményekkel dicse­kedhetett a járás szinte vala­mennyi gazdasága. Az alkotmánynapi ünnep­ségre és a kiállításra érkező több ezer vendéget sok szóra­kozási lehetőség is várta. Nagy sikert arattak színvo­nalas műsorukkal a diósgyő­ri Ady Endre Művelődési Központ kultúrmunkásai, sok nézője volt a szép és izgal- r más lovasbemutatónak is. Augusztus 21-én. csütörtö­kön is sok érdeklődő kereste fel az abaújdevecseri kiállí­tást, amelynek rendezősége érdekes szakelőadással is szol­gált az odaérkező szakembe­rek számára. Dr. Vince Lász­ló, az Iregszemcsei Mezőgaz­dasági Kutató Intézet igaz­gatóhelyettese tartott érde­kes előadást a nagyszámú ér­deklődőnek. A délutáni órákban került sor a növénytermesztési kiál­lítás díjainak ünnenélyes át­adására. Székely Sándor, a járási tanács osztályvezetője értékelte a kiállítást, majd átnvúitotta a zsűri által oda­ítélt díiakat. Nagydíiat és az ezzel járó serleget, kapott a hernádvécsei, a, hidasnémeti, az encsi, a gönci, az aszalói, a felsődobszai, a mérai, a bol­dogkőváraljai, a vizsolyi, a <7öncruszkai, a felsővadászi és a fancsali termelőszövetkezet, a. gagyvendégi. a léhi és az abaújszántói állami gazdaság, valamint a Malomipari és Gabonaforgalmi Vállalat, a telkibányai erdészet, a Sajó- szentpéteri Talajjavító Vál­lalat, az encsi gépjavító és a Bélusvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Ezen kívül különböző növé­nyeivel 11 termelőszövetke­zet érdemelte ki a zsűri első díját, 13 tsz pedig második díjat kapott. A Ilernádmenti Tsz-ek Területi Szövetsége különdíjjal és serleggel ju­talmazta a kiállításon leg­eredményesebben szereplő öt gazdaságot; a felsővadász!, a gönci, az aszalói, a fancsali és a homrogdi termelőszövet­kezetet. Barcikai változásokI NEMCSAK külsőségeiben szép és megnyerő a város, Kazincbarcika, mindinkább ilyenné válik a lakosság igé­nyeinek a kielégítésében is. A szociális és kommunális feltételek biztosítása mellett egy sor olyan intézkedésnek is tanúi lehetünk, ami egy sor probléma megoldását is jelenti, elsősorban a kereske­delmi ellátottságot illetően. Az ellátás hosszú idő óta szorító gondja volt a város­nak. A követelmények után kullogó üzlethálózat, a gyér áruválaszték évekre vissza­menően is sürgető feladatként várt megoldásra. Most, ezek­ben a hetekben kezdődött el egy olyan folyamat, amely­nek keretében sorra-rendre válnak valóra a tervek és el­képzelések. Takács István elvtárs, a vá­rosi tanács vb-elr.öke jogosan mondhatja el: — Kazincbarcika mindin­kább kilép a kamaszkorból, s Vitára bocsátották A szocialista brigádvezetók III. országos tanácskozásán felvetődött, hogy a brigád­mozgalom fejlődése, a brigá­dokkal szemben támasztott egyre magasabb követelmé­nyek megkívánják a szoci­alista brigádok anyagi és er­kölcsi ösztönzési rendszeré­nek korszerűsítését. A ta­nácskozás megbízta a Szak- szervezetek Országos Taná­csa és a KISZ vezető szer­veit: gondoskodjanak az új ösztönzési rendszer kidolgo­zásáról. A szocialista brigádok anyagi és erkölcsi megbe­csülésének korszerűbb for­máira a SZOT számtalan javaslatot gyűjtött össze a különféle vállalatoktól, szak- szervezeti szervektől. A be­érkezett javaslatok alapján két változatot dolgoztak ki az új ösztönzési rendszerre, s ezeket vitára bocsátották. Borsod megyében a két tervezetet 26 vállalat szak- szervezeti vezetőinek küld­ték el. Az ő véleményük, javaslataik alapján szeptem­ber első napjaiban a nagy- vállalatok képviselői és a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa közgazdasági bizottságának munkatársai megvitatják, s véglegesen kialakítják a megye közös álláspontját. A tervezet két változatá­nak közös vonása, hogy első­sorban a tartalmasabb, mi­nőségileg színvonalasabb munkára való ösztönzésre tö­rekszik. Emellett hosszabb időszakra meghatározzák a szocialista brigádok által el­nyerhető kitüntetési fokoza­tokat. Mindkét változatban szerepel többek között a Népköztársaság Kiváló Szo­cialista Brigádja elnevezésű kormánykitüntetés alapítása. Javasolják azt is, hogy a megfelelő szinteket elért szo­cialista brigádok tagjai a vállalati nyereségből az átla­gosnál nagyobb arányban ré­szesüljenek. Az Üvegipari Országos Vállalat Hőpalack és Am­pullagyárában különféle mé­retű hőpalackot és ampullát gyártanak. A hazai Igények kielégítése meglett a hőpa­lackok 85 százalékát expor­tálják. megteszi első lépéseit a fel­nőtté válás útján. Miben mérhető le mindez? A legszembetűnőbb válto­zásoknak akkor lehet tanúja bárki, ha végigsétál a város főutcáján, a Lenin úton. Az úgynevezett F épületben megnyitotta kapuit az OTP, az Állami Biztosító és a Ma­gyar Nemzeti Bank igazán szép és korszerű fiókja. Nem sokkal odább, a fodrász ktsz üzletének a korszerűsítése fe­jeződött be, ami — sajnos — főként a belső helyiségekre korlátozódott elsősorban. Ak­kor lett volna igazi és méltó a főutca jellegéhez, ha a kül­ső portált is ízléses köntös­be öltöztetik. Remélhetőleg más vonatko­zásban nem kell majd ilyen kifogást emelni, ha sor ke­rül a már átalakítás alatt le­vő, volt OTP-helyiség átadá­sát követően, ahol totó-lottó kirendeltség nyílik. Ezzel is régi vágya teljesül a város lakóinak. Űj színfoltot jelent majd a városban az Egressy Béni tér melletti kenyérbolt helyén nyíló édességbolt. Nagy hiányt pótolnak ezzel, hiszen mindeddig ilyen jelle­gű kereskedelmi tevékeny­ség nem volt a városban. Az árut közvetlenül a Szeren­csi Cukorgyártól kapja az üz­let, de az Édesipari Tröszt is részt kér az áruellátásból. Eb­ben az édességboltban presz- szókávét is kaphat a vendég. S ide — nagyon helyesen — fényreklámot is terveztek. Az átalakítási munkálatokra rö­videsen sor kerül. E bolt köz­vetlen szomszédságában „üze­mel" a zöldség- és gyümölcs­bolt. Egy kis átalakítással majd sokkal zavartalanabbul szolgálhatja ki a vásárlókat, mint jelenleg. A VÁLTOZÁSOK sora mindezzel még nem zárul le. Szinte már az utolsó simítá­sokat végzik az új áruházon, amelynél ha megtörténik a kapunyitás, — mondhatni — egy csapásra megváltozik a helyzet, főként a ruházati cikkek választékában és áru­sításában. A cipő-, a méter­áru- és a rövid-kötöttáru bolt átköltözik az áruházba. A jelenlegi méterárubolt he­lyén „Tünde” gyermekruhá­zati bolt nyílik, lényegesen több áruval, nagyobb válasz­tékkal. A mostani gyermek- ruházati bolt helyére a Ma­zsola cukrászda költözik. Ahol most üzemel a Mazsola, azt a helyiséget az OFOTÉR T, valamint az óra- és ékszer­bolt kapja meg. Ilyen jellegű szolgáltatás mindeddig nem volt Kazincbarcikán. De az új kórház megnyitása is igényli ennek a szolgáltatásnak a be­vezetését is, hiszen — az ed­digiektől eltérően — szemé­szeti szakrendelés is lesz. De hogy folytassuk a sort, a jelenlegi cipőbolt helyén vegyesruházati boltot nyit­nak, a mostani rövid- és kö­töttáru bolt helyiségeibe a papír- és írószerbolt megy, ahol a cikklista kibővül aján­dék- és trafikáruval is. S ahol most papír és írószer vásárolható, ott a jövőben főként sportfelszerelésekkel állnak majd a közönség ren­delkezésére. Feltétlenül említésre méltó, hogy az új művelődési ház átadását követően a Volán utazási iroda is megkezdi működését, hiszen a városi könyvtár földszinti helyisé­geiben erre lehetőség nyílik. S még valami: végre a gáz­müvek is irodához jut a vá­ros szívében, ami azt jelenti, hogy sokkal egyszerűbb és kényelmesebb is lesz a gáz­díjak befizetése. KAZINCBARCIKA tehát minden tekintetben igyekszik lépést tartani a korszerű kö­vetelményekkel, arra töre­kedve, hogy a felnőtté r'álás minél gyorsabb legyen. (tóth) „Lovagol“ az oroszlán Megyénkbe érkezeit a Probst-cirkusz A magyar—NDK kulturális cserekapcsolatok alapján vendégszerepei hazánkban a Probst-cirkusz. A Dunántúl és más északi megyék ven­dég-bemutatói után tegnap, augusztus 21-én érkeztek meg A család — fiatal házas­pár egy gyermekkel —, még csak útban van az otthon felé. A lakáskiutalást már kézhez kapták, de még al­bérletben élnek, nyolcadma- gukkal. Másszóval holtponton lebegnek addig, amíg végle­gesen el nem készül az a szövetkezeti ház Miskolcon, a Győri-kapuban, amelyben két szoba, összkomfort már az ő tulajdonuk. — Hányadik albérletük ez itt, a Lehel utcában? — Négy év alatt a negye­dik. Azt hiszem, hogy keve­sen éltek át hasonló négy évet. Bútorral vagy anélkül? Egy kicsit mindenki elfo­gult önmagával szemben. Ép­pen azért kerestük meg ezt a miskolci családot, éppen azért beszélgettünk a fiatal férjjel, Kósa Lászlóval, hogy az elfogultság a lehető leg­kisebb legyen. Hiszen a fel­gyülemlett keserűséget eny­híti az önálló otthon közeli valósága. Ám úgy tűnik, az öröm sem mindig „csoda­szer”. — Nézze, anélkül, hogy ér­tékelném, elmondom, mit jelent számunkra az albér­let. ötödik éve, hogy háza­sok vagyunk. A kislányunk 4 éves. Ö is albérletre szüle­tett. Akkor a Munkácsy ut­cában laktunk. Húszezer fo­rintos bútorral költöztünk be az égrenyíló, fáskamraszerű, nedves szobába. Elég, ha annyit mondok erről a la­kásról, hogy az ajtót nem lehetett bezárni, kifért az öklünk a résen. Pici gyerek­kel egy telet húztunk ki ott... A Széchenyi utcai la­kásunkra neVn lehetett pa­nasz, de a főbérlő idős, ideg­beteg, hisztériás feleségétől féltettük kislányunkat. A Lehel utcában ugyanabban a házban már a második al­bérletben élünk. Amikor az elsőbe beköltöztünk, el kel­lett adnunk a bútorunkat — nyolcezer forintért, tizenkét ezer veszteséggel —, mert a főbérlő nem engedte bevin­ni. Nem sokkal utána szólt, hogy az 6 bútorát ne hasz­náljuk, illetve készüljünk fel arra, hogy 4 nap múlva elviszi a külön élő férjéhez, akivel közben kibékültek. Kétségbeestünk .. . Akkor miért adatta el velünk a sa­játunkat? A bútor ugyan maradt, de ez a játék a fél év alatt, még jó néhányszor megismétlődött... Válás magyar mádra? — Az elmúlt négy évben annyira tönkrementünk ide­gileg. hogy sokszor ott áll­tunk, nem bírjuk tovább. Többször felmerült, legjobb lenne elválnunk, sőt, egy fél évig külön is költöztünk szüléinkhez. Nem haragból. Nem azért, mintha bennünk lett volna a hiba. Nem az­ért, mert tévedtünk, amikor összeházasodtunk. Magunk is láttuk, az albérlet a felelős mindezért és nem mi. Jó, hogy megkaptuk a kiutalást, mert nem tudom, meddig bírtuk volna még. Azt hi­szem, nem sokáig ... Ha nincs az albérlet, már több gyermekünk is lenne, de ilyen körülmények között, ilyen idegállapotban a fele­ségem nem tudta kihordani a terhességet... Lehet, hogy éppen ezért már nem is lesz több gyerekünk ... Nem tu­dom ... Az ötször öt méteres szo­bában egy pillanatra megáll a csend. Körbejárja a három gyerekágyat és a három he- veröt. Két fiatal házaspár három gyerekkel és egy idős asszony él itt együtt. Lassan egy fél éve. Itt főznek, mos­nak, szárítanak stb. A fal vízfoltjait — ami az állandó párából táplálkozik — plé­dek, falipokrócok takarják az ágyak fölött. A bútort ha­vonta forgatni kell. nehogy megpenészedjen, elegye a víz... — Általában mennyibe került önöknek az albérlet? — A 4 év átlaga havi 600 forint. De nem a pénz szá­mított, Nincsenek különö­sebb anyagi gondjaink. Ki tudtuk fizetni. De nem él­tünk emberekhez méltó kö­rülmények között. Indítsanak pert? Az albérlők nagy része nem ágál a magas szobaár ellen — holott törvénybizto­sította joga van hozzá — hi­szen könnyen megkapják a választ: „ha nem tetszik, menjen máshová”. De ez a családosoknál nem olyan egyszerű. Más kérdés az, hogy a kifizetett több száz forintért, emberhez méltó la­kást várnának. S ha nem azt kapnak, felvetődik a kérdés, ki a hibás. Aki elfogadja a rosszat, vagy aki meglova­golja a konjunktúrát, a szű­kös lakásviszonyokat, és még az üres fészerén is keresni akar. Indítsanak az ilyenek ellen albérlőik pert? Megte­hetik, sőt. jó lenne, ha meg is tennék. Ám emellett a társadalmi aktíváknak — ta­nácstagoknak, utcabizalmiak­nak — is többet kellene fog­lalkozni e kérdéssel. Sőt. szükséges lenne olyan intéz­kedés is, melynek alapján a társadalmi aktívák javas­latára egy-egy főbérlő köte­lezhető lenne — ha a kiadott szobája nem fele] meg az elemi követelményeknek _, h ogy azt olyanná alakítsa’ amely valóban otthona lehet annak, aki azért fizet. Talán még futná is erre abból a több száz forintnyi jövede­lemből, amelyhez munka nél­kül jutnak az ilyen főbér­lők. Bódvai I’ctcr megyénkbe. Mezőkövesden, Ernődön, Kazincbarcikán, Óz- don, Putnokon és Sajószent- péteren mutatják be először műsorukat. Miskolcon augusz­tus 29-től szeptember 7-ig láthatja őket a közönség. Ä miskolci vendégszereplés után Szerencsre, Sátoraljaújhely­re, Sárospatakra és Tokajba látogatnak el. A Probst-családban hagyo­mány a cirkuszművészet, és műsorukban elsősorban az állatszámok dominálnak. Vendégszereplésükre több mint száz idomított állattal érkeztek meg. A programban többek között olyan számok szerepelnek mint a bivaly hátán lovagoló oroszlán, med­ve, dingó kutya. De érdeklő­désre tarthat számot az a szám, amikor egyszerre több­féle állat — oroszlán, medve, bivaly, kecske, dingó kutya — van a porondon és bizo­nyára tetszeni fog a „disznó- revü” is. Miskolcon, az Űttörőház mögötti területen állítják majd fel sátrukat. Az állat- számok mellett, világhírű ar­tisták is fellépnek majd a Probst-cirkusz műsorában. Hémg! diákok Előbb a sárospataki álta­lános iskolák tanulói töltöt­tek Neubrandenburgban szü­lök és nevelők kíséretében csaknem három hetet, most pedig a neubrandenburgi di­ákok viszonozták a sárospa­takiak látogatását, összesen 23 német diák érkezett Sá­rospatakra, ahol három hétig élvezték a város vendégsze­retetét, A sárospataki peda­gógusok és diákok kalauzo­lásával megismerkedtek a város történetével, műemlé­keivel, kirándulásokat tet­tek a zempléni hegyekbe, Miskolc-Tapolcára, s megte­kintették Borsod más neve­zetességeit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom