Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

Szerda, 1969. július 23. ESZAK-MAGYARORSZAG 5 I,! Expedíció a Pamírba A Magyar Televízió eddigi legnagyobb riportútjára in­dult július 10-én a TV Híradó expedíciős csoportja: Pász­tor Ferenc, Zih Béla és Szabó István. A „Pamir 69” elneve­zésű úton Latvija mikrobuszukkal, 30 000 kilométert járnak be a Szovjetunióban. Utiélményeiket filmszalagon örökítik meg. Az expedíciős csoport. Párbeszéd a nagy világgal Ezzel a címmel érdekes so­rozatot indít a Magyar Rá­dió. A tervezett műsor első beszélgetését Arnold Hauser magyar származású profesz- szorral folytatta a rádió bu­dapesti stúdiójából Lukács György, Ortutay Gyula, Huszár Tibor és Kezdi Beatrix. A több mint négy évtizede kül­földön élő professzorral mint­egy 50 perces beszélgetést rögzítettek telefonszalagra. A számos témát felölelő eszme­csere érdekessége, hogy Hau­ser professzor a beszélgetés időtartama alatt a BBC lon­doni stúdiójában hallgatta a kérdéseket, illetve válaszolt azokra. A sorozatban legköze­lebb SzentgyÖrgyi Albertet szeretnék megszólaltatni, ezt követően pedig stress-kutatá- saival is világhírt szerzett ma­gyar származású kanadai élet­tankutatóval, Selye Jánossal folytatnak párbeszédet. A pár­beszéd a nagyvilággal című sorozat első műsorát július 30-án sugározza először a rá­dió. Készülődés a HL helyiiparí termékkiállításra Inímú Kiss Albertiéi, a iiicífvcí lanács oszlálvvc/clőiévcl gond; nincs megfelelő helyi­ség a kiállítások megrendezé­sére. Borsod hatalmas , ipari megye. Szükségszerűen jelent­kezik olyan igény: közös erő­vel, állami, tanácsi, szövetke­zeti vállalatok, ipari üzemek, tanácsszervek összefogásával építsünk Miskolcon egy kiállí­tási csarnokot. Egész éven tudnánk benne rendezni ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi stb. kiállítást. Ez egyaránt hasznos lenne mind a terme­lőnek, mind a kereskedelmi vállalatoknak, mind a fogyasz­tóknak. (Cs. B.) meg van kötve a kezünk a gyógyításban, mint a régi körorvosoknak. Ha valami baj van, könnyen... — Irígyli a régi kötetlensé­get? — Nem is tudom. De inkább nem. A régi bravúrok mögött az is ott lappangott, hogy nem ismerték a veszélyeket. — Nem tudtak eleget? — Annyit nem, mint mi, alak mostanában kerültünk ki az egyetemről. Persze, a ta­pasztalatuk nagyobb, de idő­vel mi is megszerezzük. A beszéd további témája inkább egzisztenciális problé­mákra terelődik. A fiatal or­vos már útban van Abaújból. Három évet „bírt ki”. Elmenc- sének okát így magyarázza: — Iskolába megy a gyerek. Itt az alsó tagozat osztatlan. Nem tehetem ki ' magam an­nak, hogy a gyerek rosszul in­duljon és később a szememre vesse... A fiatalember nehéznek ta­lálja a körzetét. Udvarán új Moszkvics gépkocsi áll, most úgy határozott, hogy motorral megy át Zsujtára a rendelés­re, de mehetne busszal is. Ren­delője jól felszerelt, szép, mo­dern a lakása is. 1960-ban végzett, most készül a negye­dik munkahelyére. Álma, vá­gya, hogy majd egyszer szako- sodjon. — Milyen szakot választ? — Nőgyógyászatot, vagy gyermekgyógyászatot. Jó len­ne mindkettő. fi nyugodt ember Göncön két orvos van az idősebb, aki még a zsujtaival dolgozott valamikor a nagy körzetben és a fiatal, aki 1955- ben végzett. Nyugodt, kiegyensúlyozott férfi. — Mióta van Göncön? — Három éve. — Azelőtt? — Abaújkéren. — Onnan jövünk. Már ké­szül elmenni az utódja. Maga meddig volt ott? — Tizenegy évig. Szerettem ott... családi okok miatt kel­lett eljönnöm. — Fiatal ember is megma­radhat Abaújban? — Én kérem, falusi gyerek — Mi vagyunk az orvosi társadalom proletárjai, mi fa­lusi körzeti orvosok! Az egyik fiatal körzeti or­vos fogalmazta meg így gon­dolatát, s ezzel nagyon sokat és nagyon elszomorítót akart mondani. Ez a gondolat indí­tott útnak. fi nesztor — JöVőre kapom a gyémánt diplomámat — ha megérem! 1910-ben végeztem az egyete­men ... nézze, itt a diplomám, kéznél van, mint minden em­lék ... még eredeti kutya- bőr ... ez pedig az aranydip­lomám. — Mikor került Abaújba? — Itt születtem. Itt, Zsuj- tán, 1881-ben. Az egyetemi éveim után nem sokáig voltam távol, 1924-től itthon élek. Most négy orvos dolgozik azon a területen, amely 1935- ig az enyém volt, aztán ket­ten, a gönci orvossal láttuk el. — Vannak még betegei? — Alig. A fiatal körzeti or­voshoz mennek... de hát így van ez rendjén ... nyolcvan­két éves vagyok én már... pedig valamikor miket meg kellett tennem? A mai orvo­sok egyszerűen el sem hiszik. Képzelje, nem hiszik! — Mit például ? — Például azt, hogy a ki­vérzett szülő nőt visszahoztam az életbe úgy, hogy két liter fiziológiás konyhasót fecsken­deztem a kulcscsont alá. fiz utód Ebédtől állt fel az abaújvá- ri fiatal körzeti orvos, a zsuj- tai nesztor utódja. Próbálom arra terelni a szót, mik az ő orvosi bravúrjai, amire a szük­ség rákényszeritette, de ezen hamar túl kell jutni. — Nincsenek bravúrok. Ne is legyenek. Nekünk jobban Ölven szál rózsa, ötven palack pezsgő Űj városrész Miskolcon Foto: Fojtán László Ezen a nyáron is többször elő fordult Sátoraljaújhelyen, hogy a párosba érkező kisvo­natnak az állomás előtt meg kellett állnia, mert a főtér szinte zsúfolásig tele volt par­koló gépkocsikkal, motorke­rékpárokkal, ami nemcsak a forgalmat akadályozza, ha­nem <f városközpont képét is rontja. Pedig mindez elkerül­hető volna, ha a gépjármü­vek tulajdonosai figyelembe vennék a parkolási rendet, és amíg ügyes-bajos dolgaikat intézik, autóik az egyébként is szűk Kossuth 'tér helyett a tanácsháza mögötti hivata­los parkolóhelyen várakoz­nának. Ili ugyanis a városi tanács tetemes költséggel, egy való­ban korszerű, új parkolót lé­tesített. Az aszfaltozott, sá­vokkal beosztott tér legalább 50 autó elhelyezésére alkal­mas. Tiszta, kényelmes hely, könnyű a behajtás és ki-jö­vetel. Időveszteséggel sem jár, mert amíg a zsúfoltság miatt körülményes és veszé­lyes, főtéri parkolást lebo­nyolítják, azalatt az új par­kolóhelyre is pillanatok alatt el lehet jutni. Este sem okoz gondot, mert köröskörül hét higanygőzlámpa biztosítja az új létesítmény teljes kivilá­gítását. Csakis a rossz megszokás­sal magyarázható tehát, hogy a gépkocsivezetők szinte tu­domást sem akarnak venni az új parkolóról. Legutóbbi „magánrazziánk” alkalmával például a Kossuth téren 27 autót és motorkerékpárt szá­moltunk össze, n hivatalos parkoló pedig bosszantóan tá­tongott az ürgsségtöl. Nem ár­tana ezért időnként, hivatalos razziát tartam, és a gépkocsi­vezetőket fokozatosan leszok­tatni a város központjában való parkolásról. Megszűnt a füstszűrös cigarettahiány! Korlátlan mennyiségben kapható a kiváló minőségű bolgár füstszűrös cigaretta, a EXPORT P ■ V 1 csomagban 20 db, ára: 4,40 Ft: Uj létesítmények Tissassederkényhen Orvosok Abaújban száz tiszaszederkényi gépko­csi- és motorkerékpártulajdo- j nos régi kívánsága teljesül. Az ÉMÁSZ-kirendeltség új épületében többi között iro­dákat, a dolgozóknak fürdőt és öltözőt rendeztek be, az emeleten pedig szolgálati la­kások kaptak helyet. Oj . színfolttal gazdagodik Tiszaszederkény: elkészült az ÉMÁSZ-kirendeltség székháza és megépült az ÁFOR benzin- kútja. Mindkét létesítményt saját erőből építették az üze­meltetők. A benzinkút ünnepélyes át­adására július 25-én, pénte­ken kerül sor. Ezzel több rágol küldeni, oly módon, hogy az illető a lakóhelyén levő cégnél befizeti a csokor árát. és a megajándékozott személy rövid időn belül kéz­hez kapja a megrendelt virá­got a helyi FLEUROP-kcrté- szettől. A pécsi vállalat első ízben teljesített ilyen nagy ér­tékű nemzetközi megrendelést. Érdekes megbízást kapott Ausztráliáiról, Sydneyből a Pé­csi Kertészeti és Parképítő Vállalat, amely tagja a FLEUROP elnevezésű nemzet­közi virágszolgálatnak, ötven szál piros rózsát és ötven pa­lack pezsgőt kellett eljuttat­nia egy szigetvári címre. A FLEUROP-szervezet útján a világ minden tájára lehet vi­i Hol parkolhatnak az autók Sátoraljaújhelyen? voltam. Falusi orvosnak is ké­szültem. Nem vágyom másra. Szeretek vadászni, szeretek el­babrálni a motorommal, ko­csimmal ... ha úgy tetszik, az a hobbym. fi nyugtalan ember — Először is nem szeretem, ha lekezelnek. Vagánykodni én is tudok, ezzel nálam nem mennek semmire. — Mikor végzett? — Másfél éve. Ez az első munkahelyem. Ezt: adták. Ak­kor még nem volt pályázati rendszer, mint most. Tehát még két éve sincs, hogy megszáradt a tinta a dip­lomán. Kényelmes három szo­ba, a legutolsó divat szerint berendezve. — Nehezen szokja meg eb­ben a járásban. Mi az oka? —■ Mondom, nem szeretem, ha lekezelnek. Rossz volt a fogadtatás. Meg aztán anyagi­lag is nehéz. Szép itt minden, de ez részletre vásárolt bú­tor. Aztán meg nehezen lehet elérni a legapróbb dolgot is. Meg kellene csináltatni pél­dául a kaput. Ráesik a bete­gekre ... Nincs rá pénz. — Sokat vitatkozik? — Sokat. Nem tagadom, ta­lán nem is állhatnak érte. De sehogy sem értem, miért kell a lóistállót átalakítani tanács­adóvá, ami kinn van a falu szélén, és a bűz soha sem fog kiszállni falai közül... vitat­kozom azon, hogyan lehet, hogy a tizenöt éve itt dolgo­zó védőnőnek ‘még mindig nincs rendes lakása ... vitázom azon, hogy... ö is pesti gyerek volt, mint az abaújvári oz*vos. ö is nyug­talan. elvágyódik, de jobb sze­retne maradni. Jó körülmé­nyek között, szabad vitalégkör­ben, ahol a közügyekért érde­mes kiállni. * Az orvosi társadalom prole­tárjai? Lehet, hogy így igaz. Az biztos, hogy találunk köz­tük türelmes kitartókat, for­ró fejűeket. S a munka neheze az övék. Adamovies Ilona iránt is. Más vonatkozásban pedig szeretnénk, ha a mi ter­mékeink viszont kedveltebbek lennének a szomszédos me­gyékben. Van ugyanis olyan jelenség, hogy a Dunántúlra szállítunk, de Szabolcsba, s Hajdú-Biharba pedig nem. ^ — Hogyan tudják cl­^ helyezni a több kiállí- § tót? — A részvevők nagy számá­ból következik, hogy a kiállí­tást a tavalyinál jóval na­gyobb területen rendezzük meg. Ez azt jelenti, hogy a Palóczy utcai szakközépisko­lában egy emelettel többet vettünk igénybe. És ami a ter­mékeket illeti, az előzetes- tá­jékozódás szerint a vállalatok, a ktsz-ek, a kisiparosok egye­lőre „titkolóznak”, ami sejteti, hogy egy sereg meglepetést készítenek elő, egy sor új ter­méket mutatnak be. § — Mit jegyezhetünk S fel a zsűriről? — Két zsűri működik. A szakzsüri javaslatokat készít, és a főzsüri ennek alapján ítéli oda a díjakat. ^ — Mennyi díjat ad­^ nak ki? # — öt első, tíz második, és tíz harmadik díj odaítéléséről kell javaslatot tennie a szak- ssürinek, és ebben döntenie a főzsürinek. Ezen túlmenően a megyei tanács vb-elnöke, a városi tanács vb-elnöke, a KI- SZÖV vezetősége, a vásár rendező bizottsága külön díjat nyújt át. , . S — Milyen' crdckcsscg- $ re számíthatunk még? — Többek közölt alkalmi posta működik majd, amely bizonyára nagy érdeklődést vált ki a bélyeggyűjtők között. Az Északmagyarországi Tex­til- és Felsőruházati Nagyke­reskedelmi Vállalat közvéle­mény-kutatást rendez, s a la­pok egyúttal sorsjegy szerepeit is betöltik, amely alapján húszezer forint értékű ajándé­kot, s ilyen értéket sorsolnak ki a KISZÖV-höz tartozó ktsz-ek is, A kiállítás — amely au­gusztus 1-től 10-ig tart — in­gyen tekinthető meg. ^ — Milyen gondok ta­^ nasztalhatók? — Már tavaly is (szoronga­tott, s az idén fokozódik az a A villamosok belsejében plakátok, kívül feliratok ad­ják tudíul, hogy hamarosan, augusztus 1-én megnyílik az immár harmadik helyiipari termékkiállítás Miskolcon. Er­re hívja fel a figyelmet a szín­ház épületénél kifeszített transzparens, és három he­lyen irányjelző tábla mutatja az utat a kiállítás színhelye, a II-es sz. Szakközépiskola fe­lé. A kiállítás jelentőségéről, céljáról, a felkészülésről kér­tünk felvilágosítást Kiss Al­berttól, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjétől. — Mint ismeretes — mond­ja — két évvel ezelőtt, 'és csak a tanácsi vállalatok be­vonásával szerveztük meg elő­ször a termékkiállítást. A kö­vetkező évben célszerűnek lát­szott a ktsz-ek bevonása is. Ezt az is indokolta, hogy a ktsz-ek külön kiállítást ter­veztek. A tanácsi vállalatok, a szövetkezeti, valamint a ma­gánkisipar együttes bemutató­ja jobban kifejezi helyiipa­runk fejlődését, tevékenységét. A termelő vállalatoknak e rendezvényen módjuk nyílik a fogyasztókkal való találko­zásra, s ugyanakkor tovább erősíthetik a kapcsolatokat a kereskedelmi vállalatokkal. § — Mit mutat a felkc­^ szülés? — Igen szép számmal kép­viseli magát a tanácsi, a szö­vetkezeti és a magánkisipar. Sokat mond a számszerűség is. A . tavalyi 39-cel szemben, most 55 kiállító vesz részt, ne­vezetesen 17 tanácsi vállalat, 20 ktsz, 16 kisiparos, egy nagy­kereskedelmi és egy kisipari vállalat. S — Újdonság? Amellett, hogy egy sor, ta­valy nem szerepelt ktsz is be­nevezett, az idén már a szom­szédos megyék is képviselte­tik magukat. így például be­mutatja termékét a debreceni kefegyár, a nyíregyházi cipő­gyár, és ugyancsak részt vesz a Nyíregyházi Textilruházati Vállalat is. ^ — Mlycn céllal von­^ ják be a szomszédos 5; megyéket? — Célunk, hogy felkeltsük a kereskedelem érdeklődését a szomszédos megyék termékei

Next

/
Oldalképek
Tartalom