Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
a i£SZAK-MAGYARORS'2ÄG 2 Péntek, 1969. július A. TTV .; isa^gáOíODsik az ©i?sz3s%^íiSés Váfyi Péter válássá A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájának befejezése után Vályi Péter pénzügymi- miniszter válaszolt a felszólalásokra, és összefoglalta az 1968. évi zárszámadás vitájában elhangzottakat. Túlzott kívánságnak tartotta azt, hogy 1969 végére a kormány határozza meg a negyedik ötéves ( terv szabályozóit. Mindamellett a szabályozók nagy részét a következő esztendő első felének végén már megismerhetik az érdekeltek. A bérek és az árak alakulásával kapcsolatos észrevételekre utalva a pénzügyminiszter rámutatott: az átlagbérek, reálbérek és a reáljövedelmek egymáshoz való viszonya, illetve ennek a viszonynak nem megfelelő alakulása lényegében a másik oldala annak a problémának, hogy a termelékenység nem fejlődött kielégítően. A termelékenység megfelelő alakulása esetén természetesen a reálbérek és a reáljövedelmek viszonya is más lett volna. Ezután hozzátette, hogy vannak a reáljövedelemnek olyan elemei, amelyeket növelni kell, ez pedig a nyugdíjasok, a kis jövedelmű, de nagylétszámú családok bevételei. Végül azt kérte a kormánytól* hogy az év végéig álljon rendelkezésére az iparnak minden olyan módosító rendelkezés, amely a negyedik ötéves tervben érvényben lesz. Az 1970. évi munkát így lehet jól előkészíteni. A pénzügyminiszter válasza után szavazás következett, amelynek eredményeként az országgyűlés a tavalyi költségvetés jóváhagyásáról szóló javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután ebédszünet következett. Az ebédszünet után az országgyűlés rátért a második napirendi pontra, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének a vízgazdálkodás helyzetéről szóló beszámolójára. Az elnöklő Kállai Gyula, Degen Imre államtitkárnak, az OVH elnökének adta meg a szót. Dr. Ajtai Miklós, Losonczi Pál és Fock Jenő az ülésteremben Dégen Imre hessámolója (Folytatás az 1. oldalról) lásról. Sőt, úgy tűnik, hogy az életszínvonal valamivel jobban nő. mint a nemzeti jövedelem. Ez kívánatos is. Lassabban nő Problémát jelent viszont az, hogy a reálbérek, erőfeszítéseink ellenére, lassabban nőnek, mint a reáljövedelmek. Vállalataink nagy része nem használta ki a múlt évben a 4 százalékos átlagbéremelési lehetőséget. Felvetődik a kérdés — folytatta —, meglehe- tünk-e elégedve a mai kereseti különbségekkel? Azt válaszolhatjuk, hogy nem. A végzett munkából származó jövedelem 1957. évi 32 százalékos aránya 10 év alatt 76 százalékra csökkent. Ennek arányában nőtt a „borítékon kívüli” jövedelem. Túlzottan csökkent a felelősségteljesebb és a fizikailag nehezebb munkát végző dolgozók kereseti különbsége, az egyszerűbb és könnyebb fizikai munkát végzőkéhez képest. Leszögezhetjük, hogy az olyan mértékű nivelláció, amely a szocializmus építésének első időszakában szükséges volt, az ma nem minősíthető sem előnyösnek, sem szükségszerűnek. Az emberek igazságérzete azt követeli, hogy a keresetekben fokozottabban jusson kifejezésre az azonos munkaterületen dolgozók különböző munkateljesítménye is. Jobban kell honorálni a szorgalmat, a rátermettséget, a nagyobb gyakorlatot. Ugyanakkor a kényelmes. lassú, rossz munkát végző dolgozók bérét ne tekintsük garantáltnak. Ne a jelenlétet, hanem a teljesítményt bérezzük. A reform első évében kezdeti eredményeket könyvelhetünk el a differenciált bérezés és anyagi ösztönzés terén. Az előadó a továbbiakban a változó termékstruktúrával, a belkereskedelemmel, az árukínálattal, az élelmiszerek iránti kereslettel, a húsellátással foglalkozott. A hús iránti kereslet normálisan nőtt, az ilyen termelésnövekedésre fel vagyunk készülve. A húskínálat összetétele azonban erősen romlott. Az utóbbi négy-öt hétben már megfelelően javítani tudtuk a sertéshús-ellátást. Ezt követően a zöldség- és gyümölcsellátással, a fogyasztói érdek- védelemmel. a fogyasztói árak alakulásával foglalkozott. A múlt év során végrehajtott áremeléseket és árcsökkentéseket figyelembe véve az átlagos árszínvonal egészében csak lassan emelkedik, a megengedhetőnek tartott évi í—2 százalék alatt marad. A bérek és a foglalkoztatottság növekedését is számításba véve, ez nem hátrányos az életkörülményekre. viszont a reáhs árak pozitív hatással vannak a termelésre és az ellátásra. A magyar népgazdaságban nincs ■pflációs veszély, a rugalmas hoz. A forgalmi adókulcsok összevonásával kapcsolatban az előadó kijelentette, hogy az árak emelkedése mellett fel kell figyelni arra is, hogy számos tömegfogyasztási, ruházati ti cikk ára csökkent, többek között a szintetikus anyagok, a pamut, a tréningáruk, a férfi pamutalsó, a női pamutfehérnemű, a nylon fehérnemű, a szintetikus harisnyák, a férfi szintetikus zoknik ára. Változást hozott Az árrendezés két lépcsőben történt. Az első fele május 1-én, a második fele pedig július 1-én. Az árcsökkentések zöme a mostanira esik. Ennek nyomán a ruházati iparban kismértékű árszfnvo- nalcsökkenés következik be, s ezzel a lakosság egésze mintegy 300 millió forint megtakarításhoz jut. Az előadó beszéde további részében a nagyüzemek, a középüzemek problémáival foglalkozott. Végezetül arról a témáról beszélt, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja jelentős változást hozott a tanácsok tevékenységében is. Növekedett önállóságuk. A tapasztalatok alapján azonban nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság igényeinek jobb kielégítését célzó javító-szolgáltató tevékenységre. Végezetül röviden érintette a kormánynak az utóbbi hónapokban kifejtett külpolitikai tevékenységét. Beszélt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé budapesti üléséről, az összeurópai biztonsági értekezlet összehívásáról, a KGST áprilisban Moszkvában lezajlott rendkívüli üléséről, a nemrég befejeződött kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról, a közel- keleti helyzetről, a hősiesen harcoló vietnami nép segítéséről. Majd kormánya nevében a múlt évi állami költségvetés megvalósításáról szóló jelentést elfogadásra ajánlotta. A törvényjavaslat feletti vitában felszólalt dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese és rámutatott, hogy nem igazolódtak azok az aggályok, amelyek a gazdaságirányítás reformjától féltették a kultúrát. Hozzátette: sok még a tennivaló a népművelés terén. Művelődési otthonaink anyagi ellátottsága nem megfelelő. A falusi könyvtárak könyv-ellátottsága is kritikus, évek óta csökken a könyvek beszerzésére fordítható összeg. Majd azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a kulturális vállalatok működésében is nagyobb szerepet kapott az anyagi érdekeltség, és ez helyenként az elmaradottabb rétegek igényeinek kielégítéséhez vezetett.. Nőtt a közkézre adott krimik példányszáma a könyvkiadásban. Kommercializáló- dási tendencia jelentkezett a filmforgalmazásban is. Azon a nézeten vagyunk, hogy ki kell elégíteni a kevésbé művelt rétegek szórakozási igényeit is. Ugyanakkor elítéljük azokat a túlzásokat, amelyek helyenként a krimik valóságos döm- pingjében, a táncdal-kultusz- ban jelentkeznek. A jövőben sem engedjük, hogy a kultúra területén a piac spontán törvénye minden akadály nélkül érvényesüljön, hogy a kultúra alkotásai, szolgáltatásai közönséges árucikké váljanak. Orbá ■ László után Gácsi Miklós, Miskolc 6. sz. választókerületének képviselője, a DTGÉP vezérigazgatója szólalt fel. Gácsi Miklós képviselő felssélalása árrendszer nem vezet inflációGácsi Miklós, Borsod megyei képviselő, a DIGÉP vezér- igazgatója az 1968. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri beszámolóhoz kapcsolódva felszólalásában elmondotta, hogy azzal egyetért és a maga ré-. széről elfogadja. A többi között kiemelte, hogy az Önállóság most már a gyakorlati életben vett tapasztalatok alapján is az iparban a vezetők részére nagyobb politikai és gazdasági felelősséget adott. Jónak és helyesnek tartja ez év elején megtett különböző kormányintézkedéseket, amelyek a zárszámadás megvárása nélkül további előrehaladást biztosítanak az 1969. évi parlament által jóváhagyott állami költségvetés végrehajtásához. A kormány gazdaságpolitikájáról szólva kihangsúlyozta nagyon megfontolt, közgazdaságilag mélyen analizált munkáját. Megvan a bizalom — mondotta — a kormány munkájával kapcsolatban választó- kerületemben. Felszólalása további részében kereskedelempolitikai problémákkal foglalkozott. Javasolta a kormány illetékes szerveinek, hogy a negyedik ötéves tervre vizsgáltassa felül a kereskedelempolitikai alap kombináltabb felhasználását, úgy, hogy például két-három százalék deviza, a tőkés devizabevételi többletből az iparvállalatoknál maradjon, a tőkés export további bővítése érdekében. Javasolta megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a jövőben azon iparvállalatok, akik elfogadható tőkés export bővülésre vállalkoznak, adókedvezményben részesüljenek, ha a fajlagos devizakihozatal megfelelő csökkentésére is kötelezően vállalkoznak. Az áltaBevezetőben megemlítette: az ország új törvényhozó testületé első alkalommal foglalkozik átfogóan a vízgazdálkodás egészével. A víz világviszonylatban is a legértékesebb természeti kincsek közé emelkedett. Befolyásolja az életkörülményeket, a termelőerők fejlődését és kihat a gazdasági fejlődés szinte valamennyi területére. Lényegesen megnövekedett az ipari vízgazdálkodás jelentősége. A szocialista ipar vízfelhasználása' a felszabadulás előttinek ötszörösére emelkedett. A vízigény rohamosan nőtt. A természeti vízkészlet azonban változatlan. Hazánkban a vízszükséglet zöme a Tisza völgyében jelentkezik. Augusztusi időszakban e térség hasznosítható vízkészlete mindössze ötödé az ország felszíni vízkészletének. Főként azokon a területeken kell vizet előteremteni, mint az Alföldön, ahol öntöznek. A vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójának kidolgozása folyamatban van — mondotta Dégen Imre — és a továbbiakban néhány fontosabb fejlesztési elgondolást ismertetett. A legfontosabb cél, hogy minden háztartás részére biztosítsuk az egészséges ivóvizet. Ezután a vízi közművek fejlesztésével foglalkozott, majd a falusi közművek gyors ütemű építéséről szólt. Meg kell oldani — mondotta — a mezőgazdasági üzemi központok vízellátását is. Üj feladat, a mezőgazdasági üzemi központokban összpontosuló állattartás és a feldolgozó üzemek vízszükségletének kielégítése, szennyvizeinek ártalommentes elvezetése. A városok többségében a korábban rendszeres vízhiányt sikerült megszüntetni. Az ipar vízigényének kielégítése a települések vízmüveiből csak akkor engedhető meg, ha a ka- pacitásfejlesztés beruházási költségeihez az üzemek hozzájárulnak. A nagy térségekre kiterjedő regionális vízművek létesítése főként a vízben szegény vidékeken mindinkább előtérbe kerül. A telepítési döntéseknél körültekintőbben kell számolni a vízgazdálkodási feltételekkel. Az állami ipar 70 százaléka éppen azokra a területekre települt — a többi között ilyen Borsod megye is —, ahol a legkevesebb a víz. Dégen Imre a továbbiakban a vizek minőségének hatékonyabb védelmére figyelmeztetett. 1976-ig minden ipari üzemnek meg kell építenie szennyvíztisztító berendezését. Az öntözésről szólva az államtitkár hangsúlyozta, hogy távlati fejlesztési elgondolásaikban másfél évtized alatt 1,5— 1,7 millió hold öntözött területtel számolnak. Az árvízvédelemmel, a folyószabályozással kapcsolatos tennivalókról szólva az előadó jelentette az l országgyűlésnek, hogy évről évre tervszerűen gyorsuló ütemben fejlesztik az árvízvédelmi műveket. Erre évente mintegy 200 millió forintot fordítanak. A vízkészlet-gazdálkodás kérdéseire kitérve, az államtitkár kihangsúlyozta, hogy Magyarország teljes vízkészlete az igényeket még lényegesen meghaladja. Az országos átlag azonban nem mértékadó. Egyes időszakokban vízhiány van, ennek fokozódása várható. A jövő útja elsősorban a vízkészletek növelése, a vízbőség idején felhasználatlanul távozó, gyakran kárt okozó vizek tárolása. Dégen Imre beszéde végén a vízgazdálkodással kapcsolatos beruházásokról beszélt. A fejlesztést csak olyan módon lehet meggyorsítani, ha a víz- gazdálkodás a társadalom közös gondjává válik és terheit megosztjuk. Ezután 70 ezer vízügyi dolgozó munkáját méltatta, és kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. Az országgyűlés péntek délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Magyar párt-és kormányküldöttség utazik a Bolgár Népköztársaságba A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására július fián Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos baráti látogatásra utazik a Bolgár Népköztársaságba a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. Pályázat liata! «Máéit, közgazdászoknak és technikusoknak Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a SZOT fclnöksége és a KISZ KB intéző bizottsága pályázatot hirdet az ipariján, építőiparban, kereskedelemben, közlekedésben és a mezőgazdaságban dolgozó fiatal mérnökök, közgazdászok és technikusok részére. Az országos pályázat célja, hogy a fiatal műszakiak és közgazdászok szakmájuk sajátos formáiban is részt vehessenek a jubileumi évforduló tiszteletére kibontakozó szocialista munka- verseny-mozgalomban. A pályamunkáknak a népgazdaság érdekeit kell szolgálniuk: a műszaki fejlesztéssel, az automatizálással, számítástechnika alkalmazásával, a minőség javításával, a munka- és üzem- szervezéssel, a helyi tartalékok feltárásával, a baleset- mentes és egészségre ártalmatlan munkafeltételek megteremtésével, a vállalati feladatok gazdaságos megoldásával. A pályázaton azokkal a szakdolgozatokkal lehet részt venni, amelyek a SZOT elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága által meghirdetett „kiváló ifjú mérnök, közgazdász, technikus” mozgalom kapcsán 1969-ben készülnek, s szerzőik saját vállalatuknál elnyerik a kiváló címet. A vállalati értékelés után a legjobb pályamunkákat — az értékelő javaslattal együtt — a budapesti, illetve a megyei KlSZ-bizott- ságokhoz kell eljuttatni. A szakdolgozatok országos pályázatára — 1970. január 15- ig — azok a pályamunkák küldhetők be, amelyeket a Budapesti Szakszervezeti Tanács és a KISZ Budapesti Bizottsága, illetve a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottságai közös elbírálása alapján a legjobbaknak ítélnek meg, s alkalmazhatóságukat, gazdaságosságukat a vállalatok igazolják, felhasználásukra kötelezettséget vállalnak. A pályázatokat Iparáganként 4000, 3000, illetve 2000 forinttal, arany, ezüst, illetve bronz fokozatú emlékplakettel. valamint elismerő oklevéllel jutalmazzák. Az országos műszaki fejlesztési bizottság, az Országos Tervhivatal és az illetékes minisztériumok a céljait legjobban segítő pályamunkákat külön- díjakban részesítik. Az országos bíráló bizottság javaslatára a helyezett pályamunkák legszínvonal asabbjai doktori értekezés alapjául is szolgálhatnak. meg. Ugyanakkor alacsonyabb belföldi árral segítené a belföldi piac igényeinek kielégítését. Kedvezően hatna az importra is. Befejezésül az élő munkával való hatékonyabb gazdálkodásról és ezzel összefüggően a termelékenységről szólt. lám elmondott javaslatok — folytatta a képviselő — megvalósítása esetén a belföldi piac igényeinek korszerűbb gyártmányokkal való kielégítése is jobb volna. A gyakorlati életben gyorsabb korszerűsítés, jobb gyártmányok gyártása, exportálása valósulna
