Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
s ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Péntek, 1969. július 4. Egyesülés után Iteii telis il| hí: itó, Egy szakcsoport tapasztalaimból Majdnem egy évtizedig versenyzett egymással Taktahar- kányban két termelőszövetkezet. Voltak ennek a versengésnek pozitív oldalai és eredményei is, hiszen mindig az állt a közérdeklődés középpontjában: melyik tsz gazdálkodik jobban, melyik fizet többet. Másrészt viszont a község erői megosztódtak, a gazdasági lehetőségeket se lehetett megfelelően kihasználni, s néha az emberek — a két szövetkezet tagsága — közt is ellentétek adódtak. Közös termés Az egyesülés ebben az évben, március 15-én végre megtörtént. Petőfi elnevezéssel 5100 katasztrális hold nagyságú termelőszövetkezet alakult T; 'italra rkányban, s a terület zöme, 4600 kát. hold szántó. Az első közös termés most érik. Már az aratást is megkezdték, egyelőre rendrevágóval. Az összes kalászos vetés kereken 2000 hold. A betakarításra az egyesült szövetkezet megfelelően felkészült. Kilenc kombájn kezd munkához a rendrevágók után. ha engedi az idő és a búzák megfelelően beérnek. A műszaki felkészüléshez tartozik, hogy megfelelően előkészítették a szérűket és a magtárakat is. A tsz 200 vagon termény tárolására alkalmas magtárral rendelkezik. Most épül egy új szín — dunaújvárosi típus —, ahol szintén lehet majd terményt tárolni. Készben vállalni tudják az államnak eladott gabona tárolását is, természetesen: a megfelelő tárolási díjért. A termés most rendkívülinek ígérkezik. Bezosztája 1-es búzát termelnek és 20 mázsánál több termést várnak holdanként, de még a tavaszi árpa is megadia a holdanként! 20 mázsát, annyira jó. Farkas István bácsi, a tsz egyik legidősebb tagja ezt mondta: — Ilyen termés, mint most, még sohasem volt taktahar- kány határában, pedig valaha a báró is tudott gazdálkodni. Farkas István bácsi cseléd volt báró Harkányi uradalmában. Sok időre visszaemlékszik. Harkányi báró nagyüzeme mintagazdaságnak számított a régi időkben, mert az akkori legkorszerűbb elvek és módszerek szerint gazdálkodott, de a holdankénti 10 mázsa búzatermés már a híres báróságban is csoda volt. Most ennek legalább duplája lesz. Párt feladat is az aratás A termelőszövetkezet párt- szervezete is foglalkozott az aratási feladatokkal. Előbb vezetőségi ülés, majd taggyűlés beszélte meg, mi a kommunisták kötelessége a nagy munkák idején Novák János párttitkár erről így nyilatkozott: — A pártszervezet együtt és a párttagok egyenként is vállalták, hogy az aratásban mindenütt elsők leszünk, ahol csak szükséges. Nálunk a gyors, veszteségmentes aratás egyszerűen pártfeladat. A kommunisták kötelessége példát mutatni a munkában, de az is, hogy nyitott szemmel járjanak és ellenőrizzenek. Kötelességük jelenteni bármilyen mulasztást, hiányosságot, és a vezetőség kötelessége minden esetben azonnal intézkedni. Munkaversenyt is szerveztek az aratás idejére. Célprémiumokat írtak ki a legjobb kom- bájnosoknak és más gépkezelőknek. Mert kézi aratás nem lesz. Az már kiment a divatból. Azok, akik részt vesznek az aratásban, a normában elszámolt teljesítmények jóváírásán túl még napi öt kiló gabonát is kapnak prémiumként. Boros Zsigmond elnöktől azt kérdeztük meg, hogy milyen a hangulat és a munkalendület az egyesülés óta. így válaszolt: — Az egyesülés nem visszaesést okozott, ahogyan sokan féltek tőle, hanem fellendülést. Sokkal jobb a hangulat, a munkakedv és sokkal jobbak a gazdálkodás eredményei. A falu népe egységes. Egy az akarat és egy a cél. Az egyesülés máris meggyorsította gazdaságunk fejlődését. (sz. j.) AZ ELMÚLT PÄRTOKTA- TÄSI ÉVADBAN a Világ politikai és világgazdasági kérdések című tanfolyam egyike volt a legnépszerűbbeknek. Talán rögtön a gazdasági kérdések után következett. Ez érthető is, hiszen mindenki, akinek csak „van szeme a látásra”, az érzékeli, hogy e tanfolyam előadásain éppen úgy, vagy majdnem úgy a „bőrünkről van szó”, mint az új gazdaságirányítást ismertető köz- gazdasági konzultációkon. Elvégre a háború vagy béke kérdése, különösen az arab—izraeli hadműveletek közelsége, valamint az imperializmus még közelebbi, csehszlovákiai betörésének sikeres elhárítása miatt égetően aktuálissá vált és a gazdasági építés lehetőségeit jelentősen befolyásolja. Párttagságunk ezt — a jelek szerint — megértette, és fokozott figyelemmel fordult a nemzetközi kérdések felé. Miután ez a nem mindig kellemes, de objektív okokból kényNagygyűlés §átio**al faúj helyen ság további segítségét kérte. A városfejlesztési megajánláAz elmúlt napokban a Hazafias Népfront sátoraljaújhelyi városi bizottsága a Béke filmszínházban nagygyűlésen ismertette a város fejlesztésében elért eredményeket és a jövő feladatait. Első ízben került sor arra. hogy ilyen nagy plénum előtt vázolják a városfejlesztési célkitűzést. A színvonalas előadást Galántai Tibor, a Hazafias Népfront városi bizottságának tagja tartotta. Ismertette, hogy négy évvel ezelőtt milyen fejlesztési feladatok álltak a város dolgozói előtt és összegezte az elért eredményeket. Kijelölten foglalkozott a város lakosságának aktivitásával. Négy évvel ezelőtt. 80 forint, most 150 forint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke éves vonatkozásban. Vázolta a városfejlesztés előtt álló terveket, rövid és középtávon. Ezekhez a lakossok elsősorban a színház rekonstrukciójára és bővítésére, valamint új tisztasági fürdő Rudabúnya környéken, Aiso- telekes község határában az elmúlt évben vasérc után kutatva igen jó minőségű dolomitot találtak. A geológusok az eddig feltárt dolomitva- gyont mintegy 8—10 millió tonnára becsülik és a laboratóriumi vizsgálatok szerint az ásványi anyag 30 százalék kalciumoxidot és mintegy 20 százalék magnéziumoxidot létrehozására történhetnek. Az előadást a Hegyalja népi táncegyüttes nagy sikerű bemutatkozó műsora zárta be. Takács Imre anyagként even te jelentős mennyiségű dolomitot használnak fel, amelyet eddig Pilis- vörösvárról vásároltak. A szállítási költségek csökkentésére a vegyikombinátban kísérleteket végeztek az alsótelekesi dolomittal és a próbagyártások igazolták, hogy a borsodi alapanyag, úgy gazdasági, mint minőségi szempontból Rudahányai dolomit a Borsodi Vegyikombinátban tartalmaz. így kohászati cémegfelel a követelményeknek. lókra minősége igen megíeEzért az idén 25 ezer, jövőre Tárcái gondja lel. A piackutatás során azonban nem a hazai nagyolvasztók, hanem a Borsodi Vegyipedig 70 ezer tonnát vásárolnak belőle. A dolomit, kitermelésére a rudabányaiak géTarcal vízlevezetési rendszere rossz. Az árkok kicsik és kanyargósak, gyorsan megtelnek iszappal. A hidak szűkök. Legutóbb, a zápor idegen a Keresztúri útról lezúduló vizet a Fő utca belelt árkai, eldugult hidjai nem tudták levezetni. Az úton teljes szelességében folyt végig a rohanó ár. Ahol nem tudtak a kapukat védeni, ott betört a víz, s elárasztotta a kertet, a Pincét. Sajnos, nincs, aki a sarat, az összegyűlt iszapot eltakarítsa. A KPM útszakasza a Fő utca 21/b számú ház előtt kezdődik A múltkoriban az ösz- szegyűlt iszapot eddig a pon- egy földgyalugép töltésekké hordta össze, eltorlaszolva az úttest két oldalán a porták előtti szekérbejáratokat. ^ löld elhordásáról senki sem Gondoskodott. Az úttestre rárakódott friss iszapot az autók kerekei vágták, csapták két- |rúé Aztán megszáradt az JSZ:,P. s most a por száll szerteszét. Ebben a porban szállj ák a kenyeret, a húst. s Isszák a szeszes italokat a taloonálló előtt. ,.A KPM útőreit csak ritkán Jatiuk. A község egy embert l"'1 úttisztítási munkákra. A názak lakói a vízlevezető árkokat kiássák tisztán tartják hazuk előtt lén a Keresztúri út vizét egyenesen kellene vezetni. Ez azonban felülmúlja erőnket! Anderkó Sándor kombinát érdeklődött először a Kazincbarcikához közel eső lelőhely ásványa iránt. A gyárban ugyanis műtrágya alappesített külszíni bányát nyitottak és az első szállítmányt csütörtökön küldték el Kazincbarcikára. A fődarab-üzemben , Azonban a Láthatatlan. Kedésre vár. jelenlegi helyzet hathatós intéz- A záporok ideMunkálmn az ÉPET! ..Béke” szocialista brigádja. Foto: Sz. Gy. télén „közelség” a jövőben sem szűnik meg, az érdeklődés előreláthatóan növekedni fog, éppen ezért szükséges felmérnünk az elmúlt tanév tapasztalatait. Ha most már tudomásul vettük, hogy az érdeklődés éppen azért növekedett meg a nemzetközi kérdések iránt, mert az emberek érzik, hogy valóban a „bőrükről van szó”, akkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy a kérdéseket úgy kell közel vinnünk hozzájuk, ahogy ők érzékelik, ahogy tudomásul veszik. Az elmélet valóban csak akkor válik „anyagi erővé, ha magával ragadja a tömegeket'’, és ebben az esetben is csak akkor visz- szük közelebb az érdeklődőket a megoldáshoz, ha érdeklődésük lényegét megragadva próbáljuk magunkkal vinni őket az általunk helyesnek vélt megoldás felé. Gyakorlatba téve az elvon- takat: nem kevesebbről van szó, mint teljes bátorsággal válaszolni minden „kényes” kérdésre, mégpedig — azonnal. Tudomásul kell vennünk, hogy az ellenséges hírforrások közlései eljutnak a legkisebb faluba is. Ezt minden propagandista tapasztalhatta, ha felfigyelt az előadás után felmerült. kérdésekből azokra, amelyeket csak külföldi hírekből meríthettek a kérdezők. És ha ezekre nem kapnak értelmes, elfogadható, nem mellébeszélő választ, akkor a valótlan külföldi hírnek is hitelt adnak. Hogyan valósíthatja ezt meg a propagandista? NOS, EGYSZERŰEN. Ügy, ha kellően felvértezve áll a hallgatói elé. Vagyis, nemcsak a brossúrát olvassa el, hanem ismeri az adott világrész, ország, politikai mozgalom, párt történetét, tőkés országok esetében az adott párt, kormányzat mögött álló gazdasági érdekeket. Ebben az esetben ugyanis meg tudja mutatni, amire a napilapok hírei alapján számítani lehet. Az a kulturális forradalom, amely a felszabadulás óta ebben az országban végbement, nem abban nyilatkozik meg elsősorban, hogy a széles tömegek a legvájtfülűbbek számára készült irodalmi csemegéket kérik számon (ez sohasem lesz, ez mindig szűkebb kör érdeklődésére tarthat csak számot), hanem elsősorban abban, hogyan gondolkodnak azon, amit hallanak, kritikusan egybevetik azzal, amit külföldi útjaikon tapasztaltak, nem szocialista forrásokból hallottak. A hírközlő szervek egyre nagyobb mennyiségben ontják az információkat, ezek mögött gazdasági érdekek húzódnak meg. Ezeket az érdekeket, politikai irányvonalakat kell ismertetni az érdeklődőkkel, hogy egyedül is megfelelően a maguk helyére tudják tenni a híreket. Azt hiszem. ez az első fontos feladata a propagandistának, ha korszerű akar lenni, ha valóban „magával akarja ragadni” a hallgatóit. A MÁSIK FONTOS TAPASZTALAT: a problémákat „emberközelségbe” hozni. Ne felejtsük el. hogy a televízió korában élünk, az emberek legnagyobb része, nem annyira olvassa, mint „látja” a híreket. Minden este találkozik a politikai vezetők arcával a képernyőn. nyilvánvaló, hogy tudatában a problémák emberekhez kapcsolódnak. A propagandistának nem szabad elzárkóznia a politikai figurák emberi kapcsolatai elöl. Szólnia kell azokról, akik a politikát megvalósítják. Ismertetnie kell. kicsodák, milyen társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek, hiszen ezek a kapcsolatok határozzák meg társadalmi osztályuk, nemzetük bizonyos rétegei érdekében végrehajtott tetteiket. A csevegő hangú portrék hozzátartoznak és hozzá kell hogy tartozzanak a nagy politikai áramlatok magyarázatához. A kettő együtt ad képet a hallgatóságnak mindarról, ami az olvasott hírek és a televízión látott hírek mögött van. Ha ezt a mögöttet megvilágítjuk előtte (a jelenbe, de esetleg a tegnapba visszanyúlva is), akkor el tud majd igazodni az információk útvesztőiben. Mindez természetesen meg csak az érem két oldala. Van azonban egy harmadik is, amely talán — a legfontosabb. Mindazt, amit eddig írtunk, a polgári világ hírmagyarázói is elvégzik. Amivel mi többet tudunk adni, az a marxista— leninista Világnézet. Ennek a világnézetnek szellemében kell az első két szempontot érvényesíteni, ha marxista propagandisták akarunk maradni a korszerű módszerek használata mellett. Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint a marxizmus élő, nem betűszerű, hanem lényünkké vált alkalmazását a változó világban. A marxista osztályszemlélet, a történelmi materializmus filozófiája hassa át a nemzetközi események magyarázatát, akár politikai irányzatot, akár azt. képviselő személy portréját rajzoljuk hallgatóink elé. AZ ELMÜLT ÉV MEGNÖVEKEDETT érdeklődésének tapasztalatai alapján, talán ezt a három legfontosabb tanulságot szűrhetjük le a jövő évi párt oktatás számára. És le kell szűrnünk, mert a problémák sokasodni fognak, a helyzet bonyolultabb lesz, a hírek áradata növekszik. Azt hisszük, ha e tapasztalatok itt felvázolt tanulságait hasznosítjuk jövőre, előbbre léphetünk a nemzetközi kérdések útvesztőihek világos és reális ismertetésében. Máté. Iván Hasznos időtöltést jelent A miskolci Hónai Sándor Művelődési Központ honismereti szakbizottságra munkaértekezletet tartott a közelmúltban Mezőkövesden. Dr. Bodgál Ferenc néprajzkutató beszámolt az 1969-es megyei ifjúsági bonismereti és néprajzi pályázatról. Elmondta, hogy a szép szánni pályázati dolgozatok nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is dicséretre érdemesek. Az eddigi bírálatok szerint máris G—- pályázat érdemel aranyérmet. Zupkó Béla. a mezőkövesdi kollégium igazgatója, a mezőkövesdi szakkör vezetője a szakkörökkel kapcsolatos eredményekről és hibákról beszélt. Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kellene a szakkörvezetők túlterhelését. Megtárgyalták továbbá a szakkörök működésének terveit, a szakköri tagok feladatait. A honismereti szakkör munkájából látszik, hogy a fiatalok komolyan készülnek az életre. Az iskolán kívül vállalt feladatokból kitűnt, hogy ezek a gyűjtőmunkák —* fényképezések, magnózások, beszélgetések — szórakozást, hasznos időtöltést jelentenek a fiataloknak. Négy éve gyűjtjük már az anyagot Tárcái monográfiájának megírásához. Munkatársaim a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet dolgozói. Lelkesítő, hogy a sátoraljaújhelyi levéltárban eredetiben láthatjuk Babocsay Izsáknak, Tárcái egykori jegyzőjének a naplóját. Szép példányát láthatjuk az 1606-os tarcali törvényeknek, amelyet Zombori Hasznos Péter, a község akkori főbírája és társai állítottak össze. Tarcalnak igen szép levéltára volt. Ilubay Kálmán vezető jegyző nagy szeretettel gondozta, fejlesztette. A községi levéltárnak az anyaga a háború alatt részben elpusztult, részben szétszóródott. Maradványai a sátoraljaújhelyi levéltárba kerültek és fgv úibrM megtekint* hetők. \. 9.
