Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
XXV. évfolyam, 152. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1969. július 4. il. Rákosi Ferenc Könyvtár Miskolc, Szabadsrc • szevjeipáisráÉéslüfÉllsés alása liszaszeÉrkéiiyien Miskolc vezetőivel A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fehér Lajos A gazdasági reform életképes t) igen Imre beszámolt az országgyűlésnek a vízgazdálkodás helyzetéről Ilyen termés még nem volt (3. oldal) Filmjegyzet Miért olyan lassan? (4. oldal) (5. oldal) Már nem vagy egyedül (5. oldal) Napi postáaifiiból Kádár János cs Veres Péter külföldi sajtőtudósítőval beszélget az ülés szünetében. (6. oldal) Fura ügy CJ. oldal) Csütörtökön 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczy Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Bisz- Icu Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese volt. Tisztelt Országgyűlés! A múlt évi állami költségvetés végrehajtásával kapcsolatban Vályi Péter pénzügyminiszter elvtárs expozéjával teljes egyetértésben, gazda- k ágpolitikánk és gazdasági helyzetünk időszerű kérdéseiről kívánok szólni. Mint ismeretes, a gazdaságirányítási reformot a máit évben a nép? gazdaság valamennyi ágában egyszerre vezettük be, teljességében azonban csak több év alatt bontakozik ki. A reform tehát jelenleg egy sajátos átmeneti időszakában van. A reform bevezetése óta eltelt másfél cv tényei gazdaságpolitikai taktikánk helyességét tanúsítják. Bátran mondhatjuk, hogy a reform életképes.' Mai gazdasági mechanizmusunk a népgazdaság folyamatos fejlődését biztosítja a vállalatokra, szövetkezeti gazdaságokra bontott kötelező tervutasítások nélkül is. Alkalmas tehát az össztársadalmi érdekeket kifejező gazdasági célok elérésére, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztésére hazánkban. Fehér Lajos ezután a gazdasági hatékonyság növelésének fontosságát elemezte. Kihangsúlyozta, hogy a „mikro ’ gazdasági szférában (tehát a vállalatok körében) a termékösszetétel javítása szükségessé teszi, hogy a vállalatok elsősorban a korszerű, versenyképes termékek gyártásának fejlesztését tűzzék ki célul. A dolgozó iparnak az a része is versenyképessé váljék, amely a dollár viszony latú piacon eddig kevésbé tudott helytállni. Alapvető érdekünk fűzőFehér Lajos felszólal a parlamenti ülésszak második napján. avult keresletnek örvendő termékek kiszorulása azonban túl lassú. Népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy egye9 vállalataink a mai „kényelmes” állapotukból kimozduljanak. A miniszterhelyettes beszéde következő szakaszaiban a beruházásokról, a külkereskedelem hatékonyságáról és a fizetési mérleg javításáról beszélt.. Figyelemre méltó kezdeti eredménynek tekintette, hogy a reform első évében a tőkés fizetési mérleg kedvező irányban változott és ugyanakkor jelentős aktívum keletkezett baráti viszonylatban. Ezt a kedvező folyamatot tovább kell erősítenünk. El kell érnünk, hogy a feldik ahhoz, hogy fejlesszük tevékenységünket a szocialista országok piacain. Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese a termelékenység tavalyi kedvezőtlen alakulásáról is szólt. Az idei növekedésnek sem kielégítő az üteme. A vállalatok többsége a termelésnövekedést nem elsősorban műszaki fejlesztéssel, hanem a munkaerő létszámának emelésével, új munkaerők beállításúval iparkodik megoldani. A termelékenység javításának nélkülözhetetlen feltétele a munka szervezettségének fokozása az üzemeltben. Üjszerű munkafegyelem szükséges a hatékonyabb munkához. Ennek együtt kell járnia a munkaidő intenzív kihasználásával, a precízebb munkával, a minőség javításával. Ez csakis akkor érhető el, ha a jelenleginél jobb lesz a vezetők és a dolgozók együttműködése. Ezután a tervszerű munkaerő-átcsoportosítás kérdésével foglalkozott, emlékeztetett rá, hogy ez a bányászok számára is elfogadható módon ment végbe. Fehér Lajos ezután a gazdálkodó szervek önállóságával, a kockázat és a felelősség problémakörével, az irányítási rendszer korszerűsítésével, egyszerűsítésével, a túlzott centralizáció fékező hatásával foglalkozott. Közvéleményünk jelentős része az üzemegységek önállóságát minimálisnak tartja. Az önállóság fokozása érdekében biztosítani kell a vállalati egységek operatív önállóságát, a munkáltatói jogok decentralizálását. A vállalati szervezet tökéletesítése, az önállóság fokozása különösen fontos az óljain ágazatokban, amelyek közvetlen szerepet játszanak a lakosság veinek kielégítésében, ilyennek tekinthetjük az élelmiszeripart, a textilipar vállalatait, továbbá a belkereskedelmet. Sürgetően jelentkezik a változás Igénye azokban az ágazatokban, amelyek szoros és sokoldalú kapcsolatban állnak a mezőgazdasági üzemekkel. A következőkben Fehér Lajos a keresetek, az árak és a fogyasztás alakulásáról szólt. Munkás-alkalmazotti rétegekben az utóbbi hónapokban gyakran hallani olyan elégedetlenséget Is tükröző megállapításokat, hogy az életszínvonal stagnál, a munkások életszínvonala elmarad a szocialista fejlődés ütemétől, nem érzékelhető az életszínvonal hivatalosan kimutatott emelkedése, a bérek emelkedése nem tart lépést az árakkal stb. Mi az igazság az életszínvonal alakulásában? Mindenekelőtt tény, hogy a lakosság összfogyasztása emelkedik. Az is igaz, hogy a nagycsaládúak, a kis keresetűek érzékenyebben reagálnak az ármozgásokra. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a lakosság egésze ma jobban él. mint ahogyan a harmadik ötéves terv elkészítésekor terveztük. Vitathatatlan tehát, hogy nincs szó stagná(Folytatás a 2. oldalon) Gyárlátogatás a TVK-ban. Tegnap, július 3-án, csütörtökön délelőtt Tiszaszeder- kénybe, a Tiszai Vegyikombináthoz látogatott a J. I. Zse- merov, az SZKP Központi Bizottsága építési osztályvezetőjének első helyettese által vezetett szovjet pártmunkásáéi •.-,doi6. A küldő -lkísérte Kovács Sándor, a Borsod megyei Pártbizottság osztályvezetője. A Tiszai Vegyikombinát dolgozói nevében Kovács Miklós, a városi-üzemi pártbizottság első titkára, Huszár Andor, a vállalat igazgatója és Dóka Ferenc, a KISZ városi-üzemi Bizottságának titkára fogadta a vendégeket. A szovjet küldöttség tagjait Huszár Andor igazgató tájékoztatta a TVK üzemeinél megvalósított és jelenleg is folyamatban levő beruházásokról. Röviden ismertette a vállalat termelésére jellemző legfontosabb adatokat. Ezt követően a gazdasági mechanizmus reformjának a vállalat gazdálkodására tett hatásait elemezte. A szovjet küldöttek és a vendéglátók Hosszan beszélgettek, kölcsönösen ismertették a szovjet, illetve a magyar gazdasági reform főbb vonásait, legfontosabb tapasztalatait. A vendégek a gyár vezetőinek kíséretében megtekintették a nitrogénmű trágya-gyárat. a műanyagfeldolgozó üzemet, az épülő polietiléngyárat és a TVK gépgyárát. Délután Miskolc vezetőivel találkoztak a szovjet vendégek. A városi pártbizottság tanácstermében megtartott baráti beszélgetésen részt vett Dojcsák János, a megyei párt- bizottság titkára is. A küldöttséget Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára köszöntötte. Ezután dr. Fekete. László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke tájékoztatta vendíjreir.'coí - vir-rs 1>L ■■■ ■ téról, a 600 éves Miskolc fejlődéséről, az itt lakó emberek gondjairól. Elmondotta, hogy Miskolc — különösen a fel- szabadulás óta — igen dinamikusan fejlődik. Lakóinak száma ma is évente kereken 3. ezerrel gyarapodik. Szólt a megyeszékhely iparáról, a foglalkoztatottság alakulásáról és a város kommunális ellátottságáról. Ismertette a városi tanács beruházási tevékenységét. Külön is kiemelte a lakásépítésre fordított erőfeszítéseket. Ezt követően a szovjet küldöttség tagjai megtekintették Miskolc építkezéseit és új lakótelepeit, Jártak a Kilián- déli lakótelepen, nagy érdeklődéssel tanulmányozták a Győri-kapuban épülő házgyári lakásokat és a Szentpéteri-ka- puban kialakuló új városnegyedet. Este a szovjet pártmunkások küldöttsége Budapestre utazott. A Tiszai pályaudvaron Dojcsák János, a megyei párt- bizottság titkára, Moldován Gyula, a Miskolci városi Párt- bizottság titkára, dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke és Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztály- vezetője vett búcsút vendégeinktől. F. T. eform bevezetése óta tapaszai ha tó, hogy nő a verseny- :cpes termékek részaránya, is csökken a gazdaságtalanul dőállított termékeké. Az el-
